Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-27 / 59.szám

ESnERGfttMDÉKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 59. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JULIUS 27 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. 16 üzlet Közeledik a jamboree ma a szépséget és az erkölcsöt vásárra vinni. Ugy látszik jó üzlet még ennek közvetítésében is részt ven ni. Ezt kellett gondolnunk, amikor végigtekintettünk az esztergomi strandfürdőben rendezett szépségverseny hullámzó eseményén, ezt kell mondtnunk, amikor a szépségversenynek visszataszító háttere a szépségverseny után lelki szemeink előtt újra megjelenik. Nem hisszük, hogy van katolikus város, ahol ne tennék szóvá ezt a modern erkölcstelenséget, ahol nem emelnék fel a tiltakozó szót az erkölcsvásár ellen, ahol ne bélyegeznék meg a résztvevőket: a rendezőket azzal, hogy szennyes hálójukba kerítik a tiszta erkölcsöt. Esztergomnak százszor inkább fel kell emelnie szavát, százszor inkább tiltakoznia kell. Sőt! Meg kell bélyegeznie azokat, akik a szépség vásárával az erkölcsöt, a tiszta lelkületet tiporják, Esztergomnak, mint a magyar katolicizmus székhelyének a kiközösítés megszégyenítő bélyegzőjét kell rásütni azokra, akik vásárt ülnek az erkölcs és az erények fölött, vásári portékának látják a leányok, jövendő anyák erkölcsét és tiszta lelkületét és alkusznak, hogy ki és melyik menynyit ér. Mert ezek a lélekkúfárok mindenben üzletet látnak és szemükben és számukra az erkölcsvásár látszik a legjobb üzletnek. Számítanak arra, hogy káprázatos szavaikkal, Ígéretükkel, szemfényvesztő színpadi rendezésükkel megnyerik maguknak a tömeget is, hogy az tapsolni fog. A legundorítóbb foglalkozás ez, olyanok a vásározók, mint megannyi júdások. Álnokok, szőröslelkűek, kapzsik, önteltek, buták, kegyetlenek. Segítőtársaik is vannak ezeknek a júdásoknak, ezeknek a lélekkerítőknek, ezeknek az erkölcsvásározóknak. Ezek pedig azok, akik elősegítik az erkölcs vásárát megtartani, akik helyet adnak a lelkiismeretlenek gyékényeinek. Mert üzletet akar csinálni az üzletből. A primási város, a katolikus Esztergom, a Magyar Sión megvetéssel fordul el ezektől. Ezeket a szavakat figyelmeztetésként küldjük, többször nem figyelmeztetünk. Most, amikor reviziós törekvéseink mindinkább hangot adnak számottevő idegen országokban, igy elsősorban Angliában, a Gödöllőn megrendezendő cserkész világtalálkozó szinte felbecsülhetetlen propaganda erejével hat. A jámboré cserkészifjai, de elsősorban azok vezetői ellátogatva megtépett hazánk földjére, szemeikkel láthatják, füleikkel halhatják, hogy mivé tett bennünket a pillanatnyi rövidlátás, megneméríés, mint tették kétségessé Trianonban Európa gazdasági életét és nem utolsó sorban békéjét. A cserkészjamboreet az olimpiászok mintájára négyévenkint rendezik. Minden negyedik évben más-más országban. Legutóbb Londonban zaj lott le a cserkészvilágtalálkozó, ahol Magyarország cserkészifjai szép számmal vettek részt és felkészültségük folytán számos barátot állítottak igazságos ügyünk szolgálatába. Az eddigi jelekből ítélve joggal állithatjuk, hogy a gödöllői cserkésztalálkozó még a londoninál is nagyobbszabásu lesz. Az öt világrész minden számottevő népe elküldi hozzánk képviselőit. Az afrikai, ázsiai, ausztráliai szigetvilág ifjai éppen ugy képviselve lesznek Gödöllőn, mint a művelt európai, amerikai nemzetek cserkészifjai. Joggal mondhatjuk, hogy a jamboreen megismerhetjük a világ minden emberfaját, hiszen a szélrózsa minden irányából 54 nem zet cserkészifjait láthatjuk a gödöllői cserkészvárosban. A világjamboree táborparancsnoksága mindent elkövet a siker érde kében. Budapestről helyiérdekű vasúton, autóbuszon, vonaton naponta 100.000 ember kiszá'lit4sát biztosítja kényelmesen Gödöllőre. A táborbelépőjegyek árát a lehető legmérsékeltebben állapították meg, amennyiben 50—250 filléres jegyeket bocsátanak ki. A gyermekek, akik szüleikkel mennek a tábor megtekintésére, 10 éven alul ingyen nyernek bebocsátást. Mondanunk sem kell, hogy a tábor létesítése százezrekbe került. Következésképpen senki sem kifogásolhatja azt, hogy belépőjegyekkel kívánják biztosítani a kiadásoknak legalább egy részét. Hisszük, hogy az augusztus 1-én lángralobbanó gödöllői magyar cserkésztábortűz nemcsak látványosság lesz hanem lángralobbantja a művelt világ lelkiismeretének hamu alatt szunyadó zsarátnokát is, akik hisznek az emberi megbékélés, egymásratalálás jobb jövőt formáló erejében és Magyarország feltámadásában 1 Az „Esztergom" állástfoglal a legényegyleti kérdésben F. hó 20-iki számunkban cikket irtunk a Kath. Legényegylettel kapcsolatban és pedig abból az alkalomból, hogy tudomásunkra jutott, miszerint a Legényegyletben egyházi elnökválasztásra készülnek és ebből a célból választmányi és rendkivüli közgyűlést össze is hívtak. Tekintettel arra, hogy ismertük az általános véleményt és óhajtást a legényegyleti elnökségi változással kapcsolatban azt írtuk: helyesnek tartjuk, ha az egyházi elnökségi tisztségre egy egyházi méltóságot kérnek fel. A szervező munkálkodást, a belső élet közvetlen vezetését és ellenőrzését, mint más városban is, az egyházi másodelnök vagy egy arra rátermett káplán végezze. Az egyházi elnöki tisztség betöltésével kapcsolatban azt is megírtuk, — ugyancsak azon az alapon, hogy ismertük az általános véleményt, — hogy helyesnek találtuk volna, ha az eddigi egyházi elnök lemondását változás követi a világi vezetőségben is. Ez természetszerű lett volna. Ma is állítjuk, hogy szükség van még bizonyos változásra, mert csak ezáltal látjuk biztosítottnak, hogy új szellem érvényesül a Legényegyletben. (Nemcsak a közönség köréből, hanem a legényegyleti tagok részéről is kifejezték ezt ez óhajtást.) Az „Esztergom" c. helyi lap a mult heti cikkünkre vasárnapi számában válaszol. Azt irja, hogy cikkünk irója — pardon nem névtelen cikkíróról van szó, hanem lapunk véleményéről — ugy állítja be Legényegylet dolgát, mintha inspirációit magasabb helyről nyerte volna. Mi nem mondhatunk mást, minthogy nem írtuk és nem írhattuk, hogy magasabb hely véleményét tolmácsoljuk,, nem is volt arra szükség, mert hiszen elegendő volt, hogy az általános véleményre hivatkozhattunk. Cikkünkkel kapcsolatban három legényegyleti vezető fentjárt ama magasabb fórumnál — írja az „Esztergom" — de ott azt a választ kapták, hogy „a cikkel sem közösséget nem vállalnak, sem azzal egyet nem értenek." Csodálkozunk ilyen állítólagos nyi latkozaton, mert hiszen az „Esztergom" nem nevezi meg, hogy melyik az a magasabb fórum. Ilyen állítást nem fogadhatunk el az „Esztergom" részéről először, mert nem lehet elfogadni olyan nyilatkozatot, amelynek forrását nem nevezik meg és amelyre nem lehet egy esetleges ellenyilatkozattal válaszolni, a közölteket megcáfolni, másodszor, mert tapasztaltuk már, hogy eredeti nyilatkozatot egészen másképpen hozott igen tisztelt laptársunk és egészen más értelemmel magyarázott, mint ahogy az megjelent, vagy elhangzott. Egyebekben nem reflektálunk az „Esztergom" kijelentéseire és korábbi cikkünkben tett állításainkat és a közölt véleményt mindenben fenntartjuk. Sobieski emlékmű Esztergomban Báthory István lengyel király ezévi emlékünnepélyeivel kapcsolatban nagyszámú lengyel küldöttség fogja szeptember hóban Bécset és Budapestet felkeresni, amelyben a lengyel nemzet legelőkelőbb tagjai is résztvesznek a lengyel hercegprímás vezetésével. A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok kimélyitésén báró Nyáry Albert elnöklete alatt álló MagyarLengyei Egyesület évek óta elismerésre méltó módon buzgólkodik. Ez az egyesület most egy Sobieskiemlékművet kíván felállítani Esztergomban a Serédi-parknak a Szkalka házzal szemben fekvő részén. Az emlékművet egy neves magyar szobrászművész tervezte meg és a terveket már be is nyújtották a város közönségének. A várostól hozzájárulásképpen az alapozási munkálatokat és a tér kertészeti kiképzését, valamint 350 P-t kér az egyesület, amely a lengyel cserkészeknek augusztus hó 12 én városunkba való látogatása alkalmával, a lengyel követ és más előkelő lengyel személyiségek jelenlétében kívánná az alapkőletételi ünnepélyt megrendezni és a szoborművet a lengyel küldöttség részvételével szeptember 11-én leleplezni. Örömmel üdvözöljük a szép tervet, amely nemcsak a nagy keresztény felszabadító lengyel király emlékét örökítené meg, hanem díszéül szolgálna a városnak és elősegítené a város jövendő legszebb sétányának gyors létesítését is. Kívánatosnak tartanánk, ha a város vezetősége már csak idegenforgalmi szempontból a szép tervet hathatós támogatásban részesítené. lascbik Álmos iskolája Sárospatakon Hat év óta mind

en esztend

őben Esztergom

ba jött tanitvánvaival a kiváló festőművésztanár és grafikus ttscjtik^j^mos^Nyaranta már szinte elképzelhetetlen volt az öreg Szent Tamás, a Várhej^_J^is£hik—Álmos és növendékei nélkül. Szinte érezzük, hogy hiányzik vajami Esztergom művészetéből, hiányoznak azok a művészkutatások, amelyeket nyaranta a kitűnő művésztanár irányítása mellett Benedek Katóval - egyegy művész seta alkalmával megtettünk, jártuk a szenttamási kálváriát, be be néztünk udvarokba és örültünk, ha látni tudtunk művészi szemmel olyan dolgokat, amelyek mellett azelőtt vakon, közömbösen elmentünk. Mily nagyszerű művészi élmény volt végigsétálni a király városon és hallgatni Jaschik Álmos vagy Benedek Kató szavait. Mennyi szépet, mennyi új művészetet fedeztünk föl és annak vettük, hogy gyarapítjuk Esztergom művészetét. Az idén nem jött

ek Jaschikék Észté rgoml^aTLévlil^^ p tu nk, ~h ogy; az idén S

árospa

takonKWt^~Te\\m&~vészet sátrát. Megérkezett hozzánk egy sárospataki újság is a „Határ-