Esztergom és Vidéke, 1933

1933-10-26 / 84.szám

-A gait még megbecsülésben tartó államok képviselőinek azt üzenjük, hogy szolgáltassanak végre igazságot s akkor az ő tevékenységük folytán megszületett európai béke meghozza majd a nemzetek valóságos békéjét. Ha azonban Genf, amelyen a világbékét áhítozó közvélemény nyugszik, továbbra is az eddigi módszereit használja s csak hallgatólagosan vesz tudomást az utódállamok gálád gonoszságairól, akkor a látszólagosan megteremtett s a győzők általi toldozgató rend szerrel fenntartott béke bizony ha marosan békétlenséget fog szülni. Tekintsen körül a genfi palota ban székelő bizottság s értse meg, hogy nem lehet béke addig, amig a kenyértelenek feljajdulását nem akarják meghallgatni, nem lehet béke, amig igazságot nem szolgáltatnak az elnyomott és a legyőzöttek po rába sújtott nemzeteknek és nem lehet béke, amig Ítéletet nem tar tanak a győztes államok egyikmásikának szennyes gonoszságai fölött. A békeszerződés őrei vizsgálják meg a szerződéses jogok jelenlegi állását, lássák meg ezeknek a láb bal tiport jogoknak, az ocsmány ravaszságok által szőtt hálókban való vergődését, emeljék ki a meg tiport nemzeteket lealacsonyított helyzetükből s biztosítsanak ezeknek a nemzeteknek érdemleges hozzá szólást az európai béke igazi megteremtéséhez. Ha Genfben megteszik ez irányban a szükséges intézkedéseket, akkor kiviláglik majd a cseh ocsmányságok minden jogtalan barbársága s erőszakos durvasága is Addig is azt üzenjük a gyáva cseh kutyáknak, hogy amit elvett tőlünk a győzők fegyvere azt visszaadhatja majd az igazságos belátás vagy ha az nem, úgy a szerencséssebb fegyverek sikeres ereje. Dióhéjban kaptuk a cseh birodalom történetét napjainkig. A valóság az, hogy a cseheket sem a mult érdemeiről, sem pedig a jelen felfuvalkodott s önmaguk által összetárolt dicsőséges hatalomnál fogva nem illeti meg a békeszerződések által nekik adományozott jog és hatalom, mert nem nagy nemzethez méltó volt a cseh honfoglalás, hanem kóborcigány letelepülés. Nem volt már a kezdetnél sem önálló életereje a cseh hordának, amely hamarosan behódolt a Habsburgoknak, akik Cseh és Morvaországtól kapták a magyar elnyomatás legkegyetlenebb zsarnokait. A hűségesnek látszó cseh kutya azonban nem volt hű gazdájához, hanem ahol lehetett belemart. Hazugságok, árulások és rágalmak segítségével hatalmat alkottak. Most pedig olyan a cseh önérzet, mint a felfuvalkodott mesebeli béka. Náluk nemzeti dicsőség a maguk gyávaságának a magasztalása. Legjobban jellemzi a cseh hordát e három szó: gyávaság, szolgalelkűség, aljasság. É három szó értelmének a jegyében intézik ők most is hatalmas birodalmuk aprócseprő ügyeit. Aljasságukra fényt vet a legyőzöttekkel való bánásmód. Ravaszságukra példa a földbirtokrendezési reformjuk, amelynek segítségével koldusbotra juttatták az ottani magyarságot, kivették a földet, a vállalatokat a jogos tulajdonosok kezéből s a maguk embereivel telepitették be a gálád zsákmányként szerzett földeket és vállalatokat. Nem elégedtek meg ennyivel, barbárságuk többre vágyott, most a nyelvét akarják elvenni, a régi időkből még megmaradt egyetlen kincsét az ott sínylődő magyarságnak. Ez már több a soknál, ezt nem hagyhatjuk el mi a megtépázott csonka ország gyermekei s ha a világ közvéleménye hallgat, mi nem hallgathatunk el. Nem engedhetjük a magyar égboltozatnak három erős pillérét: Pozsonyt, Kassát és öngvárt a porig gyalázni. Ezen újabb kegyetlen zsarnokság ellen tiltakozunk s azt üzenjük, hogy azt nem fogjuk eltűrni, mert tudjuk, hogy ami becstelenségben született, gyalázattal folytatódott, az visszahull majd saját ocsmány porába. Igazságot kérünk, minket a még megmaradt magyarságot az ezeréves mult jogán megillető igazságot. A tiltakozó tüntetéssel és hangos éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után a turista és a legényegyleti dalárdából összevont dalárda a „Nem, nem, soha" cimű hazafias dalt énekelte, amely után v. SzivósWaldvogel József ny. tábornok indítványozta, hogy a nagygyűlés fogadja el és küldje el tiltakozó ha tározatát és kérje segitő támogatását a négy nagy európai nemzet