Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-30 / 60.szám

Hová tartozunk? (x) Egy cikkel kapcsolatban azt kérdezték tőlünk a minap, hogy hová tartozunk mi tulajdon képen, milyen pártállásúak vagyunk? Ezt kérdezték az ötvennegyedik évfolyamát taposó „Esztergom és Vidéké" -tői, attól a laptól, amelyről az öreg esztergomi gazda is tudja, hogy a polgári társadalom Őrtállója volt. Azt mondják az öregek, hogy amióta ők visszaemlékeznek, a mi lapunk mindenkor független volt és ebben a függetlenségben a tiszta igazságnak volt a képviselője, mindenkor a közérdeknek volt a harcosa. Ugy emlékeznek az emberek a mi lapunkra, hogy fékje volt a közéletnek, az egyes uralmaknak a polgárság vezetésének, a közéletnek és, ha kellett, meghúztuk a féket: hogy figyelmeztessüknk, lassúbb tempót mondjunk, hogy megáljt parancsoljunk, ha olyan cselekedeteket láttunk, amelyek a közérdek, a közélet ellen voltak. A mi célunk még az volt ezen kivül, hogy szolgálatára lehessünk a kisembereknek. Ez a hivatás tölt el bennünket ma is, ez a cél vezet minket szüntelen, ezzel a tudattal akarunk tovább is dolgozni. Sokszor volt és van a mi nehéz szolgálatunk miatt kellemetlenségünk, sokszor kellett az igazságkeresés, a közélet tisztaságáért való munkálkodásunkért áldozatot hoznunk, sokszor volt részünk a múltban kitagadásban is, azok részéről, akiket kellemetlenül érintett a mi igazság keresésünk, — de mindezeket a bántódásokat, az áldozató kat azzal a tudattal viseltünk el, hogy a mi jutalmunk : eleget tettünk az újságírás szempontjából. Talán ennek köszünhetjük, hogy a polgárság nagy számban tömörült körénk és nekünk adott igazat és ez a körülmény adott jogcímet ne künk arra, hogy ha kellett, a közvéleményre hivatkozva szögeztük le álláspontunkat. A kérdéses cikkel kapcsolatban azonban valószínű, hogy nem a helyi hivatásunknak megfelelő magatartásunkra kíváncsiak, hanem politikai pártállásunkra. A túlsó oldalon határozott választ akarnak: egységespártiak, egységpártiak, keresztény pártiak, független kisgazdapártiak, vagy — még ma ilyet kérdeznek 1 — szocialisták vagyunk-e ? Hát először is nem mondhatjuk magunkról, hogy a Bethlen- és a Károlyi-kormány idején egységespártiak voltunk, de azt sem mond hatjuk, hogy a két kormány uralkodása alatt páros napokon kereszténypár'ot, a páratlan napokon pedig az egységespártot támogattuk. Ránk nem tudják mondani, hogy annyiféleképen írtunk, ahány kormány volt. Mi keresztényirányúak -vagyunk, de nem voltunk és vagyunk hivei annak a keresztény politikának, amelyet az utóbbi 13 év alatt lejárattak. Mi egységesek vagyunk abban a gondolatban és érzésben, hogy ne legyenek törvénytelenségek, hogy ne legyenek síró, munka- és kenyérnélküli emberek, egységesek vagyunk abban, hogy az ország kormányzása kisemberek millióiért történjék, függetlenek vagyunk a mi politikánkban és magatartásunkban, mert mi nem kínáljuk fel magunkat, mi nem változtatjuk nevünket asszerint, ahogy nevét változtatja a kormányzat. Füg getlenek vagyunk, mert úgy beszélünk és írunk, ahogy érzünk és gondolkozunk, függetlenek vagyunk abban is, hogy akkor hajolunk meg, amikor akarunk, vagy amikor a meghajlással valakit, aki megérdemli, meg akarunk tisztelni. És végül szocialisták vagyunk — de nem beloldali értelemben, ahogy ezt elleneink ránk szeretnék fogni — mert szociális gondolatok, szociális cselekedetek vezetnek minket. Szocialisták vagyunk, mert kenyeret akarunk ad íi szegény embereknek, mert könnyíteni akarunk az emberek baján, mert igyekszünk, hogy legalább egy-egy könnycseppet töröljünk le a szenvedő emberek arcáról. De hosszan kellene még folytatnunk. Egyelőre ez is elég, hiszen lesz még alkalom, hogy az egyes részletekre visszatérjünk. Esztergomból három csapat vesz részt a gödöllői cserkészjamboreen A hetek óta tartó nagy készülődés világszerte mutatja azt a nagy fontosságot, amelyet a gödöllői cser készjamboree jelent és az ott folyó nagy munkálatok azokat a hatalmas méreteket jelzik, amelyek között ez a nagy cserkésztalálkozó le fog zajlani. Nagy