Esztergom és Vidéke, 1933

1933-07-13 / 55.szám

órát utazott, csakhogy ideérkezhes­sek. Mátéffyval együtt dolgozott, nem a mandátumért, de szeretetből a kis­gazdákért, akik ellenálltak az izga­tóknak. Festi élénken a nehéz osz­trák helyzetet, a független, de ful­dokló Ausztriát, akit nekünk mint legjobb erő nem szabad elszala zta­nunk. Szabadságharcot vív a német imperializmus ellen. Uszítók járnak ott. Int: hátha ez nálunk is meg ismétlődik I ? A hunok és avarok sor­sára jutnánk. Nem helyes a diktatú­rával való kacérkodás, hanem egye­dül jogos, méltányos a demokratikus parlamentarizmus. Hive a mérsékelt, nem túlzott — mint Németország ban — választásnak. Erős, keresz­tény parlamentre van szükség, amely tettekkel mutatja meg életrevalósá­gát. Nem rabszolgaság t, egyéni sza­badságot akar, nem a Mammon, ha­nem Krisztus szellemét, amely tet­tekben nyilvánul meg. Ennek méltó képviselője Mátéffy. Majd végű! Csilléry András, a keresztény párt városi szárnyának nevében szól a tfke kapzsisága el­len : Dolgozunk, nincs eredmény. Itt hiba van: a tőke istentelen és nem­getietlen. Meg kell teremteni a mun­kaalkalmakat. Élesen támadja a kar­A német püspöki kar programm­szerű körlevélben fejtette ki állás­pontját az új Németországgal szem­ben. Ez a megnyilatkozás nagy­vonalú, szenvedélytelen, energikus. És bölcs, mint annak az Egyház­nak a szava, amely a folytonélő Krisztust reprezentálja. Az Egyház álláspontjának természetfölötti és idő­fölötti vonásai markánsan lépnek elő­térbe. Az Egyház elsősorban — Krisztus szándékai szerint — az em­berek természetfölötti javát akarja. Viszont az Egyház természetfölötti princípiumai és értékei az ideigtartó és világi javak rendjének alapjai és normái. Az Egyház tekintélyének az a tartalma és jelentősége, hogy az embereket az örök és abszolút érté­kekhez kösse s egyidejűleg meg­mentse attól, hogy rabszolgái legye­nek a múló, relativ értékeknek. Az embereket állandóan fenyegeti ennek az elszolgaiasodásnak a veszedelme. Az emberek tekintély nélkül nem boldogulnak. Ha nem vezeti őket Róma, akkor vezeti őket majd va­lami alakja a divatfilozófiának vagy divatszociológiának, vezeti majd őket egy politikai diktátor vagy pénz­király, ma Rousseau, holnap Kant, ma a liberalizmus, holnap a marxiz­mus, ma II. Vilmos, holnap Morgan. Az Egyház az örök elveket állítja szembe a divatos alapelvekkel. Vi­szont nem állítja egy szintre az em berekét és princípiumokat. Jól tudja, hogy a világ számos gyermeke, számos félhitű vagy hitetlen ember az „anima na'uraliter Christiana" csodálatos hatásképen jobb, mint az elvek, melyeket vall. Viszont számos keresztény akad, aki mögötte ma­rad a keresztény élet ideáljának. Ebből aztán akárhányszor olyan erkölcsi kiábrándulások származnak, hogy ezek a rossz példák valóságos melegágyai lesznek a forradalmak­nak és számos más bajnak. Az Egyház sohasem köti le ma­gát maradandóan az embereknek, pártoknak, társadalmi vagy állami berendezkedéseknek. Ezért a legvé resebb és legfelforgatóbb erejű for­radalmak sem találják szíven. Meg­áll és fontolőra veszi a dolgokat. Aláir mindent, ha összhangban van a természeti és isteni joggal. De visszautasít mindent, ahonnét ez az összhang hiányzik. Dicséri Nagy Ká­ESZTERGOM teleket, ezen néhány ember érdek­közösségét. Adatokkal bizonyítja a szesz-, szén- és tejkartelek igazság­talan kizsákmányolásait. Más köz­gazdászati, kormányzati politikát kö­vetel. Kálvinista létére bátran hir­deti az együttműködést, hisz Krisz tusban, Szent Istvánban egyek va gyünk, bár dogmában s formában különbség is van köztünk. Oberműller mond köszönetet az illusztris férfiaknak, hogy szavukkal újra lángralobbantották a szunnyadó tüzet s