Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-28 / 42.szám

FOTMOODEKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVP. 42. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, MÁJUS 28 Előfizetési ár 1 hóra; 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Hősök napján a mai vasárnap, a világháború magyar katonáinak szól a hálás utókor emlékezése. Annak a magyar katonának, aki a Kárpátok büszke bércfalát védte, aki a volhyniai mocsarakat gázolta, a Doberdó poklában kínlódott, mig szivébe nem fúródott gránátszilánk, vagy a puskagolyó. A nevét kérditek: nem tudom megmondani. Magyar anya szülte, magyar árvák siratják. A bölcsője ott ringott a szép magyar alföldön, talán ott pásztorkodott a Hargita vadvirágos, kakukfüves mezőin, mind egyre megy: ő a világháború Névtelen Magyar Katonája. Sir utánuk az agg édesanya, aki öregsége támaszát vesztette bennük, az édesapa, aki munkája, élete folytatóját vesztette el fiában, a feleség, a gyermek, az egész magyar föld, a szorgos kezükre szomjas ugar. A mai napon körülállnák minket, élőket, ködből és emlékezésből alkotta testükkel és igy szólnak hozzánk: „Számon kérni jövünk minden évben egyszer mindazt, ami meg nem történt, amit gyöngeségből, vagy más hiba folytán elmulasztottatok. A mi halálunk él és vétó a gyöngeség ellen. A mostani élet is sok dolognak a meghalása. De nincs beletörődés. Ezekben a súlyos időkben találkozik a két szenvedés : a mi szenvedésünk és a ti szenvedéstek." Hallga, csak hallga! Megértitek a hősök szózatát ? Értitek-e a mindnyájunk lelkére boruló nagy és szent kötelességet ? Le,törültük-e már a hadiözvegyek keserű könnyeit, felkaroltuk-e a hadiárvákat ? Az elrabolt magyarság megmozgatta-e sziveteket ? Ma d. e. 11 órakor a Hősök emléke előtt a hálás emlékezés szítsa fel a hazaszeretetet, a magyar egység pirosló parazsát, s döbbenjünk rá a nagy igazságra, hogy az egymás szeretete az a talizmán, amely újra teremtheti az elprédált Nagymagyarországot. Válasz Ernszt Sándornak Ernszt Sándor volt miniszter, prelátus, a keresztényszocialista mozgalom egyik vezére, azt mondotta a keresztényszocialisták 30 éves jubileumán, hogy nagy küzdelem indult meg az állam és egyes magyar szervezetek között. „Azt látjuk ma — mondotta Ernszt — hogy újabban egy párt elfoglalja az államot és azonosítja magát az állammal és azokat a jogokat, amelyeket valamikor egy király és császár gyakorolt, ma egy párt gyakorolja.* Azt mondja továbbá Ernszt Sándor, hogy az állam nem egy párté, hanem mindenkié. Ebből következik, hogy az államnak is legyenek elvei és ne legyen elvtelen tömeg. Ehhez azonban az szükséges — fejtegette Ernszt prelátus — hogy minden állampolgár teljesítse a kötelességét... Nem akarjuk bitorolni az állam jogait — hallottuk ezután — nem akarunk senkit sem elnyomni, de szervezkedni akarunk, mert jogunk van hozzá és okunk van rá" Meggyőződéssel azonosítjuk magunkat Ernszt Sándornak azon szavaival, hogy ma egy párt kisajátítja magának az államot és olyan jogokat és hatalmat gyakorol, amit hajdan király és császár gyakorolt. Igaza van Érnszt Sándornak, igen, van ma ilyen párt, amely azt mondja: az állam én vagyok. Van olyan párt ma, amely nem tűr kritikát, nem tűr ellenvéleményt, hanem a saját véleményét, akaratát egyszerűen ránkerőszakolja, akár tetszik, akár nem. Azt monja ez a párt, amit ő mond, annál jobb nincs, amit Ő akar, annál okosabb nincs, mi pedig magyar polgárok ne is gondolkozzunk, mert úgy van jól, ahogy a mindenható párt akarja. Ezek a gondolatok azok, amelyek Ernszt prelátus kijelentéseit kisérik. Igaza van eddig, igaza van abban is, hogy szervezkednünk kell, mert meg akarjuk találni helyünket az államban. Szervezkednünk, küzdenünk kell, mert van öntudatunk, mert gondolkozunk és, mert okunk van rá. Mindeddig egyetértünk Ernszt Sándorral. Van azonban egy mondata, amely igy hangzik, hogy : nem aka runk senkit sem elnyomni. Nem azért ismételjük ezt a mondatot, mintha nem adnánk vele igazat Ernszt Sándornak, hanem, mert ez a mondat eszünkbejuttatja, hogy mi már találkoztunk és akkor nemcsak, hogy nem hallottuk ezt a mondatot Ernszt Sándortól, de nem is akart hallani róla. Ernszt Sándort puritán, becsületes, tisztakezű politikusnak és embernek ismerjük. Van azonban egy nagy hibája. És ez a hiba megtalálható a volt Kereszténypártban és mindazokban — kevés kivétellel — akik a Kereszténypártban vezetőszerepet játszottak. A hibát — óriási hibát — abban látjuk, hogy nem azt cselekszik, amit mondanak. Beszélnek, hirdetnek, ígérnek és, ha megnézzük cselekedetüket, az egészen mást mutat. Elfelejtik, hogy