Esztergom és Vidéke, 1933

1933-12-24 / 99 (100).szám

6 ESZTERGOM és VIDfiKE 1938 december 24. is nehéz lenne mindent szavakkal érzékeltetni, azt látni és abban élni kell, hogy az ember tisztán lássa és jól érezze a mi táborunk tüzének fényét és melegét. Ha azt kérditek milyenek a tábor lakói, mit irhatok? Bizony mindnyájunkon nyomot hagyott a mult, a négy és féléves háború, a forradalmak az azóta eltelt úgynevezett békeidők, a kenyérgondokkal, mellőztetésekkel és sokszor az otthontalanság kinzó érzé sével váltakozó keserves esztendők. Sok közöttünk a beteg, a rokkant, a szegény, az állástalan, a munkanélküli, a kenyértelen, de azért egyikünk sem vesztette el hitét a szebb jövőben és bizalmát igazságunk győzelmében. Nincs senki köztünk, aki belenyugodnék a jelenbe, aki nem hozna szívesen áldozatot a szebb jövőért. Tudjuk jól, hogy közülünk sokan még nem érik meg a nagy napot, hanem még várakozásközben meghalnak, de ez már emberi sors. Itt az az érzésünk, mint a háborúban volt, egy-egy roham, vagy attak előtt: ha én nem, hát Te Pajtás, de győzni fogunk! Ha Elsősegélynyújtó állomások lesznek a bndapest-komárom-bócai országút mi nem is érjük meg a feltámadás napját, hát felvirrad a mi fiainkra, utóeainkra, fiatalságunkra, az uj frontra. „Fogytán van már papírunk és időnk, be kell fejeznem levelemet." A háborús frontról ezzel zártuk levelünket: „várjatok béke lesz, megyünk haza Hozzátok mi is." Mi ezt most nem írhatjuk nektek, mi még soká nem hagyhatjuk el a tábort, mert még nehéz küzdelemnek és súlyos megpróbáltatások előtt állunk, de szükségünk van, a Ti csatlakozástokra is, a Ti kipróbált hűségtekre, önzetlen áldozatkészségtekre, férfias erőtökre, mert csak úgy tudjuk elérni kitűzött nagy nemes céljainkat, ha minden hadviselt együtt egy zászló után halad. Mi még sokáig akarunk és kell e táborba maradnunk, a mi békecsillagunk még messze van, tehát Titeket hivunk hozzánk. Szeretettel és türelmetlenül várunk, jöjjetek el körünkbe, számítunk Rátok Esztergom 1933. karácsonyán Frontharcos bajtársaitok nevében vitéz dr. Zsiga János. Sok panasz hangzott el az autó sok és motorosok körében, hogy nálunk az országúti segélynyújtás nincs ugy megszervezve s a közlekedési balesetek sérültjeinek rendelkezésére nem áll olyan országosan szervezett segítség mint külföldön. Pedig a mentésügyi feladat épen az, hogy a sérültek minél rövidebb időn belül segítségben részesüljenek s ez által csökkenthetők legyenek a halálos kimenetelű esetek. Nálunk az országúti sebesültek elszállítását (mentést) a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egye sülete kirendeltségei látják el a nyugati államokat is fölülmúló fekészültséggel. E mentő szolgálaton kivül a nyugati államokban már évek óta működnek országúti segélyhelyek is, ahol állandó fizetett személyzet látja el a szolgálatot teljes egészségügyi felszereléssel. A közérdekű és nagyfontosságú mentőmunkát akarja most a Magyar Vöröskereszt Egylet előbbre vinni amikor elvállalta, hogy Magyarország területén a fő utvonalak mentén elsősegélynyújtó állomásokat állit fel. A segélyhelyek felállításához és fenntartásához szükséges anyagiak fedezésére — csonka országunk nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel — nem kér állami támo gatást, azt társadalmi uton kivánja előteremteni. Egyelőre a Budapestet Béccsel Összekötő nagy forgalmú, mintegy 190 kilométeres hosszú útvonalon összesen 20 segélyhely kerül felállításra. A 20 segélyhely közül 5 hely mentőállomás lesz, amely állomásokra fog támaszkodni az egész útvonal segély szolgálata. A mentőállomások : Budapest, Esztergom, Komárom, Győr és Magyaróvár mentőszervezettel rendelkeznek, melyek a sebesültek elszállításáról és szakszerű kezeléséről gondoskodnak. A tizenöt segélyhely átlag 10—15 kilométerenkint az országút mentén vannak felállítva. E segélyhelyeken állandó szolgálatot tartanak s a mentőállomásokkal állandóan telefon összeköttetésben állanak s addig is, mig a mentők a helyszínre érkeznek, a segélyhelyen szolgálatot teljesítő személyzet a sebesülteket elsősegélyben részesiti, ami a vérzés elállítására, a csonttörés rögzítésére és a sebek bekötésére szorítkozik. Segélyhelyeknek az alábbi helyek lettek kijelölve: 1. Óbudai vámház, 2. Pilisvörösvár községháza, 3 Pias csaba községháza, 4. Leányvár va suti épülete, 5. Dorog községháza, 6. Nyergesujfalu községháza, 7. Süttő 62 km.