Esztergom és Vidéke, 1933

1933-09-17 / 73.szám

hatatlan érdemeik vannak, az enyéim­hez hasonló gondolatokkal szemlél­ték a nem alap nélkül „agyonmél­tatott" versenyt. A személyemről elhangzott sze­menszedett valótlanságok legkiri­vóbbjára csak annyit óhajtok meg­jegyezni, hogy éveken át voltam az Emse működő versenyúszója, s így annyi szakértelemmel legalább is rendelkezem, hogy meg ne tudjam találni az okozati' Összefüggést a jó vagy rossz úszás és a menyasszony­ság között — miként az Neked oly pompásan sikerült. Hogy pedig fal­melletti gombozó vagyok-e, erre min­den jó ismerősöm, sőt netáni ellen­! ségeim is meg tudnak felelni, Aki pedig kételkedik abban, hogy beszámolómat minden személyi te­kintettől mentesen irtam, annak csak el kell olvasni azt, valamint a Te kizárólag személyeskedésre beállított soraidat, melyeket nem tudom mivel j érdemeltem ki. Mindenesetre kije­lentem, hogy semmi polémiába bo­I csátkozni hajlandó nem vagyok, I mert az ilyenekről való véleménye­met bebizonyítottam akkor, amikor ' ezt a helyi rákfenét csak farsangi j bohóságok reklamirozására tartot­tam érdemesnek. Dr. Katona Gábor. Lengyelország és Magyarország hercegprímása, miniszterek, előkelőségek és nagyszámú közönség jelenlétében leplezték le Sobieski-emlékművet Szeptember 15.-e nagy napja volt Esztergomnak. Külön vonat mint­egy í" egyszáz lengyelt hozott váro­sunkba, a lengyelek élén Hlond Ágoston hercegprímás, Janta Pol­czinszky ny. miniszter, Lepkovszky követ, Matusevszky és Katrsinszky meghatalmazott miniszterek, Mos­ciszky a lengyel miniszterelnök öccse, Beaupte főszerkesztő, Czatoriszky herceg és más előkelőségek Kilenc óra után pár perccel futott be a vo nat. A dorogi zenekar a Lengyel Himnuszt játszotta. A vasútállomást a helyi rendezőség feldiszitette zász­lókkal és zöld gályákkal. A fogad­tatáson megjelent Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás, Lingauer Sán­dor dr. főispán a vármegye, Glatz Gyula polgármester a város több tisztviselője és vitéz Lánghy Emil alezredes, helyőrségi parancsnok a tisztikar élén. A vonattól a kijáratig piros szőnyeget borítottak le. Dísz­ruhás rendőrszakasz vonult ki, a vármegye, a város, és a parlament két diszhajdúja állt a bejáratnál. Amint megállt a vonat és megje­lent az egyik ajtóban Hlond Ágoston lengyel hercegprímás, hatalmas éljen üdvözölte a lengyeleket. A lengyel primás „Éljen Magyarország" kö­szöntéssel válaszolt. A fogadtatásra autón érkezett Ernszt Sándor ny. miniszter, Helle brand Antal ny. tábornok, felsőházi tag, vitéz Ráthonyi Imre ny. tábor­nok az Országos Frontharcos Szö­vetség alelnöke, Huszár Aladár fő­polgármester, Czettler Jenő a kép­viselőház alelnöke és báró Villani Andor követségi tanácsos. A lengyel hercegprímással együtt szállt ki a vonatból Lázár Andor igazságügy miniszter. A kiszálló len­gyel hercegérseket Serédi herceg­prímás üdvözölte, majd Glatz Gyula polgármester üdvözlő beszédet mon­dott. Glatz polgármester beszédét Divéky Adorján egyetemi tanár for­dította le lengyel nyelven. Lelkes, szívből jövő fogadtatásban részesül­tek a lengyelek. A fogadtatás után a bazilikába vonultak, ahol 10 órakor Serédi Jusztinián dr. hercegprímás fényes papi segédlettel nagymisét pontifi­kált. Égyházfejedelmünknek Drahos János dr., Lepold Antal dr. Csárszky István dr., Szokolay Antal, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok és Ham­vas Endre dr. pápai kamarás, érseki titkár segédkeztek. A baloldali stal­lumban, ahol a miniszterek szoktak ülni, ott láttuk Csekonics István grófot, Széchenyi László gróf, Ernszt Sándor dr. ny. miniszter, Huszár Aladár dr. főpolgármester, Lázár Andor igazságügy miniszteri, a követ­kező sorokban mindazokat, akik a lengyelekkel megérkeztek és a fo­gadtatáson megjelentek. Hlond Ágos­ton a primási trónnal szemben fog­lalt helyet. Tizenkét órakor leplezték