Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-21 / 40.szám

nem tette lehetővé a személyes ta­lálkozást. Lady Snowden megtekintette a primási képtárat és a keresztény mú­zeumot. A látottak itt is meglepték, mert nem gondolta, hogy ennyi mű veszeti értéket és emléket talál egy kis vidéki városban. — Sejtelmem sem volt róla, hogy Magyarországnak ilyen nagy festői voltak már a középkorban — mon­dotta. Eddig csak Munkácsyt ismerte a magyar festők közű'. A primási pa lotából a bazilikába hajtattak, ahol Csárszky István dr. prelátus-kano­nok és Pollák Miklós karkáplán fo­gadták Magyarország legújabb barát ját. Belépve a templomba, "rögtön a főoltár fölötti kép ragadta meg fi gyeimét, a világ legnagyobb oltár­képe. Megnézte a Bakács kápolnát, majd a kincstárat. Lady Snowden­nek tetszett minden, amit itt látott. Tetszett a bazilika fönségessége is. A várhegyről átnézett Párkányba A hidon semmi ftrgalom. A Duna is kihalt. — Ez csak az elhibázott békék következménye — mondotta. Majd búcsút vett Ethel Snowden (igy irta be nevét a vendégkönyvbe) Esztergomtól . . . Egy óra múlva a bábolnai ménestelepen volt. Onnan ment tovább . . . más magyar tájak felé. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^mm Eseménytelen városi közgyűlés Szerdán délután 4 órakor városi közgyűlést tartott a képviselőtestület. Nem volt nagy érdeklődés, a képvi­selők közül mintegy harmincan je­lentek meg, a karzaton alig voltak. A tárgysorozat nem igért semmi kü lönöset. Az első érdeklődés akkor nyilvá­nult meg, amikor arról volt szó, hogy kit h vnak be a képviselőtestületbe az elhunyt Platz Jánosné képviselő­jének helyére. Jakobek Jenő képvi­selte ugyanis Platz Jánosnét, akinek elhalálozásával megszűnt a megbí­zatása. A póttagok közül soron lenne Mike Lajos dr. kir. közjegyző és Re­viczky Elemér főszolgabiró Mind­ketten már képviselők. Következnék Glatz Gvula polgármester. Glatz Gyula azonban, mint polgármester úgyis részt vesz a közgyűlésen. Kö vetkezik a következő : Einczinger Sándor. Igy lett Einczinger Sándor városi képviselő, akit szívesen vár­nak a képviselőtestületbe. A miniszter tudomásul vette a Közüzemi 1925—26. évi zárszáma­dását. Az egyik képviselő megkér­dezte : nem tett a miniszter meg jegyzést ? A polgármester azt mondta, hogy a leiratban nincs semmi meg­jegyzés. De, hogy is lehet ilyet kér­dezni? Ha tett is megjegyzést, azt magában tehette. Megélénkült a képviselőtestület. Kö­vetkezett a tárgysorozatban az Ober­mayer-féle háznak polgármesteri la­kássá való átalakítása. Ez 12 ezer pengőbe kerül. A költséget 10 év alatt fedeznék. A polgármester a jö vőben természetben kapná a lakást, a lakbért a városnak fizetné, de megtoldja ezt önszántából a polgár­mester 300 pengővel, ami összesen 1300 pengőt tenne ki évente. Szá­mord Ignác és Zrvillinger Ferenc ellenezték ezt a tervet. Aggódnak, hogy többe fog kerülni az átalakítás, mint 12 ezer pengő. Darvas Céza volt az ügy vezető szónoka. Azt mondotta, hogy az Obermayer-ház megérdemli, hogy ki­emeljék elhagyatottságából, de meg érdemli a mindenkori polgármester, hogy megfelelő épületben állandó ia­kása legyen. Igen jól megokolt véleményt fej­tett ki Drahos János dr. prelátus. Az előadó szerint az 1300 P-t nö­velni lehetne még kettőszáz pengő­vel, mert az Obermayer-házban a földszinten van egy kis lakás, ame­lyet városi alkalmazottnak adnának ki. Drahos János dr. tehát azon a véleményen van, hogy eddig nem hozott jövedelmet a város részére az Obermayer-ház. Holt tőke volt. Ez­után évi 1500 pengő jövedelmet hoz. Az átalakítás munkaalkalmakat te­remtene. A Dunapart rendeződnék. Ha nem kerül többe az átalakítás, mint 12 ezer pengő, a javaslatot el­fogadja. A múzeum megfelelő elhe lyezést kap. Hermann Lajos különösen azért támogatja a javaslatot, mert munka­alkalomról van szó. Mindent el kell követni, hogy munkaalkalom legyen. Vannak kőművesek, akik sírnak, mert ebben az évben még nem kerestek semmit. Brenner Antal dr. főjegyző és Dudás László megnyugtatta a kép­viselőtestületet, hogy nem kerül többe az á'alakitás 12 ezer