Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-22 / 7.szám

lépnek akcióba. A Független Kisgazdapárt észterg omi szervezete elhatározta, hogy a a többi város iparosgyűléseinek mintájára Esztergomban iparosgyűlést rendez. A gyűlés előkészitése megtörtént. Ugy határoztak, hogy január 26-án, jövő csütörtökön délután 6 órakor, a Fürdőszálló nagytermében tartják meg az iparosgyűlést. Ez alkalomra Esztergomba érkezik báró Kray István, Kun Béla és Rakovszky Tibor országgyűlési képviselők, akik a mai iparoskérdésekről fog nak beszélni. A gyűlés politikamentes lesz és meghívják arra az összes esztergomi iparosokat, de bárki is résztvehet a gyűlésen, aki érdeklő dik az iparosok égető problémái iránt vagy aki meg akarja hallgatni a szónokokat. Már eddig is nagy érdeklődés nyilvánul meg a gyűlés iránt. Hangsúlyozzuk ismét, az iparosgyűlésen politikáról nem lesz szó, igy pártkülömbség nélkül minden esztergomi iparos jelen lehet és meg hallgathatja Kray István, Kun Béla és Rakovszky Tibor országgyűlési képviselők beszédjét. Az esztergomi iparosság közös ügyéről van szó, a nehéz helyzet és a megélhetés, a helyi iparosproblémák minden iparosra egyformán nehezednek, ezért minden egyes iparosnak érdeke, hogy egzisztenciális ügye egy nagy közösségben kerüljön megvilágításra, hogy azután a bajok orvoslására a módot is megtalálják. Az „Okos Mama" az öregcserkészbálon Hiába, meg kell adni, hogy ezek az „öreg Hollók" nevüket meghazudtolóan és veszedelmesen fiatalok a pompásnál pompásabb ötletek ki találásában. Tavaly a „Fruská"-ban a férj fogás nemes művészetére tanították a leányokat és mamákat s az idén az „Okos Mamával" a férjmegőrzés nemkevésbbé fontos és nehéz tudományából adnak izlelitőt. De milyet, aki egyszer látta soha el nem felejti és semmi gonosz hir nem űz el arcáról a mosolyt jövő farsangig. Csak természetes, hogy ezt a darabot mindenki látni akarja s joggal; és aki megnézte az nagy és érté kes tapasztalatokban gazdagon, felvidult lélekkel fog majd a tánchoz. A sziporkázóan szellemes, kacagtató helyzetekben gazdag komédiát Szenes Béla ötletéből a humor ko ronázatlan fejedelme a kitűnő Békeffy István irta. Az Öregcserkészek műkedvelői gárdája e legkitűnőbb régi erőivel ismét némi felfrissítéssel parádés szereposztásban készíti elő a darabot a febr. l.-i és 2.-i előadásokra. A próbák igen nehezen mennek mert a szereplők még ma sem tudtak betelni kacagással s minduntalan elnevetik magukat a saját és társaik mókáin. Egy 100 °/o-ig nevettető vígjátékkal fogják tehát megnyitni az Öreg Hollók idei báljukat, amelyen bizonnyára nem is fog hiányozni a kitűnő hangulat. Legutóbbi híradásunkban már hivatkoztunk bizonyos meglepetésekre, sajnos ma sem tudunk többet mondani, minthogy lesznek. De vájjon micsodák ? Ez az a kérdés, amelyre a legnagyobb agyafúrtsággal sem tudunk rájönni. Hiába minden igyekezet, a titkokat hét lakat alatt őrzik s igy bármennyire leikünkön viseljük, hogy az érdekes hírekről elsőknek értesítsük olvasóinkat, már letettünk minden reményről. Aki tudni szeretné azokat, annak el kell mennie a bálra. Mi csak annyit bírtunk kikutatni, hogy valami Esztergomban még soha nem látott és részben szabadalmaztatásra méltóan az egész földkerekén ismeretlen dologgal fogják meglepni vendégeiket. Ide jegyezzük az Öreg Hollók azon értesítését, hogy a nem bálozó szin házkedvelőknek is meg akarván nyitni a kacagás boldogító bőségszaruját az „Okos Mama" előadását febr. 2án d. u. 5 órai kezdettel megismétlik és erre az előadásra ezúton hívják meg a város egész tiszteit kö zönségét. Aki szeret nevetni, az okvetlenül nézze meg, hogyan menti meg leányait a válástól az Okos Mama. Az új mérlegrendelet szerint 20-30 százalékkal leértékelendők a részvények A hivatalos lapban megjelelem a kormány 260—933. sz. M. E. sz. rendelete, amely