tribünök, emelvények, árusító helyek épülnek, sőt egész üzletváros támad, utak vízvezetékek, villanyvilágítás jelzik a hatalmas arányokat. Most már a sátrak szines foltjai is ott tarkállanak és hirdetik, hogy komoly a készülődés, hamarosan megérkeznek a csapatok is a világ minden tájáról s megkezdődik a nagy izgalommal várt és sok ké szülődéssel előkészített jamboree. A külföldi és magyar csapatok augusztus l-re megérkeznek, megépítik táboraikat és 2-án ünnepélyesen megnyitják a tábort a közönség számára is. Ettől a naptól kezdődnek a látogatások. A jamboree két hétig tart, az ünnepélyes táborzárás augusztus 15 én lesz. Az egész tábor X Altáborra oszlik. Az esztergomiak a X. Altáborba tartoznak. Minden Altáborban lesznek külföldi és magyar csapatok is igy annál színesebb lesz a kép és közvetlenebb a hangulat. A X. Altáborban a magyar csapatokon kivül görögök, spanyolok, Haiti, Sziám és Madeira szigetbeliek lesznek. A napi programm a cserkészek számára a szakácsok 8 órai éb resztőjével kezdődik és a fél 11-ko

1 fujt takarodóval ér véget. A délelőtt bels3 munkával telik el. Délután 2 órakor megnyílik a cserkésztábor a közönség számára is, egészen este 10 óráig. A közelben elhelyezett repü'ő-tábor már délelőtt 10 órától megtekinthető. A délután folyamán térzenék — ezt felváltva adják az egyes nemzetek zenekarai — bemutatások, szinházi előadások majd este kerületenkint tábortüzek lesznek, de lesz egy nagy közös tábortűz is a főtéren, ahol az egyes nemzetek csapatai mutatják be tudásukat. Ezenkívül az egyes nemzetek táborai is megtekinthetők a délután folyamán. A hatalmas sátortábor a sokféle nemzettel roppant sok látnivalót nyújt, hiszen csak a bejárása órák hosszáig tart s emelett a látnivalók sokfélesége mindenkinek azt tudja nyújtani, amire a látogató kíváncsi. A tábor meglátogatására többféle mód áll rendelkezésre: vasúton, vil lamoson, vagy autóbuszon. A vasút féláru kedvezményt ad mindazoknak, akik a belépőjegyet megváltják, ennek ára 1 P 50 fill. A X. Altábor megközelítése a HÉV villamos vonalán a legkényelmesebb, amennyiben a X Altábor a legelsV gödöllői HÉV megálló mellett van. A villamos a Keleti-pá'yaudvar érkezési oldala mellől indul. A helybeli Idegenforgalmi Hivatal is árusit jamboree belépőjegyet és a vasútra érvényes félárú igazolványt. Emellett hetenkint négyszer autóbuszjáratot indit Esztergomból és környékiről, amely olcsóbban, mint a vasút — 5 pengőért — gyorsan, kényelmesen és hamarosan kiszállítja a jelentkezőket egyenesen Gödöllőre, a cserkésztáborba. A terv szerint délután indul és késő este tér vissza. Esztergomból három csapat vesz részt a jamboreen. A gimnáziumi Holló-csapat 35 fő szárazföldi és 15 vizi cserkésszel, a reáliskola Sirály csapata 35 főnyi szárazföldi cserkésszel, ebbe azonban bele van számítva a ferences-reálgimnázium 8 cserkésze is. A reáliskola és a reálgimnázium ezenkívül még a ven dégtáborba is küld csapatot. A Hollókat Werner Gyula és Monsberger Ulrik, a Sirályokat dr. Marczel Árpád vezetik. A vendégtábor parancsnokai Klinda Károly és Szórády Tibor. Az iparoscserkészcsapat Bárdos József parancsnok vezetésével látogatja meg egy napon a jamboreet. A csapatok nagyban készülnek arra, hogy táboruk szép legyen. A Hollók a Bazilika körvonalait építik meg táborkapunak, a Sirályok pedig halásztanyaszerűen épitik meg egész táborukat, amit a táborparancsnokság stílszerű volta miatt külön dicséretben részesített. A cserkészek nagyban készülnek, a szülők érdeklődéssel várják a jamboreet, most még csak a szép idő kell hozzá s a biztos siker nem maradhat el. A viszon'látásra Gödöllőn. (m) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Minden esztergomi ós járásbeli polgár járuljon az országzászló költségeihez Több alkalommal megirtuk már, hogy Esztergom is felállít országzászlót. Amikor a magyar városok egymásután állítják fel a maguk országzászlóját, a határszéli primási városnak annál inkább kell követni a szép példát. A cél megvalósítása érdekében szerdán délután ismét értekezlet volt a városházán Gróh József dr., az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank elnökigazgatójának elnöklete alatt. Az értekezleten megjelentek mindazok, akik a nemes cél megvalósítását a szivükön viselik, azok, akiket fontos társadalmi és hazafias ügyekben mindig a kezdeményezők, a lelkes munkálkodók sorában szoktunk látni. Bár ezekből a lelkes emberekből nincs hiány, mégis szóvá kell tennünk, hogy többen is megjelenhettek volna a szerdai értekezleten, mint ahányan azon megjelentek. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok beszámolt az akció eddigi eredményéről. Eddig is már elég tekintélyes összeg gyűlt össze, de ez még mind nem elég a költségek fedezésére. Sokan nem adtak még, de nem járultak a költségekhez az egyes testületek sem. A bizottságban az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy ne legyen esztergomi ember, aki nem járulna pár fillérrel az országzászló felállításához és ne legyen egy sem a tehetősek közül, aki tehetségéhez képest ne sietne a célt megvalósítani. Mintegy 1400 pengő szükséges az országzászló felállításának költségéhez. Szép, megfelelő, egyszerű, de mégis impozánsan ható emlékmű képezné magát az országzászló alapját. A tervet vitéz Dudás László városi mérnök készítette. Az emlékművet terméskőtömbökből állította össze és mint elképzeljük, az alkotás disze lenne a Primás sziget hajó alio • más melletti nyúlványának, ahová az országzászló helyét kijeiHték. Tekintettel arra, hogy a legkisebb összeget igénylő kivitelben készül az országzászló emlékműve, lehetetlen, hogy a szükséges összeg össze ne gyűljék. Szóvátették azt is a bizottságban hogy annak ellenére, hogy felkérték az esztergommegyei községek vezetőit a hozzájárulásra szolgáló gyűjtésre, több községből az a válasz érkezett, hogy a gyűjtés nem járt eredménynyel. Nem tudjuk elhinni, hogy ne lehetett volna ezekben a községekben a legcsekélyebb összeget is ösz szegyűjteni, már csak azért is, hogy az esztergomi községek ne maradjanak ki ebből az akcióból. Kérjük ismételten mind az esztergomi, mind a járásbeli közönséget, különösen olvasóinkat, csatlakozzanak a trianoni igazságtalanságra figyelmeztető akcióhoz, legyen az országzászló felállításának ügye minden ember ügye, mint ahogy a trianoni békerevizió minden magyar ügye és érdeke. Adományokat készséggel továbbit szerkesztőségünk is. Nagyboldogasszony napjának megünneplése Esztergomban Esztergom városa ünnepre készülődik. Nagyboldogasszony ünnepét, augusztus 15 én, az idén is méltó módon akarja megünnepelni Szent István ősi városa, a magyar Róma, a magyar katolikus egyház legfőbb papjának, a biboros hercegprímásnak székvárosa. Ezen az ünnepen tartandó ünnepséggel az országos Szent István ünnepséghez kapcsolódik a magyar Sión. Az ünnepség program mjának összeállításán lázasan dolgozik a rendezőség, karöltve a MOVE elnökségével. A programm nagyjából kész is már és amint látjuk, sokkal nagyobb arányúnak tervezik mint az előző évek Nagyboldogasszony ünnepségei voltak. Ez évben mutatja először tényleg országos jellegét Boldogasszony ünnepségünk. A fővárosból három külön hajó és két különvonat szállítja Esztergomba a zarándokokat. Ezeken a külön hajókon, illetőleg külön vonatokon kivül a rendes já rabokkal is sok idegent várunk, most jmár nemcsak a fővárosból és a környékről, hanem a fővárosi Szent István-hét résztvevőiből is. A kereskedelmi miniszter az ide utazók számára aug 14—16. napjaira, 3 napi érvénnyel biró menettérti kedvezményt engedélyezett. A hajóstársaságok ezt a kedvezményt szintén megadják. Budapest nyugaji pályaudvarról és Győrből aznap 66 %-os kulturvonatok fognak városunkba indulni. Az egyházi része az ünnepségnek teljesen kész. Az idegenek szóra koztatására összeállított, egész napot betöltő programm kontúrjai iga zán nagyszabásúnak igérik Nagyboldogaszony ünnepét. A rendez

7

ség gondoskodott a fővárosi és jelentősebb vidéki sajtó tájékoztatásáról is. A rendezőség, amint látjuk, mindenre kiterjedő figyelemmel azon buzgókodik, hogy évről-évre nagyobb tömegek jöjjenek Esztergom legna gyobb ünnepére.