pengőnél. Zwillinger Ferenc dr. erősen el­lenzi a tervet. Névszerinti szavazás következik 27 en igen nel, 2-en nem-mel szavaz­tak. Talán hárman nem szavaztak. A névszerinti szavazás után Schei­ber Győző hangosan beszélgetett. A polgármester rá-rácsöngetett. Schei­ber tovább beszélgetett. Erre a pol­gármester rendreutasította. Ezután az úgynevezett folyóügye­ket tárgyalták Erre az időre többen kimentek a folyosóra. Kis parlament alakult. Kijött Brenner Antal főjegyző is. Megkérdezte Scheibert, hogy miért kapott rendreutasitást. — Biztosan mert nem szavaztam. Aztán arról beszéltek többen, hogy Zwillinger Ferenc fölöslegesen ellen­zékieskedett. Jármy Istvánt megkérdezték, mi van az erdőőri perrel. — Az ám — kérdezi erre valaki — hol van a főügyész úr ? Valóban nem jelent meg a köz­gyűlésen. — Hirlett, hogy ma valaki kér­désf intéz a polgármesterhez, vájjon mikor mond le a főügyész úr a helyi bankoknál viselt igazgatósági és igazgatótanácsi tisztségeiről. Talán emiatt nem jött el a főügyész úr ? Miért maradt el ez a felszólalás? — kérdezik. — Két hét múlva lesz ismét köz­gyűlés, majd akkor. — Ki lesz Jakobek utódja a pénz­ügyi bizottságban ? — kérdezte Viola Ferenc. — Jármy Istvánnak kell minden­képpen bekerülnie. Jármy Istvánnak van is ambíciója erre és mi is szívesen vesszük ha beke.ül. Valami fontos ügy kerül tárgya­lásra. A folyosóról bevonulnak a képviselők. Valóban ez kisparlament volt ide­künn. Zrvillinger Ferenc az állami vég­rehajtó díjazásával kapcsolatban szó­lal fel. — Azzal jöttem ide, hogy hatal­mas dörgedelemmel fogok beszélni az állami végrehajtó díjazásával kap­csolatban és a túlszigorú adóbehaj­tások ellen. De ... Zwillinger beszélt, közben ä pol gármester figyelmezteti, hogy erős szavakat használ. Igen nagy érdeklődés között be­szél Jármy István. Egy füzetet tart a kezében. Ezt a Balneo'ógiaí Egye­sület adta ki és a magyar fürdőhe­lyekről kapunk benne tájékoztatást. Esztergomról nagyon kevés ismer­tetést találunk benne. Egy csillag jelzi, hogy Esztergom /elszállításra sem küldött le a szerkesztőségnek is­mertetést. A mult évi füzet is aze­lőtt való évi adatokat tartalmaz. — Azt is az elemi iskolai tan­könyvből szedték — jegyzi meg Scheiber Győző. Jármy István interpellációját nagy megrökönyödéssel fogadták. A város nem kapott felszólítást — hallottuk a választ — egyébként a polgár­mester vizsgálatot fog indítani. A Takarékpénztár sem kapott levelet a Balneológiai Egyesülettől. Kíváncsiak vagyunk, milyen eredménnyel fog végződni a vizsgálat. Viola Ferenc indítványozza, hogy a város már most gondoskodjék, hogy a jövő évi balneológiai füzet részére küldjenek adatokat és fény­képeket Esztergomról. Reviczky Elemér szűz beszédet mondott az adók kíméletlen behaj­tása miatt. Beszédét megelégedéssel fogadták. Más, különösebb dolog nem tör­tént. A közgyűlés 6 órakor vé get ért. A Frontharcosok majálisa Szép, szines plakátok jelentek meg városunk hirdető oszlopain, amely­ben Esztergom legfiatalabb, de an­nál agilisabb társadalmi egyesülete, az Országos Frontharcos Szövetség esztergomi helyi csoportja majálisra hivja meg a város hazafias érzésű és nemzeti gondolkodású közönsé­gét. Ez év tavaszán, március idusán alakult meg a csoport s eddigi élete nem a nálunk oly gyakori, mond­hatnánk általános sablon szerint telt el, mely egyesületek nagyhangú frá­zisok és még hangosabb fogadko­zások után a népes tisztikar és szá­mos elnök és diszelnök megválasz­tásával lassú hervadásnak indulnak s rövidebb-hosszabb idő multán csendes kimúlással befejezik tisza­virágéletüket. A mi esztergomi front­harcosaink táborában állandó élénk­ség, aktivitás honol, nemcsak a ve­zetőség, hanem a csoport minden egyes tagja legjobb igyekezetével és tudásával munkálja a kitűzött célt: a világháborúban résztvett magyar katonák összegyűjtése rang, foglal­kozás, társadalmi állás, vagyoni hely­zet és vallásfelekezetre való tekintet nélkül és az igy egybehívott és a bajtársi érzéstől vezérelt és szeretet­től áthatott tábor élén és támoga­tásával az arra hivatott vezetőség a törvények szerint rendelkezésre