Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-09 / 29.szám

2 ESZTERGOM é» VTDEKE, 1933. április 9. Nagy szótöbbséggel Felber Gyula dr. a kegyúri plébános Szép választás folyt le csütörtökön délelőtt 11 órakor a városházán. A képviselőtestület kegyúri plébánosválasztásra jött össze. A városháza épületén zászlók lengtek. A képviselők egymásután jöttek, de elütötte már a tizenegyet, mégis kevesen voltak. Csoportot lehetet látni az árkádok alatt és az emeleti folyosón is. Az emeleten ivet köröztek, titkos szavazás elrendelésére gyűjtöttek aláírást. Ez fölösleges gondosság volt, mert amúgy is titkos szavazás lett volna. A terem lassan megtelt. Csak ka tolikus képviselők jöttek. Meghívták ugyan a másvallású képviselőket is, de előre jelezték, hogy csak katolikus képviselők szavazhatnak. Imponáló volt a papképviselők megjelenése. Eljött a plébánosválasztásra Machovich Gyula dr. érseki helynök, Meszlényi Zoltán dr. prelátuskanonok, hercegprimási irodaigazgató, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Drahos János dr., Csárszky István dr., Török Mihály dr. és Krammer György prelátus kanonokok, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképzőintézeti igazgató és Számord Ignác c. kanonok. 11 óra után pár perc cel 57 képviselő volt jelen. Igen te kintélyes szám. Bevonult a tisztikar Glatz Gyula polgármesterrel az élen. A Hiszekegy elmondása után bejelentette, hogy a rendkivüli közgyűlés egyetlen tárgya a plébánosválasztás. Dr. Brenner Antal főjegyző felolvasta Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás leiratát, amely a jelöléseket tartalmazta. A plébánosi állásra kor szerinti, felsorolásban a következők adták be pályázatukat: 1. Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató, 2. Madaras Aurél esztergom szentgyörgymezői plébános, 3. Veszély Géza győrrévfalui plébános, 4. Mertán János dr. alesperes. dömösi plébános, 5. Felber Gyula dr. theológiai tanár, 6. Soltész István bajnai plébános, 7. Wenckheim Frigyes gróf fővárosi hittanár, 8. Keresztes János ipolytölgyesi plébános. Ezek közül Madaras Aurél és Mertán János dr. még a hármas jelölés előtt visszavonták pályázatukat. A biboros-hercegprimás ezek közül a következőket jelölte : I. he'yen Felber Gyula dr.-t, II. helyen Nádler Istvánt és III. helyen Wenckheim Frigyes grófot. Nádler István azonban a jelölés után az első helyen jelölt Felber Gyula dr. javára visszalépett. Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ki lesz a plébános. Hallatszott ugyan valamelyes hang gróf Wenckheim mellett, de ez egészen erőtlen volt, mert mint legutóbbi számunkban megirtuk, annak kiemelésével, hogy Felber Gyulát a biboros főpásztor első helyen jelölte, nemcsak a képviselők foglaltak állást pártkülönbség nélkül Felber Gyula dr. mellett, hanem a közigazgatás is. A szavazatszedő bizottság elnöke Fehér Gyula dr. nagyprépost volt. Mellette Brutsy Jenő és Hamza József funkcionáriuskodtak. Az első szavazat Felber Gyulára, a második Wenckheimre esett. Végeredmény: dr. Felber Gyula 42, gróf Wenckheim Frigyes 15 szavazatot kapott. Igy hát nagy szótöbbséggel dr. Felber Gyulát jelentette ki Glatz Gyula polgármester megválasztott plébánosnak. A képviselők lelkesen éljeneztek. A megüresedett kegyúri plébánosi szék új gazdát kapott, új idő veszi kezdetét az öreg templom kúriáján. Őszintén örülünk, hogy Felber Gyula dr. vette át ezt az örököt. * A választás után több képviselő elment a Katholikus Körbe, ahol Felber Gyula dr. a választás eredményére várakozott. Ez az üdvözlő csoport egyre nagyobbodott. Azután egy kis összejövetelre a Három Szerecsenben találkoztak. Elmondjuk, hogy kiket láttunk egymás mellett ülni a fehér asztal mellett ?.. Glatz polgármestert, Schwach Sándort, Nádler Istvánt, Vécs Ottót, v. SzivósWaldvogel Józsefet, Hermann Lajost, Brutsy Jenőt, Frey Vilmost, Kiffer Ferencet, Darvas Gézát, Toldy Jánost, Brenner Antalt, Csákváry Mihályt, Dudás