-es vasúti őrháza, ,8. Almásfüzitő vasúti állomása, 9. Ács vasúti állomása, 10, Gönyu fővámhivatal épülete, 120 km. utkaparóház, 12, Öttevény községháza, 13 Dunamajor 151 km., 14. Bezenye községháza, 15. Horváthjárjalu ha tárvámház épülete. Minden segélyhely a nemzetközi leg elfogadott zománcjelzőtáblával van a falépitmény külső falán meg jelölve: kék alapon fehér mezőben a vöröskereszt. Minden segélyhely nél, ezenkívül az országút padkájának mindkét oldalán a menetiránynak megfelelően, mintegy 100 méternyire a segélyhely előtt és után, az úttestre merőlegesen betonágyazott vascsövekre rögzített egy-egy jelzőtábla hirdeti a segélyhely kö zelségét. Mindenkinek tehát, aki az ország utak mentén megpillantja a vörös keresztes jelzőtáblákat, tudnia kell, hogy ott nemesszivű emberbarátok adományaiból létesült segélyhely van, ahol önzetlen emberek segite nek szerencsétlenüljárt embertársaikon. Felhívás az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatba való belépésre. Esztergom negyvenéves tudományos társulata érdekében fordulunk városunk és megyénk művelt közönségéhez. Érdemes tagjaink közül sokan elhaltak, mások elköltöztek, egyrésze pedig a mai megélhetési viszonyok következtében kilépett, ezen okokból új tagok gyűjtése és a társulat újjászervezése vált szükségessé. Esztergom város és vármegye homályba vesző múltját kutatjuk, tudományos ásatásokat végeztetünk, múzeumot tartunk fenn, a régészeti és történelmi kutatás eredményeit az „Esztergom Évlapjai

u c. folyóiratunkban tesszük közzé, amelyet mindenkinek tagsági illetményül adunk. Esztergom törökuralom alól való felszabadulásának kétszázötvenéves ju bileuma alkalmából folyóiratunk idei kettős száma, bőséges tartalommal és sok képpel „Emlékkönyv" alakjában jelent meg, melyet minden régi és ujonan belépő tagunk megkap. A rendes tagsági díj évi 4 pengő, alapitó tagsági dij egyszersmindenkorra 100 pengő, melyek ellenében a társulati közlöny tagsági illetményül jár. Folyóiratunk jövő évfolyamaival százszázalékig kárpótolni fogjuk a tagdijakat. Alapitó tagjaink közül azonban a társulat folyóiratát ingyenes tagilletményül csak az újabban belépett tagok igényelhetik, mert a pénzintézeti betétre helyezett, régibb (100 K, 1000 K és 5000 K) alapitó tagsági dijak a pénz devalvációja következtében értéktelenekké váltak. Tisztelettel felkérjük régebbi t. alapitó tagjainkat, hogy alapitványaikat megújítani, vagy magukat az évi rendes tagsági dij megfizetésére kötelezni szíveskedjenek. Felkérjük a pénzintézetek és nagyobb vállalatok igazgatóságait is, hogy szives adományaikkal társulatunkat támogatni kegyeskedjejenek. Az alapítványi Összegeket és adományokat Müller Gyula társulati pénztárnokhoz (Esztergomi Takarékpénztár) kérjük küldeni. Esztergom város és vármegye művelt közönsége még egyszer sem zárkózott el kérelmünk elől, amikor kulturmunkánk akadálytalan folytatása céljából anyagi támogatásáért hozzá fordultunk. Jogos reményt táplálunk most is, hogy ezen felhívásunk sem marad eredménytelenül. Esztergom, 1933. december 20. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" nevében : Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, etnök. Dr. Fenér Gyula Dr. MachOílch Gyula nagyprépost, tb. elnök. érseki vikárius, tb. etnök. Dr. Balogh Albin Sinka Ferenc Pál fógimn. igazgató, a régé- társulati igazgató, az „Eazszeti osztály elnöke. tergom Évlapjai" szerkeszt. Pesti filmvállalat a „Korzó fflozi" élén!! Mint értesülünk, a Korzó Mozi vezetését Budapest egyik legelőkelőbb filmvállalata, a City Film Rt. vette át és díszelőadás keretében a karácsonyi ünnepnapokon nyitja meg újra Esztergom műértő közönsége előtt. A Korzó