álló eszközök segítségével óhajt megsze­rezni a frontharcosok jogainak érvé­nyesülését és méltányos kívánságaik teljesülését. A havonkénti bajtársi összejöve­teleken a megyeház nagytermében a zöld asztal mellett szokták meg­beszélni problémáikat a bajtársak, most pedjg május 21-én, vasárnap délután az Esztergomi Hajós Egy­letben majálist rendeznek, hogy a bajtársak fesztelen hangulatban, a fehér asztal mellett még jobban megismerjék s megszeressék egy­mást, hogy családtagjaikat is bevon­ják abba a lelki közösségbe, amely a világháborús frontszolgálat, a ha­difogság és a tábori kórházak meg­próbáltatásai és szenvedései köze­pette a hadviselteket testvéri szere­tettel fonja össze, De a frontharco­sok meg akarják ragadni ezen al­kalmat, hogy megismertessék magu­kat és céljaikat azokkal is, akik ma még nem tartoznak táborukba, de akik ugyanazon eszméktől vezérel­tetve a dicső múltból kiindulva a frontharcosokkal együtt óhajtanak küzdeni a szebb jövőért. A majálison megjelennek a kör­nyékbeli falvak frontharcos csoport­jainak küldöttségei. A helyi csoport elnöke, Szlabey Imre ny. ezredes al­kalmi beszédet mond, a vármegyei szervező, vitéz dr. Zsiga János a frontharcos eszmét ismerteti, dr. Földes Károly egyesületi titkár az államfőknek és minisztereknek a frontharcos gondolatra vonatkozólag tett nyilatkozatait olvassa fel. A ze­nét a helybeli leventezenekar szol­gáltatja, a halászlét Borz Kálmán halászmester bajtárs főzi, italokról Komeiner Mihály korcsmáros baj­társ gondoskodik. Amidőn a majálisra olvasóközön­ségünk figyelmét felhívjuk, hangsú­lyozzuk, hogy a törekvő új egyesü­let a szép cél kitűzését s eddigi munkásságát tekintve, megérdemli a közönség tegteljesebb támogatását. Gyümölcstelepitési kölcsönt ad a kormány A földmivelési miniszter rendeletet adott ki az ősszel megindítandó uj gyümölcstelepitési tevékenységről. A rendelet szerint a miniszter alma, szilva és őszibarack telepítésére 20 és 50 holdas kis- és középbirtoko­soknak kölcsönt bocsát rendelkezésére még pedig bekebelezési biztosítás mellett, abban az e étben, ha egy községben vagy egymással szomszé­dos községek határában legalább 50 holdat ültetnek be gyümölcsfákkal. Alma telepítés után holdankint 200, szilvafák telepitése után 350, ősziba­rackfák után pedig 640 pengő köl­csön igényelhető. A kamat öt és fél százalék törlesztései együtt. A kér­vények a földmivelési miniszterhez május 31-ig küldendők be. Az EHE közgyűlése Az Esztergomi fiajós Egylet f. hó 27-én este 7 órakor tartja mult évet záró rendes közgyűlését klubházá­ban, mely után társasvacsorát ren­dez. Kevés egyesület van, amely oly sok és súlyos akadállyal kénytelen megküzdeni létfenntartása érdeké­ben, mint az Esztergomi Hajós Egy­let s viszont kevés egylet van, amely­nek tagjai az egylet által kitűzött és hiven követett nagy és nemes célok érdekében oly súlyos anyagi áldozatot hoznának és oly fáradsá­got nem ismerő buzgó munkálko­dást fejtenének ki, mint ezen egylet. Az egylet dicső múltja, eddig* ered­ményes munkássága és az alapsza­bályokban lefektetett és oly bámu­latraméltó kitartással és következe­tességgel megmunkált célkitűzése megérdemli azt, hogy úgy a hivata­los tényezők, a különböző társadal­mi és gazdasági intézmények, mint pedig a város hazafias érzésű és nemzeti gondolkozású intelligenciája a legmesszebb menő anyagi és er­kölcsi támogatásban részesítsék. Bár kétségtelen, hogy a sportszerű evezés a legszebb és a legegészsé­gesebb sportok egyike, mégis saj­nos kevesek által hozzáférhető, en­nek igen egyszerű és megáltózhatat­lan oka és magyarázata az, hogy a sportcsónakok és szerelvényeik be­szerzése és gondozása, azok elhelye­zéséhez szükséges garage, az evező­sök kényelmére épített és berende­zett öltöző és mosdó helyiség épí­tése és fenntartása oly sok pénzbe kerül, hogy ennek folytán a regatta­egyletek kénytelenek talán látszatra túlmagas tagsági dijakat szabni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csak látszatra magas, mert ha azt a sok szépet és jót tekintjük, amelyet az

Next

/
Thumbnails
Contents