Esztergom és Vidéke, 1933

1933-09-17 / 73.szám

hatatlan érdemeik vannak, az enyéimhez hasonló gondolatokkal szemlélték a nem alap nélkül „agyonméltatott" versenyt. A személyemről elhangzott szemenszedett valótlanságok legkirivóbbjára csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy éveken át voltam az Emse működő versenyúszója, s így annyi szakértelemmel legalább is rendelkezem, hogy meg ne tudjam találni az okozati' Összefüggést a jó vagy rossz úszás és a menyasszonyság között — miként az Neked oly pompásan sikerült. Hogy pedig falmelletti gombozó vagyok-e, erre minden jó ismerősöm, sőt netáni ellen! ségeim is meg tudnak felelni, Aki pedig kételkedik abban, hogy beszámolómat minden személyi tekintettől mentesen irtam, annak csak el kell olvasni azt, valamint a Te kizárólag személyeskedésre beállított soraidat, melyeket nem tudom mivel j érdemeltem ki. Mindenesetre kijelentem, hogy semmi polémiába boI csátkozni hajlandó nem vagyok, I mert az ilyenekről való véleményemet bebizonyítottam akkor, amikor ' ezt a helyi rákfenét csak farsangi j bohóságok reklamirozására tartottam érdemesnek. Dr. Katona Gábor. Lengyelország és Magyarország hercegprímása, miniszterek, előkelőségek és nagyszámú közönség jelenlétében leplezték le Sobieski-emlékművet Szeptember 15.-e nagy napja volt Esztergomnak. Külön vonat mintegy í" egyszáz lengyelt hozott városunkba, a lengyelek élén Hlond Ágoston hercegprímás, Janta Polczinszky ny. miniszter, Lepkovszky követ, Matusevszky és Katrsinszky meghatalmazott miniszterek, Mosciszky a lengyel miniszterelnök öccse, Beaupte főszerkesztő, Czatoriszky herceg és más előkelőségek Kilenc óra után pár perccel futott be a vo nat. A dorogi zenekar a Lengyel Himnuszt játszotta. A vasútállomást a helyi rendezőség feldiszitette zászlókkal és zöld gályákkal. A fogadtatáson megjelent Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás, Lingauer Sándor dr. főispán a vármegye, Glatz Gyula polgármester a város több tisztviselője és vitéz Lánghy Emil alezredes, helyőrségi parancsnok a tisztikar élén. A vonattól a kijáratig piros szőnyeget borítottak le. Díszruhás rendőrszakasz vonult ki, a vármegye, a város, és a parlament két diszhajdúja állt a bejáratnál. Amint megállt a vonat és megjelent az egyik ajtóban Hlond Ágoston lengyel hercegprímás, hatalmas éljen üdvözölte a lengyeleket. A lengyel primás „Éljen Magyarország" köszöntéssel válaszolt. A fogadtatásra autón érkezett Ernszt Sándor ny. miniszter, Helle brand Antal ny. tábornok, felsőházi tag, vitéz Ráthonyi Imre ny. tábornok az Országos Frontharcos Szövetség alelnöke, Huszár Aladár főpolgármester, Czettler Jenő a képviselőház alelnöke és báró Villani Andor követségi tanácsos. A lengyel hercegprímással együtt szállt ki a vonatból Lázár Andor igazságügy miniszter. A kiszálló lengyel hercegérseket Serédi hercegprímás üdvözölte, majd Glatz Gyula polgármester üdvözlő beszédet mondott. Glatz polgármester beszédét Divéky Adorján egyetemi tanár fordította le lengyel nyelven. Lelkes, szívből jövő fogadtatásban részesültek a lengyelek. A fogadtatás után a bazilikába vonultak, ahol 10 órakor Serédi Jusztinián dr. hercegprímás fényes papi segédlettel nagymisét pontifikált. Égyházfejedelmünknek Drahos János dr., Lepold Antal dr. Csárszky István dr., Szokolay Antal, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok és Hamvas Endre dr. pápai kamarás, érseki titkár segédkeztek. A baloldali stallumban, ahol a miniszterek szoktak ülni, ott láttuk Csekonics István grófot, Széchenyi László gróf, Ernszt Sándor dr. ny. miniszter, Huszár Aladár dr. főpolgármester, Lázár Andor igazságügy miniszteri, a következő sorokban mindazokat, akik a lengyelekkel megérkeztek és a fogadtatáson megjelentek. Hlond Ágoston a primási trónnal szemben foglalt helyet. Tizenkét