Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-23 / 58.szám

1088. Julius 23. ESZTERGOM ét VTDÉKKo 3 Leszállították a Takarékpénztárnál a tisztviselők fizetését és az illetményeket Amire igazán sem nem számitottak, sem okot nem adtak, illetőleg nem szolgáltak rá, megtörtént, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rt. az államhoz hasonlóan leszállította az össszes tisztviselők illetményeit, még pedig nem is csekély mértékben. 1933. július 1-től az összilletményeket 20 %-kal szállította le a tanács, ez végeredményben nem kevesebb, mint évente 20.000—25.000 pengő. Az államnál valahogy meg lehet érteni a fizetésleszállitást, mert igy egy nagy tétellel csökken a költségvetése, de a Takaréknál mi történik ? Az hogy a Takarék kevesebb jövedelmi adót fizet be az államnak, a tisztviselők jövedelme után, elvon a város pénzforgalmából egy jelentős összeget, ez pedig hiányzik a város nagyon nehéz viszonyok köIdegenforgalom Az országos vikendegyesület csütörtökön este Budapesten, az új városházán évi közgyűlését tartotta. A közgyűlésen résztvett Glatz Gyula polgármester is és az elnöki asztalnál Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, Huszár Aladár dr. főpolgármester és Széchenyi Károly gróf elnök mellett foglalt helyet. Széchenyi Károly gróf elnöki meg nyitóbeszédében az egyesület célját ismertette. Kijelentette, hogy az egye sülét kérésére a kormány a minisztériumokban és több nagyobb hivatalban már elrendelte a hétvégi szü net bevezetését, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter azzal kezdte felszólalását, hogy a gyűlésen való megjelenésével azt akarja dokumentálni, hogy az egyesületet a kormány mindenkor támogatásban fogja részesíteni, Arra fog törekedni, hogy a kormány segítségével olcsó üdülőtelepeket létesítsenek. Huszár Aladár dr. Budapest főpolgármestere kijelentette, hogy örömmel tesz eleget a főváros a kereskedelmi miniszter óhajának, hogy a külföldi vendégeket vidékre irányítsa, de kéri a fürdő- és üdülőhelyek vezetőit, hogy olyan árakat szabjanak és olyan ellátásban részesítsék a külföldieket, hogy panaszra ne legyen okuk. Glatz Gyula polgármester a vidéki városok nevében csatlakozott a mozgalomhoz. * Az esztergomi idengenforgalmi bizottság pénteken ülést tartott a városháza nagytermében. Brenuer Antal dr. főjegyző elnökölt és bejelentette, hogy az összejövetel egyedüli célja az augusztus 15-i ünnepség előkészítése. A kérdéshez elsőnek vitéz SzivósWaldvogel József szólt. Elégedetlen ségének adott kifejezést, hogy még az idén is későn gondolnak az esztergomi Szent István hét rendezésére. Az esztergomi ünnepségek, amint a múltból is láttuk, de látjuk az idei programmból is, mélyen alatta vannak a várakozásnak. Hogy nincs kellő gondosság, látszik abból is, hogy július 21-ére hívják össze a bizottságot. Igy nem lehet megfelelő előkészítést biztosítani. Az esztergomi Szent István-hét ne a város ünnepe legyen, hanem az egész országé. Amit ebből az ünnepségbŐ' eddig láttunk, és amit az idei programmból is látunk, az nem kifejezője a primási városnak, a Magyar Sionnak, az semmikép sem áll a szentisuáni varos méltóságában. Ezután v. Szivós-Waldvogel József rámutatott azokra a tennivalókra, amelyek elengedhetetlenek az aug. zött vergődő kereskedőinél, hiányzik az iparosoknál, akiknél hiányzik minden fillér, pedig köztudomású, hogy ezeknél marad, illetve ezek vannak legjobban rászorulva a legcsekélyebb bevételre is, s az is köztudomású, hogy a tisztviselők a városban hagyják, illetve itt költik el összjövedelmünket. De nem csak a szoros értelemben vett tisztviselőktől vonja le a Takarék a 20 %-ot, hanem az igazgatósági tanácsosok és a felügyelőbizottság járulékából is. Nem tudjuk, hogy kitől indult ki a fizetésleszállitás, de elfelejtkezett a tanács arról, hogy ebből a részvényeseknek nincs semmi előnye sem haszna. Más utat kell keresni a jövedelem gyarapítására, több szociális érzéket várunk egy ilyen vezető, nagy intézettől. 15-i ünnepségek előkészítésében. A magunk részerői a legteljesebb mértékben osztjuk vitéz Szivós-Waldvogel József felszólalását. Ennek a városházán is kifejezést adtunk. Valóban ez nem előkészítő munka, az augusztusi ünnepségek rendezéséhez programmjának összeállítása hoz későn fognak hozzá és igy nem látunk mást, mint megismétlődést, sablonosságot. Vécs Ottó annak a véleménynek adott kifejezést, hogy ha elakarjuk kerülni azt az elégedetlenséget, amelynek igen helyesen adott kifejezést Szivós-Waldvogel József, akkor olyan szűkebbkörű bi zottság kezébe kell adni az előkészítő munkát és a programm összeállítását, amely bizottságnak tagjai gondolatokkal tudnak jönni, ambicionálják az ügyet és hozzáértéssel munkálkodnak a primási városhoz méltó ünnepség megteremtésében. Darvas Géza szintén csatlakozott a fenti véleményhez. Obermüller Ferenc és Csonkás Mihály dr. igen életre való gondolatot vetettek fel. Az egyes kérdésekre alkalmilag visszatérünk. EGYRŐL-MÁSRÓL Lenin és a renegátok Mint Moszkvából írják, a szovjet megbízásából egy orvostanár megírta Lenin betegségét. Az orvos megállapításai nem nagyon hizelgőek Leninre, a szocialista végcél megvalósítójára nézve. A marxizmus fanatikusa örökölt terheltségben szenvedett. Ez sok mindent megmagyaráz: nérói kegyetlenségeit, a tömegmészárlást, a templomok bezárását. Azt azonban kétségtelenül elérte, hogy a magyarországi elvtársai sohasem bélyegezték renegátnak. Sem Mussolini, sem MacDonald, sem Gustave Herve nem dicsekedhetnek a honi elvtársak ilyen titkos elismerésével. Bármit tesznek is, állandóan szemükre lobbantják, hogy ott hagyták a marxizmust, megtagadták a múltjukat, tehát megbízhatatlanok, renegátok. De hát mit tehetnek ők arról, hogy a szocialisták által hirdetett és kö vetélt szabadgondolkozás eltérítette őket a marxista dogmáktól. Belátták a marxizmus csődjét és volt is bátorságuk ezt bevallani. Megesik ám ez a vakmerőség olyan férfiaknál, akik terheltség helyett tehetséget örököltek. Persze a mi szocialistáink még mindig a marxi ideológia kin tornáját forgatják és a kiszikkadt jelszavakat zörgetik kobakjukban. S aztán gyűlölettel emiitik annak a nevét, aki revideálni merte téves nézeteit és hátat fordít a marxizmusnak. Adjanak helyet másoknak Egy olasz lap irta, hogy a londoni konferencia több mint száz miniszterdelegátusa akkor cselekedett volna helyesen, ha az angol király megnyitó beszéde után esküre emelt kézzel nyomban fogadalmat tesz, hogy soha többé konferenciára nem megy. Különböző konferenciák sorozatos sikertelensége ma már valóban a legjobb vicclap-téma s hintáslegények malom alatti Göre Gáborok is gúnyo san beszélnek róla. A világválság azonban a legjobb viccek mellett sem szűnik meg, azért ideje volna más orvosszerről gondoskodni. Bármily nehezek a megoldásra váró problémák, véleményünk szerint a megoldással tovább nem lehet várni, mert a katasztrófa a kapuban dübörög. A vizbefúló nem körmondatokat mond, hanem tőmondatokban kiált segítségért. A világ közvéleménye is röviden és ridegen azt kiáltja : ha a hatalmon lévő urak nem tudják a világválságot megoldani, ne konfe renciázzanak tovább. Sürgősen adják át helyüket másoknak, amig nem késő. HIREK A híd sorsa. A híd sorsa, hogy járjanak raji, a híd végzete, hogy tiporják, de szent a cél, hogy találkozzék keresztül rajt két véglet-ország. A hidal egyik part sem tartja egész övének, mert csak félig épült reá, míg hősi íve keresi a túlsó part szélit. A híd az űrben vágott utat, kalauzol vak mélységek felett, és farkasszemet-nézők közé lett kibékítő jelelet. Néha parcellák közé kell már, apró érdek is válasz-csermely; sokszor kell falu és város közt, mert nem az élvez, aki termel. És kell a híd megyék, országok, világrészek, ég és föld közt és gyakran már két szív közé is ellentétet mélyít az Ördög. (A pap az ég és föld között híd, karácsonyfából békessége. A világ nem vallja övének s csak fél-pillérrel még az égé.) De kell a hiá, bár háládatlan szerep a szép komédiában a híd szerep, az egyenlítés szívek között önzési lázban •' És a híd úgy tölti be célját, ha megjárják, ha megtiporják. Üres híáon, {mert gyenge bírni) hogy ölelkeznék két véglet-ország?! Magasi Artúr Szépségverseny A katolikus erkölcstan nem föltétlenül és minden körülmények közt itéli el a divatot. Nem I Sőt annak jogosságát akárhányszor elismeri. Nem csóválja a fejét rögtön a magát erkölcsösnek tartó katolikus, ha divatról, öltözködésről, esztétikáról esik szó. Az állat nem követhet „más divatot", erre a Te

r

emtőtől ésszel ellátott ember képes, hogy ételei, lakása, ruházkodása, új és új változataival is kimutassa szellemi fölényét. Az embernek ez a törekvése — változás, újság — egészen természetes, megengedett és helyes addig, amig ebből nem lesz kára az egészségnek, s még inkább, amig ez újságok, változások nem az alsóbb emberi ösztönök érzékies izgatását célozzák, szolgálják. A katolikus Egyház, a kereszténység sohasem volt túlzó : csak ott emel szót, ahol veszedelmet lát. Ezért emelte fel szavát az Egyház — egyesek révén — egy új Express-hird etés. GUMI „Póló"

6 fürdösapka 38 fillér WEISZ MÓR Posztóárűház SZÉCHENYI-TÉR 15. „modern divat", a „szépségverseny" ellen, amelyek megszervezése semmi mást nem szolgálhatott, mint az ember legalantasabb vágyának, érzékiségének, „hús" szerűségének a kielégítését, állati ösztöneinek percekig, órákig tarjtó megetetését. Nem nézheti az Egyház szó nélkül azt az erkölcstelen munkát, ahogyan belelovalják nem keresztény képes hetilapok „szépségversenynek" nevezett hiúságvásárba a fiatal leányok szépeit, hogy a zsűritagok — kik azok ? — szemei elé bírálatra vonuljanak fel s dijakat osszanak szét köztük, mint a tenyészvásáron szokták a különböző állatfajoknak. Ez ellen tiltakozik az Egyház, és tiltakozik a józan, keresztény közvélemény. S még inkább kell tiltakoznunk az ellen, hogy Esztergomban, a primási ősi városban a „Színházi Élet" ily "strand-szépségversenyt" megrendezzen ! Hát idáig jutottunk 1 Ennyire van már az ellenséges, erkölcstelen tábor! Nemcsak Pesten kü.önböző körökben s helyeken, de már a „Magyar Sion"-ra is elmerészkedtek jönni ? S mindjárt ilyen leplezetlen meztelenségben ? 1 Kinek az engedélyével? Mert bizonyára meg is beszélték ezt a strandvezetőséggel. Hát ott hol volt a tiszta látás, a kevés meggondoltság, a tisztelet, becsület, erkölcsi érzék 1 ? Hát használ ez a strand eddigi jóhírének? Vagy oly hagy az anyagi siker, eme luciferi játékból ? Nem hisszük! S még akkor is 1 Akkor is tiltakoznunk kell az ellen, hogy ez a verseny megtörténhessék. Tiltakoznunk a tiszta emberi ész, a becsület, az erkölcs, Esztergom városának, a primási székhely, az „erkölcs legfőbb Őre" nevében ? Kegyeletes megemlékezés. Qömbös Gyula miniszterelnök felesége, született Szilágyi Erzsébet a héten szivbénulásban hirtelen meghalt. Az egész ország osztatlan, őszinte részvéttel, megdöbbenéssel fogadta a gyászhirt. Tragikus ez a halál. Meghalt egy magyar asszony, akinek életében szenvednie kellett, mert sohase vétett senkinek. Talán azért kellett szenvednie, mert kiválasztatott a szenvedésre a magyar asszonyok között. Hiszen Szilágyi Erzsébetnek hívták. Halála legyen penitencia a magyar bűnhődésben. A polgármester szabadságon. Glatz Gyula polgármester négy heti szabadságát megkezdette. A hercegprímás és Kállay miniszter résztvesz a varsói Báthory ünnepélyen. Régóta folynak már az előkészületek arra a nagyszabású ünnepségre, amelyet Báthory István lengyel fejedelemségének 400 éves évfordulója alkalmából rendez nek a magyar és lengyel társadalmi egyesületek. Az ünnepség központi irányítása a magyar-lengyel szövetségből történik. Hatalmas küldöttség utazik augusztus végén Krakóba, Varsóba, Censtohovába és még egy-