Lászlót, Viola Ferencet, Sebők Ferencet, a két Kubovicsot, Nádler Rezsőt, Sántha Józsefet, Fo dor Tóth Jánost és még sokat, voltak vagy negyvenen. Megérti ugye, Esztergom közönsége, hogy mit jelent ez ?. . Felber Gyula összehozta azokat az embe reket, akik eddig egymással szemben álltak. Azzal megyünk a húsvéti ün népekbe, hogy Esztergom kapuján a béke kopogott. Igazi béke, amely az emberek szivébe is békét varázsol. Ez Felber Gyulának, az uj plébá nosnak az érdeme. Ha ezt a békét kiépítjük, Felber Gyula plébánosi munkáját áldás fogja kisérni. * Felber Gyula dr. 1890. szeptember 16-án született Mosonban. Pappá szentelték 1915. október 28 án. Egyetemi tanulmányait Rómában végezte, hol hittudományi és bölcseleti doktorátust szerzett. Később a bpesti Pázmány Tudományegyetem teológiai fakultása is bekebelezte doktorai közé. 1916—18-ig Balassagyarmaton működött helyettes hittanári működésben ugyan, de főpásztori utasításra a plébános segítségére kellett lennie a sokoldalú városi lelkipásztorkodásban is. 1918 ban Csernoch János hercegprímás az esztergomi hittudományi főiskola tanárának és a gimnazista papnövendékek lelkivé zetőjének nevezte ki, mely utóbbi hivatalt 12 évig töltötte be. Tanította a pedagógiát, egyházi szónok lattant, bölcseletet, jelenleg pedig az egyházjog tanára. Tagja a Szent István Akadémiának, a hercegprímás bizalmából pedig az egyházmegyei könyvvizsgá'ó bizottságnak, a zsi nati vizsgálóbizottságnak és t birája az érseki főszentszéknek. Eveken keresztül szerkesztője volt az Esz tergomban székelő Keresztény Sze retet Országos Gyermekvédő Műve hivatalos közlönyének, a „Katholikus Gyermekvédelemének, mely egyesületben még ma is működik titkári minőségben. Alig van temp lom, egyesület, melyben 15 évi itttartózkodása alatt nem fordult volna meg, nem beszélt vagy nem tartott volna előadást, ezért Esztergom népe ismeri őt, viszont ő is ismeri Esztergom életét minden vonatkozásban. Az „Arany Kakas" a színészek javára A városunkban vendégszereplő szintársu'at plakátjai már napok óta hirdetik az öreg Hollók műkedvelőinek felléptét f. hó 10-én hétfőn este V# 9 órakor a nehéz anyagi helyzetbe jutott színtársulat javára. Az öreg Hollók műkedvelői gárdája ezen szereplésével kapcsolatban azzal a kéréssel fordul a város közönségéhez és a különböző esztergomi műkedvelői gárdákhoz, hogy a sz'nészek megsegítésének ügyét tegyék magukévá és a hétfői „Arany Kakas" előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg, még akkor is, ha netalán már látták volna ezt a végtelenül bájos és kacagtató színdarabot. Kérik a közönséget, hogy tüntetőleg mutassák ki ezen előadáson való megjelenésükkel együttérzésüket a nemzet napszámosaival, akiket esztergomi tartózkodásuk alatt nem a művészet szeretetének és megértésének hiánya, hanem a saját gondjaik miatt nem tudtak eléggé támogatni. Ezen az előadáson leszállított hely árak lesznek nevezetesen 50, 80 és 100 filléresek, abban a reményben, hogy a megjelentek nagy száma mellett igy is el fogják érni az örreg Hollók a város tekintélyének megfelelő bevételt. Az öreg Hollók ezen segitő tevékenysége egyedül álló a színészet történetében és az egyik budapesti szinészeti szaklap már is élénken érF. hó 2-án, vasárnap tartotta az Országos Szent Gellért Egyesület a szentévet megnyitó diszgyűlését és kultuszdélutánját a bencésgimnázium dísztermében, melyet ez alkalommal az ünnepség jelentőségét kiemelő díszbe öltöztettek. Az ünnepség dr. Kamenszky Gyula alapító orsz. örökös elnök hazafias imájával kezdődött, mely után Horváth Detre dr. bencéstanár magas szárnyalású diszgyűlési megnyitójában foglalkozott a Szentévvel s megjelölte az irányokat, melyekben az egyesület munkája városunkban eredményeket jelenthet. Kamenszky Gyula dr. kultuszismertetőjében a Szentévek kegyelmi erejének tudja be a Szent Gellértkultusz fejlődését és terjedését. Majd részletezte az egyesület szentévi munkatervét. Horváth