le a Serédi-parkban az emlékművet, mely Körmendi-Frimm Jenő szobrász­művész sikerült alkotása Az emlékmű előtt foglaltak helyet az előkelősé­gek, köröskörül a közönség nagy tömeget alkotott. Kivonult a Film iroda felvevő autója is. Hlond Ágoston és Serédi Juszti nián dr. biboros-hercegprimás az emlékmű előtt bársony széken fog­lalt helyet. Körülöttük az előkelőségek. Dicsérettel kell megemlékeznünk Dudás László városi mérnök tevé­kenységéről. A Serédi-park bejára tánál diszkaput állíttatott. Az emlék­műhöz vezető útat kavicsos homok kai tette járhatóvá és bámulatos gyorsasággal rendbehozatta az em­lékmű környékét. Az emlékmű ta­lapzata gyeppel van csinosan elké­szítve, mind a négy oldalon címe­rekkel. Az ünnepséget a Turista Dalárda a lengyel Nem/eti Imával nyitotta meg. A megnyitó beszédet Bartll János a lengyel-magyar egyesület társelnöke mondotta magyar és len­gyel nyelven. Beszéde után lehullott a lepel, amikor a Turista Dalárda a lengyel és a magyar himnuszt énekelte. Az ünnepi beszédet a magyar kor­mány nevében Lázár Andor igaz­ságügyminiszter mondotta: — Az esztergomi bazilika fönséges falai alatt és itt a Dunaparton a mai viharos időben együtt szállt az ég felé a magyar és a lengyel himnusz, mint ahogy viharban mindig együtt volt a magyar és lengyel. Az emlék­művön a büszke lengyel sas azt szimbolizálja, hogy Lengyelország már megtalálta a maga igasságát, a fehér kereszt rajta pedig a mi hi­tünket jelenti. — A történelemből látjuk, hogy a magyar nemzet útja mindig a len­gyel nemzet útja mellett vezetett és amikor találkoztak, nem támadtak egymásra, hanem egymás kezeit fogták, hogy közös erővel keressék boldogulásukat. — Kis nemzetek lehetnek azok, amelyek pillanatnyi konjunktúrákat kihasználva alapítják meg létüket. Mi küzdünk tovább, ápoljuk tovább a magyar—lengyel barátságot és hisz szük szent hittel, hogy Magyaror szagra is felvirrad egyszer a jobb jövő és az igazság. Hatalmas éljen fogadta a minisz­ter beszédét. Utána Matusevszky ny. lengyel miniszter mondott beszédet. Esztergom város nevében Glatz Gyula vette át az emlékművet. Ezután az emlékmű megkoszorúzá­sa következett. Janta Polsinszky mi­niszter Lengyelország, Lázár Andor igazságügy miniszter-a kormány nevé­ben, Hellebrand Antal tábornok a fel­sőház, Czettler Jenő a képviselőház, Huszár Aladár főpolgármester a fő­város, Karcsay Miklós a vármegye, Glatz Gyula polgármester a város, Tomcsányi Pál a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, Kuncz Ödön a Páz­mány Egyetem nevében helyezett el koszorút. A felemelő ünnepség a Szózattal ért véget. Az ünnepség után a hercegprímás ebédet adott az előkelőségek részére. Itt emiitjük meg, hogy pénteken este fél 11 órakor Glatz Gyula pol­gármester feleségével résztvett a budapesti lengyel követség fogadó estjén és ugyancsak résztvett szom­baton este a Szobieszky—Báthory­ünnepségek alkalmával a lengyel delegáció tiszteletére a székesfővá­ros által adott fogadáson is. »mmimiiimiiimin) Intézetközi úszóverseny lesz ma, vasárnap d. n. 4 órakor a férfluszodában Csütörtöki számunkban röviden megemlítettük, hogy vasárnap d. u. 4 órakor intézetközi úszóverseny lesz Esztergomban, melynek keretében fog eldőlni Esztergom város 1933 éves 100, 200 m. gyors és 100 m. hátúszó bajnokságai. A versenyre az egyes intézetek nevezései befutottak és ennek alap­ján megállapíthatjuk, hogy igen szép és érdekes versenyre van kilátás. Kü­lönösen érdekes lesz a verseny abból a szempontból, mert itt látjuk ki bontakozni a jövő lehetőségeit: váj­jon mennyi és milyen tehetséget si­kerül újra felfedezni ? A versenyszámok négy csoportra oszlanak. Első csoportot az alsó osz tályosok szamára írták ki és pedig 40 m. mell, hát, gyors, 3x40 m. ve­gyes és 10x20 m-es staféta számo kat. A felső osztályosok verseny­számai közül a 100 és 200 m. mell­úszást, a 100 és 200 m. gyorsúszást, a 3x60 m. vegyes és gyorsstafétát emeljük ki csupán, mint olyan szá­mokat, melyek bizonnyára igen szép sportot fognak nyújtani. A harmadik csoportot a kezdők versenyei, a ne­gyediket pedig Esztergom város 1933 éves uszóbajnokságai alkotják, amely utóbbi számokban igen ötletes újítást vezetett be a verseny rendezőség, amennyiben ezekben a számokban induló senior úszók is. mint az egyes intézetek öreg deákjai fognak részt­venni és igy az egész verseny inté­zetközi jelleget ölt. A verseny mindenki érdeklődésére számot tarthat és reméljük, hogy nem lesz elég hely a kis férfi uszodában a közönség befogadására. A verseny pontosan 4 órakor kez dődik. A jegyek ára : ülőhely (igen korlátozott mennyiségben) 50, álló­hely 34, deákjegy 24 fillér. A miskolci munkaadók és munkások bevezetik a 40 órás munkahetet A miskolci munkaadók és munká­sok közös bizottságot választottak az ottani ipartestületben, amely igen nagyjelentőségű megállapodást kötött. Ez a megegyezés az első együttes szerződés az ország területén. A miskolci munkaadók és munká­sok 8—8 tagú „Munkaügyi Bizott­sága" a következő megállapodásra jutott: „A kollektív szerződésnek legfon­tosabb pontja a munkaidő kérdésé­nek szabályozása. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakmák igyekezzenek a 40 órás munkáshét elvének általános tételére. Átmenetileg az építőiparban az 50 órás, a többi szakmában a 48 órás munkahét volna bevezetendő. Magától értetődőleg kevés munka esetén a heti munkaidőt a munka adó megrövidítheti, de azt az előző 225PENGŐ 3 készpénzára, á 7331-cs Orion rádió, "nak. Ez szabott ár. Ennek ellenében a gyár speciális csövekkel, speciális dinamikus hangszóróval és a rádiód technika minden újilásával felszerelt, gondosan kipróbált ,3-i-l-es Band-Pas; Európavevőt szállít Önnek — kereske­dője útján. A kereskedő gondos és le!fc : ismeretes kiszolgálást csak akkor tu.l biztosítani, ha a közvetítői haszoimi nem mond le. Annái a kereskedőnél, ki Gyártja: Orion izzólámpagyá/ héten a munkásokkal közölni tar­tozik. Miskolc iparosvilága a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a kollektiv szer­ződés további sorsát. Kimondták, hogy az ország ipartestületeinek sorra elküldik a tervet és országos mozgalommal igyekeznek annak ér­vényt, sőt törvényerőt kivívni. Express-hirdetés. TWEED Praktikus gyermekruha szövet WEISZ MÓR Posztóárúház SZÉCHENYI-TÉR 15 Vadkárok Hányszor és hányszor hallottuk a városi közgyűlésen panaszkodni az esztergomi földmivest a vadkárok miatt. Megvalljuk, nem igen fogtuk fel, hogy miért oly nagy a panasz a vadkárok ellen. A panasz évről­évre megismétlődik a városházán, szinte muszájosan tárgyalják, több képviselő talán másra gondol ilyen­kor és mi tagadás, mi sem éreztük a vadkárok szónak súlyát. Nem tud­tuk megérteni, hogy micsoda nagy kár a vadkár. Most szembetaláltuk magunkat vele. Bizony igaza van az eszter­gomi földmivesnek, amikor oly pa, naszosan beszél a vadkárok ellen­igaza van, amikor szinte sirva kéri a város urait, hogy védje meg ér­dekeit. Egyik este jöttünk Pilisszentlélek felől. A Szalma-hídhoz érve tüzeket láttunk előttünk és sűrűn felhangzó csörömpölés, kiáltás csapott felénk. A kukoricás szélén több helyen égett a tűz. Emberek ültek mellette és vassal csörömpöltek. Felváltva ütöt­ték a vasat, vagy kiáltoztak. Egy­másnak felelgettek az éjben. Azt mondták nekünk, hogy egész éjjel künn ülnek a tűz mellett, a vadtól őrzik a termést. Az esztergomi gazdák fogadták fel őket, és egy egész álló éjjelre 1 pengőt kapnak fejenkint. Ha nem kiáltoznának, nem csörömpölnének, nem élesztenék a tüzet, a vad egy szemet nem hagyna a földön. Ezidén különösen sok a vad. Megálltunk eltűnődve a vadűzők tüze mellett ós — megértettük, hogy az esztergomi földmiveseknél mit je­lent ez a szó: vadkárok. (Vécs.)

Next

/
Thumbnails
Contents