Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-15 / 5.szám

Visszásságok az esztergomi mentőszolgálatnál Miért nincs éjjeli telefonszolgálat ? A sors különös rendelése szerint, alkalmam volt bepillantást nyerni a mentőkérdés állapotainak visszás helyzetére, amely emberi szemszögből nézve siralmas. A közelmúlt egyik éjszakáján, éjjeli szolgálatban voltam, mikor megérkezett Budapestről az 1 óra 28 perckor érkező személyvonat. Az egyik kalauz jelenlétté, hogy egy harmadosztályú utas útközben tüdővérzést kapott és ájultan vértócsában fekszik a fülkében. Azonnali, gyors segítséget parancsol ilyen esetben az emberbaráti szeretet. Azonban ezt az azonnali, gyors segítséget csak annyiban állt módomban megcselekedni, hogy az őrszemes rendőrt értesítettem az esetről, aki gyalogosan sietett az állomástól kb. 25 percnyire eső mentő állomásra, hogy a mentőket értesítse. Gyalogosan ment, holott az irodánk asztalán ott áll a telefon. De Esztergom úgylátszik, ahol oly nagy és fontos testületek, polgári és állami intézmények, vannak, nincs éjjeli telefon-inspekció. Ezen az első megállapításon túlesve, végre a vonat beérkezése és a szerencsétlenül járt, halállal vívódó embertársunk szenvedései után 55 perc múlva megérkezett a mentőautó, de orvos nélkül, csupán két tűzoltóval. Ezek, minden elsősegélynyujtási mainover után, amit természetesen nem »ehetett tőlük rossznéven venni, az ránt érdeklődtek, hogy van-e a haállal vívódó szerencsétlennek pénze, a beszállítási költségekre, mert csak úgy vihetik be, ha a beszállítási költség megtérül Ezen a határtalan érzéstelenségen felháborodva, erélyes közbelépésre teljesítették kötelességüket. íme, igy fest városunk mentőkérdése. Mert azt hiszem kérdéssé nőtte ki magát az ügy. Miért nem lehet nagyobb városok mintájára a postán éjjeli telefon inspekciót tartani ? Ha ez nehézségbe ütközik, miért nem szerelnek fel a vasúti állomáson egy kisebb kapcsolótáblát egy pár helyi számmal való forgalomban, ahol állandóan van éjjeli szolgálat ? Vájjon kitől és miért kapnak a tűzoltók olyan utasítást, hogy a bajbajutott embertársaiknál előbb a pénzt keresik és nem a hivatásukat teljesítik ? S talán a legégetőbb probléma, miért nem alakú! meg, vagy alakult meg, vagy miért nem teljesiti hivatását az Önkéntes Mentőegyesület ? Ezért az egyesületért, azt hiszem, mindenki hozna áldozatot. Egy mentőőrs felállítása. Állandó orvosi, vagy orvostanhallgatói inspekcióval. Szükséges mentőeszközökkel felszerelve égető szüksége Esztergom társadalmának. Orvos, vagy orvostanhallgatók hijján mentő vagy segélynyújtási tanfolyamon kiképzett urak is vállalnának egy-egy napi vagy éjszakai inspekciót. Az első lépéshez szükséges anyagiakat gyűjtés, vagy a farsangban rendezendő jótékonycélú előadás, vagy más előadások egy összegének megajánlásával való megszerzése nem okozna nagy problémát. Szükségesnek tartottam ezen problémákat szegény bajbajutott embertársaim érdekében nyilvánosságra hozni, annak hozzátételével, hogy a magam részéről minden áldozatra képes vagyok a cél érdekében. Kozma Miklós Máv. tiszt. Szabályozták a zenekari zenélést Hegedűs Zoltán dr. rendőrkapitány, az esztergomi állam rendőrségi kapitányság helyettes vezetője rendeletet adott ki, melyben a kávéházakban, vendéglőkben, szállókban, korcsmákban, sörházakban és egyesületi helyiségekben a zenekari zenélés idejét szabályozza. A rendelet szerint a város területén lévő kávéházakban, vendéglők ben, szállodákban, korcsmákban és sörházakban kizárólag rézfúvó hangszerekből és dobból álló zenekarral való zenélés éjjeli 10 órától kezdve egész éjjelen át tilos. Vegyes zenekarral való zenélés éjjeli 11 órán túl tilos és eddig is csak az esetbenszabad, ha a rézfúvó hangszereken és dobon játszó zenészek száma az összes zenészek számának egyharmadát meg nem haladja. Vonós és fafúvós hangszereken játszó zenekar a fenti helyiségekben éjjel 1 óráig játszhat. Udvari