Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-03 / 61.szám

ESZTERGOHJ/IDCKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 61. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 3 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. . Önmagunkról Azt hiszem, nem nagyzolás, nem kérkedés, ha azt állítom, hogy társadalmi igényeink és szükségleteink között egyik legégetőbb és legéletbevágóbb, legfontosabb a sajtó kérdése. Azé a nagyhatalomé, amely az emberek mindennapi szellemi tápláléka. És ez a táplálék, ez az újság politizál, de igen nagy mértékben moralizál is; szórakoztat, de indít és lendít is, lelkesít, vagy elkeserít, szeretetet vagy gyűlöletet akar az olvasóban felkelteni, beleavatkozik nemcsak a közéletbe, hanem sokszor a magánéletbe is ; hozzászól a vallás és erkölcs legkényesebb kérdéseihez, a tudomány és művészet alkotásait a saját felfogása szerint magasztalja vagy lekicsinyli; bűntényeket, botrányokat saját erkölcsi szemüvegén keresztül nézi és világítja meg, — szóval az újság világnézetet tár az olvasó elé nap-nap után, hétről-hétre, talán öntudatlanul, de mégis azzal a céllal, hogy az olvasó lelkébe ennek a világnézetnek elveit, felfogását beoltsa. Az újság tehát manapság — természetes itt a nagy nemzeti sajtót értem elsősorban, s csak azután kisebb mértékben a helyi heti lapokat — a modern világ prédikálószéke, amelyből naponként, hetenként százaknak és ezreknek szólhatunk, s így ezen társadalmi rétegek gondolkodásmódját, világnézetét, erkölcsi felfogását, politikai hovafordulását irányíthatjuk. Éppen ezért, mivel ilyen nagy, fontos, mondhatnánk szent hivatása s egyben kötelessége van az újságnak, a sajtónak, joggal kérdezheti, — kérdeznie kell — a köznek, az olvasótábornak kik prédikálnak erről a szószékről a magyar keresztény társadalomnak (országos viszonlatban!), kik az esztergomi legnagyobbrészt katolikus közönségnek (helyi vonatkozásban!) ? De számot kell vetnünk saját magunkkal is: kik vagyunk, miért, hogyan vagyunk ? És itt a nyilvánosság előtt felelhetünk az olvasók esetleges kérdésére, nyilvánosságra hozhatjuk Önvizsgálatunk eredményét : tudjuk, hogy az újságírói szószékre jóformán mindenki felléphet, — az újságírói pálya azt lehetne mondani az egyetlen, ahol a társadalom, a hatalom nem kér semmiféle biztosítékot, befejezett, meghatározott műveltséget, kvalifikációt — itt bárki beleszólhat a politika, az erkölcs, a világrend, az Egyház, a társadalom legkényesebb kérdéseibe; itt bárki bírálhat, itélkezhetik, taníthat, mesélhet, ismertethet, — nem kérdezi senki (legföljebb elvétve a helyi szó-, eszmecsatákat !): van-e erre jogosultságod, kellő képzettséggel rendelkezel-e, van-e lelkiismeretességed, felelősségérzésed ? Tudják, itt legtöbbször elég, hogy valaki jól forgassa a tollat, hogy felléphessen a köz, a társadalom tanítója, bírálója, kritikusa gyanánt ! Mégis! önmagunkra nézve, a helyi sajtóra vonatkozólag valljuk, akarjuk ezt az elvet érvényesíteni, amelyet a pogány Cicero mondott: a szónok — a mi értelmezésünkben : az újságíró — legyen oit bonus, jó ember, aki szavának hatalmával másokra hatni akar. Igen! Az újságíró legyen oir bonus, tisztességes és jó ember, aki tollával nap nap után embertársai szellemét, gondolkozásmódját, lelkületét befolyásolja. Ez a mi igéretünk: tisztességes, lelkiismeretes, felelősséget érző és értő egyéni munka, nemesak jó stilus, de jó lelkület is! H. A. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Nagyboldogasszony napján nagy arató ünnepély lesz a szigeten Az a siker, mely a MOVE mult évi aug. 15-iki aratóünnepélyét kisérte, arra buzdította a helyi MOVE egyesület vezetőségét, hogy az idén még szélesebb keretek között rendezze meg a nagyboldogasszonyi aratóünnepélyt. Az egyesület vezetősége már hetek óta a legnagyobb gonddal állítja össze az egész napot kitöltő programmot. A Nagyboldogasszony-napján idezarándokló fővárosi és vidéki közönségnek az ünnepség révén bőséges alkalma lesz, hogy szolid és kellemes szórakozásban legyen része. A rendezőbizottság a legnagyobb körültekintéssel végzi feladatát, hogy mind a város közönségének, mind az idejövő idegennek felejthetetlen ünnepélyben legyen része. A részletes programmot a kifüggesztett, aratőünnepélyt hirdető pia kátok szellemes sorokban hirdetik, Azzal a céllal végzi a MOVE ezt az évenként megismétlődő aratóünnepélyt, hogy városunk legnagyobb ünnepének olyan köntöst adjon, mely a népiélekhez legközelebb áll. Az ünnepély felvonulással kezdődik és a sportrésze mellett a legkülönbözőbb egyéni és társas szórakozások adnak