Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-03 / 61.szám

sok és községek szőlőhegyein épült présházakra és az ott épült legfeljebb egy szoba, konyhás épületekre is. Ez a rendelkezés nem mentesiti a háztulajdonost az alól a kötelezettség alól, hogy kéményének tüzrenMeglepő leirat ment szét a belügyminisztériumból a vidéki városok törvényhatóságaihoz, amely a nyár derekán jóelőre figyelmezteti a polgármestereket, hogy télre ne számítsanak állami inség segélyre, mert az idén a termés sokkal jobb, mint tavaly volt. A belügyminiszter arra utasítja a polgármestereket, hogy már most készíttessék el a téli inségakció során végrehajtandó úgynevezett szükségmunkák tervét. Ezeket a terveket legkésőbb aug. 31-igfel kell terjeszteni a belügyminisztériumba, ahol azokat a polgármesterek együttes értekezletén szeptemberben letárgyalják. Az idén a nyomor leküzdésének során, állami támogatásra aligha számithatnak a városok, mert „az államháztartás nehéz helyzete és az adófizetők csökkenő teherbíró képessége miatt kétséges, hogy biztosítani tudom a mult évben nyújtott fede zetet." Igy szól a leirat, amely kárpótlásul azzal igyekszik vigasztalni a városokat, hogy az ezévi jobb terméseredmények bizonyára éreztetni fogják hatásukat ugy a mezőgazdaAz Urnák 1876. esztendejében egy bájos fiúgyermek látott napvilágot. Apja a törzsgyökeres cseh nemzedékből, Csasze községből származott, ki egy napon meggondolva magát, zsebre rakva csizmadia szerszámát bevándorolt a tejjel-mézzel folyó ma gyar Kánaánba. Itten idők multával tót leányt vett házastársul s ebből a frigyből származó't e bájos gyermek aki felcseperedvén okosságával és tanulékonyságával mindenkit elragadott s apja csakhamar lakatos inasnak szerződtette a szépreményű csemetét. Az apát Flekácsnak, a íiut Pepkónak hívták. Pepkó szorgalmasan veregette a vasat és különös képességeket árult el. Különös képességeit azonban a műhely szerény és munkás falai között érvényesíteni nem tudta s amikor 1919. évben a kommün idejében megismerkedett a kommunisztikus elvekkel, rátalált sajátmagára, elhagyta nehéz kalapácsok csengésétől han gos műhelyt s egyéniségének megfelelőleg politikai pályára lépett. Itten képességeit rögtön felismerték és po litikai biztosi állással honorálták. Hatalmát ebben a minőségben azonban nem sokáig gyakorolhatta, az uborkafa eltörött és a politikai biztost a kommün alatt tanúsított érdemeiért a románok elfogták és minden igye kezetükkel, puskatussal, szíjjal, do rongokkal és egyéb hathatós eszközökkel igyekeztek őt meggyőzni ar ról, hogy máskor a kommunista iratokat ne a kamaslijába dugja. A románok kezéből kiszabadulva a magyar hatóságokkal gyűlt meg a baja és kommunista üzelmei miatt Zalaegerszegre internálták. Azonban a lelket elaltatni nem lehet, ott is zendülésben vett részt, hol meg is sebesült. Circa másfél évi fogolytábori tartózkodása után Hacher Gyula községi főjegyző közbenjárására vissza kapta szabadságát, a vezetőség abban a reményben nyitotta meg előtte a desz-ti szempontból szükséges tisztántartásáról gondoskodjék. A háztulajdonos és a kéményseprőiparos között felmerült vita esetében az iparhatóság dönt. sági mint az ipari jellegű városokban. A miniszter arra hivja fel a hatóságok figyelmét, hogy a téli inségakcó keretében a munkaképes Ínségeket csakis megfelelő értékű munkateljesítmény ellenében szabad ellátásban és segélyben részesíteni. A munkákat lehetőleg akkordbérrendszerrel kell elvégeztetni, viszont napszámbérrel csak a csökkenő mun kaképességű, törődött egyéneket lehet foglalkoztatni. Jövőre tehát akkordmunkát vezetnek be az inségmunkálatoknál és szigorúbban érvényesitik azt az elvet hogy népkonyhai ellátásban csak azok részesülhetnek, akik előre megáolgoztak érte. A leirat a vidéki városokban érthető feltűnést okozott, mert épen azoktól a városoktól vonják meg az állami támogatást, amelyek az állami inségadó legnagyobb százalékát fizetik be az állam kasszájába. A városok ezzel a támogatással is alig alig tudták lebonyolítani a téli nyomor enyhítését, ami a mostani rendelkezés értelmében