vezető államférfiainak. A nagygyűlés elfogadta az indítványt s 'az ujabb cseh arculcsapás ellen elküldte til takozó határozatát az angol, a fran cia és az olasz miniszterelnököknek és a német kancellárnak. A tiltakozó nagygyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Sa. y. Szombaton ünnepli Esztergom a török nralom alél való felszabadulásának 250. ik évfordulóját Esztergom városa most ünnepli kétszázötvenéves évfordulóját a török iga alól való felszabadulásának. A nevezetes eseménynek világtörténelmi jelentőséget különösen az adott, hogy Esztergom várának visszavételével törött meg végleg a félhold hatalma Magyarországon éppen akkor, amikor a török megittasodva eddigi sikereitől, Európa nyugati országainak meghódítását vette tervbe. Bécs ostromával kezdte meg nagysza bású tervét a nyugati nemzetek leigázására. Az isteni Gondviselés azonban máskép intézkedett. Az alvó keresztény tömegeket felrázta a török vakmerőség. XI. Ince pápa kezdeményezésére és anyagi támogatásával megalakult a Szent Szövetség, az európai keresztény nemzetek szövetsége, Lipót császárral az élén, aki szintén fejedelmi módon vette ki részét a török elleni küzdelem anyagi támogatásából. Megindult a nernes verseny. Gyűlt a pénz, a hadfelszerelés, egymásután jöttek a csapatok., Szelepcséoyi György prímás is egész vagyonát áldozta a török elleni küzdelemre. A Gondvise lés kiváló vezéreket támasztott, akiknek vezetésével a hadjárat a keresztény seregek teljes diadalához vezetett. Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg nevéhez fűződik Bécs felszabadítása, a párkányi győzelem, majd Esztergom meghódoltatása. Esztergom várába október 28-án vonultak be a keresztény csapatok. A félhold helyébe a kereszt került, mely azóta ott ragyog, tündöklő sugarait szétszórva a Sión ormáról a keresztény magyar népre. A mecsetté átalakított Bakács-kápolnát felszentelték és hálaadó szent misét mondtak benne, melynek végeztével a Te Deum-ot a lengyel király intonálta. Majdnem másfélszázadig tartó török uralom megszűnésének bevezetője volt Esztergom visszavétele, ebből Esztergomra, megszakításokkal hetven esztendő esett. Vasárnap, október 29-én délelőtt 9 órakor ismét hálaadó istentisztelet lesz a bazilikában. A szentbeszédben Lepold Antal prelátus-kanonok emlékezik meg az esemény jelentőségéről. Utána, féltizenegykor a^főegyházmegyei könyvtár nagytermében, a "Régészeti Társulat újonnan rendezett mú^eum^n^k_^emutatása. A töröTckorPémlékeket Éaloglí Albin gimnáziumi igazgató ismerteti. A gimnázium nagytermében megelőzőleg, szombaton este 6 órakor lesz a Balassa Bálint Irodalmi és Régészeti Társaság és az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat emlékünnepélye az alábbi műsorral : 1. Papp-Váry—Szabados:." Hitvallás. Énekli a Turista Dalárda. 2. A párkányi csata és Esztergom ostromának topográfiája. Előadja: Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, a Balassa Bálint Társaság és az Esz tergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöke. 3. Jesce Polska. Lengyel nemzeti himnus. Énekli a Turista Dalárda. 4. Költemény. Irta és előadja: Városi István dr., a Balassa Bálint Társaság rendes tagja. 5. Zongoraszám. Előadja : Kürch ner Lili úrleány. 6. A párkányi csata és a kurucok. Irta és felolvassa Lukinich Imre egye temi tanár. 7. Huber: Fohász. Énekli a Turista Dalárda. 8. Glatz Gyula polgármester Esz tergom város közönségének kegyeletes ünnepi érzését tolmácsolja. 9. Himnusz. Az énekszámokat Hajnali Kálmán, a Balassa Bálint Társaság rendes tagja vezényli. Az ünnepélyre belépő dij nincs. Az emlékünnepélyen Sobieski és a párkányi csata képei lesznek árusitval' Az egyik Sobieski János álíó képe az Esterházyak családi képtá rában levő eredeti utám. A hős ki rálynak Magyarországon levő . egye dűli egykorú arcképének mása, mely őt lengyel nemzeti viseletben ábrázolja. De nem kevésbbé értékes a párkányi csatakép is, amelynek eredetijét Sobieski rendelésére Altomontego festő a lengyelországi Zolkwi nevű vár templomának falára festett. Az előtérben a lengyel király és fia Jakab herceg lovon ülve vezetik csatára kozákjaikat; a