Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-30 / 93 (94).szám

megszüntetése, pénzintézetek, nagy vállalatok állami felügyelet alá he lyezése, vagy államosítása, ipar és földmüvelés érdekeinek egymással és a fogyasztókkal való összhangba hozatala, korporációs népképviselet, melyné nem törtető ügyvédekre, vagy nagy pénzű telekvásárlókra lesz kény tele r szavazni a nép, sem rosszhiszemű igéretmaszlagok harsogóira, hanem minden rend és testület a saját leg kiválóbbjait küldheti be a törvény hozásba, végül a háborúk lehető ki rekesztés. Hogy ezekből a jelsza vakból mi és mennyi valósulhat meg

y azt előre senki sem tuhatja de érdemes és kell értük harcolni. Ebben a harcban látom én az in telligens és a tanult ifjúság egyesülésének mélyebb ethikai céljait. Mindez persze már politika is, tehát arról is kell pár szót szólnom. Ma a Nemzeti Egység pártja az egyedüli jövőt igérő párt nálunk Sok párt van még nemes, szép jel szavakkal és csak az elfogultság nem képes azokban a jót felismerni de a szétforgácsolódás még a leg nagyobb jóhiszeműség mellett sem vihet eredményre, hogy az egység pártjában ma még talán túlsók? a nem kívánatos elem is, a régi korrupciós idők ismert alakjai, kiknek révén éppen azok befő lyása érvényesül, akik ellen a harcot megvívni kell, a nagykapitaliz. musé, az, sajnos tény. De se Mussolini, se Hitler nem kezdte a tisz togató munkát a harc elején, ha> nem akkor, amikor a tényleges hatalom birtokába jutottak, Jól emlékszünk még Gömbös miniszterelnök kijelentésére, hogy bárhová akar is nyúlni, mindenütt darázsfészekbe nyúl. Aki ezt ma nálunk el merte mon dani, az nyilt és bátor ember és kell, hogy bizzon annak az időnek eljövetelében, amikor sor kerülhet és kerül a darazsak kifüstölésére és utána az alkotásokra. Van még a politikában egy nagy, szétvállasztó elvi kérdés, amely a legjobbakat is egymás ellenségévé teszi, ez a legitimizmus kérdése. Hűvös szemmel, nyilt aggyal nézve a dolgokat, azt hiszem, a Habsburg névhez gyakran fűződő fájdalmas emlékeket nem volna szabad egy jóindulatú, szeretni kész, nemes szándékú fiatal emberre átvinni, aki mindezekben teljesen ártatlan. Ez nem igazságos Ítélkezés. Viszont azonban ennek a névnek tagadhatatlanul patinája, nimbusza van az egész világ előtt. És hogy mi rossz származhatna abból reánk, ha az elszigetelt, főleg földmivelő kis ország egy másik, főként iparűző országgal — legteljesebb jogegyenlőség mellett — perszonális unióban szövetkezne, ezt sem értem. De hogy a nagy germán étvágy, az anschluss után minket is meg akarna kóstolni, az nagyon valószínű. Viszont ha Ausztria velünk jegyezné el magát királyi gyűrűvel és igy az izes falat elveszne a pángermán étvágy számára, ezt sem látom a mi érdekeink szempontjából szomorúnak. Minden ember legszentebb joga, hogy meggyőződéséhez ragaszkodjék, de ezt a jogot nem mindig célszerű hangosan gyakorolni. Aminek meg kell érni, úgyis megérik. Most, a nagy várakozások ideje alatt mind a két oldalon előnyösebb lenne ke vesebb aktivitás. Mindenek előtt köröskörül a mo csarakat kell kiszártíani a haza tes tén. Ezt csak a revízió hozhatja és fogja is meghozni. Egyelőre ez az első célja és dolga mindenkinek, főkép pedig az ifjú ságnak, aki saját jövőjén is dolgo zik ezzel. Addig is azonban kell, hogy gon dolkozzék az új világeszméken : kell hogy ami azokban nemes, nagy, krisztusi eszmék vannak, azokat a lelkébe fogadja. Ezért hangzik kissé hamisan a „diplomás" szó is, amikor a magyar fiatalságot emlegetjük. A diploma hosszú évek tanulását, sokszor keserves viszonyok közt gyűjtött tudástöbbletet jelent és jobb életstandardra jogosít, ez elvitathat lan. De ugyanekkor, amikor ezt meg állapítjuk, eszünkbe kell jutni, hogy milliónyi embertestvérünk, akiknek sok adottság, sok kényszer folytán nem volt alkalma, módja, lehetősége a diplomát megszerezni, ma még lenézett tagjai a társadalomnak. A földműves, aki Isten