Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-14 / 38.szám

aki azt helytelennek, magára nézve sérelmesnek tartja, ellene jogorvoslattal élhessen. Megkezdődnek a fellebbezések, a tárgyalások, a sirás, bizonygatás, beigazolás, bebizonyítás, amikről már annyi humoros cikket, kabarétréfát irtak, adomát költöttek és ami mégis véresen, irtózatosan komoly, annyira az, hogy bele is lehet pusztulni, el lehet benne vérezni, ha sikerre nem vezet. És itt már most leszögezhetjük, hogy csak nagy ritkán vezet eredményre. A küzdelem az esetek 90 % ában a kincstár győzelmével végződik és az adófizető polgár lelkében gyökeret ver a keserűség: az állam az ő exisztenciájára tör, az állam nem hisz neki, az állam azt kívánja tőle, hogy több adót fizessen, mint amenynyi őt megilleti. Ez a sikertelenség, a jogorvoslatoknak ez az eredménytelensége azonban mégsem az államhatalom könyörtelenségére, helytelen törvényekre és felebbezési hatóságok süket füleire vezethető vissza. Az állam hatalom csak a törvényes kereteket tartja be szigorúan, a törvények az adófizetőt is védik és a fellebbezési hatóságok előtt minden jogos és alapos indok meghallgatásra talál. De túlzás volna állítani azt is, hogy a jogorvoslatok eredménytelensége az elsőfokú adókivető hatóságok alapos és megdönthetetlen igazságú munkájára vezethető vissza. Az adókivetés, éppen úgy mint az igazságszolgáltatás : contradictorius eljárás, az „audiautur et altera pars" elve és a törvényben szabályozott, a jogszolgáltatás terén elfogadott bizonyítási eljárás érvényesül benne. Bizonyítás, ellenbizonyítás, adatok, tények, vallomások szabad mérlegelése és a közvetlenség éppen úgy helyet kapott benne, akár csak a bíróságok előtti jogszolgáltatásban. És amiként a biró ítéletében sem igazságot, hanem jogot szolgáltat, nem azt mondja ki, hogy ez vagy az igy, vagy úgy van és máskép nem lehet, hanem csak azt, hogy a lefolyt eljárás : adatok, vallomások, meg nem cáfolt té nyek alapján ez derül ki, ez a tényállás állapitható meg, éppen úgy az adókivető hatóság is csupán azt állapítja meg, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján az általa kivetett adó felel meg a törvényes előírásnak. És ahogyan az itélet ellen is van jogorvoslatnak, perújításnak, uj bizonyítékok felhozásának helye és sikere, éppen ugy dönthetők meg, cáfolhatók az adókivetés alapjául szolgáló adatok és tények és ezzel a kivetett adó mérve. Ha tehát azt kell mondanunk, hogy az adó elleni jogorvoslatok sikere nagyon kétséges szokott lenni, ennek oka nem az adókivető hatóságok, nem a fellebbezési forumok munkájában keresendő, hanem abban, hogy a felebbezések, panaszok, bizottság előtti tárgyalások nem rendelkeznek a kellő és a törvény által előirt fegyverzettel, hiányosak és nem adnak ennek folytán módot arra, hogy a fellebbezési fórumok az elsőfokú kivetést megváltoztassák. A jogorvoslatot felhasználja az adózó, de könnyelműen és komolytalanul jár el, sajátmaga játsza el a lehetőséget arra, hogy igazsága kideríthető legyen. A helytelen és az igazságot sértő, azzal nem ritkán homlokegyenesen ellenkező adókivetés helytelen, az igazságot sértő és azzal nem ritkán homlokegyenesen ellenkező adóvallomáson alapszik. Elfogadott véleménye az adófizetőnek, hogy az adókivetés „hasból" történik és ezért elegendőnek tartja ahhoz, hogy ő a tényleges viszonyokon felül meg ne adóztassék, ha vallomásában deficitet mutat ki, fellebbezésében pedig a rossz gazdasági viszonyokra hiva kőzik. Jellemző, hogy a deficites adóvallomás alapján nem lehet tulajdonképen adót kivetni, nincs adóalap, mégis minden ilyen adózó a vallomása elkészítése közben jól tudja, hogy azért mégis ki fognak rá vetni adót. És ez a kivetés — amint a későbbiekben látni fogjuk — nem is „hasból" történik, de mindenesetre úgy, mintha nem is adott volna vallomást. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy deficites vallomás alapján adókivetés mellőzése, adótörlés uem létezik. Csak igazolni kell a deficitet, bebizonyítani a ráfizetést. Ez az igazolás, bebizonyítás pedig nem lehetetlenség, mert ha tény az, hogy én ráfizettem az üzememre, ha adóssággal végződött az üzletévem és ennek ellenére adót vetettek ki rám kereset vagy jövedelem után, akkor az igazságot, a való tényállást valamilyen módon, elfogadhatóan, de okvetlenül tudom biztosítani, csak akarni kell és érteni kell hozzá. A hiba ott van, hogy az adófizetőnek fogalma sincs az adókivetés technikájáról, nem tartja azt „komolynak" és ezért védekezése sem az. Igy méltán csodálkozhat, amikor a szerinte komolytalanul, az ő komolytalan védekezése dacára kivetett adót sokkal nagyobb szigorral, sokkal könyörtelenebbül hajtják végre, mint a bíróságok ítéleteit. Emiitették, hogy az adókivetés contradictorius eljárás: az állam meghallgatja és pedig elsősorban meghallgatja az adófizetőt és jogot ad neki ahhoz, hogy állításait bizonyítsa, az adókivetőhatóság téves felfogását bizonyítékokkal megcáfolja még az adókivetés megtörténte előtt. De téves volna azt hinni, hogy az államnak nem állanak eszközök rendelkezésére ahhoz, hogy a vallomásokat ellenőrizhesse, az adózó adatait, azoknak helyességét vizsgálhassa. Kiterjedt szövevényes hálózat ez, egy nagyon alaposan, nagyon körültekintően megszervezett, együttdolgozó fogaskerékszerkezet, ami előtt nem igen marad rejtve semmi sem. Amikor az esztergomi ügynök bevallja jutalékból származó keresetét, ugyanakkor a budapesti ügynököltető beállítja vallomásában az esztergomi ügynökének kifizetett jutalékból felmerült kiadását, mikor az exportőr vallomást ad az elszállított árú értékéről, ugyanakkor a vasút, hajó kötelességszerűen bejelenti az illetékes adóhivatalnak, hogy az illető mennyit szállított; mikor a kiskereskedő bevallja, hogy mennyit vásárolt, a nagykereskedőtől megtudják, hogy mennyit adott el neki; amikor a hentes közli az évközben általa levágott állatok számát és értékét, fogyasztási adóhivatal kimutatása már régen ott fekszik az adókivetőhatóság asztalán és igy tovább. Jönnek, mennek az értesítések a kimutatás k, az u. n. „röpcédulák" az egyik hivatalból a másikba és ezeknek a segítségével bizony nagyon sokszor kiderül, hogy az adóvallomás adatai nem helytállók, nern fogadhatók el a kivetés alapjául. Ugyanez a helyzet, ha a vallomás adatai köztudomású, vagy egyébként rendelkezésre álló adatokkal vannak ellentétben. Kiderül a vallomás komolytalansága és megrendül az állam bizalma az egész vallomás iránt. Ilyenkor az áilam, az adókivetőhatóság nem tehet egyebet, minthogy kiveti az adót nem a vallomás alapján, nem az adózó adatai szerint, hanem a saját adatai, szabályai szerint és ráhárítja az adózóra annak terhét, hogy a tévedéseket, — mert ily körülmények között ez rossz né ven sem vehető — ellenbizonyítás sal orvosolja. Érdekes és némiképen humorosan hangzik, hogy az adókivető hatóság fenti eljárásával, amellett, hogy az államkincstár érdekeit védi, az adózónak is szívességet tesz. Megmenti attól, hogy adócsalás miatt ellene bűnvádi eljárás indulhasson. Az adó csalás ugyanis az 1920 évi 32. t. c. a 600/927 H ö. a 66.000/1927 V. U. szerint akkor tekintendő befejezettnek ha az elsőfokú kivetőhatóság a helytelen adatok bevallása alapján az adót a törvényesnél kissebb mértékben állapította meg. Hát ez nem szokott előfordulni. Az adó kivetőhatóság ilyenkor inkább többet vet ki, mint kevesebbet és ezzel az adócsalás elkövetését kizárja. Amikor tehát az adókivetés ellen fellebbezni kell, ennek a jogorvoslatnak nagyon alaposnak kell lennie ha azt akarjuk, hogy az sikerre ve zessen és orvosolja a bevallás körül részben a saját hibánkból is kel et A Pázmány Péter Tudományegyetem tanáraiból alakult bizottság az Országos Magyar Katholikus Akcióval karöltve a magyar püspöki kar jóváhagyása mellett városunkban dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás védnöksége alatt az érseki tanítóképző dísztermében június hó 25-től július hó 15-ig bezárólag összesen 16 hétköznapon, átlag napi 4 órában katolikus szellemű egyetemi előadásokat fog tartani. A Katolikus Nyári Egyetem gondolata és intézménye külföldön már évek során át kitűnően bevált. Hazai katolikus életünk erősen érzi ily intézmény hiányát. Ezen a hiányon kivan segíteni a Pázmány Péter Tudományegyetem tanári bizottsága és igy tervbe vette, hogy megindítja a katolikus zárt egyetetemet. örömmel üdvözöljük az akciót és még nagyobb az örömünk, hogy az előadások városunkban lesznek. Az előadások rendje a következő : I. hét június 26 július 1. Kühlár Flóris 0. S. B., főiskolai tanár Pannonhalma: „IX. Pius pápa megnyilatkozásai a kereszténység egységére vonatkozólag." Baranyay Jusztin 0. C, egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem teológiai karán: „A laikus társadalom a legújabb kor egyházában." Tóth Kálmán esztergomi teológiai tanár: „Szent Pál." Tóth László egyetemi magántanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán: „A középkori keresztény állameszme." II. július 3—8. Iványi János egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem teológiai karán : „A messiási kor hajnalán." Ibrányi Ferenc esztergomi teológiai tanár: „A keresztény etika bölcseleti alapjai." Mihelics Vid magántanár a közgazdasági karon: „A- Quadragesimo Anno és a társadalmi fejlődés." A m. kir. erdőgazdasági szakiskola szo'gálatvezetőjét: Daróczy Mártont vasárnap tüntette ki a „Hubertus" Magyar Országos Vadászati Védegylet ezüst vadászati érmével. Az ünnepség a „Hiszekegy"-gyei vette kezdetét, mely után vitéz Csécsi Nagy Imre ny. altábornagy magas színvonalú beszéd keretében nyújtotta át az érmet a kitüntetettnek. A Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete képviseletében Brandt Vilmos ny. főispán, országgyűlési képviselő, az egyesület elnöke ugyancsak ez alkalommal adta át Daróczy kezett tévedéseket. A törvények, tények és tapasztalatok alapján bátran állitható, hogy az az adófizető, aki vallomását az adózás problémájának minden tárgyi és technikai ismerete nélkül készítette el, aki minden komoly érv és adat nélkül csupán arra az egyre törekedett, hogy vallomása egy tönkrement ember utolsó, elhaló sóhajához legyen hasonló, az a bevallásától eltérően, a rendelkezésre álló adatok, arányosítás, helyi viszonyok, kulcsszámok alapján kivetett adóját a fellebbezéssel feltétlenül orvosolja, ha ez a fellebbezés komoly munkát és bizonyitó erőt képvisel Dr. Kardos Miklós Báró Brandenstein Béla egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán: „Az Isten-eszme az újkori filozófiában." Gerevich Tibor egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán: „A keresztény művészet stílusai." III. hét július 10-15. Hajnal András 0. S. D. gráci egyetemi tanár: „Jézusra vonatkozó evangéliumi adatok és történeti megbízhatóságuk." Kuncz Ödön egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem jógi karán : „A jóerkölcs konkretizálódása a versenyjogban, a karteljogban és a részvényjogban." Gerevich Tibor egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán : „A magyar liturgikus ötvösség, bemutatásokkal a primási gyűjteményekben azok igazgatójának, dr. Lepold Antal prelátus-kanonok támogatásával." Eckhardt Sándor egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán; „A modern francia irodalom es a katolicizmus." Szekjü Gyula egyetemi tanár a Pázmány Péter egyetem bölcsészeti karán : „Néhány katolikus vonatkozású magyar történeti problémáról." Az előadások látogatása ingyenes. Jelentkezési határidő 1933. június hó 10. Akik a tanfolyamon résztvenni óhajtanak, jelentkezzenek dr. Lepold Antal prelátus-kanonoknál. A megnyitó ülés június hó 25-én délután 5 órakor lesz a biboros hercegprímás jelenlétében az érseki tanítóképző nagytermében. Délelőtt 11 órakor a Bakács-kápolnában ünnepélyes Veni Sancte. Az előadások június 26-án délelőtt kezdődnek. Az előadásokon való részvételt bizonyító igazolványt a helyi rendező-bizvttság állítja ki, ára 2 pengő. A pontos ózarendet a résztvevők ezen igazolvánnyal kapják. Mártonnak, mint az egyesület ügyvezető elnökének a fenti egyesület elismerő oklevelét. A földmivelésügyi minisztérium részéről Dr. Ajtay Sándor m. kir- főerdőmérnök, az erdőgazdasági szakiskola részéről Szilágyi Ernő m. kir. erdőtanácsos, szakiskolai igazgató, a m. kir. erdőőri és vadőri iskola tanulóifjúsága nevében Pintér Lajos erdőőri és vadőri iskolai tanuló üdvözölte Daróczy Mártont. Szilágyi Ernő szakiskolai igazgató üdvözlő beszédében méltatta Daróczy Márton érdemeit annak megemlítésével, hogy a kitüntetésekre a m. kir. erdőgazdasági szakiskola annál inkább is büszke, mert egyik alkalmaTizenhat napos Eatolikns Nyári Egyetem Esztergomban Kitüntetés az esztergomi m. kir. erdőgazdasági szakiskolánál