háttérben a törökök alatt leszakadt hajóhíddal a Duna és fölötte Esztergom vára látható. A kép annál értékesebb, mert Zolkwi vára templomát most a világháborúban ágyúgolyók érték és az eredeti freskó is valószínűleg tönkrement. fTA harmadik kép szintén a párcányi csatát ^ábrázolja, azt Bajor Bayer) Ágoston festő, városunk fia -ajzolta és levelezőlapként lesz árusítva. Az első két kép finom krétapapiron nyomva a Laiszky-féle nyomdában készült. A képek árusításából befolyó jövedelem a sokszorosítás költségeinek fedezésére szolgál. Felülfizetések köszönettel vétetnek. Prohászka-knlinsz Immár öt éve, hogy a nagy püspököt, Prohászka Ottokárt az Ür magához szólította, hogy fenkölt szelleme felülről sugalmazza a hazafias, vallásos és szociális eszméi megvalósításához vezető tetteket. Az Országos Szent Gellért Egyesület keretében Hász István dr. tábori püspök, diszelnök a gyászévfordulón rádión leadott emlékbeszédében, Erzsébet főhercegnő alapító főpártfögó, Jeszenszky Kálmán dr;-prei látus-kanonok, Horváth Anzelm bencéstanár, Preszly Elemér főispán, az Osztge védőkarának agilitásai és az elnökség buzditóikban és az apostoli lelkületű püspök nővére leveleiben jelölték meg azokat az irányokat, amelyek a Prohászka-kultusz keretében a boldoggá avatáshoz vezetnek. Ezért örökítette meg az Osztge boldog emlékű alapító főpártfogójának érdemeit a diósdi felvételekben, a Mária-Remetén, a székesfővárosban és Esztergomban elhelyezett kegyelethelyi diszes márványtáblákon és jelenítette meg fenkölt lényének jellemvonásait a „ Prohászka-derű c. olajfestményén és idegen nyelvekre is lefordítandó tanulmányokban és ódákban. Örömmel állapítjuk meg, hogy Székesfehérvár is élénken kiveszi részét a Prohászka-kultuszból. Shvoy Lajos püspök fáradhatatlan buzgóságával és nagy áldozatokkal csodás módon épült fel Fábián Gáspár dr. templomépitő tervei szerint a Prohászka-emléktemplom. Esztergom Prohászka kegyelete is garancia arra, hogy a nemes versenyben szintén méltóvá válik a Prohászka városa elnevezésére. Hiszen a Magyar Sionban 22 évi irodalmi tevékenysége alatt láttak napvilágot a nagy szellem legnagyobb alkotásai. Elhivatottságunk tudatában látjuk is már, hogy Szent István városa lesz majd egykoron a Prohászka-kultusz középpontja. Ennek alapját képezik az Esztergomi Kat. Nyári Egyetem Prohászka ismertetői, a Prohászka kegyelettermek, tanfolyamok idegen nyelvi fordítási kurzussal és felkeresése mindazon természeti szépségekben gazdag helyeknek, amelyek a „Föld es Eg", „Isten és Világ" művekhez sugalmazással birtak. Ily kultuszmunkával érlelődik majd tetté az a közóhaj is, hogy az esztergomi érseki szeminárium előtti Prohászka-téren nagyobb szabású emlékmű hirdesse a boldoggá avatandó lelki nagyságát és hogy márványtábla hirdesse a plébánia falán a szentéletű püspök ottani lelkipásztorkodását és hogy a Plébánia-utca Prohászkáról neveztessék el. A Prohászka-kultusz egyik fényes momentuma november hó 5-én lesz Székesfehérvárott, a Prohászka-emléktemplom felszentelése. Ezen országos ünnepségre csonka hazánk minden részéből elzarándokolnak Szé kesfehérvárra, Esztergomból pedig ezalkalomból filléres vonat fog indulni, mely remélhetőleg a tömeges részvétellel impozánsan fog beilleszkedni a székesfehérvári ünnepségekbe. A filléres zarándokvonat novem ber 5-én reggel 6 órakor indul. Részvételi dij 3.60 P. Jelentkezni lehet az Idegenforgalmi Hivatalban. Leventéink a budapesti országos céllövőversenyen Folyó hó 15.-én Budapesten zajlott le az országos levente céllövőverseny, melyen a mi leventelövószeink közül is résztvett egy csapat. A versenyen mintegy 300 lövész vett részt, melyek közül a vidéki csapatok feltörését örömmel láttuk. És hogy az idén is Budapest csapata végzett első helyen, azt csakis annak tudhatjuk be, hogy a helyi csapat rendelkezett mindazon rutinnal, amellyel a saját otthonában lövő csapatnak nagyobb gyakorlat után rendelkeznie kell. Leventéink a benevezett csapatok közül az országos viszonylatban nagyon jó 16-ik helyezést biztosították maguknak, egyéniben pedig Mártsa István a 9-ik helyezést érte el és tiszteletdíjul egy nagyon szép kivi-