Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-23 / 58.szám

1088. Julius 23. ESZTERGOM ét VTDÉKKo 3 Leszállították a Takarékpénztárnál a tisztviselők fizetését és az illetményeket Amire igazán sem nem számitot­tak, sem okot nem adtak, illetőleg nem szolgáltak rá, megtörtént, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rt. az államhoz hasonlóan leszállította az össszes tisztviselők illetményeit, még pedig nem is csekély mérték­ben. 1933. július 1-től az összillet­ményeket 20 %-kal szállította le a tanács, ez végeredményben nem ke­vesebb, mint évente 20.000—25.000 pengő. Az államnál valahogy meg lehet érteni a fizetésleszállitást, mert igy egy nagy tétellel csökken a költség­vetése, de a Takaréknál mi történik ? Az hogy a Takarék kevesebb jöve­delmi adót fizet be az államnak, a tisztviselők jövedelme után, elvon a város pénzforgalmából egy jelen­tős összeget, ez pedig hiányzik a város nagyon nehéz viszonyok kö­Idegenforgalom Az országos vikendegyesület csü­törtökön este Budapesten, az új vá­rosházán évi közgyűlését tartotta. A közgyűlésen résztvett Glatz Gyula polgármester is és az elnöki asztal­nál Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, Huszár Aladár dr. főpol­gármester és Széchenyi Károly gróf elnök mellett foglalt helyet. Széchenyi Károly gróf elnöki meg nyitóbeszédében az egyesület célját ismertette. Kijelentette, hogy az egye sülét kérésére a kormány a miniszté­riumokban és több nagyobb hiva­talban már elrendelte a hétvégi szü net bevezetését, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter azzal kezdte felszólalását, hogy a gyűlésen való megjelenésé­vel azt akarja dokumentálni, hogy az egyesületet a kormány minden­kor támogatásban fogja részesíteni, Arra fog törekedni, hogy a kormány segítségével olcsó üdülőtelepeket lé­tesítsenek. Huszár Aladár dr. Budapest fő­polgármestere kijelentette, hogy öröm­mel tesz eleget a főváros a keres­kedelmi miniszter óhajának, hogy a külföldi vendégeket vidékre irányítsa, de kéri a fürdő- és üdülőhelyek ve­zetőit, hogy olyan árakat szabjanak és olyan ellátásban részesítsék a külföldieket, hogy panaszra ne le­gyen okuk. Glatz Gyula polgármester a vi­déki városok nevében csatlakozott a mozgalomhoz. * Az esztergomi idengenforgalmi bizottság pénteken ülést tartott a városháza nagytermében. Brenuer Antal dr. főjegyző elnökölt és beje­lentette, hogy az összejövetel egye­düli célja az augusztus 15-i ünnep­ség előkészítése. A kérdéshez elsőnek vitéz Szivós­Waldvogel József szólt. Elégedetlen ségének adott kifejezést, hogy még az idén is későn gondolnak az esz­tergomi Szent István hét rendezé­sére. Az esztergomi ünnepségek, amint a múltból is láttuk, de látjuk az idei programmból is, mélyen alatta vannak a várakozásnak. Hogy nincs kellő gondosság, látszik abból is, hogy július 21-ére hívják össze a bizottságot. Igy nem lehet megfelelő előkészítést biztosítani. Az eszter­gomi Szent István-hét ne a város ünnepe legyen, hanem az egész or­szágé. Amit ebből az ünnepségbŐ' eddig láttunk, és amit az idei pro­grammból is látunk, az nem kifeje­zője a primási városnak, a Magyar Sionnak, az semmikép sem áll a szentisuáni varos méltóságában. Ez­után v. Szivós-Waldvogel József rámutatott azokra a tennivalókra, amelyek elengedhetetlenek az aug. zött vergődő kereskedőinél, hiány­zik az iparosoknál, akiknél hiányzik minden fillér, pedig köztudomású, hogy ezeknél marad, illetve ezek vannak legjobban rászorulva a leg­csekélyebb bevételre is, s az is köz­tudomású, hogy a tisztviselők a vá­rosban hagyják, illetve itt költik el összjövedelmünket. De nem csak a szoros értelem­ben vett tisztviselőktől vonja le a Takarék a 20 %-ot, hanem az igaz­gatósági tanácsosok és a felügyelő­bizottság járulékából is. Nem tudjuk, hogy kitől indult ki a fizetésleszállitás, de elfelejtkezett a tanács arról, hogy ebből a rész­vényeseknek nincs semmi előnye sem haszna. Más utat kell keresni a jövedelem gyarapítására, több szo­ciális érzéket várunk egy ilyen ve­zető, nagy intézettől. 15-i ünnepségek előkészítésében. A magunk részerői a legteljesebb mértékben osztjuk vitéz Szivós-Wald­vogel József felszólalását. Ennek a városházán is kifejezést adtunk. Va­lóban ez nem előkészítő munka, az augusztusi ünnepségek rendezésé­hez programmjának összeállítása hoz későn fognak hozzá és igy nem látunk mást, mint megismétlődést, sablonosságot. Vécs Ottó annak a véleménynek adott kifejezést, hogy ha elakarjuk kerülni azt az elége­detlenséget, amelynek igen helyesen adott kifejezést Szivós-Waldvogel Jó­zsef, akkor olyan szűkebbkörű bi zottság kezébe kell adni az előkészítő munkát és a programm összeállítá­sát, amely bizottságnak tagjai gon­dolatokkal tudnak jönni, ambicionál­ják az ügyet és hozzáértéssel mun­kálkodnak a primási városhoz méltó ünnepség megteremtésében. Darvas Géza szintén csatlakozott a fenti véleményhez. Obermüller Ferenc és Csonkás Mihály dr. igen életre való gondolatot vetettek fel. Az egyes kérdésekre alkalmilag visszatérünk. EGYRŐL-MÁSRÓL Lenin és a renegátok Mint Moszkvából írják, a szovjet megbízásából egy orvostanár megírta Lenin betegségét. Az orvos megállapí­tásai nem nagyon hizelgőek Leninre, a szocialista végcél megvalósítójára nézve. A marxizmus fanatikusa örökölt terheltségben szenvedett. Ez sok mindent megmagyaráz: nérói ke­gyetlenségeit, a tömegmészárlást, a templomok bezárását. Azt azonban kétségtelenül elérte, hogy a magyar­országi elvtársai sohasem bélyegez­ték renegátnak. Sem Mussolini, sem MacDonald, sem Gustave Herve nem dicsekedhetnek a honi elvtársak ilyen titkos elismerésével. Bármit tesznek is, állandóan szemükre lobbantják, hogy ott hagyták a marxizmust, megtagadták a múltjukat, tehát meg­bízhatatlanok, renegátok. De hát mit tehetnek ők arról, hogy a szocialisták által hirdetett és kö vetélt szabadgondolkozás eltérítette őket a marxista dogmáktól. Belátták a marxizmus csődjét és volt is bá­torságuk ezt bevallani. Megesik ám ez a vakmerőség olyan férfiaknál, akik terheltség helyett tehetséget örököltek. Persze a mi szocialistáink még mindig a marxi ideológia kin tornáját forgatják és a kiszikkadt jelszavakat zörgetik kobakjukban. S aztán gyűlölettel emiitik annak a ne­vét, aki revideálni merte téves néze­teit és hátat fordít a marxizmusnak. Adjanak helyet másoknak Egy olasz lap irta, hogy a lon­doni konferencia több mint száz mi­niszterdelegátusa akkor cselekedett volna helyesen, ha az angol király megnyitó beszéde után esküre emelt kézzel nyomban fogadalmat tesz, hogy soha többé konferenciára nem megy. Különböző konferenciák sorozatos sikertelensége ma már valóban a leg­jobb vicclap-téma s hintáslegények malom alatti Göre Gáborok is gúnyo san beszélnek róla. A világválság azonban a legjobb viccek mellett sem szűnik meg, azért ideje volna más orvosszerről gon­doskodni. Bármily nehezek a megol­dásra váró problémák, véleményünk szerint a megoldással tovább nem lehet várni, mert a katasztrófa a ka­puban dübörög. A vizbefúló nem körmondatokat mond, hanem tőmondatokban kiált segítségért. A világ közvéleménye is röviden és ridegen azt kiáltja : ha a hatalmon lévő urak nem tudják a világválságot megoldani, ne konfe renciázzanak tovább. Sürgősen ad­ják át helyüket másoknak, amig nem késő. HIREK A híd sorsa. A híd sorsa, hogy járjanak raji, a híd végzete, hogy tiporják, de szent a cél, hogy találkozzék keresztül rajt két véglet-ország. A hidal egyik part sem tartja egész övének, mert csak félig épült reá, míg hősi íve keresi a túlsó part szélit. A híd az űrben vágott utat, kalauzol vak mélységek felett, és farkasszemet-nézők közé lett kibékítő jelelet. Néha parcellák közé kell már, apró érdek is válasz-csermely; sokszor kell falu és város közt, mert nem az élvez, aki termel. És kell a híd megyék, országok, világrészek, ég és föld közt és gyakran már két szív közé is ellentétet mélyít az Ördög. (A pap az ég és föld között híd, karácsonyfából békessége. A világ nem vallja övének s csak fél-pillérrel még az égé.) De kell a hiá, bár háládatlan szerep a szép komédiában a híd szerep, az egyenlítés szívek között önzési lázban •' És a híd úgy tölti be célját, ha megjárják, ha megtiporják. Üres híáon, {mert gyenge bírni) hogy ölelkeznék két véglet-ország?! Magasi Artúr Szépségverseny A katolikus erkölcstan nem föl­tétlenül és minden körülmények közt itéli el a divatot. Nem I Sőt annak jogosságát akárhányszor elismeri. Nem csóválja a fejét rögtön a ma­gát erkölcsösnek tartó katolikus, ha divatról, öltözködésről, esztétikáról esik szó. Az állat nem követhet „más divatot", erre a Te r emtőtől ésszel ellátott ember képes, hogy ételei, lakása, ruházkodása, új és új változataival is kimutassa szellemi fölényét. Az embernek ez a törekvése — változás, újság — egészen termé­szetes, megengedett és helyes addig, amig ebből nem lesz kára az egész­ségnek, s még inkább, amig ez új­ságok, változások nem az alsóbb emberi ösztönök érzékies izgatását célozzák, szolgálják. A katolikus Egyház, a kereszténység sohasem volt túlzó : csak ott emel szót, ahol veszedelmet lát. Ezért emelte fel szavát az Egy­ház — egyesek révén — egy új Express-hird etés. GUMI „Póló" 6 fürdösapka 38 fillér WEISZ MÓR Posztóárűház SZÉCHENYI-TÉR 15. „modern divat", a „szépségverseny" ellen, amelyek megszervezése semmi mást nem szolgálhatott, mint az ember legalantasabb vágyának, ér­zékiségének, „hús" szerűségének a kielégítését, állati ösztöneinek per­cekig, órákig tarjtó megetetését. Nem nézheti az Egyház szó nél­kül azt az erkölcstelen munkát, ahogyan belelovalják nem keresz­tény képes hetilapok „szépségver­senynek" nevezett hiúságvásárba a fiatal leányok szépeit, hogy a zsűri­tagok — kik azok ? — szemei elé bírálatra vonuljanak fel s dijakat osszanak szét köztük, mint a tenyész­vásáron szokták a különböző állat­fajoknak. Ez ellen tiltakozik az Egyház, és tiltakozik a józan, keresztény köz­vélemény. S még inkább kell tilta­koznunk az ellen, hogy Esztergom­ban, a primási ősi városban a „Szín­házi Élet" ily "strand-szépségver­senyt" megrendezzen ! Hát idáig ju­tottunk 1 Ennyire van már az ellen­séges, erkölcstelen tábor! Nemcsak Pesten kü.önböző körökben s he­lyeken, de már a „Magyar Sion"-ra is elmerészkedtek jönni ? S mindjárt ilyen leplezetlen meztelenségben ? 1 Kinek az engedélyével? Mert bizo­nyára meg is beszélték ezt a strand­vezetőséggel. Hát ott hol volt a tiszta látás, a kevés meggondoltság, a tisztelet, becsület, erkölcsi érzék 1 ? Hát használ ez a strand eddigi jó­hírének? Vagy oly hagy az anyagi siker, eme luciferi játékból ? Nem hisszük! S még akkor is 1 Akkor is tiltakoznunk kell az ellen, hogy ez a verseny megtörténhessék. Tilta­koznunk a tiszta emberi ész, a be­csület, az erkölcs, Esztergom váro­sának, a primási székhely, az „er­kölcs legfőbb Őre" nevében ? Kegyeletes megemlékezés. Qömbös Gyula miniszterelnök felesége, született Szilágyi Er­zsébet a héten szivbénulásban hirtelen meghalt. Az egész or­szág osztatlan, őszinte részvét­tel, megdöbbenéssel fogadta a gyászhirt. Tragikus ez a halál. Meghalt egy magyar asszony, akinek életében szenvednie kel­lett, mert sohase vétett senki­nek. Talán azért kellett szen­vednie, mert kiválasztatott a szenvedésre a magyar asszo­nyok között. Hiszen Szilágyi Erzsébetnek hívták. Halála le­gyen penitencia a magyar bűn­hődésben. A polgármester szabadságon. Glatz Gyula polgármester négy heti szabadságát megkezdette. A hercegprímás és Kállay mi­niszter résztvesz a varsói Bát­hory ünnepélyen. Régóta folynak már az előkészületek arra a nagy­szabású ünnepségre, amelyet Báthory István lengyel fejedelemségének 400 éves évfordulója alkalmából rendez nek a magyar és lengyel társadalmi egyesületek. Az ünnepség központi irányítása a magyar-lengyel szövet­ségből történik. Hatalmas küldöttség utazik augusztus végén Krakóba, Varsóba, Censtohovába és még egy-

Next

/
Thumbnails
Contents