lehetőséget mindenkinek, hogy pár fillérért ünnepi hangulatot szerezzen magának. Az ünnepély egyes részletét is ismertető beszámolónkat az ünne pély napjáig minden egyes számunkban fogjuk közölni, hogy közönségünk a legteljesebb tájékozódást nyerhesse aug. 15-ig. Addig is felhívjuk a közönség figyelmét az aratóünnepre, mely pó tolni kívánja városunkban a sokáig nélkülözött népies szórakozásokat és mulatságokat. A MOVE vezetősége felkéri ezúton is a vásározókat, cukorka-, fagylalt- és játékárúsokat, mutatványosokat, artistákat, körhintásokat, cirkuszosokat, kik az aratóünnepélyen részt óhajtanak venni, a helylefoglalás miatt személyesen vagy levélben jelentsék be ezen szándékukat Schönwälder Józsefnél Uri-utca 7. szám alatt. Uj kéményseprési dijakat állapított meg a kereskedelmi miniszter A súlyos gazdasági helyzet, valamint a városok és községek külterületén lakó szegényebb lakosság érdekeinek védelme indokolta tette a kéményseprési díjak, valamint a kültelki kémények seprési kötelezettsége tekintetében az ország egész területére kiterjedő általános irányelvek meg állapítását. Ehhez képest a kereskedelmi miniszter a következőket rendelte el; Kis- és nagyközségekben, valamint törvényhatósági jogú és me gyei városokban a kéményseprő iparos részéről 1933. évi március hó 31-ike után végzett munkáért járó dijak nem haladhatják meg az alább megállapított árakat. Ennek folytán a törvényhatóságok és megyei váró sok szabályrendeletében, valamint közgyűlési határozatában megállapított — a közzétett jegyzékben foglaltnál azonban magasabb — dijak helyébe az alább%özölt dijak lépnek életbe : I. CSOPORT. (Csak kéményseprővel végeztethető munkák, A zárójelben lévő dijak a kis és nagyközségekre vonatkoznak.) 1. Egy földszintes épület kéményének egyszeri tisztítása, tekintet nélkül a kémény szerkezetére és anyagára 16 fii. (18 fii.) 2. Minden további épületosztály (emelet) után 6 fii. (6 fii.) 3. Az egész éven át rendszeres használatban lévő kéményért (havonta egyszer évenkint tizenkétszer seperve) az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak tizenkétszerese fizetendő. 4. A csak téli vagy nyári félévben rendes használatban lévő kéményért (hatszori seprés)- az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak hatszorosa fizetendő. 5. A gyakoribb tisztogatást igénylő kéményeknél az 1. illetve a 2. tétel alatti dijak arányos többszöröse fizetendő. 6. Egy új kémény átvizsgálásáért (első tisztítás, lehúzás, legolyózás) 50 fii. (50 fii. 7. Keménytoldalék tisztításáért az első méter után méterenkint 6 fii. (6 fii.) 8. Füs'csatornák tisztításáért két betorkolásnál 12 fii. (12 fii.) II. CSOPORT. (A kéményseprő, a háztulajdonos, vagy cselédje által végezhető munkálatok. A zárjelben lévő d jak a kis- és nagyközségekre vonatkoznak. 9. Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel vagy sütő nélkül (2 m. hoszszuságig a cső is benn foglaltatik) 20 fii. (16 fii.) Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel és 1 üsttel vagy 2 sütővel 30 fii. (24 fii.) Takaréktűzhely tisztítása két sütővel és 1 üsttel vagy 3 sütővel 40 fii. (30 fii.) Takaréktűzhely tisztítása nagyobb vendéglőkben, kórházakban, urasági konyhákban 60 fii. (50 fii.) 10. Kályha (szobafűtésre) tisztítása, beleértve 2 m. hosszú csőtisztítást, kisebb 20 fii. (16 fii.), nagyobb 30 fii. (20 fii.) 11. Fürdőszobakályha tisztítása 30 fii. (20 fii.) 12. Csak a cső vek tisztítása vagy a 9—11. tételek alatt emiitett 2 méteren túl terjedő csővekért méterenkint 6 fii. (6 fii.) 13. Gyárkémények egyszeri tisztításáért méterenkint 40 fii. (40 fii.) 14. Mosó vagy melegítő katlan tisztítása 30 fii. (20 fii.) 15. Cserépkályhák, szárítók, fűtőházi füstfogók, gőzfűtőkazán, gyárüzemű gőzkazán, különleges szerkezetű kályhák és más itt fel nem sorolt fűtő- vagy füstvezető szerkezet tisztítása egyezség szerint. Ugyanezek a díjtételek érvényesek a külterületen is, favardijak, távolsági dijak nem számithatók fel. A kötelező szakszerű seprés alól mentesített házak kéményeit is köteles kívánatra a kéményseprő kitisztítani, de csak a kérdéses épület közelében végzett sorseprés alkalmával. Ettől eltérő esetben külön meghívásra végzett tisztítás díjazása külön megegyezés tárgya. Tanyai rendszerű községek és városok külterületén egymástól távol és szétszórtan fekvő tanyai, vagy pusztai épületek kéményei kéményseprő által való tisztítás kötelezettsége alá nem esnek. É kémények után, ha azok tisztításánál a kéményseprő munkáját nem veszik igénybe, kéményseprési dijat nem kell fizetni. Ez a rendelkezés irányadó a váró-