Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-19 / 91.szám

tak és nem is tudják elképzelni, hogy nem kell keresni azt, ami megvan. Mert megvan mind a kettő, a szeretet és a megértés, amit minden ember magában hord, csak rá kell eszmélnie. Ez a mi kötelességünk, megfogni az agyoncsigázott, elfáradt, önmagukat megtagadó emberek kezét, sok szeretettel, még több megértéssel rávezetni őket az egyetlen igaz útra — a szeretet útjára. Salgó Ottóné A gazdák véleménye a városi takarékosságról A következő levelet kaptuk: Az „Esztergom és Vidéké "-ben Lenkei Emil, a Kereskedelmi Társulat elnöke azt írja, hogy az egész kis fizetéssel rendelkező emberek, mint fogyasztók, alig jöhetnek szá mitásba, mig a nagyjövedelműek költekezése emeli az ipart és kereskedelmet. Ezért nem szabad leszállítani a tisztviselők fizetését és elvenni a pótilletményeiket. Hiába igyekezett Lenkei Emil a városház folyosóján az egyes gazdaképviselők előtt ezt megmagyarázni, mi gazdák már régóta sürgetjük, hogy mindenféle pótilletményt és reprezentációs költségeket töröljenek el. Bizony nekünk, gazdáknak, nagyon jól esett, hogy Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonok úr férfiasan síkra szállott a költségvetési tételek leszállítása érdekében és igen helyeseltük, hogy szigorú takarékosságot követelt. Lenkei Emil fizetésleszállitásról beszél, holott csak mellékilletmények ről volt szó. Ha ezt eltörlik, nem hisszük, hogy a kereskedelem és ipar felborul. Egy adóssággal küzdő város nem fizethet mellékilletményeket. Egy adóssággal küzdő város nak a legszigorúbb takarékosságot kell követni. Waldvogel József ny. tábornok úr afölötti aggodalmára, hogy mi történik akkor, ha a meglévő luxus alko tásokat a város nem gondozza ? — nekünk, földmiveseknek az a szerény véleményünk, hogy a Kossuth Lajos-utca, Bottyán János-utca, a Széchenyi-tér, a templom előtti tér, a Hősök-tere, végül a Csernoch János-út parkírozás és folytonos gondozás nélkül is imponáló és szép marad. (Ez nem áll 1 Szerk.) Esztergom lakosságának többsége a földmivelésből él, ennek a nép rétegnek az a nézete, hogy a város Budapesthez való kövelsége miatt nagyobb fejlődésre a jövőben sem számíthat, miért is mi, földmivesek, nagyon szeretnénk, ha Esztergom nagyközséggé alakulna át. (Erre az a megjegyzésünk, hogy éppen azért számit fejlődésre — idegenforgalmi fejlődésre — Esztergom, mert közel van Budapesthez. A nagyközség gondolatát már Csernoch primás vetette fel, okos gondolat, de nem hisszük, hogy keresztülvihető. Szerk.) Az pedig másodrendű kérdés lesz, hogy a járási főszolgabiró szól-e majd bele dolgainkba, vagy pedig az alispán. Tisztelettel Kiffer Ferenc. Kubovics János. városi képviselők. iiiiiiiiiiimiiiiiiiiimii Hol szabad a város területéi sertést porzsolni A város polgármestere sertésper zselés céljaira a város területén az alábbi helyeket jelölte ki: 1. Szentgyörgymezőn a Bátori Schul z Bódog-utca végétől körülbelül 40 méternyire a temető mellett lévő utat. 2. A hercegprimási gépgyártól a vágóhidig, a Duna szélétől 5 méterre lévő területet. 3. A Belvárosban a Kis-Duna mellett a városi majorral szemben fekvő részt. 4. A dorogi úttól 10 m. a gyepmesteri telephez vezető út végétől 5 méterre lévő helyet. 5. A Szentléleki-úton az úttestől 5 méterre az árok melletti, az üdülő telep falánál lévő részt. A Szabad Egyetem e heti előadásainak tanrendje: Kedden, november 21-én: D. u. 5—6. Isién eszméje bennünk. Négy óra. — 3. óra: Isten és a világ ; teremtés, kormányzás, cselekvésre való előreinditás. Előadó: dr. Ibrányi Ferenc, hittudományi főiskolai tanár. D. U. 6—7. A gyermek a francia irodalomban. Három óra. — 3. óra : A rendkivüli gyermek. — Előadó: dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár. Hely: a gimn. rajzterme (földsz. balra). Beiratkozás: az előadások előtt fél 5-től 5 óráig a helyszínen, vagy az órák között. Leckedij: 6 órára 1.20 P, 12 órára 2.20 P, a tanfolyam összes (24) előadására 3.60 P. Express-hird etés Divatmintás flanell pongyola WEISZ MÓR Posztóárűház SZÉCHENYI-TÉR 15 Fogtechnikai értesités. Fercsel Lajos fogtechnikus betegségéből felgyógyult és laboratóriumát újból tovább folytatja Horánszky-utca 10. szám alatt. Szölgyémy, Simor J.-utcap. HÍMEM A hercegprímás a pápánál. XI. Pius pápa csütörtökön délelőtt 11 órakor magánkihallgatáson fogadta dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímást. A pápa 12 órakor Barcza György szentszéki magyar követet, utána pedig dr. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot fogadta kihallgatáson. Lengyel tartományfőnökké nevezték ki a magyar szalézi tartományfőnököt. A Szalézi rend egyetemes főnöke Plywaczyk Szaniszlót, a magyar szaléziánus tartomány főnökét az északlengyelországi rendtartomány főnökévé nevezte ki. Plywaczyk Szaniszló 1914 ben került Lengyelországból Magyarországba s az ő ügybuzgóságának eredménye a magyar szaléziánusok intézményeinek olyan arányú fejlődése, hogy 1927-ben önálló tartománnyá alakulhattak a magyar szaléziánus házak. A magyar rendtartomány élére akkor Plywaczyk Szaniszlót állították és ő töltötte be ezt a tisztséget egészen ESZTERGOM Irta: KÜHÁR FLÓRIS O. S. B. 2. Különös paradoxon az, hogy a változásnak ősi szimbóluma, a „panta rei" („minden hullámzik") világszemléletnek névadója: a folyóvíz — a Dunába állandóbbnak, egyöntetűbbnek látszik, mint az az emberi kultúra, mely partjai mentén támadt. Ha a viz tükre megtudná rögzíteni mindazt, ami változás évezredek során, mondjuk, az esztergomi várhegyen támadt és elmúlt, ha most is mutatná a hegy ősi körvonalait és mindazt, ami ráépült és rommá lett, hogy helyet adjon uj körvonalaknak, ha mutatná a hegyért és a hegyen tülekedő népek csatáit, Középeurópa történetét vetithetnők vele filmre. A barbárok ősi erőssége helyén a római hadak építenek új várat, mely kihívóan tekint a túlsó partra, benne Róma isteneinek templomai oszlopos homlokkal, paloták, házak és kaszárnyák tán a római Capitoliumot másolják ide a birodalom szélére. A Kárpátok aljáról a barbárok úgy nézhetnek erre a várra, mint Botond Bizáncra és várják a sorsfordulót, mely a birodalom kapuit megnyitja számukra. A Duna egyelőre erősebb mint a limes (határ) castrumai, szá zadokig azt a kultúrát, mely a Földközi tenger medencéjétől a Kárpátok aljáig egy impérium, azonos életformák és művészi kifejezés igézetével alakit át mindent. A Tiberis mellől a Dunához száll Róma szelleme: istenei és eszméi itt tanyáznak. Az esztergomi várban Marcus Aurelius elmélkedik az életbölcseség kérdéseiről ; katonái közt a birodalom minden népfaja küzd; a Dunánál a Nílus, Tigris, Rajna és Szajna sorsáért folyik a harc. Róma bennszülött és betelepült istenei (dii indigetes és novensides) védik a határt. A legio fulminatrix katonái már Krisztushoz imádkoznak és könyörgésükre a tikkadt földet és hadat eső üditi fel. (Kr. u. 174.) A dunai limes eseményeit a birodalom fővárosában Trajánusnak és Marcus Aureliusnak oszlopai hirdetik. A pannóniai pro vincia elbukását nyomon követi a nyugatrómai birodalom szétesése; Aquincum, Strigonium elestére Róma oszlopai inognak meg. A három év század szilárdságát a barbárok szí laj irama pusztitgatja, hunok, gótok, avarok tülekednek a Duna partjain, a Nibelungok hajói szállnak hulámai ról a mondák felhőibe és Csaba népe vágtat el a Tejúton mellőle. Az avarokat irtó Nagy Károlyt az Impérium Romanum eszménye vevette Pannónia megszállására és Árpád népe a hún örökség elfoglalásakor — igazában római örökségbe ült bele, melynek romjai még min dig szilárd alapokat adtak a középkori magyar kultúra felépítéséhez. Esztergom várának romjaiból denevérek és baglyok szálltak a Duna fölé, mikor a foglaló magyarság ideért. Géza fejedelem és Szent István király a homo Strigoniensis értelmes szemével látták meg e várrom jelentőségét, mikor székhelyüket idetéve, épülő országuk fővárosává tették. Esztergom megint Róma lelkével telik meg ; Róma lelkét azonban már nem a légiók hordozzák, nem a far kasanya vére párzik a limesen; hanem új vér, a vértanuk, szüzek aszkéták vére hoz uj szellemet az ősi falak közé. Szent Adalbert vértanúpüspök és tanítványa, Anasztáz, az első esztergomi érsek — éveket töltöttek Szent Elek római monostorában, az Aventinus-hegyen; Esztergom várhegyén szakasztott mását találták meg római otthonuknak, itt is, ott is zúgó folyó partjáról emelkedő várhegy: csakhogy a folyót itt Dunának, ott Tiberisnek nevezik A folyó itt nagyobb, ott viszont a halmok és völgyek tele templommal, várral; szépivű ablakokkal áttört ca npanilek emelkednek az ég felé és a bazilikák tágas hajóiban zsolozsma szól ezrek ajkán. Az Aventinus akkor a német császárok római szállóhelye volt. Pápa és császár talalálkoznak ott néha, hogy a középkori lélekharmoniába olvadó dualizmusának legyenek szimbólumai. Test és lélek, állam és egyház, császár és pápa, vár és dóm, világ és Isten országa keresték a kibékülést, az együttműködést — az Aventinuson ép ugy mint Esztergomban, ahol a császár-pápa kettőségnek magyar mása tá riadt : a magár király és az esztergomi érsek (később prímás) személyében. A Rómát járt nagy hithirdetők, mint pl. Szent Bonifác, otthon római templomokat, monostorok mását épitik fel. Szent Bonifác fuldai és egyébb építkezésein a régi Szent Péter-bazilikára ismernek rá m )dern kutatók. Róma adja az új élet alapformáit és művészi stílusát is az épülő Esztergomnak és vele az egész országnak. A magyar király ön'udatosan használja népének neve (rex Ungarorum) mellett a rex Pannoniorum címet, hogy ezzel a magyar királyságnak Róma örökébe lépését kifejezze; koronáját is Rómából kapja. Székhelyén Anasztáz érsek kanonokjai és szerzetesei bazilikát épite.iek és benne a római liturgia nyelve, kifejező formái és dallamai szólalnak meg. Az új Esztergom úgy épül, mint a civitas Dai; falai közt Boldogasszony temploma emelkedik, körülötte a királyi palota szomszédja az érsek házának és a monostornak. A kereszténnyé vált Esztergom a bazilikába beépíti a régi, római vár köve it, oszlopait, az érseki trónszék márványa is antik művészet kezenyomát viseli. A pogány Róma köveket ád Esztergomnak, az új Róma azt a lelket, mely István királyban a rex pius-nak, a kegyes királynak eszményét testesiti meg oly tökéletesen, hogy ő lesz az Egyház első kanonizált szent királya, aki a civitas terrena-t évezredekre felemeli az Isten országa szintjére. Strigonium és szent királya: maga lesz az a speculum princípium, fejedelmek tüköré, mely Szent István Intelmeiből épúgy sugárzik a keresztény Nyugatra, mint életének tükréből. A Duna mintha megfordulna Esztergom előtt; István király óta nem csak Nyugatról Keletre hullámzik, hanem vissza is Nyugat felé. A Nyugat már nemcsak tanítani, hanem tanulni is járhat Esztergomba, ahol a keresztény impérium eszményei valóságát szemlélheti, ugyanakkor, midőn a Nyugatot a pápa és császár évszázados harca emészti.