Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-23 / 91 (92).szám

Van-e beleszólása valamely egyház­községnek iskolaszéki kérdésekbe ? Az elmúlt pénteken Esztergom vá­ros iskolaszéke ülést tartott. Az ülés­nek közérdeklődésre egyedül számot­tartható pontja a Vizivárosi Egyház község kérelme volt. A Vizivárosi Egyházközség elnöksége ugyanis azt a kérelmet terjesztette az iskolaszék elé, hogy a város állítsa vissza a szenttamási iskolában az igazgatói állást. Tudvalévő, hogy ezt az állást, illetőleg tisztséget megszüntették, mi­vel a szenttamási iskola a Szent Imre-utcai iskolában kapott helyet és igy helyesebbnek látszott, hogy a Szent Imre-utcai fiúiskolában lévő összes osztályok egy igazgató irá­nyítása alatt legyenek. A kérelmet érdekes vita követte, sőt ezzel kérdéssel kapcsolatban a plébánosi jogkör kérdése is tárgya­lás alá került. Az igazgatói állás is­mételt betöltésére vonatkozólag első­nek vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok szólalt fel és feltűnést keltő fejtegetése során arra mutatott rá, hogy helytelen az egyházközség­nek ilyen módon váló beavatkozása. Éppen ezért már ennél az első al­kalomnál ki kell mondani, hogy se­milyen egyházközség ne szóljon bele a város iskolaügyébe. Egészen más lenne a helyzet, ha az egyházközség elnökségének egyik vagy másik tagja, mint iskolaszéki tag, szóval adja elő a kérelmet. Nem arról van szó, hogy az iskolaszék zárkózzék el a - kérés teljesítése elől, hanem csak azt kell kifogásolni, hogy az egyházközség, legyen az bármelyik, ne avatkozzék bele a város iskolaügyeibe, annál is inkább, mert erre a leghivatottabb elsősorban az iskolaszék. Ha valaki azt mondaná, hogy ez a tiltakozás sérti a katolikus érdekeket, azt kell Az az egyedülálló és osztatlan siker, amelyet az öreg Hollók mű­kedvelői gárdájának legutóbbi pom­pás előadása városszerte keltett, arra indította a kitűnő gárda direkcióját, hogy ezt a végtelenül mulatságos vígjátékot a közel jövőben megis­mételje és igy módot nyújtson min­denkinek végigélvezni egy kacagásos estét. A mi részünkről is csak örömmel tudjuk fogadni az Öreg Hollók ezen elhatározását, mert hiszen beszámo­lónkban is megirtuk, hogy ilyen jó vígjátékot már nagyon régen nem láttunk. Kár lenne bárkinek is elmu­lasztani ezt a kitűnő alkalmat, ami­kor az egyre fejlődő kitűnő együt­tes mosolyfakasztó játéka nyomán elfelejtődik minden gond és bánat s az igy felszabadult lélek a nemes élvezet magas régióiban felüdülve erőt merít a további küzdelemre. Az öreg Hollók, akik már való ságos misszióként végzik városunk társadalmi életének színesebbé téte­lére irányuló munkásságukat, meg is érdemlik, hogy ebben a súlyos és ellenértékét soha nem váró és felelni, hogy éppen a katolikus érde­keket védjük meg, amidőn azt kér­jük, hogy egyházközségek ne avat­kozzanak be iskolaügyekbe. Vitéz Szivós-Waldvogel József is hangsú­lyozta, hogy ő is, mint katolikus ember emeli fel szavát. Ha most tel­jesitenők a vizivárosi egyházközség kérelmét, teljesíteni kellene majd más egyházközségek, más felekezetek kérelmét is. Amikor ezeket tiltakozásképen el­mondja, éppen úgy rá kell mutatnia a plébánosi jogkörre is. A plébános sem avatkozhat bele a város iskola ügyeibe, a felügyeleti jogkört a tan­felügyelői ellenőrzésen kivül kizáró­lag az iskolaszéket illeti meg. Vitéz Szivós-Waldvogel József fel­szólalását általános helyesléssel fo­gadták. Felszólalására Keményfy K Dániel vizivárosi plébános és Etter Jenő dr. egyházközségi világi elnök válaszolt és szóval is megindokolták a kérelmet. Igen nivós vita alakult ki a felszólalások nyomán. A magunk részéről a legteljesebb mértékben csatlakozunk vitéz Szivós­Waldvogel József felszólalásához, annál is inkább, mert nem kell tar­tanunk, hogy a katolikus érdekek csorbát szenvednek. Hiszen maga az iskolaszék Őrködik ezen elsősorban. Ami