Mátéffy képviselőnek a vá­lasztó polgárok bizalmát fejezte ki. A Hymnus szavaival háromnegyed egykor a gyűlés véget ért. Délután 2 órakor a Ka h. Legény­egyletben bankett volt, melyen részt­vettek a keresztény vezérpolitikusok is. A banketten felköszöntőt mondtak: Lingauer Sándor dr. főispán a kor mányzóra, Mátéffy Viktor a herceg prímásra, Ernszt Sándor a magyar nemzet feltámadására, Obermüller Ferenc a keresztény politika vezé^ reire és a főispánra, Czettler Jenő a kisgazdákra, Hodossy Gedeon az elszakított magyarságra. Felköszöntőt mondott még Hermann Lajos és Horváth Mihály. rolyt és Szent Henriket dicséri O'connelt, Görrest, Windthorstot, akik keresztény szellemű politikát csinálnak. De szembehelyezkedik IV. Henrikkel és I Napóleonnal, ha po­litikájukból a keresztény szellemet száműzik. Éz^k az örök elvek határozzák meg az Egyház magatartását Német­országban is az új birodalmi kor­mányzattal szemben, örömmel he­lyesel mindent, ami helyeselkető, de korrekciókat követel a vezérektől ott, ahol az a német nép kereszté nyien felfogott java úgy kívánja. Helyesli az igaz hazaszeretetet, de nem akarja kicsinyes nacionalizmus miatt az általános emberszeretetet elfelejteni. Helyesli a tekintély gon­dolatát, de óva int ennek a gondo­latnak túlfeszitésétől, mert ez az em­berek termesze* es szabadságjogát sértené Helyesli a népközösség ideá­ját, de inkább akarja az érzelmek közösségére épitve látni, mint a vér. és a rossz közösségére. Szabad tevé­kenységet követel aztán a maga számára nemcsak a belső nevelő munkában, hanem a nyilvános élet­ben is, a kulturális és vallásos terű leteken, tehát a sajtóban, egyesületi életben, katholikus iskolákban. Ugyan­akkor elutasítja az állam oly szel­lemű igényeit, hogy mindent a maga teljességében ez sajátíhasson ki. Mikor az Egyház az állammal szemben követeléseket támaszt, nem önkényes gondolatoknak a követe­lője, hanem ügyvédje a vallásnak és kultúrának. Mindenkor ügyvédje a Krisztus szellemének és az örökké­való javaknak az ideigtartókkal szem­ben. Ügyvédje az egészéges emberi értelemnek és az ősi kulturhagyomá­nyoknak a kor divatjával szemben. Ügyvédje az egészséges, józan emberi szabadságoknak bármily kollektiviz­mus kényszerzsarnokságával szem­ben. Azok a népek, amelyek a törté­nelem folyamán az Egyháztól hirde­tett természeti jog és az isteni jog szellemében éltek, termékenyekké és erősekké lettek. Oly államférfiakon azonban, akik e szellemmel ellen­tétes politikai aktivitást fejtettek ki, teljesült a régi mondás: „ Qui mange du Pape, en meurel" (Aki a pápába harap, az belepusztul I) Bismarck, miután felismerte az egyházi elvek időfölöttiségét, szabadakaratúlag ment éi VIDÉKE. el Canossába, Napoleon ellenben, aki meggyalázta a pápaságot, Szent Ilona szigetén fejezte be pályafutá­sát. Az Egyház munkáját, mely első sorban megváltó munka, nem min dig tekintették oly munkának, amely az igazi szabadság, természetes em­beri jogok célját szolgálja. A libera­lizmus korszakában, mikor divat volt a szabadságot egyenlőnek tartani a szabadossággal, mikor tág tere nyilt a szellemi bolondériáknak és az er­kölcsi zabalátlanságnak — a szabad­ság jelszava alatt I — olybá vették az Egyházat, mint az emberi jogok ellenségét, mint a lelkiismeret zsar­nokát. A liberális tudomány repre­zentánsai a legőrültebb vádakkal álltak elő ellene. Milyen kicsinyek és csendesek lettek azonban ma azok akik tegnap még a szabadság mot­tója mellett mennydörögtek az Egy ház ellen. Ma, mikor az államhata lom energikusan szembelépett velük! Nem ismernek most egyebet, mint stramm együttmasirozást, mint szi­gorú alárendelést. Egyedül az Egy­ház az, amely ma erkölcsileg való­ban szabad. Egyedül ő az, amely ma, amikor milliók és milliók tap­solnak az új Németországnak, lénye­ges dolgokban fejez ki aggodalma­kat az új állammal szemben — nem az állam iránti ellenségeskedésből kifolyólag, hanem egyedül az állam érdekében, mert meg van róla győ­ződve, hogy csak az Isten erejével egyesült népi erő mentheti és len­dítheti fel Németországot. Az Isten ereje pedig az egyházias szellemből áramlik csak, de onnét aztán győz­hetetlen sugárral A lesajnált Egy­ház ma az igazi fárosz, az igazi tájékozódó hely, az emberi jogok igazi sziliuma. Annyira, hogy meg a nem keresztények is minden remé­nyüket az Egyházba helyezik I Németország katholici musa -­püspökei és hivei — mindent meg­adnak ma az új államnak, ami azt megilleti. Vajha megadná ez az új állam is mindazt, ami az Egyhá­zat megilleti 1 Hiszen az érdekében áll. Ha a kereszténység az új állam­nak leikévé, alaphangulatává, normá­jává válik, akkor lesz igazi a német nép újjászületése s akkor fogja meg­találni a maga helyét a világban. A püspöki kar körlevelének min­den sorából az Egyház fensége és méltósága sugárzik ki. Itt nincs de­magógia, nincs méltatlan propaganda nincs kurizálás a nép kegyéért. Ez a keresztény lelkiismeret szava. Megingathatatlan örök elvekben gyö­kerezik, mégis a nap legaktuálisabb kérdéseit tartja szem előtt, ezért 1933. juliusVlS. csupa tűz és élet. Oly időben, mikor annyi nyilatkozatban bántó és közön­séges hangoskodás, szájhősködés, csőcselékszerű izlés robban ki, to­ronymagasságban emelkedik ki en­nek a levélnek a méltóságteljes, fi­nom, nemes tónusa Ez a levél igent mondott arra, amit katholikus lelkiismerettel igenelhet, de egyúttal nemet arra, amit egy katholikus em ber soha nem irhát alá. A német katholikusok magatartása ezzel a levéllel meg van határozva. {**) milyen termés várható? A földmivelési miniszter szomba­ton kiadott vetésjelentése szerint a jégesők és felhőszakadások kisebb­nagyobb kárt okoztak a Tokajheg v­alja 16 községében. A jelentés közli, hogy a repce nagyobbára beérett. Ara­tása folyamatban van. összesen 65.350 métermázsa repcetermés vár­ható. A buza egyenletes, sőrű. A kalá­szai jól fejlettek A hűvös időjárás miatt azonban csak tassan érik. Ara tását még nem kezdték meg. Össze­sen mintegy 20.490.300 métermázsa búzatermés várhaló. A rozs kevés kivétellel magas, ka­lászai jól fejlettek. Érése általában késett. 8 583.700 métermázsa rozs­termés várható. Az őszi árpa aratása megindult, de több helyen az esőzés hátráltatja. Összesen 6 754.200 métermázsa árpa­termés varható. A zab fejlődése jó, elég magas és sűrű, szine üdezöld. 2.786,780 mé­métermázsa zabtermés várható. A tengeri a hűvös időjárás miatt sok helyen visszamaradt, de néhány napi meleg idő hatására sokat ja­vult. A burgonya többnyire visszama­radt, nem elég bokros. A cukorrépa megerősödött s jól fejlődik. A takarmányrépa szintén jól áll, egészséges. A vöröshagyma erőteljes fejlődés­ben van. A paprika a hűvös időjárás miatt visszamaradt, melegebb időt kivan. A szőlő fejlődése általában a hű vös időjárás folytán lassú és körül­belül két-három héttel elmaradt A nedves időjárás igen kedvez a pere­noszpóra elterjedésének. Uszóruhák és gyermek trikók nagy választékban, olcsó áron IL­LÉS SÁNDOR cégnél. Ily agyszerű a nagymosás! beáztatás Asszony­dicséret mosóporral mosás ABC szappannal kifőzés ABC szappannal HUTTER Egy egészen új szappan -— áriéi segítség. Dús habzókcpessége felesle­gessé teszi a fáradságos dörzsölést és a fehérnemű megkínzásót ! Jegyezze meg jól az új AB C-t 1 SZAPPAN már az illata is tanújele (óságának* mmmmmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmim A német püspöki kar és az új Németország

Next

/
Thumbnails
Contents