az emberek gondolkoznak és egyszer számon kérik, hogy mit is mondottak. Csak egyszer forduljon elő, hogy valaki nem azt cselekszi, amit mond, meginog a bizalom, nem hisznek az emberek, hiába hirdet bármilyen szociális elveket, bármilyen sürgős tennivalókat. Sok ilyen jelenséget láttunk a kereszténypártban, az egységespártban is — ott leginkább, és hogy mégis sokáig éltek, átvedlettek, az annak tulajdonitható, hogy az egységes párt az uralkodó párt volt, a keresztény párt pedig hol kivül, hol belül támogatta az uralkodó pártot. Ezek után már rátérhetünk e cikk megírására okot adó mondatra : „Nem akarunk senkit elnyomni." Álljunk csak meg itt egy kissé, Kegyelmes Uram. Bizonyára tudja, hogy két évvel ezelőtt két katolikus ember küzdött Esztergomban a mandátumért. Az egyik Mátéffy Viktor plébános volt, a másik Gróh József dr. főegyházmegyei jogtanácsos. Mindketten keresztény gazdasági programmal indultak. Nem akarjuk most részletezni a dolgot, csak annyit mondunk, hogy Gróh József dr. táviratban felkereste Kegyelmes Uramat ; jelentkezett, mint új keresztény párti harcos és pártatlanságot, igazságos elbánást kért. Mí, valamenynyien ellenzékiek — ellenzékiek voltunk Mátéffy Viktorral szemben — felfokozódott érdeklődéssel vártuk a a választ. Kegyelmes Uram nem válaszolt. A választás lefolyt, mi elbuktunk, Mátéffyt behozta a hatalom egy pár emberünk a kórházba került, nagy tömeg tüntetett, felborult a város nyugalma, megindult néhány sajtópör, elmozdították a fő ispánt, Mátéffy lemondott plébánosi állásáról. Folytassuk még ? Már túl vagyunk mindenen. Mi elértük a célunkat. El akartak nyomni minket, el is nyomtak minket abban, hogy 125 szótöbbséggel Mátéffy vitte el a man dátumot, de nem nyomtaK el minket abban, hogy meg ne mutassuk igazságunkat. Nem nyugodtunk és Huszár főispán után Mátéffy plébánosnak is távoznia kellett Esztergomból. Azt hiszik egyesek, hogy ezzel most már rendben van minden ? Dehogy 1 Az illetékesek intézkedtek ugyan, hogy a város nyugalmát Huszár főispán és Mátéffy Viktor eltávolításával biztosítsák, de arról már megfeledkeztek, hogy az elnyo HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A belügyminiszter azt mondotta a parlamentben, hogy az országot veszély fenyegeti; ezért az ellenzék zárt ülést kért, hogy megkérdezzék a belügyminisztert: milyen veszélyt sejt. — Bizonyítékokat mutatott fel a parlamentben Hunyady Ferenc gr. a közigazgatás pártpolitikai működéséről. — A TESz elnöki tanácsának tagjai fogadalmat tettek a miniszterelnöknek, akinek eredetileg en gedelmességet és terveztek fogadni, de meghiúsították. — A békeszerződések egyik sora sem szentírás, mondotta egyik megalkotójuk. — Bécsben járt Gömbös miniszterelnök és tárgyalt Dolfuss kancellárral. — Egész háztömbök egy rádiókészülékkel hallgathatják a rádiót. Ezt egy magyar mérnök találta fel. — Meggyilkolta férjét egy csepeli mun kásasszony, azután hat pengőt elmulatott a korcsmában. — Párbajozott Bleyer Jakab és Bajcsi-Zsilinszky Endre ; az előbbi két helyen megsérült. — Újításokat igért a kereskedelmi miniszter a tarifapolitika, az idegenforgalom és a hasznos beruházások terén. — A pápa a hitben való életre hívta fel Magyarországot. KÜLFÖLD Közösen tüntet ma a békérevizió ellen a kisantant és Lengyelország. — Hathónapi súlyos börtönre Ítélték az önmerénylő bécsi irónőt, Meiler Rózsit. — Rothermere élesen állást foglalt a csehek fegyverkezése ellen. — Megtették az első zsidó panaszt Genfben a Hitler-kormány ellen. — Az olasz király vejét, a hesseni herceget német birodalmi helytartóvá nevezték ki. — Kiélesedett a német-osztrák konfliktus. — Fegyverszünetet kért Kina, Japán nem adta meg. — Az európai békét Franciaország meg akarja hiúsítani. — Tilos Csehországban magyar-tót testvériségről irni. —Teljes egyenjogúságot követel Genfben Amerika. — Budapestre jön a német nemzeti szocialista külpolitikai hivatal külkereskedelmi vezetője. — Agyból hurcolták el a románok és áttették a határon az erdélyi magyar párt elnökét. — Fellázítani akarják a csehek Japán segítséggel Ukrajnát a szovjet ellen. — Egymásután folyik adósságpöre több angol főnemesnek. — Egy francia kémfőnök halálos ágyán elmondotta a francia kémszolgálat titkait. — Egy Morgan-bankházban botrányos felfedezést tettek; előkelő adósok névjegyzékét találták meg. — „Titokzatos Magyarország" cimen könyvet írt egy francia író, amely könyv vádirat Trianon ellen. — Gandhi életereje az éhségsztrájktól állandóan hanyatlik. Hájas hó 28-án vasárnap 5, 7 és 9 órakor Bősök és bitangok drámája Kina véráztatta és forrongó földjén. MOZGÓBAN