teljesen kilátástalanná válik. fogolytábor kapuját, hogy a szenvedések jobb belátásra birták a mint igy megváltozott eszmékkel lelki betegségéből kigyógyulva a társadalomnak ha nem is hasznos, de békés polgára lesz. A hosszas szenvedések ugylátszottak megtörték és falujába visszatérve egy ideig nyugodtan viselkedett. De később már nem tudta magát többé beleélni a régi iparos életbe, vezetni és uralkodni vágyott társai felett. Evekkel ezelőtt meggyőződésétől hajtva falujának vezére akart lenni. Maga köré gyűjtötte a falu béliéit, akiket minden erejével a saját meggyőződésére akarta birni és az ő általa elgondolt nagyszerű szo ciális elgondolásainak magvait igyekezett a nép lelkében elhinteni. Csév község főjegyzője erélyes kézzel és hazáját szerető szívvel, teljes erővel megakadályozta és elfojtotta ennek az embernek minden politikai és társadalmi béke ellen irányuló összeesküvéseit. Erre Flekács Pepi teljes erővel harcot kezdett a főjegyző és az öszszes intelligencia ellen. Először is a volt plébánost feljelentette, de mivel a főegyházmegyei hatóság a rágalmak alaptalanságáról meggyőződött, egyéni akció indult meg a p'ébános ellen magyar érzelmei miatt. Izgatások, botrányokozások állandóan napirenden voltak. A volt plébánost ezek az állapotok annyira megviselték, hogy kérte az áthelyezését és a felőrölt idegeinek gyógyítása miatt.^távozott a községből. Ezután a főjegyzőre került rá a sor. Ellene minden hivatali tekintélyt letörő rettenetes hajszát indított Egyik feljelentés a másikat kisérte. A főjegyzőt újságokban meghurcolta és rágalmazta. Feljelentéseit először a f< jegyző közvetlen hatóságához in tézte és ez kivizsgálta, a felsorakoz tátott vádakat alaptalanoknak találta. A főjegyző többszörösen bíróságnál is keresett elégtételt, ahol Flekács Pepit annak rendje és módja szerint el is ítélték. A „Komárom-Esztergom Vármegyei Hírlap" f. évi 29. számában, valamint a „Magyarság" 1933 évi jul. 20-án megjelent lapszámában egy szenzációsan beállított cikk látott napvilágot, amely azt állítja, hogy a Flekácsok csak és kizárólag magyarul tudnak és kisgazdák, holott köztudomású tény, hogy Flekácsok mind otthon, mind a társadalmi érintkezésben csakis tótul beszélnek, tót könyveket olvasnak és terjesztenek, tót dobszót követelnek, mert állitá suk szerint „ez tót föld". Hogy a három Flekács testvér közül a volt politikai biztos mi cimen kisgazda, nem tudjuk, mert bevallása szerint teljesen vagyontalan. Amikor az esztergomi járás főszolgabirája betekintett Csév község falusi életébe és megvizsgálta Flekács Pepi viselt dolgait, az is kiderült, hogy a Flekácsok maguk jelentették ki, hogy nem magyar, hanem cseh állampolgárok. A járási főszolgabiró hosszabb határidőt adott a Flekácsok nak magyar állampolgárságuknak igazolására, de ők arra rá sem hederi tettek, mert teljes tudatában voltak cseh honosságuknak, az adott határidő letelte után pedig lakhatási engedélyért, mint cseh honosok folyamodtak. Ezek tehát azok a szin„magyarok", akik még tótul sem tudnak. Most azonban, amikor megjelent az itélet, ahelyett, hogy az apjuk adófizetését igazolták volna szerkesztőségekbe rohantak, hogy a hivatalos Ítélkezés ellen a közvéleményhez apelláljanak eltévesztve azt, hogy már elmultak azok a régi idők, hogy vörös posztóval bevont hordó tetején a néphangulatnak a felébresztésével maguknak előnyt, rangot, hatalmat, állampolgárságot és jólétet biztosítsanak. Könnyelműségnek kell minden magyar embernek tartani a „KomáromEsztergom Vármegyei Hirlap "-ban leközölt egyik cikknek a bekezdését, ahol az újságíró úgy hallja, hogy Flekácsok Eckhardt Tibor képviselő nél keresnek menedéket és közvetett segítségével akarják tervüket megvalósítani. Eckhardt Tibort mindnyájan olyan magyar embernek ismerjük, aki képes hazájának az érdekeiért dolgozni és küzdeni, de nem tudjuk feltételezni, hogy az újságcikk alapján segédkezet nyújtson egy volt poli tikai biztosnak, aki még ma is azon dolgozik, hogy a tekintélyeket le rombolja, hogy a népben a hivatalos személyek iránti bizalmat letörje és Magyarország