Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-09 / 88.szám

Nagy rejtvényverseny kezdődik vasárnapi számunkban sok értékes díjjal mm ty TI RG irt m KF ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 88. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 9 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Két szempont (x) Meszlényi Zoltán dr. pri­mási irodaigazgató tyleri beszé­det mondott a város jövő évi költségvetéséről. A beszéd ál­talános érdeklődést váltott ki, sőt bírálatának a fővárosi saj­tóban is volt viszhangja. Meszlényi Zoltán dr. mintáz aula képviselője, de mint egy­szerű városatya is nem tett mást, minthogy a józan ész gondol­kozásával, a mai helyzet rideg mérlegelésével a kötelességét teljesítette. Mi volt Meszlényi Zoltán bí­rálatának a célja ? Beszédjének egy mondatba való tömörítése igy hangzanék : a súlyos hely­zetnek megfelelő költségvetés­sel dolgozzunk. Szigorú taka­rékossági elv alapjára kell he­lyezkednünk és ott, ahol lehet, erélyesen csökkenteni a tétele­ket. Ha az erélyes csökkentést, a piros ceruzát alkalmazni tud­juk a tisztviselők pótilletményé­nél, vagy a reprezentációs költ­ségeknél, a kegydijaknál, vagy a tűzoltóságnál, az utcák lo­csolásánál vagy a parkosítás­nál, a kölcsönök kamatainál, vagy a városi gazdaságnál, akkor hát miért nem tör­tént meg már a csökkentés hamarabb ? De még mindig nem késő megcsinálni. A bírálat nem a tisztviselők pótilletménye ellen irányul, nem szépítő mun­kát akar megakasztani, nem a szépítő munka vezetőinek ked­vét akarja venni, hanem álta­lánosságból eredő takarékossági elv magaslatáról érinti a város vezetőit és a képviselőtestüle­tet, hogy a költségvetést a sú­lyos viszonyok mérlegelésével kell összeállítani. Pár évvel ezelőtt kellett vol­na az erélyes csökkentést ke­resztülvezetni, mert hiszen be­igazolódott, hogy súlyosbodtak a viszonyok. Még súlyosabb is lesz a helyzetünk, tehát most még inkább kell józan ésszel gondolkoznunk és az egész vo­nalon a szigorú takarékosság elvére helyezkednünk és sza­kítanunk a már beteges hajla­mossággá vált igényességünk­kel. Meszlényi Zoltán dr. bírálata tulajdonképpen nem is bírálat, hanem a tények rideg leszűrése. A tényekből leszűrt rideg kö­vetkeztetés pedig azt mondja, hogy a 7 pengős buza a föld­mivesnép nincstelen életére mu­tat, az adófizetésekkel állan­dóan baj van, sok a végrehaj­tás, a tisztviselők már régen 30%-os redukált fizetéssel dol­goznak, a kereskedő és az ipa­ros helyzete rosszabbodott, mun­ka, pénz nincs, tehát mi a te­endő, hogy könnyebben elvi­selhetők legyenek a terhek ? Lehet ilyen kétségbeejtő álla­potok között még külön pótil­letményeket adni ? A nép roskadozik az adóter­hek alatt, a pótilletmények és reprezentációs költségek lega­lább 10°/«-os pótadó csökken­tést jelentenek, tehát nem le­het habozni annak kimondásá­val, hogy el kell törölni kímé­letlenül a pótilletményeket! Hi­szen ezek a sallangok előbb­utóbb úgyis radir alá kerülnek, Ki kell ezeket törölni azért is, mert igazságtalanságokat szül­nek. Antiszociális szellem is árad belőlük. Meszlényi Zoltán dr. odáig ment a szigorú takarékossági elv alapján, hogy minden lu­xuscélra előirányzott összegek törlését kívánta. Ilyen elsősor­ban a parkosítás, amelynek ösz­szege közel tízezer pengőt tesz ki. Abból az elvből indult ki, hogy amikor igen súlyos a helyzetünk, amikor olyan jelek vannak, hogy még sivárabb ál­lapotok következnek, akkor a városszépítést, a parkosítást is fel kelt adnunk. Sőt tovább ment a takarékossági elv szük­ségszerű felállításánál és azt mondotta, hogj ; ' az országzász­lóra sem szabad adnia a vá­rosnak és végre vessünk véget az adakozásoknak. A társada­lomra hárít ilyen feladatokat. Helyesen jegyezte meg egy képviselő, hogy amikor már majdnem mindenki adott az or­szágzászlóra, miért adjunk a közpénzből is ? Ne értsük félre, nem arról van szó, hogy ne állítsuk fel az országzászlót, hanem arról, hogy az ország­zászló felállítása a társadalom feladata. Ha elvről van szó a takarékosság terén, akkor kö­vetkezetesnek kell lennünk. Meszlényi Zoltán szavait, be­szédét, bírálatát, intéseit a leg­kisebb részletében is el kell fo­gadnunk és aláírnunk. Igazat mondott és számolt a való helyzettel. Meszlényi Zoltánnal szemben vitéz Szivós-Waldvogel József­nek az volt az álláspontja, hogy rossz következményei lehetnek ennek a szigorú takarékossági követelésnek. Különösen a vá­rosszépítés és idegenforgalom érdekében emelt szót. Megért­jük vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef álláspontját, igaza van neki is, mert Esztergom csak az idegenforgalomra építhet és ha valamilyen oldalról, innen vár­hat anyagi előnyöket. Ezen a téren tehát kell és érdemesbe­fektetéseket eszközölni. Idegen­forgalmi szempontból óriási je­lentősége van annak, hogy ut­cáinkat virágágyak szépítsék, hogy tiszta és pormentes ut­cáink legyenek. De ha ezen a téren is törléseket kell végez­nünk, kérdezhetnénk, hogy a meglévő szép és dicséretes al­kotásokat most már hagyjuk kipusztulni és sülyedjünk a falu nívójára ? Ismét csak Meszlényi Zoltán szavait kell idéznünk: a leg­ridegebben kell számolnunk a helyzettel és ha még rosszabb viszonyok következnek, akkor egy pillanatig sem tétovázha­tunk és bár fájó szívvel, el kell határoznunk magunkat arra, hogy a közpénzekből nem for­dítunk egy fillért se szépítésre és luxuscélokra. Ha azonban mégis folytatni akarjuk a szé­pítést, akkor kíséreljük meg, hogy a társadalom segítségével munkálkodjunk ezen a téren. Hangsúlyozzuk, hogy nekünk is fáj ezeket kimondanunk. De tehetünk-e mást? A helyzet kényszerít, szegénységünk, nyo­morúságunk, kilátástalan jö­vőnk parancsolja, hogy min­den vonalon a takarékosság ri­deg elvét kövessük. Megalakul! a r. k tanítók dorogi köre Az esztergemvidéki róm. kat. nép­nevelők egyesületének dorogi köre okt. 30-án tartotta alakuló gyűlését Dorogon a bányakaszinó díszterme ben. A teljesen az Actio Catholica je­gyében lefolyt gyűlés ugy keretei­vei, mht különösen magas színvo­nalával messze kimagaslott a szo­kásos köri gyűlések közül. A gyönyörű termet teljesen meg­töltötte a kat. tanítóság, valamint a kat. tanügy munkatársai és barátai akiknek soraiban dr. Lepold Antal főegyházmegyei főtanfelügyeiőn, dr. Jeszenszky Kálnán prelátus-kanonok, egyesületi elnökön, dr. Schmidt Sán­dor bányaügyi főtanácsos, az Acfio Catholica szoc. és karitativ osztályá­nak elnökén stb, kivül teljes szám­ban megjelentek a kerület összes állami iskoláinak igazgatói, s^ivgár da vezetői s a bányatársulati iskolák tantestületei, az ált. tanítói egyesület elnökségének vezetésével. A szentmisével és ünnepélyes Veni­Sanctaval kezdődő gyűlést dr. Torna Imre esperes-tanfelügyelőnek „Az Actio Catholica és az iskola" cimű elnöki megnyitója vezette be, amely­ben lelkes és meggyőző erővel fej­tette ki az Actio Catholica apostoli munkájába bele illó katolikus neve­lésnek egész jövendő programmját. — Minden áldott tanítói kézen láthatatlan arany gyűrű ragyog, az isteni Tanítónak, Krisztus Királynak felavató szent gyűrűje, amelyen gyé­mánt kövekkel van kirakva a mo­nogramm : Actio Catholica. A Kato­likus Actionak nem mostoha, hanem a legszeretettebb édes gyermeke kell, hogy legyen nemcsak a katolikus, hanem minden jellegű iskola s min­den rendű és rangú iskolának min­den, de minden katolikus vallású és érzésű tanítója. Nemcsak elmé­leti és gyakorlati hitoktatást, de az összes tantárgyak keretében száz százalékos keresztény katolikus vi­Nov. 11. és 12-én szombatjasárnap 7 tői folyt. 3, 5, 7 és 9-kor itattunk a pokol 1 A tengeralattjárók titánjainak emberfeletti küzdelmei MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents