Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-20 / 65.szám

ESflTRGOODEKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 65. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, AUGUSZTUS 20 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Szent István király ünnepe Ma ünnepel a keresztény lé­lek, ünnepel minden magyar szív. Ünnepeljük a legelső és legnagyobb magyar királynak, az apostolnak és törvényhozó­nak, a magyar kereszténység megalapítójának, Szent István­nak emlékét. Kettős ünnepünk van. Az Egyház ünnepeli szent fiát, kit az oltárra emelt, a ha­za megemlékszik hires hős fiá­ról, kit legnagyobb uralkodó­jának vall s hódol neki orszá­gos ünneppel. Nagy, szent igazságnak a hirdetője, emlékeztetője a mai nap: a vallásosság és hazafiság az embernek legszebb két eré­nye, amely két erény kell, hogy egymástól elválaszthatatlanul dí­szítsen minden igaz embert. Kell, mert emberi mivoltunk­nak igazi értekét, valódi ne­mességét, isteni tartalmát csak a vallásosság és hazafiság, az Isten és a haza szent eszméje adja. „Szeressétek az Istent, becsül­jétek meg keresztény hiteteket! Szeressétek hazátokat!" Ezt a két nagy kincset, végrendeletet kaptuk mi első királyunktól örökségbe, az Isten és a haza­szeretet drága kincsét. Ezt a ket kincset hagyta reánk, mert jól tudta, hogy ez a két kincs az, amely egyedül képes meg­elégedetté, boldoggá tenni egye­seket, s naggyá, hatalmassá egy egész nemzetet. Isten és haza nélkül boldogtalan az ember, Isten- és hazaszeretet nélkül el­pusztul az ország. Saját történelmünk már meg sárgult, s most íródó lapjai is erről tesznek tanúságot. Azok­ban az időkben, azok alatt a királyok alatt volt nagy, meg­becsült a magyar, amikor a nemzet vallásos és hazafias volt. Ellenkező esetekben bekö­vetkezett a bukás, a nemzeti tragédia, a pusztulás mindad­dig, mig ismét vallásosságában és hazafias férfiasságában ön­magára nem talált az ország. Szeressétek az Istent és sze­ressétek hazátokat, ezt hirdette a nagy király halálos ágyán, s ezt hirdeti ma is minden ma­gyarnak a magyar nemzet ha­lálos ágyán. Légy hű örök ha­zádhoz, hogy szerethesd a földi hazát, erősíts a lelkedet a ki­sertésekkel szemben, a lélek ezernyi harcában az örök ha­zának szent eszméjével, hogy saját önző, egyéni érdekeidet tudd alárendelni a haza szent érdekeinek! „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré s Istennek, ami az Istené!" Eme krisztusi szavakkal jelöli meg Szent István is egyéni s nem­zeti életünk legfőbb forrását: az örök élet, az örök harc gon­dolata boldoggá tesz e földön s üdvözít a másvilágon, de egy­úttal a legjobb táplálója a földi haza szeretetének is. Dolgozzál kitartóan, ha kell éjt nappallá téve, körömsza­kadtáig ; légy becsületes, tisz­tességes minden tettedben, sza­vadban a legkisebb lépésig, töltsd be ezt a hivatást, állást, amelyet az Isten neked rendelt, százszázalékig lelkiismeretesen megteszed a szentistváni vég­rendeletet, ezt követeli a vallá­sos élet és az igazi hazaszere­tet. Nem szabad felednünk: nemzetünk nagysága nem ter mészeti kincseitől, nem régi tör­ténelmének dicsőségétől, nem királyaink, vezetőink ügyessé­gétől függ elsősorban, hanem a polgároknak, egyeseknek be­csületességétől, jellemességétől, derekas munkájától — derekas hazafiságától. Egyeseknek hi­tetlensége, vallástalansága a nemzet kára, a polgároknak val­lásos lelkülete a földi haza leg­erősebb támasza. (Folyt a 2. oldalon.) HETI ESEMÉNYEK Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag meghalt Ismét gyásza van az esz­tergomi fő­egyházme­gyének, a ket­tős várme­gyének és Esztergom városának. Báthy László prelátus-ka­nonok, felső­házi tag csütörtökön egy napos ne­. héz szenvedés után elköltözött az I élők sorából. Báthy László 1861-ben született Léván. Pappá szentelték 1884-ben 5 ugyanezen évben Nagykéren, 1885­ben Léván káplánoskodott. 1891-ben Léva város plébánosa lett és ebben a munkakörében nemcsak' a városi, hanem a megyei életnek is intenzív alakja volt, úgyhogy hamarosan a vármegyei vezetők sorába küzdötte fel magát. Intenzív munkásságának jellemzésére meg kell említeni, hogy megválasztották a lévai takarékpénz­tár igazgatójává. Gyönyörű alkotá­sokkal teli szép éveket töltött el Léván Báthy László. 1899-ben prépost lett, majd 1916­ban Csernoch hercegprímás kine­vezte esztergomi kanonokká, majd egy-két év elteltével nagyszombati érseki helynökké. A kitüntető bizal­mat annak köszönhette Báthy László, hogy igen jó érintkezési modora volt és a tót néppel szemben igen megértő szellemet tudott tanúsítani. Szép és nagy szerepkörhöz jutott, de ebbeli működése nem sokáig tar­tott, mert a csehek megszállták a Felvidéket, Báthy Lászlóval teljes bi­zalmatlansággal viseltettek, sőt le is zárták. Kiszabadulása után Eszter­gomba költözött. Itteni működése mindenki előtt ismert és mint Lé ván, itt is kimagasló alakja volt a vármegyei életnek. Ez vezetett arra, hogy a felsőház létesítése alkalma val a kettős vármegye felsőházi tag jává választották meg és ezt a tiszt séget haláláig viselte. Báthy Lászlót rendszerint ünne­pélyesebb alkalmakkor vagy vala mely nagyobb eseményekkel kap csolatban hallottuk a vármegyehá zán beszélni. Jó szónok volt és érző szív hatotta át. Szociális gondolko­dása, érzelme tettekben nyilvánult meg. A vármegyei ínségesek meg­segítésében mindig kezdeményező volt. E tulajdonságáért általános megbecsülésnek örvendett. Kár, hogy az utóbbi évek politikájában köze lebb állt a hatalomhoz, mint azok hoz az eszmékhez, amelyeket kép­viselt és amelyekről sokszor szólott Prelátusi működése során a Ke­resztény Szeretet Országos Gyer­mekvédő Műve c. egyesületben is vezető szerepet vitt, amelynek el­nöke volt. Legfőbb elöljárója volt az egyházmegyei női szerzetesrendek­nek is. Halála általános részvétet keltett. Szombaton délelőtt 9 órakor tartott gyászmise után temették el ünnepé­lyes gyászszertartással a bazilika kriptájába. A gyászszertartást dr. Breyer István felszentelt püspök vé­gezte. BELFÖLD A külügyminiszter lemondásáról keringenek hirek s beszélnek arról is, hogy Keresztes-Fischer Ferenc nyu­galombavonulásával Huszár Aladár kerül a belügyminiszteri székbe. — Ötezer vágón búzát exportálunk Ausztriába, ötezer vágón fát hozunk De. — A pestkörnyéki gazdák újabb mozgalmat indítottak a fővá­rosi piacok visszaszerzésére. — Vizi­pólóban Magyarország csapata meg­verte 9 : 2-re Európa válogatott csa­patát. — Trianon revíziójának leg­közelebbi útja Anglián keresztül ve­zet — halljuk a világpolitikából. — Végetért a gödöllői világdzsembori, amely nemcsak cserkészszempontból sikerült, hanem Magyarország is kö­zelebb jutott az európai nemzetek szivéhez. — Búzával lehet majd fizetni az adótartozásokat. — Há­romszor annyiért vásárolja a ma­gyar kisember az iparcikkeket, mint a szomszédos államok lakói. — Vallomást tett Szepessy altábor­nagy a katonaság forradalomelőtti hangulatáról és azt mondotta, hogy a laktanyákban már teljesen szét­züllöttek az emberek, a bosnyák katonák a Mária Terézia-laktanyá­ban az udvaron táncoltak és csapra­verték a boroshordókat. — Az Ibusz körül bajok vannak, a füg­getlen kisgazdapárti képviselők vizs­gálatot követelnek. KÜLFÖLD A horogkeresztes propaganda előnyomulását mind nagyobb nyug­talansággal figyeli Anglia. — Izga­tott hangulat lett úrrá Írországban. — Diadalmas fogadtatást rendezett Róma Balbóék tiszteletére. — Véres forrabalom tört ki Kubában. — Me­rényletet terveztek az osztrák Heim­wehr vezére, Stahremberg herceg ellen. — Kiéleződtek ismét a német­osztrák ellentétek. — Kémhálóza­tot szerveztek Bécsben a nemzeti szocialisták — A tót autonómisták Hlinka vezetésével tüntető gyűlést tartottak, amelyen kimondták, hogy nemcsak egyenrangú fél akarnak lenni, hanem önálló nemzet is. — A jugoszláv adóhatóságok erősza­kosan visszatartották a drávamenti magyar kettf sbirtokosok termését. — Letartóztattak huszonkét polgár­mestert Baden tartományban. Hitler mindenáron rendet csinál. — Fel­lázadtak Ukrajnában a parasztok és a munkások. — Árja-szakaszt vezetnek be a berlini terménytőzs­dén. — Autószerencsétlenség érte Hitler szárnysegédét és két nőroko­nát. — Olasz-orosz megnemtáma­dási szerződést kötöttek. — Száz új katonai repülőgépet épit Anglia. — Tiltakoznak a franciák a német­országi zsidómenekültek Elzász-Lo­taringiában való letelepülése ellen. Augusztus 19 20-án szombat, vasárnap 8-tól folyt. 5, 7 és 9-kor Paradicsommadár Kelet remek szerelmi története MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents