Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-16 / 56.szám

nHHHWHUHHHHHi ÖTVENNEGYEDIK ÉVI". 56. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, JULIUS 16 Előfizetési 'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Szép idő, nagy idő. Sok gond, küzdelem, verejték, munka, fáradalom. Megviseli a testet, s a legtevékenyebb lélekre is rárakja a hosszú mult patináját. Az emberi élet minden vonatkozásában huszonöt év jelentős, jubileumi szám. Még jelentősebb, felemelőbb az öt lusztrum a papi életben : ünnepel az eziistmisés lelke, mert huszonöt éve a lelkek embere. A jubiláns papi lélek huszonöt év hálaáldozatát mutatja be Teremtőjének : sok-sok örömnek, sok-sok kérésnek, tenger bánatnak és bús imáknak háláját fejezi ki az ezüstmise. „Huszonöt évről beszél az ezüstmise, amely huszonöt év egy csendes szentmise huszonöt percének gyorsaságával pereg le, magában hordva a papi élet sok alázatos Confiteor-ját, hitvalló Credó-ját, „dicsőséges" Glóriá-ját, imádságos Sanctus-át, de nem lesz híjján a Communió-ban sem " Ezüstmiséjét mutatta be az Úrnak f. hó 14-én, pénteken dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Őeminenciája. Pannonhalma, a „Szent-hegy", ünnepelt. Ünnepelte nagy fiát, aki huszonöt évvel ezelőtt történelmi falai közt mutatta be áldozati zsengéjét a Magasságbelinek. Félrevonultan, a régi emlékek, kedves ismerősök, testvérek közt, ugyanazon oltárnál, hol az elsőt is, mutatta be ezüstmiséjét. A papi lélek sajátos törvénye, sajátsága nyilvánul meg ebben. A papi léleknek sajátos fájdalmai, küzdelmei és sajátos örömei vannak. . S miként küzdelmeit egymagának kell végigküzdenie, miként a papi élet szenvedéseinek és fájdalmainak kelyhét egymagának kell kiürítenie: úgy a neki jutott örömet, vigaszt, lelki édességet nem oszthatja meg másokkal — nem a nagy sokasággal, a kíváncsi tömeggel — ez az ő kincse, az ő jutalma, melyet* csak maga érezhet, maga élvezhet, ennek édessége, vigasza, bensősége, melegsége csak kis körben, a meghitt lélek-falak közt marad meg. És amikor ott távol a szentistváni falak közt közel érezte magát az ezüstmisés az istenséghez, s mikor mintegy felé hallatszott az égi biztatás : tárd elém kéréseidet, mert ma készséggel meghallgatom azokat; ebben az ünnepélyes pillanatban nemcsak jóságos szülőiért, testvéreiért, rokonaiért, jóbarátaiért imádkozott, hanem imáiba foglalta mindnyájunkat, e szegény magyar népet, a megcsonkítottakat csak úgy, mint az elszakítottakat. Papi szíve .minél közelebb áll Istenhez, annál önzetlenebb, erősebb a vágya, hogy másokkal jót tegyen, mások számára áldást, boldogságot, testi, lelki jólétet biztosítson. Bíboros Hercegprímás Úr! Eminenciád életének ez a nevezetes ünnepe kedvező alkalmul szolgálhatna arra, hogy megemlékezzünk arról a szédületes életpályáról, amelyet e huszonöt év alatt megtett, arról a nagyvonalú, hatalmas munkásságról, amelyet ez idő alatt végzett, azon érdemekről, amelyeket mind Egyházának, mind magyar Hazájának, mind Rendjének szerzett. Lehetne emlékezni! De volt már, s lesz még idő, alkalom. Most csak annyit: attól az időtől fogva, amióta a kis deáki fiú feltűnt plébánosának, a pozsonyi, pannonhalmi, római, esztergomi éveken át mindenütt a szerénység, szelídség, jóság, szeretet, meleg szív, tiszta, világos ész kapta meg megfelelő helyét, jutalmát. Ez diadalmaskodott mindenütt. Ez tette kedvessé a kis diákot társai körében, ez tudott folyton mosolyogni, vidám lenni a testvéri, kollegiális barátkozásoknak A megértő nagy lélek, az érző szív tudott tanácsot adni, gyógyítani beteg, háborús, katonás szíveket, lelkeket. A világos, meggondolt fő találta meg rendjének leghelyesebb kivezető útját a kommunizmus szörnyű napjaiban. A nagy tehetség, a fényes elme kényszerítette ismételten vissza a fiatal bencést Rómába, hogy ott az Egyház legfőbb őrhelyén segítségül legyen óriási jogi, egyháztörténeti tudásával az egyház legfőbb törvénykönyvének kidolgozásában. Ez a minden tekintetben Isten akarata szerint kiművelt ész, szív, lélek kapta meg a legfőbb egyházi helyről a maga méltó kitüntetését, hogy magas méltóságában sokszor — tán látszólag legtöbbször — csendben, szelíden érvényesítse a maga hatalmas lelki, szellemi képességeit, osztogassa kincseit. Az egyéniség, a nagy lelkiség s bölcs felfogás hangoztatta s hangoztatja most is nap-nap után szerény, de tartalmas, előrelátó, figyelmeztető, oktató szavát nem egyszer e szegény csonkaország érdekében, a magyar katolikusság javára. A nemes szív, a mélyen érző lélek segítene ma is mindenütt, csak az anyagiak is engednék. Gazdag eseményeknek, Férfiak a viharban 8 tói folyt. 5, 7, és 9 kor Izgalmas dráma. MOZGÓBAN HUSZONÖT ÉV