órakor leplezték le a Serédi-parkban az emlékművet, mely Körmendi-Frimm Jenő szobrászművész sikerült alkotása Az emlékmű előtt foglaltak helyet az előkelőségek, köröskörül a közönség nagy tömeget alkotott. Kivonult a Film iroda felvevő autója is. Hlond Ágoston és Serédi Juszti nián dr. biboros-hercegprimás az emlékmű előtt bársony széken foglalt helyet. Körülöttük az előkelőségek. Dicsérettel kell megemlékeznünk Dudás László városi mérnök tevékenységéről. A Serédi-park bejára tánál diszkaput állíttatott. Az emlékműhöz vezető útat kavicsos homok kai tette járhatóvá és bámulatos gyorsasággal rendbehozatta az emlékmű környékét. Az emlékmű talapzata gyeppel van csinosan elkészítve, mind a négy oldalon címerekkel. Az ünnepséget a Turista Dalárda a lengyel Nem/eti Imával nyitotta meg. A megnyitó beszédet Bartll János a lengyel-magyar egyesület társelnöke mondotta magyar és lengyel nyelven. Beszéde után lehullott a lepel, amikor a Turista Dalárda a lengyel és a magyar himnuszt énekelte. Az ünnepi beszédet a magyar kormány nevében Lázár Andor igazságügyminiszter mondotta: — Az esztergomi bazilika fönséges falai alatt és itt a Dunaparton a mai viharos időben együtt szállt az ég felé a magyar és a lengyel himnusz, mint ahogy viharban mindig együtt volt a magyar és lengyel. Az emlékművön a büszke lengyel sas azt szimbolizálja, hogy Lengyelország már megtalálta a maga igasságát, a fehér kereszt rajta pedig a mi hitünket jelenti. — A történelemből látjuk, hogy a magyar nemzet útja mindig a lengyel nemzet útja mellett vezetett és amikor találkoztak, nem támadtak egymásra, hanem egymás kezeit fogták, hogy közös erővel keressék boldogulásukat. — Kis nemzetek lehetnek azok, amelyek pillanatnyi konjunktúrákat kihasználva alapítják meg létüket. Mi küzdünk tovább, ápoljuk tovább a magyar—lengyel barátságot és hisz szük szent hittel, hogy Magyaror szagra is felvirrad egyszer a jobb jövő és az igazság. Hatalmas éljen fogadta a miniszter beszédét. Utána Matusevszky ny. lengyel miniszter mondott beszédet. Esztergom város nevében Glatz Gyula vette át az emlékművet. Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. Janta Polsinszky miniszter Lengyelország, Lázár Andor igazságügy miniszter-a kormány nevében, Hellebrand Antal tábornok a felsőház, Czettler Jenő a képviselőház, Huszár Aladár főpolgármester a főváros, Karcsay Miklós a vármegye, Glatz Gyula polgármester a város, Tomcsányi Pál a Magyar Tudományos Akadémia, Kuncz Ödön a Pázmány Egyetem nevében helyezett el koszorút. A felemelő ünnepség a Szózattal ért véget. Az ünnepség után a hercegprímás ebédet adott az előkelőségek részére. Itt emiitjük meg, hogy pénteken este fél 11 órakor Glatz Gyula polgármester feleségével résztvett a budapesti lengyel követség fogadó estjén és ugyancsak résztvett szombaton este a Szobieszky—Báthoryünnepségek alkalmával a lengyel delegáció tiszteletére a székesfőváros által adott fogadáson is. »mmimiiimiiimin) Intézetközi úszóverseny lesz ma, vasárnap d. n. 4 órakor a férfluszodában Csütörtöki számunkban röviden megemlítettük, hogy vasárnap d. u. 4 órakor intézetközi úszóverseny lesz Esztergomban, melynek keretében fog eldőlni Esztergom város 1933 éves 100, 200 m. gyors és 100 m. hátúszó bajnokságai. A versenyre az egyes intézetek nevezései befutottak és ennek alapján megállapíthatjuk, hogy igen szép és érdekes versenyre van kilátás. Különösen érdekes lesz a verseny abból a szempontból, mert itt látjuk ki bontakozni a jövő lehetőségeit: vájjon mennyi és milyen tehetséget sikerül újra felfedezni ? A versenyszámok négy csoportra oszlanak. Első csoportot az alsó osz tályosok szamára írták ki és pedig 40 m. mell, hát, gyors, 3x40 m. vegyes és 10x20 m-es staféta számo kat. A felső osztályosok versenyszámai közül a 100 és 200 m. mellúszást, a 