és kerti helyiségekben csak éjjeli 12 óráig szabad zenélni. Éjjeli 1 órán túl azon ban mindeféle zenélés tilos. Kivételes esetekben, melyekben az üzleti záróra a szabályozott zenélési időpontoknál bármely okból korábbi időpontra rendeltetnék el, a zenélést a mindenkori zárórát megelőző fél órával be kell szüntetni. Búcsúk napján az illető városrészben, farsang utolsó hétfőjén és Szil veszterkor kivételesen éjjeli egy órán túl is lehet zenélni. Kórházak közelében — 100 méteren belül — a zenélés a fenti jellegű helyiségekben egyáltalán tilos. Egyleti helyiségekben, ha az alapszabályok a zenekar mellett való szó kozást ismerik, az egyleti záróráig, ha azonban a fenti jellegű helyiségek bármelyikében székelne ilyen egye sülét, akkor az illető nyilvános he lyiség zárórája az egyletre is kötelező. Tekintettel van a rendelet arra is, hogy Esztergomban idegen forgalom van, a nyári szezon alatt, amikor a vendégek a vonattal és hajókkal este is érkeznek, kávéházakban, továbbá szállóval kapcsolatos vendéglőkben (a szigeti vendéglőkben is) éjjeli 1 órán túl, illetve nyitott helyiségekben 12 órán túl is szabad zenélni. Minden helységben, legyen kávéház, vendéglő, bor- vagy sörház, egyleti helyiség, vagy a nyári szezonra meghosszabbított zárórával biró nyilvános helyiség, a zenélés a rendes, illetőleg az engedélyezett kivételes záróra előtt félórával abbahagyandó. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé lyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Pécsi tojás-brikett ismét kapható a DGT hajóállomásnál. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz.) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegeknek. elsőrendű karwinl dió kokszra azonnali szállításra előjegyzéseket felvesz Marosi J. és Fia szénosztálya. A szőlőbirtokok egyrészót gyümölcs termelésre fogják felhasználni Jelentettük, hogy Kállay Miklós föld fiivelési miniszter a borkérdés ügyében törvényjavaslatot készit elő A javaslatról sikerült részletes felvilágosításokat kapunk. Ezek szerint az uj törvényben tulajdonképpen a bortermő területet szándékozik csökkenteni a kormány. Evégből törvényhozásilag korlátozni akarják a szőlőterületek nagyságát. A szőlőbirtokosok illetve bortermelők gazdasági helyzetének javulására ugyanis egyhamar alig lehet számítani. Magyarország megcsonkítása folytán elvesztettük országuk kéharmadát, viszont a szőlőtermelő vidék 85 százaléka megmaradt. Ennek termését képtelenek vagyunk idehaza elfogyasztani és a nagy mennyiségű felesleget nem tudjuk külföldre kivinni. A földmivelési miniszter elgondolása szerint a meglévő mintegy 380.000 hold szőlőtermő területből legalább 100.000 holdat más mezőgazdasági mivelés alá kell fogni. Ezáltal a bortermés lényegesen csökkenne. Az újfajta ga dálkodásra áttérő gazdákat a kormány természetesen megfelelő módon kártalanítaná, míg az eképpen felszabaduló területet az Alföldön erdősítésre és gyümölcstermelésre tennék alkalmassá. Az uj termelésre való áttérésnél azok a szőlőbirtokok jönnének elsősorban tekintetbe, amelyken a há ború idejében kezdték meg a szőlőtermelést. A minisztérium tervezete szerint az évi közepesen 3,900.000 hektóliterre becsülhető bortermés mennyisége lényegesen csökkenthető volna és a megmaradó bormennyiség ugy a belföldi fogyasztásban, mint a kivitelnél is a mostaninál jobban volna értéke • sithető. EGYRŐL-MÁSRÓL Ne rázd a rongyot — ha takarítod a hálószobát Sárika szentem, — az ablakon át az utcára, mert a városi köztisztasági szabályrendelet szerint „portörlőt az utcára kirázni" kihágást képez s ezért, — mondjuk — többszöri visszaesés esetén megbüntethetnek a maximális 40 pengőre, már pedig a mai gyű rött, keshedt, lecsökkentett világban a tüdőnknek mind a két szárnya együttvéve sem ér ennyit, mert mi jut akkor a szívünkre, vesénkre, má junkra, lópünkre, gyomrunkra, szóval a zsigereinkre s minden egyebekre a fejünk búbjától a lábunk bütykéig, nem