Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-30 / 34.szám

A kormány megengedte a költözködés! ingóságok gépkocsin való fuvarozását A gépkocsit fojtogató intézkedé­sek sorozata után a kormány végre olyan intézkedést tett, amely alkal­mas annak bizonyítására, hogy a nemzeti munkatervben a gépkocsi­közlekedés fejlesztéséről szóló pon­tok komoly akarat kifejezői. A cím­ben jelzett engedmény azonban egy­úttal annak is bizonyítéka, hogy a kormány a maga részéről is szíve­sen látja és támogatja a magyar közhasználatú gépjárművállalatok­nak azt az egységes tömörülését, amely legutóbb gróf Teleki János vezetése alatt jött létre, mert abban a teherautós, autóbuszos, taxis és bérautós vállalkozók komoly törek­vését látja a mai közlekedési vál­ság egységes és méltányos meg­oldásához. A kereskedelmi miniszter f. hó 7-én kelt 17.180/lV/b 1933. számú rendelete arról értesíti a magyar­országi teherautófuvarozók közös intéző bizottságát, amely az orszá­gos egyesület megalakulását is elő­készítette, hogy kisérletképen az egész ország területére megengedi f. hó 20-tól május 10-ig terjedő időben az átköltözködési ingóságok­nak gépkocsin való fuvarozását. Az erre jogosító engedélyeket minden egyes viszonylatra, a körülmények figyelembevétele mellett, esetről­esetre, soronkívül adja ki a keres­kedelmi minisztérium, de csak azok részére, akik a közhasználatú gép­járművállalatokról szóló 1930: XVI. tc. alapján árufuvarozási gépjármű­vállalat fenntartására engedélyt nyer­tek. A Magyar Közhasználatú Gépjármű­vállalatok Országos Egyesülete a ren­delettel kapcsolatban tájékoztatásul közli, hogy a kérvényekben ponto­san fel kell sorolni 1. a fuvarozó cég nevét és címét, 2. a szállíttató nevét, címét és foglalkozását, 3. a szállítandó ingóságok hozzávetőle­ges mennyiségét szobaszám, illetve kocsirakományban, és annak jelle­gét is 4. a szállítási helynek vég­pontját. A kérvényeket a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályához rövid úton kell beadni. A fenti egye­sület tagjainak kérvényeit az egye­sület vezetősége összegyűjtve is to­vábbítja, amennyiben azok vidékről, a válaszbélyeg melléklésével Haag Dezső mérnök cimére (Budapest, IX., Boráros-tér 1., I. 5. alá) küldetnek, vagy a hivatalos órák alatt d. u. 4—6 között személyesen adatnak át V., Ferenc József-tér 5/6, I. em. 2. szám alatt. A minisztérium a kérdéseket so­ronkívül intézi el és az engedélye­ket 24 órán belül kiadja. örömmel kell a gépkocsiszállítás terén megadott ezt az első könnyí­tést fogadni és kívánatos, hogy a rendelet betartásával a fuvarozók tanúságot tegyenek ezzel kapcsola­tosan fegyelmezettségükről és meg­bízhatóságukról. Ezért kívánatos, hogy a szállítások lekötése előtt az engedélyt mindenki szerezze be, mert csakis ez biztosíthatja költözködé­sek zavartalanságát és nyújthat re­ményt további szállítási engedmé­nyekre. mmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Esztergom város tejellátása és a kisgazdák érdeke Az országos statisztika szerint Magyarországon minden emberre át­lagban napi 3 del. tejfogyasztás esik. Ezen alapon számítva városunk 18 ezer lakosa után naponta 5400 liter tejet igényel. Mely, ha a kórházak, iskolák, intézetek fokozottabb tej­fogyasztását figyelembe vesszük, tényleg meg is állja helyét. Ezen 5400 liternyi tejmennyiség részben helyi termelésből, részben behozatal Utján nyer födözetet. Vá­rosunk területén az 1933. évi tavaszi haszonállat-összeírás szerint 476 drb. fejős tehén van, túlnyomórészben kisgazdáink kezén. Ha ezek után számítjuk a napi tejhozamot, az or­szágos kisgazda-átlag szerint, mely naponta és darábonkint 6 liter, vá­rosunk helyi termelése kereken 2900 liter. Ennek folytán naponta 2500 liter idegen tejre volna még szüksé günk. A behozatali szükségletet ke­reskedőink a környékbeli gazdasá goktól és szövetkezetektől fedezik. De jön hozzánk olyan tej is, amely 50—60 km. távolságot tesz meg ten­gelyen és vasúton. Városunk napi tejszükségletének csaknem fele behozatal útján nyer fedezetet, mégis helybeli kisgazdáink tejüket nem tudják teljes egészében és a piacnak