pedig a plébánosi jogkört illeti, erre vonatkozólag az a véleményünk, hogy az tisztán a hittan-tanitás és a tanulók vallásos nevelésére terjesz­kedhetik. Ha mégis szükség lenne katolikus szempontból valamely kér­dést megtárgyalni, ezt az iskolaszék keretében bármikor meg lehet tenni és megvagyunk győződve, hogy méltányos esetekben és szükség ese­tén az iskolaszék helyesen dönt. nem is nyújtó munkájukban váro­sunk egész társadalma támogassa, mert a nehéz viszonyok mellett ren­geteg kiadást igénylő előadások költ­ségeit csak akkor tudják behozni s tudnak talán pár pengőt juttatni a Fészek-alapra is, ha minden barát­juk, a művészetek minden támoga­tója, a kacagás minden hive — se három kategória egyikébe városunk melyik polgára ne tartozna bele — ott lesz a legközelebbi előadáson, melyre külön meghívókat nem lo­csájtanak ki, hanem a mindenkor szives támogatást nyújó sajtó és röpiratok utján tájékoztatják annak pontos időpontjáról a közönséget. Az előadás időpontja ugyanis még nem egészen biztosan dec. 10-e v. 17-e. Bizonytalan pedig azért, mert épen most folynak a tárgyalások a Műkedvelő Szövetséggel, hogy az 1934. évi országos versenyek ver­senyelőadását most ezen decemberi előadáson játszhassak le az Öreg Hollók, akik ezzel a nagyszerű da­rabbal bizonyára meg is védik az előkelő helyet, amelyet a tavalyi ver­senyen elfoglaltak. már nemhogy folyt a munka, ha­nem már nagyösszegű kifizetések is történtek. Közérdekből hivatkozunk arra, hogy vitéz Szivós-Waldvogel József ilyenkorra már személyesen eljárt a vármegyénél, ahol 500 P segélyt kapott, eljárt a Kereskedelmi és Iparbanknál, ahol 400 P-t adtak szépítő célra, a fővárostól dr. Hu­szár Aladár főpolgármester révén három vagon díszcserjét és bokro­kat kapott közbenjárására a város és eljárt más helyeken is, ugy hogy volt nap, amikor 2500 pengőt fize­tett ki szépítő inségmunkákra. Ez a munka is késik. Sajnos a késede­lemnek legfőbb oka az, hogy vitéz Szivós-Waldvogel József lemondott elnöki tisztségéről és igy a munka megakadt. Igy hiába várják a ta­valyi szépítő inség munkások a mun­kaalkalmat. Nincs senki aki vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József munkáját folytatnáy nincs senki, aki kezébe venné a gyűjtést, és aki kapna is segítséget. Nagyon aggódunk a szé­pitŐmunkák elmaradása miatt. Sür­gősen cselekedni kell és össze kell hivni a szépítő bizottságot. Kiffer Ferenc és Kubovics János levelére is itt kell válaszolnunk, már csak azért is, mert egy másik föld­mives képviselő éppen az ellenkező véleményen van, mint ők ketten. Azt irta a két fenti városi képviselő, hogy egyes helyek szépítő munka nélkül is szépek maradnak. Azt fe­lelte erre az egyik városi földmives képviselő, aki egyébként arról isme­retes, hogy mindig helyes meglá­tásai vannak, — hogy vájjon milyen termést hoz a föld, ha nem gondozzák, milyen lesz a kukorica, ha nem ka­pálják meg? Száz százalékban azo nositja magát Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonok felszólalásával, de — mint a prelátus is bizonnyára gondolja — az eddigi szépítő mun­kát szerinte sem szabad feladni. Szeretnénk, ha mind az inség­munkák, mind a szépítő munkák ügyében mielőbb megnyugtató in­tézkedésekről adhatnánk tájékoz­tatást. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi mű dését Esztergom legszegényebb ré­szének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is le­tört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmas­ságától függ. Azért kérjük a társa­dalmat a mai viszonyok között na­gyobb gonddal járó alapvető szo­ciális intézménynek szerető felkaro­lására. A pénzbeli vagy természet beli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is, a vizivárosi plébániára küldeni. Artúr szentbenedekrendi gimnáziumi tanár. Előadások helye a gimnázium rajzterme (földszint balra). Beiratkozás: az előadások előtt fél 5-től 5 óráig a helyszínen, vagy az órák között. I. keresztrejtvényünk megfejtése Alább közöljük az „Esztergom és Vidéke" öthetes keresztrejtvény pá­lyázatának l-es számú kersztrejtvé­nyének és betűrejtvények megfejté­sét ­Vízszintes : 1. Árpádházi királyaink székvárosa. 