munka társa, aki a magból életet segít lét rehozni, aki mindnyájunk számára az élelmet adja és az iparos, a mun kás, aki ügyességét, izmainak erejét, gyakran egészségét, néha életét is áldozza arra, hogy napi életünk ezer szüségletét biztosítsa, ma még — eddig Amerika, de ma már talán Olasz- és Magyarország kivételével — csak másodrangú embertestvéreink. Ebből származik a gyakran nagyon indokolatlan úrgyűlölet is, aminek oka nem az egyes emberekben, de az elválasztó korlátokban rejlik. Ha mi kaputosak (Istenem! Milyen kifényesedett, elnyűtt kaputok ezek legtöbbnyire I) és a földmive sek, munkások egymás lelkébe lát nánk, hogy megszűnne egyszerre ott a gyűlölet, itt a közömbösség I A hely mérete nem engedi meg, hogy ezeket az égető kérdéseket ki mentőbben tárgyaljam, de az önzetlen, megértő lelki fiatalság igy is megérzi, hogy mire gondolok, mert ez nem annyira a megértés, mint a megérzés dolga. Aminthogy én is megéreztem, hogy az esztergomi fiatalság mozgalma nak csak a címében szerepel a diplomás szó, de lelkükben sokkal több lakik: emberszeretet, igazság, méltányosság, a megváltó tanításai, ami ket ők tettekre akarnak váltani. Kívánom, hogy céljukat elérjék. Saentgyörgymései remete Bi van a Hadárvédő Egyesülettel Ez év márciusában a Pilis-Vértes Szövetség n

Az elemi és gazdasági népiskolák madár- és növényvédő egyesületének szabályai" cimen egy nagyon szükséges és fontos iratot adott ki, amely a madár és növényvédelem céljáról, eszközeiről, kötelességeiről ós tagjairól szól. Különös figyelmet fordit az egyesület műkő désére. A Pilis-Vértes Szövetség igen lelyesen abból az elvből indult ki, logy különösen a madárvédelem terén az iskolák fejthetik ki a legnagyobb tevékenységet. Sajnos a Pilis-Vértes Szövetség kitűnő munkájára nem a várakozásnak megfelelően figyeltek fel az iskolák, de elsősorban az esztergomi Madárvédő Egyesület. Nem hallunk semmit az esztergomi Madárvédő Egyesületről. Mi ennek az oka ? Bizonnyára az, hogy a vezetőség nem fejt ki aktiv munkát. A madárvédelem terén igen szomorú tapasztalataink vannak. Odajutottunk, hogy a Pri más-szigeten már-már ritkaság számba megy, hogy egy egy éneklő madarat lássunk. Az Előhegyről is lassan eltűnnek hasznos madaraink. Ennek oka elsősorban az, hogy nem fordítanak kellő gondot a madarak védelmére, másodszor, hogy ezeken a helyeken macskák pusztítják ma daráinkat. Nem volna szabad megengedni, hogy ezeken a helyeken macskát tartsanak Szeretnők, ha az Esztergomi Ma dárvédő Egyesület végre már hal latna valamit magáról és kimutatná, hogy a feladatául kitűzött célnak megfelel. Nem elég tudnunk, hogy van Madárvédő Egyesületünk, kell, hogy annak munkássága is legyen Ingyen rnbák szegény tanulók részére Esztergom város inségakciója keretében az esztergomi szabószakosz tály 161 ruhakészitésre kapott meg bizást. A ruhaanyag már megérke zett Esztergomba, és a szabószakosztály már megkezdte a munkát Az elkészült ruhákat szegény elemi iskolások és középiskolások kapják. Ugyanitt említjük meg, hogy a cipészszakosztály 300 pár cipó el készítésére kapott megbízást. A ruhák és cipők bizonnyára nagy örömet keltenek a szegény és jó tanulók körében. Szombaton nyílik meg a Stefánia iiknlás-vására Nagy érdeklődéssel tekint városunk nemesszivű közönsége a Stefánia Szövetség f. évi december hó 2—3-án délután fél 5 órakor tartandó Mikulásés karácsonyi vásárja elé, de nem kisebb az érdeklődés az ezalkalommal mindkét napon rendezendő gyermekelőadás iránt is. A háromfelvonásos mesejáték telve csodaszép jelenetekkel és a kis apróságok ajkairól édesen csengenek a szavak, belemarkolnak a lelkekbe. Nemcsak a kis Juliska talál szivet — aki .azt keres —, de szivet talál, szivét megtalálja a közönség is. Nem csoda, hisz a tündérország szépségei tárulnak fel szemei előtt három káprázatos felvonáson keresztül és szétárad a jótékony szivek édes melege, hogy jusson ebből a melegből azoknak is, akik a mai ínséges idők hidegségében dideregnek. A Stefánia Szövetség — éveken keresztül tapasztaltuk ezt —, különösen érti a módját, miként lehet a szivek melegét úgy fokozni, hogy szétáradva a szeretet forróságát dúsan ontsa oda, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az idei előadások és a vásár is ennek a jegyében indult és amint a jelek mutatják, a legszebb sikerrel kecsegtetnek, mert a mai nehéz, válságos idők, igenis, a jótékonyság fokozottabb gyakorlására késztetik a nemes lelkű embereket. Az előadás műsora: 1. Prológ. Szavalja : Etter Sárika. 