Mozi életében a City Film Rt. bekapcsolódása döntő jelentőségű fordulatot jelent. Tudni kell ugyanis, hogy a City Film Rt. gyártotta Herczeg Ferenc filmjét, a Rákóczi-indulót, az Iza nénit — Fedák Sári irredenta filmjét, a Magyar bokréta cimű vígjátéksorozatot és a City Film Rt. hozza forgalomba Amerika leghatalmasabb és legnépszerűbb filmvállalata, az United Artists világszerte népszerű és megcsodált filmjeit. A Korzó Mozi megnyitó előadásának előkészületei már nagyban folynak. A budapesti Telefongyár emberei napok óta dolgoznak a legmodernebb és legtökéletesebb hangosleadó gép szerelésén. A megnyitó előadáson Herczeg Ferenc örökbecsű színművének „A dolovai nábob leányá"-nak filmváltozata, a Rákóczi-induló kerül szinre gazdag kisérőműsor keretében, a karácsonyi ünnep mindkét napján, 3, 5, 7 és 9 órakor. Érdekes és megbecsülésre méltó újítása az új vezetőségnek, hogy az ünnnepnapokon a 3 órai előadásokat mérsékelt helyárak mellett tartják meg. /. T. Mii Kii. Kedves olvasóinknak, előfizetőinknek és hirdetőinknek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk Legközelebbi lapszámunk f. hó 30-án, szombaton délután jelenik meg: Gyermek boy-kabát, „Eszkimó' ruha Keménynél. Biboros Főpásztorunk pápai áldást ad Karácsony ünnepén. A legutóbbi római zarándoklaton a Szentatyától felhatalmazást kapott őeminenciája, Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, hogy híveire pápai áldást adjon egy alkalommal. Ézt a pápai áldást az Egyházfeje delem Karácsony ünnepén délelőtt 9 órakor tartandó primási nagymise végén fogja híveire adni. Január végéig nem lesz kihallgatás a primási aulában Január havában folynak le a theológiai vizsgák, amelyek a Főpásztor idejét a legnagyobb mértékben igénybe veszik. A vizsgák miatt tehát, január végéig, a primási audienciák szünetelnek. Az új győri püspök beiktatása. Dr. Bréyer István, az új győri püspök Budapesten volt, ahol tisztelgő látogatásokat végzett és letette a kormányzó kezébe az esküt. Onnan viszszatérve városunkba, fogadta egyházmegyéjének tisztelgő küldöttségét, amely Grősz József felszentelt püspök vezetésével üdvözölte a győri egyházmegye új főpásztorát. Az Ünnepélyes beiktatás január 1-én lesz a győri székesegyházban, melyen valószinű'eg megjelenik dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás és dr. Hóman Bálint kultuszminiszter is. Az új főpásztor kifejezte azon óhaját, hogy a beiktatás minél egyszerűbb keretek között történjék meg. Gyászhír. Dittert Gyula ny. erdőmérnök f. hó 15 én életének 72-ik, házasságának 42-ik évében Stubnyafürdőn elhunyt. Dittert Gyula főkáptalani erdőmérnök édesatyját gyászolja az elhunytban. — Spek Frigyes malomszerelő mester 69 éves korában, házasságának 34-ik évében f. hó 19-én meghalt. A főszékesegyházi ének- és zenekar karácsonyi műsora. Dec. 25-én: Kyrie és Communió koraliter. Büchner: a) Viderunt omnes, gra duale, b) Örömnek éje, c) Karácsonyi Pásztorai-mise. Prédikációra : Mennyből az angyal. Pápai himnusz. — Dec. 26. Introitus, Graduale és Communió koraliter. Goller: Offertorium és Szent István első vértanú íiúse. Mise után Buchner—Goriczky : Égi fény. A szeretet ünnepe Dorogon. A bányaigazgatóság emberbaráti szeretetének megható példáját mutatta ez év karácsonyán is, mint azt az elmúlt években is tette. A hála és boldog megelégedés mosolyát varázsolta a kis bányászgyermekek arcára az a sok szeretetadomány, melyben a bányatársulat vezetősége részesítette őket. A dorogi bányakerület 12 Munkás Otthonában szép karácsonyfa-ünnepéllyel kapcsolatban kerültek kiosztásra összesen 1200 gyermek között a 12.500 pengőt kitevő ruha, cipő és cukorka ajándékok. A bányapénztár pedig minden hónapban 300 pengő értékű élelmiszerutalványt oszt szét a nyugdija sok, özvegyek és árvák között. A bányaigazgatóság szociális érzékkel megáldott vezetője dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsost illeti az elismerés és hála, hogy a nyomorenyhitésen ily nagyarányú szeretetakcióval jár elől jó példával járásunk iparvállalatai között.