sírjának megásásában segédkezik, mert ő volt az, aki cseheknek megszállásakor Csévről Párkányba ment, hogy a cseheket üdvözölje és Csév község megszállására birja. Ez a valóság! Sz. E. 32 lengyel cserkész Esztergomban Kedden délután 4 órakor 32 ke rékpáros lengyel cserkész érkezett Párkány felől Esztergomba. Zuhogó esőben értek a városba, ahol pihenőt tartottak. A „Magyar Király "-ba szálltak, hogy egy éjjelt itt töltve, szerdán reggel friss erővel folytassák útjukat Gödöllőre. A lengyel kerékpárosok a mult csütörtökön indultak a lengyel határról. Lengyelország minden részéből adtak itt találkozót egymásnak a vállalkozó szellemű kerékpáros cserkészek. Parancsnokuk W. Wegr zecki, aki motorkerékpáron kisérte cserkészeit. Velük jött Jurkievilz Emil Gdynia városának rádióigazgatója is. Gdynia a Balti-tenger pa-tján fekszik. Beszéltünk Jurkievicz igazgatóval, aki meglepetésünkre magyarul felelt kérdésünkre és elmondotta, hogy gyönyörű útjuk volt a Kárpátokon keresztül. Általában könynyen jöttek, baj nélkül. A rádióigazgató 1905-ben a budapesti egyetemnek volt a hallgatója, innen van, hogy tud magyarul. 1912-ben beszélt utoljára magyarul. Megérkezésük után első gondolatuk volt, hogy felmennek a Várba a Sobiesky-emléktáblához. Itt elénekelték a lengyel hymnust, majd a a bazilika előtt rövid ájtatoskodást tartottak. Az itt töltött pár perc hódolat kifejezést akart jelenteni. Kedves volt ez. Bár csak egy délutánt és egy éjjelt töltöttek itt a lengyel testve-' rek, ez alatt az idő alatt és az esztergomiak, akik velük találkoztak, igen nagy elismeréssel és szeretettel nyilatkoztak róluk. Szerdán reggel 4 órakor indultak Gödöllő felé. Vissza nem Esztergomon át, hanem Miskolcnak térnek hazájukba. • tmitimmii mm ititi» Zászlóaljnap Esztergomban Szép ünnepségre készül a m. kir. „Vak Bottyán" 3. honvéd kerékpáros zászlóalj. Augusztus 6 án, zászlóaljnapot, Vak Bottyán-emlék ünnepet tart. Az ünnepség sorrendje : 1. Délelőtt 8 órakor ünnepélyes istentiszte et vallásfelekezetek szerint. A katholikusok a belv. templomban. 2. Délelőtt 10 óra 30 perckor ünnepélyes diszkivonulás a Széchenyi-térre. Meghivott vendégek kéretnek, hogy fentartott helyeiket (Szentháromság-szobor) 10 óra 25 percre foglalják el. Az ünnepély tartalma kb. 40 per*:. A fenti ünnepségeken Esztergom város közönségét szívesen látja a m. kir. „Vak Bottyán" 3. honvéd kerékpáros zászlóalj. HIREK A hercegprímás itthon. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás kedden félbeszakította nyári pihenőjét és Röjtökről Esztergomba érkezett. A biboros főpásztor szombaton Budapestre utazik és vasárnap Gödöllőn janboree misét mond. Ezután augusztus 14-ig folytatja pihenőjét, majd 15 én Esztergomban a Nagyboldogasszony-napi, 2)-án Bu dapesten a Szent István-napi ünnepség nagymiséjét pontifikálja. Kinevezések. Lingauer Sándor dr. főispán törvényadta jogánál fogva Mihályi Géza tatai szolgabírót helyettes főszolgabíróvá nevezte ki. Mihályi dr. székhelyéül Komáromot jelölte ki a főispán. A komáromi főszolgabiró, Reviczky István — saját kérelmére — Tatára helyeztetett át, amihez tudvalevőleg a megyei közgyűlés hozzájárult. Reviczky István főszolgabiró tatai hivatalát július 31 én vette át hivatalosan és a komáromit átadta Mihályi Géza helyettes főszolgabírónak. Kinevezte továbbá a főispán dr. Loór István közigazgatási gyakornokot tb. szolgabiróvá, dr. Thaly Dezsőt dijas közigazgatási gyakornokká és Reusz Józsefet közigazgatási gyakornokká. A zalavári bencés apát kitüntetése II. osztályú érdemkeresztel. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Kroller Miksa kormányfőtanácsos, za'avári bencés apátnak egyházi és társ idaimi (éren kifejtett érdemes működéséért a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Halálozás. Bakay István asztalosmester f. hó 30-án 70 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése hétfőn délután volt a belvárosi temetőben. — ZomokM.Ma.Az idén nem kapnak állami inségsegélyt a városok mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Mi az igazság a bárom csévi kisgazda ügyében ?