a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése és üzleti eredményének felhasználása ügyében intézkedik. A rendelet szerint a budapesti tőzsdén hivatalos jegyzés tárgyául szolgáló, de az 1931. évi július elseje óta tényleg nem jegyzett érték papírokat legfeljebb az említett időpont előtt utoljára jegyzett árfolyam nak 30 százalékkal csökkentett ősz szegével, az 1931. évi július elseje óta ismét jegyzett papírokat pedig legfeljebb az üzleti évben utoljára jegyzett árfolyammal lehet a mérlegbe felvenni. Ez értékelési szabályoktól eltérésnek van helye, ha a részvénytársaság vagy szövetkezet valamely vállalat alaptőkéjének legalább 20 százalékát kitevő részvénymennyiséget már az 1931. évi június 30. napja óta megszakítás nélkül tulajdonában tartja, ezeket a részvényeket a mérlegben az 1931 július elseje előtt utoljára jegyzett árfolyamnak • 20 százalékkal csökentett összegével is fel lehet venni. A rendelet egyéb vonatkozásokban az előző évi 130/1932. M. E. számú rendelet rendelkezéseit továbbra is fenntartja. Fenntartja továbbá a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleti eredményeinek felhasználásáról szóló, a Budapesti Közlöny 1932 február 21-i számában kihirdetett 1210/1932. M. E. sz. rendelet is, amely megállapítja, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek alapszabályaik netán eltérő rendelkezései ellenére sem kötelesek osztalékot és jutalékot fizetni, hanem az üzleti nyereséget elsősorban belső megerősítésükre, továbbá tartalék kiképzésre, vagy gyarapításra foráithatják. Január bó 31-ig mondhatja fel kereseti adóját az Iparosság Azon iparosok részére, akiknek kereseti viszonyaiban az 1932. év folyamán az 1931. évvel szemben jelentékeny csökkenés állóit be, kereseti adójukat felmondhatják és uj kereseti adó megállapítását kérhetik. Január hó 31-ig bezárólag vallomást adnak azok az iparosok, akiknek adóalapja az 1932. évre 10.000 pengőnél kisebb volt és akiknek kérésiében az 1932. év folyamán bármely okból lényeges, az előző évet 20%ban meghaladó csökkenés állott be. Számszerű vallomást kell adni. írásban bejelenteni és igazolni a csökkenés okait. Február 28 ig vallomást adnak, akiknek kereseti adóalapja az 1932. évre 10.000 pengőn felül volt, akik iparukat 1931 vagy 1932. év folyamán kezdették, végül akik a mult év folyamán új üzletágat ipart kezdtek, vagy műhelyüket, üzletüket bővítették, illetve áthelyezték. Azon iparosok, akiknek könyvelésük van pontos leltárt készítenek, hogy vallomásaikat könyvvezetésük alapján tudják megtenni, mert az adóhivatal ezen vallomásokat a helyszínen könyvvizsgálat utján fogja megállapítani és az adóalapot az elfogadható könyvek alapján fogja véleményezni. Akiknek könyvelésük nincs, vallomásaikban célszerű megjegyezni, hogy .a bevételt vagy kiadást becsléssel állapították meg. A belügyminiszter rendelete a difteria elleni kötelező oltásról Dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter körrendeletet intézett az alája rendelt hatóságokhoz, s felhívta figyelmüket a difteria elleni védőoltások fontosságára. A rendelet megállapítja, hogy ott, ahol az oltásokat eddig rendszeresen alkalmazták, örvendetesen csökkent a difteriás megbetegedések és a halálozások száma. A miniszter rámutat arra, hogy az utóbbi időben a járvány terjedése folytán mégis feltűnően emelkedett a difteriás megbetegedések száma és ez arra enged következtetni, hogy a védőoltások — a gyógyító szérum magas ára miatt — abbanaradtak, vagy pedig, hogy az oltást csak elkésve alkalmazzák. A belügyminiszter most elrendelte, hogy az illetékes hatóságok hívják fel a közönség figyelmét a védőoltások fontosságára és arra, hogy a szegénysorsuak mindössze 20 fillér kezelési költséget fizetnek az oltásokért. A belügyminiszter országos megmozdulást kivan a difteria elleni