megfelelő átlagárban ér­tékesíteni. Mert ha valakinek átlag­ban napi 10 liter eladó teje van, állandó vevőt csak 8—9 kilenc li­terre fogadhat el, mert a tehenek tejhozama ingadozó. Befolyásolja az időjárás, takarmányozás, gondozás stb. külső behatások, a borjazási időszak, legeltetés vagy istállózás. A tejhozam ingadozása 5—15 °/o. Ennek folytán kisgazdáink kezén naponta az össztermelésük 5—15 °/o-a elhelyezetlen feleslegként ma­rad vissza. Mely mennyiség elég arra, hogy az amúgy is nehéz vi­szonyokkal küzdő tejgazdaság min­den hasznát elvigye és a tehéntar­tást irrentabilissá tegye Amint váró sunkban az évről-évre apadó tehén­létszámból sajnos szomorúan tapasz­taljuk, pedig hogy mit jelent egy te hén a kisgazda kezében a megélhetés és a gazdálkodási egyensúly szem­pontjából, azt a laikus ember el sem tudja képzelni. A tehén a kisgazda és — joggal mondhatom — minden gazda egyet­len tőkéje, amely naponta, egész éven át készpénzben adja meg hasz­nát és készpénzben értékesiti a belé etetett takarmányt is. A kisgazda a tejpénzből fedezi napi szükséges kiadásait: élelem, ruházkodás, gyer­mekek taníttatását stb. Tehén nélkül el sem képzelhető egy gazda, pláne akkor, ha a trágya­hozam közforgalmának értékét is szá­mításba vesszük. A tehéntartás irá­nyítja a kisgazda és nagyon sok zsellér embernek életét, különöskép­pen nálunk, Esztergomban, ahol úgyszólván egyetlen állattenyésztési ág gazdálkodásunk menetében. Éppen ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy kisgazdáink napi tejfeleslegét bele tudjuk kapcsolni az amúgy is importra szoruló helyi i kereskedelembe. Ez minden polgár­inak egyformán érdeke. De lehetet­len állapot az is, hogy a legszorgo­sabb munkaidőben kisgazdáink asz­szonyai fél napig álljanak naponta a piacon, 2—3 liter tejjel és a végén 12—13 fillérért kénytelenek legye­nek odaadni, amikor az átlagos for-< galmi ár literenkint 20 fillér. Többféle megoldáson tárgyaltunk és próbálkoztunk. Többen a szövet­kezeti alapon való értékesítést, má sok a szabad versenyt tartották he­lyesnek. Az előbbi azért nem alkal­mazható, mert a tejhozam 80—90 %-a el van helyezve minden külö­nösebb költség nélkül. A szabad­versenyben a pár literes tételekre széteső felesleg nem jöhet számításba. A gazdaérdekeltségekkel való tár­gyalás kapcsán az a megoldás kere kedett felül, hogy a felesleget egy­helyen összegyűjtve egy tételben kapcsoljuk a helyi kereskedelembe, akár a kereskedők, akár e célra kü­lön jelentkező vállalkozón keresztül. Minden kisgazdának megvan a maga régi vevője, aki a napi tej­produktumán >k körülbelül 80—85 százalékát megveszi. Tehát csu­pán a felmaradó 15—20 % elhelye­zését kéli megoldani, ami naponta Esztergomban összesen nem több, mint 150—200 liter, mely azonban az évadok szerint ingadozik is. A kereskedőknek is kell ismerni polgártársi kötelességet, ha egymá­son segíteni kell. Ne kössék le addig idegenből tejszükségletüket a gombamódra szaporodó iparszerűleg űzött tehenészetekben. Mert lehetet­len állapot az, hogy amikor naponta 2000—2500 liter tejet hoznak be, Esztergomba, a kisgazdáink két száz literje nem tud illő áron elhe lyezést találni itthon és ennek folytán jut válságba a tehéntartás, igy nem is csoda, ha naponta vér­zik el egy-egy kisgazda a piac mos­tohaságán. Tehéntartás nélkül pedig csődöt mond a termelés, nem lehet a földeket trágyaerőben tartani, ha­nyatlik a mezőgazdálkodás. A napokban értekezletre jönnek össze a helybeli kereskedők és kis gazda megbízottak a városházán a polgármester vezetésével. Reméljük, hogy meg lehet az utat találni a tej értékesítésére, közös megelégedéssel. Mert ha nem, nem marad más hátra, mint a tejrendeletnek a városunkra való kiterjesztését kérni a föld nvelés ügyi minisztériumtól, amikor is ki fognak szorulni a piacról azok, akik 1931. év első negyedében Eszter­gomba nem szállítottak tejet, revízió alá kerülnek azok, akik a tehéntar­tást iparszerűleg űzik és akkor a helybeli kisgazdák, de a környékbeli régi szállítók sem fogják adni a ke­reskedőknek 11 —14 fillérért a 20 filléres átlag forgalmi árú tejet. Schalkhds Ferenc. A 14. sz. „Holló" cserkészcsapatok XX. éves jubileuma A sors különös kedvezése foly­tán hazánk első vidéki cerkészcsa­pata a bencés főgimnázium Ifjú és öreg Hollói, a világjamboree eszten­dejében, ez év májusában ünneplik a csapat megalakulásának két év­tizedes jubileumát. Ritka jubileum ez, mert hiszen csak kevesen vol­tak a minden lekicsinylést és gúnyt eltűrő kezdeményezők, akiknek mun­káját azonban olyan nagyszerű aján­dék jutalmazta, mint a húsz esz­tendő alatt viszonylatban is elsők közé emelkedett magyar cserkész­mozgalom. Az esztergomi úttörők néhai Par­csami Henrik, és Werner Gyula fő­gimnáziumi tanárok 1912 őszén kezdték meg a szervezés munkáját és 1913 tavaszán alakult meg az első esztergomi cserkészcsapat, mely­nek hófehér zászlajára a fekete Hol­lót hímezték az első cserkészek édesanyjai. Az első fogadalomtétel emlékére május havában kegyeletes ünnepségekkel emlékeznek meg az öreg és Ifjú Hollók arról a napról, amelyen áldozatos úttörők elültették Esztergomban a cserkészmozgalom­nak azóta pompás virágzásba borult apró csemetéjét. Az ünnepségek során a fiatalok­kal együtt megújítják a húsz év előtt tett fogadalmat a ásapat első tagjai és mindazok, akik az elmúlt évek alatt viselték és szivükbe zár­ták a cserkész liliomot. A csapat alakító parancsnoka, újjászervezője és későbbi vezetői, valamint váro­sunk társadalmi életében tekintélyes szerepet szerzett öreg Hollók a tá­volba szakadt cserkésztestvérekkel ünnepi díszlakomán fognak talál­kozni, a fiatalok pedig ünnnepély keretében emlékeznek a nagyszerű eredményekben, kedves és felejthe­tetlen emlékekben gazdag húsz esz­tendőről. A fenti általános programmnak megfelelően a jubileumi ünnepségek egy egész napot betöltő tárgysoro­zatán ünnepies hálaadó istentiszte­let, hősi emléktábla megkoszorú­zása, fogadalomtétel és újítás a gim­náziumi sporttelepen, ünnepi dísz­lakoma, és délután a főgimnázium disztermébeni ünnepély szerepelnek. Az ünnepségek sikere érdekében szorgos munka folyik a csapatok­ban és azok bizonyára méltóak lesz­nek a „Holló" cserkészcsapatok szép és eredményes múltjához. Fogadjak melegséggel a filléres gyors sal érkező vendégeket Mint már jeleztük, ma, vasárnap reggel érkezik meg az első filléres vonat városunkba veszprémi és szé­kesfehérvári vendégeinkkel. Ismételten felhívjuk városunk kö­zönségét, hogy az ü -nepélyes fo­gadtatásnál a vasúti állomáson mi­nél számosabban vegyenek részt, hogy már ezáltal is kedvessé és fe­ledhetetlenné tegyük vendégeinknek városunkban eltöltött óráit. Felkér jük egyúttal a Baros Gábor , Horthy Miklós , Kossuth Lajos-utcák, Ferenc József-út és Káptalan-tér háztulajdo­nosait, hogy házaikat lobogókkal fel­díszíteni szíveskedjenek. A programm szerint a vendégeket hozó fillére? gyors reggel 9 óra 40 perckor érkezik a vasútállomásra, hol a város nevében Glatz Gyula polgármester fogja őket üdvözölni. Az üdvözlés után rendezett so­rokba állnak fel és a levente zenekar vezetésével a Hősök-szobrához vo­nulnak és azt megkoszorúzzák. In­nen zárt sorokban a levente-zenekar kísérete mellett felvonulnak a bazi­likába, hol szentmisét hallgatnak. A szentmise alatt az érseki tanítóképző énekkara szerepel dr. Pántol Márton képezdei tanár vezetésével. Orgonál Büchner Antal főszékesegyházi kar­nagy. A szentmise után csoportonkint megtekintik a kincstárt, a bazilikái kriptát, Szent István király születés­helyét és a várfokáról a lehetetlen a trianoni határt. Fél 1 órakor levonulnak a primás­palota elé, hogy tisztelegjenek Serédi Jusztinián bibornok hercegprímásnál, mely után ebédelni mennek a kije­lölt vendéglőkbe. Ebéd után veze­tők mellett a primási képtár, a ke­resztény múzeum és a város neve­zetességeinek megtekintése, valamint kirándulás a vaskapui turista mene­dékházhoz. Vendégeink délután 5 óra 25 perc kor induló hajóval hagyják el váro­sunkat s Budapesten keresztül tér­nek haza Székesfehérvárra, illetve Veszprémbe. A hajóállomásnál a fő gimnáziumi cserkész-zenekar fog hangversenyezni. Jelenjünk meg mi­nél többen a hajóállomásnál is l

Next

/
Thumbnails
Contents