feledve ki a vállunk perecét és a térdünk kalácsát sem, mikor a XI. fizetési osztályban az egész ember munkáját nem értékelik havi 110 pengőnél többre és még ebből is levonnak 15%-ot. Ne kövess el tehát kihágást az ablakon keresztül — különösen ha az emeleten takarítasz, — hanem a portörlővel sétálj szépen a hálószobából a szalonon, ebédlőn, előszobán és konyhán át ki az udvarra s ha kiráztad a rongyot, akkor sétálj szépen vissza a konyhán, előszobán, ebédlőn, szalonon keresztül ismét a hálószobába, ott törülgesd gondosan le a másik éjjeli szekrényt is, aztán a előbbi úton menj ismét az udvarra. Igy délután 4 órára készen is lész a takarítással, nem is hízol túlságosan el s az én tüdőm is egészséges marad a köztisztasági szabályrendelet gondosságából. Efölötti örömömben némi pótlást tervezek a szabályrendelet legköze lebbi revideálása esetére. Megtiltandó volna ugyanis az ÉK irányból gyakorta jövő csehszlovák szeleknek, továbbá a keramiton robogó autóbuszoknak és autóknak, hogy ne verjenek föl nagy port, mert elég nagy port vertek föl már Esztergomban más dolgok, aztán meg kellene értetni az utcaseprőkkel is, hogy foszlott varjúszárnya khóz hasonló seprűikkel a száraz úttest porát ne keverjék, — jaj 1 — ne keverjék fel, eleget keverték itt már a port, hanem venni kellene a köztisztasági különítménynek egy afféle nagyvárosi motoros porszívó autót, a háztartásoknak pedig egy-egy porszívó gépet, ami alig 240—280 pengő, ami éppen kifutja a VII. fizetési osztályban esedékes egy havi illetményből A törvénytiszteleten (és természetesen a szabályrendelettiszteleten) nyugszik az államélet rendje s általában a jogrend, azért a hivatalos és illetékes helyről származó parancsok és rendeletek tiszteletbentartása első kötelessége mindenkinek. De Eötvös Károly — a nagy fjogtudós — mondotta egyszer, hogy a bölcs törvényparagrafusok labirintusában mindig hagy egy nyitott kaput, ami enyhíti a törvény rendelkezéseinek szigorát azáltal, hogy legalább félig ki lehet bújni rajta. Teljes tisztelet tehát a köztisztasági szabályrendeletnek is, mert közegészségi célokat szolgál, de Pesten például hallgatólagosan elnézik a portörlőnek az utcára való kirázását délelőtt 10 óráig. Nagy hálával vennénk itt Esztergomban is, ha ennek a szabályrendeletnek a rendelkezéseit itt is csak délelőtt 10 óra után vennék szigorúan, ha megtörténhetik, hogy például a főtéren még a déli órákban is perzsa szőnyegeket ráznak az emeleti ablakokból a járókelők fejé-e. Viszont igaz, hogy a szabályrendelet csak a portörlőkről tesz említést és figyelmen kívül hagyja az utcaseprőket és a perzsaszőnyege ket . . . HÍMEM A „Rovó". Nem kell sem szülőnek, sem diáknak félnie, nem lesz újra intő, rovóosztás 1 (Ig^z, hogy még félelmetesebb, a félévi bizonyítvány közeledik!) Nem! Most nem az iskoláról lesz szó. Az intő, a „rovás" az életben — mondjuk a politika küzdőterén — is kijár azoknak, akik ott nem jól tanulnak, tesznek-vesznek, küzdenek, illetőleg nem egy e'képzelt, beképzelt, megrögzött (nem gonosztevői 1) elv terv, érv-mérv szerint végzik munkájukat, életfutkározásukat. Legalább is ez tűnik ki az egyik helybeli újság igen tisztelt, nagyrabecsült rovó mester hadvezéri (bocsánat ! — tábornoki I) Írásaiból. Ezekből a tisztes irodalmi karcolatok- (azaz inkább „harcolatok")-ból tanulhatunk keresztény, katolikus, prohászkai felfogást, nemzeti egységes-munkát, várospolitikai pozitív irányt, obiektív kritikát, függetlenséget, eszményi törekvést, megértő szeretetet még a bűnössel szemben is. Ezeket hirdetik, ez a programm a másik oldalon, természetes tehát, hogy minden munkatárs ezt is követi, erre törekszik. Hogy azonban már hónapokon keresztül — no nem számítva az elmúlt éveket! — ismét csak személyeskedést, igaztalan, bántó kritikát, gyűlölködést, ellenséges dühösködéseket találunk a tisztelt főrovómester sorai közt — főleg a papok és újságírók ellen — az nem számít.