harcra és a 2—6 éves gyermekeknél kötelezővé teszi a védőoltások alkalmazását, míg a 6 éven felülieknél csak ott kell alkalmazni a védőoltásokat, ahol difteria nagy mértékben és rendI szeresen lép fel. A gödöllői jamboree és Esztergom Bizonyára minden olvasónk örömmel látja a fenti cimet, mely bizonyítéka annak, hogy vannak Esztergomban lelkes emberek, akik olyan idegenforgalmat készítenek elő, amilyet még nem láttunk soha és bizonyítéka annak, hogy az ősi Esztergom is belekapcsolódik valamiképen a gödöllői világeseménybe. A Palkovics László alispán lelkes elnöksége alatt és városunk cserkészvezetőinek közreműködésével dolgozó „Esztergomi Cserkészcsapatok Helyi Bizottsága" már az elmúlt évben lépéseket tett, hogy a világtábor parancsnoksága Esztergomba is indítson külföldi cserkészkirándulókat a gödöllői táborból. A táborparancsnokság az indítványt kedvezően fogadta és így az 1932. évi október 22-, 26- és november 12-i üléseken már megkezdte, illetőleg folytatta n „Helyi Bizottság" kirándulás előkészítő tevékenységét. A Jámboré ideje mindegyre közeledvén, folyó hó 13-án Esztergomba érkezett Fodor Ferenc dr. .egyetemi tanár, a jamboree kirándulási csoportfőnöke, hogy részletes megbeszélést folytasson a helyi cserkészvezetőkkel. A gyengélkedő alispán, betegsége ellenére is rövid kihallgatáson fogadta Fodor dr.-t és tekintve, hogy az ülésen meg nem jelenhetett, így informáltatta magát annak előrelátható tárgyáról. Az ülésen, melyre nagy jelentősége miatt a vármegye és város főtisztviselői, a katonai állomásparancsnokságok és a fürdőgiazgatóság is megbízást kaptak, az elnök megbízásából Kemenes Illés dr. elnökölt és terjesztette elő a „Helyi Bizottság" eddigi munkáját.Általánosprogrammtervezetet és egy a cserkészet demokratikus szellemének megfelelően a helyi társadalom minden rétegéből összeállított „Fogadó bizottság" névsortervezetét. Fodor Ferenc dr. hálás örömmel fogadta a bejelentéseket és előadta, hogy augusztus hó 8-, 10- és 12-ére tervezi az esztergomi kirándulásokat. A jelenlévők ehhez hozzájárultak. A fenti napokon 500—500 főnyi külföldi cserkész, a jambreen résztvevő 47 nemzet fiaiból vegyesen fog ellátogatni Esztergomba, hogy lássa annak szépségeit és élvezze magyaros vendégszeretetét. „Kimondhatatlanul fontos—úgymond Fodor Ferenc dr. —, hogy ezek a fiúk a legszebh emlékekkel távozzanak el hazánkból, mert miként a cserkészmozgalom a fiúkon keresztül nyerte meg pártfogójául a világ egész művelt társadalmát, úgy nekünk magyaroknak is a gyermekek lelkén keresztül kell megnyernünk a világot barátainkul, hogy távoli nagy nemzeti céljainkat elérhessük." Az ülésen a kirándulások legaprólékosabb részleteit is megtárgyalták, majd Glatz Gyula polgármester kérte Fodor Ferenc dr. egyetemi tanárt, hogy tolmácsolja a Gödöllői Világtábor kormánybiztos parancsnokának, gróf Teleki Pál főcserkésznek a város köszönetét, hogy alkalmat adott Esztergomnak ősi falai között vendégül láthatni a jamboree 1500 idegen cserkészét. A kölcsönös köszönő szavak elhangzása után Kemenes Illés dr. az ülést berekesztette, A vendégfogadást előkészítő „Munka-Bizottság tovább munkálkodik a kapott anyag feldolgozásán és ezúton is felkéri Esztergom város társadalmát, hogy az ezen kérdésben a közeli jövőben teendő intézkedéseit jóakarattal és megértéssel támogassa, hogy nagy feladatát ^méltóan oldhassa meg. A legnehezebb problémák egyike a FÉRJFOGÁS Szombaton és vasárnap oktatást nyerhet a FÉRJFOGÁS nehéz műveletéről a KULTUR MOZGÓ-ban Ezt a remek műveletet rendezte: BolVáry Qéza A szerencsés győztes a legügyesebb leány Mária So^eá A legyőzött, illetve megfogott férj GüstaV Fröhlich Ezt a hasznos oktatást okvetlen nézze meg! Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Feienc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön.