Esztergom és Vidéke, 1933

1933-06-22 / 49.szám

törvény épen olyan kevéssé bir érvénnyel, mint a trianoni békeszerződést becikkelyező törvényt, mert a királyhű és ősi alkotmányához re gaszkodó nemzet lelkében ma is kiolthatatlanul él a Szent István által alapított apostoli királyság gondolata és a Szent Koronához való hűséges ragaszkodás. (Nagy éljenzés.) Azt mondják, hogy az a királyhűség, vagy mondjuk alkotmányhű ség, amely a trónra vissza akar hozni egy Habsburg-királyt, ellentétben áll a függetlenségi törekvésekkel. Hogy ez a felfogás mennyire téves, annak legjobb bizonyítéka annak a férfiúnak élete és egész közéleti működése, aki néhány hónap pal ezelőtt utolsó leheletéig szolgálta hazáját. Apponyi Albert gróf hosszú életének javarészét a királyi hatalom túltengésével szemben a nemzet jogaiért való küzdelemben töltötte, élete javarészét töltötte el a függetlenségi eszme szolgálatában. Erről az oldalról bennünket semmiféle veszély nem fenyeget. Csak gondolkozási lomhaság, csak a szokott kerékvágásban való továbbjárásnak lustasága az, ami az örökké élő, soha ki nem pusztítható gondolatnak élét ismét odairányitja, a honnan semmi veszély nem fenyegeti a nemzetet és nem oda, ahonnan nemcsak fenyeget a veszély, de ahol minket le is igáztak; mert soha szégyenteljesebb függésben nem volt Magyarország mint most, amikor idegen hatalmak parancsolják neki, bogy ki legyen a király és ki nem. Innen fegyegeti veszély függetlenségünket. Ma nem tehetünk semmit, de készenlétbe kell lennünk, hogy a kellő kedvező pillanatot kihasználjuk és akkor nem veszély, hanem a mi igazi függetlenségünk ereje lesz a törvényes királyság, melyhez nemcsak 13 vármegye ragaszkodik, de amely mélyen be van vésve azoknak a testvéreinknek lelkébe is, akik tőlünk elszakadtak. A legitimizmus ellenségei azzal is szeretnek érvelni, hogy van nekünk ma egyéb gondunk és bajunk elegendő : itt van a mindnyájunkat fojtogató súlyos gazdasági és pénzügyi válság, itt vannak a megoldhatatlannak látszó szociális problémák, itt van a közéleti és magánéleti erkölcsöknek végzetes leromlása. Hát ez mind igaz, de erre én azt felelem, hogy ezeknek a problémáknak a megoldását mi legitimisták épen az ősi alkotmány csorbittailan visszaállitásától és törvényes örökös királyunk hazatérésétől és megkoronáztatásátöl várjuk. Mi jól tudjuk, hogy a magyar föld terményeinek csak akkor lesz ismét megfelelő ára, ha azokat vámmentesen tudjuk legalább is Ausztriába kiszállítani és hogy a mi ipari kartelleink hatalmát csak akkor fogjuk letörni, ha a vámsorompók ledöntésével megnyitjuk piacunkat az oszt. rák ipar termékeinek. Ez pedig csak akkor fog bekövetkezni, ha a közös uralkodó személye ismét összekapcsolja majd és egy nagy gazdasági egységbe tömöríti azokat a területeket, melyeket a szerencsétlen kimenete'ű háború és a forradalmak egymástól erőszakkal elszakítottak. És most azt kérdem, hogy mit várunk még a jogfolytonosság teljes helyreállításától ? Várjuk első sorban egy olyan gaz dasági és szociális politika inaugurálását, amely nemcsak a nagytőkének kedvez, de egyformán felkarolja a nemzet valamennyi társadalmi osztályának érdekeit; várjuk ősi alkotmányunk egyik sarkalatos tételének, a jogegyenlőségnek és régen nélkülözött szabadságjogainknak teljes viszszaállitását; varjuk az ország pénzügyi politikájában egy olyan irányzat érvényesüléséi, amely egyszer s mindenkorra véget fog vetni az egyéni haszon kedvéért kisemberek millióit lelkiismeretlenül kizsákmányoló öncélú kapitalizmus garázdálkodásainak ; várjuk erkölcsi megújhodást és ennek kapcsán közéletünk tiszta ságát, amit kizárólag az a minden honpolgár által elismert és tisztelt legmagasabb tekintély képes részünkre biztosítani, melyet egyedül csak Szent István koronája és annak jogos birtokosa, az apostoli magyar király képvisel. Befejezésül még megemlítem, hogy e világ sorsát intéző nagyhatalmak ma már nem ellenzik a magyar trónkérdés legitim megoldását. Egyedül azon szomszédaink ellenzik, akik a trianoni békediktátumban Magyarország rovására gazdagították birtok állományukat, mert tudják, hogy a Szent Koronával megkoronázott törvényes király személye ellenállhatatlan vonzóerőt jelentene azok részére, akik ezer esztendőn át jó és balsorsban egybe voltak forrva a magyar nemzettel a Szent Korona egységében. Azt hiszem, bogy az elmondottak alapján sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar királykérdés ma úgy It ül- mint belpolitikai szempontból nagyon is aktuális. Báró Kray István ezután kifejezetten hangsúlyozta hogy a magyar legitimisták nem gondolnak erőszakos vagy kalandos, pucsszerű megoldásra, hanem kívánják, hogy a kormány tegye meg mielőbb a szükséges lépéseket a törvényes örökös király hazahozatalának és megkoro náztatása előkészítésének érdekében. Végül arra kérte Esztergom város királyhű közönségét, hogy szálljon el gondolat szárnyán a messze Nyugatra, ahol a belga főváros közeié ben királyi Anyjával és testvéreivel még ma is szomorú számkivetésben él az az immár meglett férfiúvá serdült ifjú, aki ősi alkotmányunk értelmében törvényes örököse a magyar királyi trónnak és Szent István koronájának. Tegyük le lábaihoz hűséges ragaszkodásunknak és alattvalói hódolatunknak nyiló virágait és kérjük a Mindenhatót, hogy valamint egy hosszú tél után mindenkor ott lüktet szivünkben a közelgő tavasz ébredő reménysége, úgy hozza meg a magyar királynak is a szabadulást a keserves számkivetésből, vezérelje őt mielőbb haza hű magyarjai körébe és legyen az ő hazatérése záloga a nemzet leghőbb, legforróbb vágyai teljesülésének, a magyar feltámadásnak 1 Éljen a Haza 1 Éljen a Király ! Zúgó éljenzés és taps fogadta báró Kray István hatalmas beszédét. Az éljenzés és taps csillapultával Varjas Rudolfné művészi előadásban elszavalta Magasi Artúr gyönyörű versét: Fohász Szent Erzsébet hez Végül Barkócsy Ferenc tolnamegyei kisgazda mondott beszédet a királykérdés megoldásának szükségességéről. Ezzel a beszéddel, mely igen nagy hatást és elismerést váltott ki, véget is ért a demonstrativ közgyűlés. A közönség a Himnusz eléneklése után távozott. A megjelent előkelőségeket és a helyi vezetőket a gyűlés után Kornhaber Samuné elnöknő látta lakásán teára vendégül. Lelkesedés nélkül alakult meg Esztergomban a Nemzeti Egység Pártja Vasárnap d. e. 11 órára hirdették a Nemzeti Egység Pártja esztergomi szervezetének alakuló gyűlését. A Fürdő Szálloda nagytermébe szólt a meghívó. Már 11 őra is elmúlt, de csak iiem akart megtelni a nagyterem. Az első pillanatra lehetett már látni, hogy az alakuló gyűlésen a hivatalos emberek képezik nagyrészt a résztvevő közönséget. A vármegyei, a városi és a helyi tisztviselők jöttek el majdnem teljes számban. Az álló közönséget a városi hajdúk tarkították. Többen abban hiszemben jöttek el, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök ís jelen lesz az alakuló gyűlésen. Érről szó sem volt, mert Gömbös Berlinben volt vasárnap. A pártvezetőség zöld asztalánál Lingauer Sándor dr. főispán, Glatz Gyula polgármester, Perger Kálmán dr. ny. rendőr főtan ácsos, Pets H. Lajos gépgyáros és Szenczy István gazdász foglalt helyet. A hallgatóság soraiban vitéz SZÍVÓS Waldvogel József, Darvas Géza dr., Mike Lajos dr., Rudolf Béla, Jakus János ült. Feltűnt, hogy a papság részéről senki sem jött el. Földmivesek, kereskedők és iparosok közül is igen gyenge volt az érdeklődés. A gyűlés Perger Kálmán ny. ren dőrfőtanácsos nyitotta meg, majd pedig bejelentette, hogy a helyi Nemzeti Egység Párt elnökéül a párt vezére, Gömbös Gyula miniszterelnök őt nevezte ki. Hosszabb beszédet nfondott és bármennyire is iparkodott feladatának megfelelni, lelkesedést nem tudott kiváltani, éljenzés és taps gyéren hangzott. Az egyensúly csak akkor billent helyre, amikor Perger Kálmán bejelentette, hogy a legközelebbi választást titkosan akarja a kormány. Na-? gyobb éljenzés csak akkor hangzott el, Az elnöki megnyitó után Lingauer Sándor dr. főispán emelkedett szólásra, hangsúlyozta, hogy szive egész melegével teljes meggyőződéssel áll a Nemzeti Egység Pártja szolgálatába és azt akarja, hogy ne csak Esztergomban, hanem a kettős várj megyében mindenütt bontson zászlót az Egység pártja és vegye át a közélet irányítását. A főispán után Darvas Géza dr., majd Mike Lajos dr. mondott rövid beszédet. Mindketten annak adtak kifejezést, hogy teljes erejükből támogatják a Gömbös kormányt, illetőleg a Nemzeti Egység Pártját. Dr. Mike Lajos először megindokolta, hogy 12 évi keresztény párti elnöki működése után miért lép át az Egy ség Pártjába. Azért mert nem lát ellentétet a Nemzeti Egység progTammja és a Keresztény Párt programmja között Amikor ez igy van, felesleges külön pártban lenni, a nemzeti egység megteremtésén kell fáradozni. Ezután pár szóval érintette a király kérdést is A királykérdéssel való foglalkozást veszedelmesnek tartja. Nem idő szerű a kérdés. Mindannyian király pártiak vagyunk — mondotta Mike — de ez nem azt jelenti, hogy személyhez, dinasztiához kötjük magunkat. — Éljen a király — kiáltotta valaki közbe. Felszólalt Jakus János is. Végül Perger Kálmán ismertette a helyi szervezet működését és beosztását. Ezzel fél 2 óra tájban véget ért az alakuló gyűlés. A gyűlés után a Keresztény Párt embereitől hallottuk, hogy nem sikerült úgy a megalakulás, mint ahogy hivatalos helyen várták és hogy a Nemzeti Egység Pártjának esztergomban nincs erős talaja. & Balassa Bálint Társaság közgyűlése Esztergom irodalmi és művészet társasága, a Balassa Bálint Társaság szombaton f. hó 17 én este 7 órakor diszes közönség jelenlétében tartotta meg ezévi közgyűlését a városháza nagytermében. Dr. Lepold Antal prelátus elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a Társaság az elmélyülő belső munka kultiválására alakult és ha kifelé nem is gyújt kápráztató görög tüzeket, annál több eredményt mutathat fel tagjainak csendes kitartó munkásságában. t\ Homor Imre főtitkári jelentése két évi egyesületi tevékenységről számol be, amelyek között szerepel egy nagy értékű irodalomtörténeti fontoságú kutatás eredménye: Balassa Bálint pontos születési és halálozási adatainak föltárása, továbbá Katona István a nagy magyar történetíró emlékezetének megőrzése, egykori lakóházának pontos megállapítása. A Társaság művészeti szakosztályának több tagja is országos sikert aratott munkásságával. A tisztújítás során a városunkból eltávozott dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés igazgató helyett a tudományos szakosztály elnökéül dr. Zákonyi Mihály főegyházmegyei könyvtárost, Walter Béláné eltávozása folytán pénztárossá pedig Magyar ász Imre levelező tagot, a reáliskola rajztanárát választották. A Társaság uj tagjai lettek : Je szenszky Kálmán prelátus, a balassa gyarmati Madách Társaság volt elnöke tiszteletbeli tag, a szépirodalmi szakosztálybán dr. Magasi Artúr és dr. Városi István költők rendes tagok, Somfay Margit és Dormándi László fővárosi regényírók, levelező tagok. (Utóbbiak Balassa Bálintról irtak nagysikert ért regényeket.) A tudományos szakosztályban a rendes tagsági helyet kapta dr. Zákonyi Mihály eddigi levelező tag, a két levelezőtagsági helyre dr. Lippay Lajos teol. tanár és Sáfrány István fővárosi iró a Balassa kérdések tudós kutatója választatott meg. A közgyűlés végén dr. Zákonyi Mihály bemutatta a közgyűlésen jelen volt közönségnek legújabb felfedezését, Balassa Bálint gyermekkori irásáy amelyet minden valószínűség szerint nevelője, Bornemisza Péter előírása szerint készített. A nagyérdekességű kézirat a főegyházmegyei könyvtár egy XVI. századbeli fóliánsának hátsó oldalán találtatott, mely egykor a Balassák tulajdona volt. Szülök napja a Belvárosi Olvasókörben. Vasárnap délután újra egy szabadszinpados hangszórója hívogatta az embereket szórakozást igérve, de azok most sietve áthaladtak a Mária Terézia téren. Tisztább s kedvesebb öröm várta őket a Róm. kath. Olvasókörben, ahol a szt. Anna zárda érseki leányiskola növendékei ünnepi előadás keretében rájuk árasztják kicsi szivük egész derűjét. Szülők s érdeklődők sokasága teljesen megtöltötte a nagytermet és az előadást percnyi pontossággal meg lehetett kezdeni. Az intézet szivgárdája felajánlotta Jézus szt. Szivének az édesanyákat édesapákat, testvéreket, az iskolát, magyar hazát, mindent, ami a gyermek lelkének és a haza életének szent. Kis gárdisták sorakoztak elő s köszöntötték a sokat fáradozó édesszülőket. Majd melegszinezésű,