100 és 200 m. gyorsúszást, a 3x60 m. vegyes és gyorsstafétát emeljük ki csupán, mint olyan számokat, melyek bizonnyára igen szép sportot fognak nyújtani. A harmadik csoportot a kezdők versenyei, a negyediket pedig Esztergom város 1933 éves uszóbajnokságai alkotják, amely utóbbi számokban igen ötletes újítást vezetett be a verseny rendezőség, amennyiben ezekben a számokban induló senior úszók is. mint az egyes intézetek öreg deákjai fognak résztvenni és igy az egész verseny intézetközi jelleget ölt. A verseny mindenki érdeklődésére számot tarthat és reméljük, hogy nem lesz elég hely a kis férfi uszodában a közönség befogadására. A verseny pontosan 4 órakor kez dődik. A jegyek ára : ülőhely (igen korlátozott mennyiségben) 50, állóhely 34, deákjegy 24 fillér. A miskolci munkaadók és munkások bevezetik a 40 órás munkahetet A miskolci munkaadók és munkások közös bizottságot választottak az ottani ipartestületben, amely igen nagyjelentőségű megállapodást kötött. Ez a megegyezés az első együttes szerződés az ország területén. A miskolci munkaadók és munkások 8—8 tagú „Munkaügyi Bizottsága" a következő megállapodásra jutott: „A kollektív szerződésnek legfontosabb pontja a munkaidő kérdésének szabályozása. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakmák igyekezzenek a 40 órás munkáshét elvének általános tételére. Átmenetileg az építőiparban az 50 órás, a többi szakmában a 48 órás munkahét volna bevezetendő. Magától értetődőleg kevés munka esetén a heti munkaidőt a munka adó megrövidítheti, de azt az előző 225PENGŐ 3 készpénzára, á 7331-cs Orion rádió, "nak. Ez szabott ár. Ennek ellenében a gyár speciális csövekkel, speciális dinamikus hangszóróval és a rádiód technika minden újilásával felszerelt, gondosan kipróbált ,3-i-l-es Band-Pas; Európavevőt szállít Önnek — kereskedője útján. A kereskedő gondos és le!fc

: ismeretes kiszolgálást csak akkor tu.l biztosítani, ha a közvetítői haszoimi nem mond le. Annái a kereskedőnél, ki Gyártja: Orion izzólámpagyá/ héten a munkásokkal közölni tartozik. Miskolc iparosvilága a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a kollektiv szerződés további sorsát. Kimondták, hogy az ország ipartestületeinek sorra elküldik a tervet és országos mozgalommal igyekeznek annak érvényt, sőt törvényerőt kivívni. Express-hirdetés. TWEED Praktikus gyermekruha szövet WEISZ MÓR Posztóárúház SZÉCHENYI-TÉR 15 Vadkárok Hányszor és hányszor hallottuk a városi közgyűlésen panaszkodni az esztergomi földmivest a vadkárok miatt. Megvalljuk, nem igen fogtuk fel, hogy miért oly nagy a panasz a vadkárok ellen. A panasz évrőlévre megismétlődik a városházán, szinte muszájosan tárgyalják, több képviselő talán másra gondol ilyenkor és mi tagadás, mi sem éreztük a vadkárok szónak súlyát. Nem tudtuk megérteni, hogy micsoda nagy kár a vadkár. Most szembetaláltuk magunkat vele. Bizony igaza van az esztergomi földmivesnek, amikor oly pa, naszosan beszél a vadkárok ellenigaza van, amikor szinte sirva kéri a város urait, hogy védje meg érdekeit. Egyik este jöttünk Pilisszentlélek felől. A Szalma-hídhoz érve tüzeket láttunk előttünk és sűrűn felhangzó csörömpölés, kiáltás csapott felénk. A kukoricás szélén több helyen égett a tűz. Emberek ültek mellette és vassal csörömpöltek. Felváltva ütötték a vasat, vagy kiáltoztak. Egymásnak felelgettek az éjben. Azt mondták nekünk, hogy egész éjjel künn ülnek a tűz mellett, a vadtól őrzik a termést. Az esztergomi gazdák fogadták fel őket, és egy egész álló éjjelre 1 pengőt kapnak fejenkint. Ha nem kiáltoznának, nem csörömpölnének, nem élesztenék a tüzet, a vad egy szemet nem hagyna a földön. Ezidén különösen sok a vad. Megálltunk eltűnődve a vadűzők tüze mellett ós — megértettük, hogy az esztergomi földmiveseknél mit jelent ez a szó: vadkárok. (Vécs.)