Esztergom és Vidéke, 1933

1933-12-07 / 95 (96).szám

Ma közöljük harmadik számú rejtvényünk megfejtését EsnrMiowK ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 95. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 7 Előfizetési

1 ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Uram! Ön is tanulója volt egykor az esztergomi főgimnáziumnak! Emlékezzék reá, hogy akkor is volt sok szegény fiú, de az akkori szegénység jólét volt ahhoz a nyomorhoz képest, amiben most mi élünk. Uram! Önt a mi iskolánkhoz köti az ifjúkor emléke és a hála. Arra kérjük, küldje adományát támogatásunkra. Mert éhezünk és fázunk 1 Esztergom, 1933. dec. hó. Esztergomi bencés gimnáziun szegény ifjúsága. A kormányzó névnapját tegnap, szerdán ülte meg az ezer sebből vérző csonka ország. A határokon innen és túl minden igaz magyar Buda vára felé fordítja ma tekintetét, ahol a legvitézebb, legigazibb magyar székel, nagybányai vitéz Horthy Miklós, aki a magyar történelem legválságosabb korszakában ragyogó férfiúi erényei révén magasodott a reménye vesztett elfáradt nemzet fölé. Az ő keze az utolsó pillanatban kivezette a sir felé zuhanó nemzetet egy új ezredév országútjára. Most ismét viharok korbácsolják a nemzet hajóját. A boldog, békés élet igéretföldjének távoli partjait sűrű sötét felhők borítják. A létért folyó elkeseredett küzdelem közepette, amikor segítséget ke résünk, az ő nemes alakjára esik tekintetünk, tőle várjuk, hogy újra kivezessen a válság útvesztőiből. Az a rendithetetlen bizalom, amely Horthy Miklóst a kormányzói székbe emelte, ma is elhomályositatlanul ott él minden magyar lélekben. Sziklaszilárd a magyar hit, hogy amig az ő erős keze irányítja az országot, addig a nemzet hajója el nem süllyedhet. Téphetik, szaggathatják a bősz hullámok, a kormányzó erős keze biztos úton, a boldogulás útján tartja a hajót. Ezzel az évről-évre öregbedő és erősbödő hittel és bizalommal, meleg, hódoló szeretettel köszönti a csonkaország népe kormányzóját. Imádság száll minden igaz magyar szívből a Gondviseléshez, tartsa meg Őt sokáig a létért küzdő nemzet javára és boldogulására. Etter Ödön sajtópöre Vécs Ottó ellen Esztergomban folytatódik Éz év nyarán Vécs Ottó „Esztergom humora" cimű füzetében humoros karcolatot irt Etter Ödön takarékpénztári elnökvezérigazgatójról. Ezt az irást Etter Ödön sértő nek találta magára nézve és ezért pert indított. A sajtópert szombaton tárgyalta a pestvidéki törvényszék Szekér-tanácsa. Vécs Ottót Salgó Ottó dr. budapesti ügyvéd védte, mig Etter Ödön ügyvédje fia, Etter Jenő dr. városi főügyész volt. A tárgyaláson Etter Ödön is megjelent. Szekér elnök megkísérelte a békés megegyezést, de ez eredménytelen maradt, bár Vécs Ottó kijelentette, hogy Etter Ödönt nem akarta személyében megsérteni. A tárgyalás azzal kezdődött, hogy Geguss biró felolvasta az „Eszter gom humorá"-ban megjelent tárcát. Vécs Ottó a valóság bizonyítását kérte és védekezésére vonatkozólag az előirt időben a következő észrevételeket adta be: „Esztergom Humora" cimű röpiratomban Esztergom életét és intézményeit humoros oldalról mutattam be. Abban senkit becsületében sérteni nem akartam, csak egyesek félszegségeit gúnyos — de nem becsületsértő modorban tárgyaltam. Ezt tettem sértettel is, aki pár év előtt még az Esztergomi Takarékpénztár közszeretetnek Örvendő főkönyvelője volt és aki ugyanezen intézetben igazgatónak megválasztatván, régi szerénységéből kilépve, olyan nagyzoló életet kezdett, olyan óriási méltóságnak képzelte magát, ami neki és a közéletnek nem vált javára. Ez irányú magatartáséból csak a következőket emelem ki : Noha az Esztergomi Takarékpénztár Rt. „csak kisebb vidéki pénzintézet, ahol csak e

gy igazgató van, sértett felvette az „Elnök vezérigazgató" címet és elvárja tisztviselőitől, hogy minden alkalommal feszes vigyázzállásban őt teljes címével szólítsák meg. Évek óta mind a helyi, mind a budapesti szaklapokban dicsőítő cikkek jelennek meg az ő személyéről és kiváló képességeiről, amely cikkekről köztudomású, hogy ezeket ő su. galmazza és intézete fizet megjelenésükért. Ezen cikkek hangja azonos az idecsatolt üzletévi jelentés 4—5. oldalain olvasható dicshimnuszokkal. E dicsőítő cikkek pedig Esztergomban és a viszonyokkal ismerős emberek előtt azért okoznak kínos feltűnést, mert «köztudomású, hogy sértett vezérigazgatósága alatt intézete visszafejlődik és pl. részvényeinek értéke 80 pen gőről 35 pengőre esett. Sértett évek óta elkeseredett küzdelmet folytat azért, hogy kormányfőtanácsosi cimet kapjon és tagja lehessen a Pénzintézeti Központ igazgatóságának. E cél érdekében minden e célra alkalmas egyént molesztál kéréseivel, sőt budapesti szaklapnál már azt is megírták, hogy ebbeli kinevezése rövid idő múlva megjelenik, pedig ez a hir azóta is „légből kapott" koholmány. Sértett, mint elnökigazgató intézete részvényeseinek korántsem tetszésére intézeténél és intézetének leányvállalatánál költséges életmódja miattt 35 -40 000 pengő fedezetlen adósságot csinált, ami köztudomású lett és természetesen árt intézete tekintélyének, hogy annak elnök vezérigazgatója olyan óriási kölcsönöket vesz fel intézeténél, amely bankszerűleg fedezve nincs. Miután sértett állása társadalmi helyzetű energiát jelent, sértett mindent megtesz, hogy közéleti kérdésekben uralkodjék. Midőn Esztergom városban a polgármesteri szék két izben is betöltésre került, sértett a legélesebb kortéziát fejtette ki mindkét esetben, hogy polgármesternek fiát, Etter Jenő dr. városi főügyészt hozza be, noha mind a vármegye főispánja, mind a bibornok hercegprímás és a közönség más jelölt mellett foglalt állást Miután fiát nem sikerült megválasztatni polgármesternek, beválasztatta igazgatósági és tanácstagnak, továbbá másodügyésznek az Esztergomi Takarékpénztárba, ahol egyébként másik fia is tisztviselő és ahol az első ügyészi tisztet is sógora tölti be, és titkára pedig szintén sógora. Elannyira, hogy a közvélemény úgy találja, hogy az Esztergomi Takarékpénztárból családi intézményt („Banca familio"-t) csinál. Miután pedig a közélet minden vonalán két könyökkel keresi az érvényesülést, maga és családtagjai számára, általános szójáték Esztergomban, hogy városunkat közeljövőben „Ettergom" nak fogják nevezni. Sértett intézetének ez évi közgyűlésép 5653 pengő tantiémet és 25.000 pengő rendkivüli jutalmat szavaztatott meg magának, ami az adókkal együtt legalább is 50000 pengő terhet jelent az intézetnek. Délszaki növényekkel díszített díszterembe deputáció hivta meg az elnök vezérigazgatót és akkor, amikor már kész volt a tervezet (ami be is következett), hogy a tisztviselők fizetését 20 Vokal leszállítsák, akkor, amidőn ezer számra éheznek, akkor, amikor a köztisztviselők elvesztették a fizetésük 30 °/o át, akkor, amidőn a fenti jutalmakon kivül sértettnek legalább is 12.000 pengő évi jövedelme volt, és akkor, amikor az Esztergomi Takarékpénztár részvényeinek árfolyamértéke 80 pengőről 35 pengőre zuhant, sértett ilyen antiszociálisán kihívó jutalmat erőszakolt ki magának. Szakértőként kérem kihallgatni Katorta Lajos dr.-t, a Pénzintézeti Központ vidéki Pénzintézeteket ellenőrző osztályának igazgatóját arra nézve, hogy a pénzintézetek és az ország mai kereseti és az adófizetési viszonyai és a tömegek mai nyomora mellett csupán kereskedelmi érettségivel rendelkező kis vidéki pénzintézet igazgatójának az ilyen fizetést és jutalmazást elfogadni nem szabad, ez az eljárás intézetének egzisztenciális érdekeit sérti, sőt, kifejezetten a jó erkölcsökbe ütközik és jogos feháborodásra ad okot. Minden közéleti kérdésben a saját akaratát akarja a városban kihajszolni. Ezt tette a fentebb már leirt polgármesterválasztásnál, de ezenkívül a város kegyúri plébánosválasztásnál is, amikor Etter Ödön külön jelölttel indult Ebben a bizonyos tekintetben vallási kérdésben az egységet megbontotta. Dec. 9. és 10-én szombat, vasárnap 7-01 folyt. 3, 5, 7 és 9 kor Fra Diavolo \ Auber világhírű romantikus operettje hangosfilmen MOZGÓBAN