2. a) Dienzl: Liliomszál; b) Késő ősz van. Előadja a Turista Dalárda. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Csárszky István prel.-kanonok. 4. Schubert: Bölcsődal. Előadja a Turista Dalárda. 5. Juliska szivet keres. Mesejáték három felvonásban. Szereplők: Árva Juliska: Szabó Rózsi. Rendőr : Szabó Miklós, Portás : Kovács József, Uj ságárusfiú : Csáthy Kamilla, Suhajda: Bakos Piroska, Úriasszony: Brenner Manyi, Kis- < lánya : Vicze Edit, Játszó leánykák : Ammer Judit, Grineusz Magda, Lőrinczy Emmi, Márkus Erzsi, Varga Anci, Mese királynő: Mike Bazsa, Udvarmester: Holdampf Márta, I. Tudós : Majtényi, II. Tudós : Majorcsik, öreg bácsi; Bakos Piroska, Mesebácsi: Kovács Rózsi, Bari hírnök: Barna Erzsi. Alabárdosok: Török Anna, Elek Mária, Szálkai Erzsi, Molnár Ilona, Erős Borbála. Heroldok: Pándi Ilona, Páva Erzsébet. Manók: Ammer Kató, Adorján Pöntyi, Földessy Magda, Horeczky Márta, Pékh Magda, Palásthy Klára, Tölgyessy Zsuzsa, Vörös Edit. Álomtündér: Zsámbéky Edit. Tündérek: Adorján Lívia, Bazsik Ilonka, Holop Juci, Kárpáthy Margit, Matkovics Ilonka, Mellen Ilonka. Molnár Erzsi. Pifkó Anna, Szatina Ilonka, Szűcs Irénke, Thóma Magda, Tölgyessy Magda. Udvarhölgyek: Cseh Sári, Décsi Zsuzsa, Kovancsek Erzsi, Vörös Manyi. Angyalok: Balogh Mariska, Csépány Éva, Matlő Éva, Perneczky Katór Előadás kezdete mindkét nap fél 5 órakor. Belépődij szombaton 1 pengő, vasárnap 50 fillér. A vásár nyitva vasárnap reggel 9 órától egész nap, megtekintése díjtalan. A Szabad Egyetem e heti előadásainak tanrendje: Péntek, december 1. D. u. 5—6. Fejezetek az egyház modern béketörekvéseiből. Három óra. — Első óra. A tiszta hang a viharban. (1014. X. Pius utolsó erőfeszítései. 1917 és 1920 XV. Benedek pápa Békeszózata és „Pacem Dei munus" apostoli körlevele). — Előadó : dr. Klinda Pál, Ranolder-intézeti spirituális, Budapest. D. U. 6—7. Bevezetés a modern nyelvtudomány szépségeibe. Hat óra : Negyedik óra. A nyelvesztétika alapvonalai. — Előadó: dr. Magasi Artúr gimnáziumi tanár. Előadások helye a gimnázium rajzterme (földszint balra). Pontos megjelenést kérünk. Beiratkozás: az előadások előtt fél 5-től 5 óráig a helyszínen, vagy az órák között. IHIWIHHWIMmiWMIHIIHn%W Az adófizetési kedvezmény meghosszabbítását kérjük Közölte a város adóhivatala, hogy akik november 15 éig kifizették adójukat 2 °/o os kedvezményt kapnak. E felhívásra igen sokan jelentkeztek, úgyannyira, hogy még többen nem tudták kifizetni adójukat, mert nem került rájuk a sor. Kérjük tehát a várost, hogy hosszabbítsa meg a kedvezményt december 15-éig. Ü m mm m* MÄ Ii M mm mj£ WsL A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián hercegprímás szombaton a fővárosba utazott. Délután a Jó Pásztor apácák óbudai zárdájában megnyitotta a Jó Pásztor kongregáció alapitójának, Peletier Mária Epráziának boldoggáavatása alkalmából kezdődő triduumot. Az ünnepségen a hercegprímás mondotta a szentbeszédet. Vasárnap délelőtt 10 órakor a kőbányai plébániatemplomban felavatta a hercegprímás a kőbányai Credo egyesület 130 uj tagját s ez alkalommal nagy beszédben buzdította őket a katolikus elvhűségre és szótartásra. Rámutatott arra, • hogy a népek és emberek egymás iránti bizalma soha annyira meg rendült, mint ma, mert nagyon sokszor félrevezetik egymást. Meg kell alapítani, mondotta többek között, az