15. Sabaria. 32. Tusz. 69. Aranyod. Függőleges: 16. Szent István a magyarok királya. 18. Esztergomot. 31. Simor. 53. Szárny. Elrejtett név : Serédi. Betűrejivények : 1. Kabala. 2. Hong­kong. 3. Hitler. A megfejtéseknél egy-egy hiba min­dig egy-egy pont levonásával jár. (Pl. Aranyod — Aranyos). Dijakról a vasárnapi számban fogunk részle­tesen beszámolni. Kiigazítás a 2. sz. rejtvényhez: Vízszintes: 32-nél (z=s) a 3l-es­hez tartozik és 28 = vissza : név­elő. Függőleges: 21 == BKH. MIMI A „Korunk Szava" igy ir Turi Béla prelátus kanonok, országgyűlési képviselőről; „Turi Béla nem konjunktúra poli­tikus, ném házaló keresztény, nem a kurzus embere : a keresztény po­litikusnak abból a seipeli fajtájából való, akik már kiveszőben vannak Magyarországon. Nemcsak meggyő­ződéses ember és gerinces férfi, de pap is a szónak legmélyebb és leg­tiszteletreméltóbb értelmében. Tudós amellett és harcos, egyszóval elsők között volt mindig s elsők között fogják emlegetni az annalesek, ha már nem lesz. Ez a Turi Béla tehát nem egy „hecckáplán", ahogy a liberális érá­ban szokás volt elnevezni a csatázó papokat, s nem is egy kis keresz­ténypárti titkár, akit le lehet inteni. Amit mond, annak súlya van, nem­csak egyéniségének kisugárzása miatt, hanem azért is. mert szavát töme­gek, még pedig a legjobb katolikus tömegek, felsorakozott egyöntetű he­lyeslése támogatja. Nos ez a Turi Béla félreérthetet­lenül leszögezte legutóbb azokat az irányelveket, amelyek nem a ma­gyar katolikus politikának, hanem a magyar katolicizmusnak álláspontját képiselik. Turi Béla nem volt párt­politikus, amikor visszautasított min­denfajta kitanítást, minden „házalási" vádat és megmagyarázta, hogy nem lehet „felekezetieskedő" „politikának" nevezni az olyan törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy Magyarorszá­gon is a katolikus elveknek megfe­lelő, minden embertársunkat szolgáló vezetés érvényesüljön. A katolicizmus türelmes az ember­rel szemben, de halálig türelmetlen az elvek tekintetében. Ez a szent intolerancia nem okvetlenkedés és nem is öncélú politika, ha már itt tartunk. Nekünk csak egy célunk van: az Isten. Az igazi katolikus bensejében és külső cselekedeteiben is csak őt szolgálhatja s csak rajta keresztül minden mást. Mi nem izgatunk, nem „heccelő­dünk", nem „kiabálunk", — de mi tudjuk, hogy ebben az életben min­den nagyon sürgős. Mi türelmetle­Inségmunkák és a városszépítés Tavaly ilyenkor már nagyban foly­tak az inségmunkák. Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy az esztergomi inségmunkák még mindig nem kezdődtek meg. Már november vége felé járunk, las­san itt lesznek a fagyok és a ha­vazások és még semmi jelét nem látjuk annak, hogy megkezdődnek az inségmunkák. Nem szabad egy napot sem késni, mert nemcsak az idő szorít, hanem a munkanélküliek panaszos szava, a téli nyomor is sürgetésre késztet. Kérjük a város polgármesterét, hogy haladéktalanul intézkedjék az inségmunkák megin­dítása ügyében. Az inségmunkákkal kapcsolatban a városszépítés őszi mun­kájára is rá kell térnünk. Tavaly ilyenkor A Szabad Egyetem e beti előadásainak tanrendje: Péntek, november 24. D. u. 5—6. A magyar romanti­kus festészet főképviselői. (Bemuta­tásokkal.) Három óra. — Harmadik óra: Munkácsy, Zichy Mihály, Med­nyánszky, Rudnay. — Előadó : Ma gyarász Imre reáliskolai tanár. D. U. 6—7. Bevezetés a modern nyelvtudomány szépségeibe. Hat óra. — Harmadik óra: A magyar mű­veltség fejlődésképe nyelvünk szó­lamaiban. — Előadó: dr. Magasi Megismétlik a „Bécsi menyasszony "t

Next

/
Thumbnails
Contents