Anzelm bencéstanár gondolatokban gazdag ünnepi beszédében megkapó színekkel festette Prohászka és Apponyi nagyságát. Különös tetszéssé! találkozott e két apostol élete között vont párhuzam s mély meghatottságot váltott ki a buzdítás azzal a fogadással, hogy az Osztge által kezdeményezett Prohászka-Apponyi - kultuszban mindenki örömteljesen veszi ki részét. Elhatározta a diszgyűlés, hogy az ünnepi beszédet a megnyitóval együtt jegyzőkönyvbe foglalják. Az indítványok hosszú sorozatában Mike Lajos dr. kir. közjegyző „Apponyi beszédeinek külföldi nyelvekre való lefordítása" cimű, Szomor Felicián bencéstanár „A belvárosi stációrelifjei" és Vigh Endre dalos szövetségi elnök „Cselló a sacra mu sicában" cimű irányító indítványai a jövőre kiható értékeket jelentenek. Magasi Artúr dr. bencésköltő a „Kristály és kaméleon" cimű verseskötetéből adott elő a szentévi megnyitóval összhangzásban lévő költeményeket. A tetszés nyilvánítás szűnni nem akaró tapsviharrá vált, mi kor az egyesület tiszteletére irt Sz. Gellért ódáját adta elő. Mihailic Erna szavalóművésznő Petri Mór „Szent Gellért szobra" cimű költeményét adta elő a nála megszokott lelkességgel, színező erővel elénk varázsolta Szent Gellért püspököt, mint a székesfőváros védőszentjét. Mécs László és Magasi Artúr dr. költeményeinek előadása val is nagy sikert aratott. Szatzlauer Gyula Magasi bencéstanár verseiből szavalt el szintén néhányat kitűnő előadásban, melyekkel nagy terszést váltott ki a megjelent közönség köréből. deklődik az előadás iránt s megbízta helyi tudósítóját, hogy errő! az érdekes előadásról kimerítő tudósítást küldjön be lapjának. Az öreg Hollók műkedvelői nagy örömmel fogadták ezen hírt és most már fokozottabb mértékben elkövetnek mindent az ilyeténképen országos jelentőséget nyert segitő tevékenységük sikere érdekében. Külön meghívókat ezen előadásra költségkímélés okából nem küldöttek szét és arra ezúton hívják meg a város minden szépért és nemesért lelkesülő áldozatkész közönségét, annál is inkább, mert nem csak egy pompás színdarabbal örvendeztetik meg a megjelenőket, hanem épen a fenti híradásukkal kapcsolatosan minden néző városunk érdekét is szolgálja majd megjelenésével, amikor módot nyújt arra, hogy az egész országban elterjedt színházi újság egy nagysikerű előadásról számolhasson be, mellyel a műkedvelők révén segítette meg a hivatásos színészeket Eszter gom város közönsége. Székely Gyula a Magyar Miatyánk elszavalásával oly hatást ért el, hogy elhatározták, hogy a legközelebbi kultuszestre meghívják a vers iróját, Kiss Menyhértet, a Petőfi Társaság tagját. Az énekszámok között feltűnt a Wladár-féle Szent Gellért himnusz, melyet Kemény Miklós, a Turista Dalárda kiváló tenoristája énekelt a nála megszokott művészi átérzéssel. A magyar dal varázsereje Laping Ludovika és Obermayer Angéla együttesében teljes mérvben érvényesült. Vigh Endrét, a Dalosszövetség nagyérdemű elnökét a körútjain megszokott ünneplésben részesítették. Klasszikus számai és a magyar nóták sorozata feledhetetlen emléket jelentenek városunknak. Az elnökség Vigh Endrét felkérte, hogy a kerületébe tartozó 53 dalárdája kirándulásait ez évben városunkba is irányítsa. Ezt a Dalosszövetség elnöke örömmel megígérte és meghívta az egyesületet az idei különböző vidéki városokban tartandó ünnepségeire. Az alakulóban lévő Osztge zenekar, melynek közreműködő tagjai: Nemesszeghy István, Bérczy László, Rosenmüller Zoltán dr., Szomor Felicián, Nemesszeghy Gizi és ifj. Nemesszeghy István, ideális egységben való érvényesülése, összhangja a Wéber: Jubileumi nyitány fenségét élénken emelte ki és az ünneplő közönségben azt a gondolatot ébresztette, hogy ezen szentévi megnyitóünnepség emlékét is egy jubileumi nyitánnyal örökítsék meg. Végül Saly Arnulf dr. bencéstanár zárószava következett. Köszönetét fejezte ki a közreműködők áldó zatkészségéért és elismerését az ünneplők együttérző lelkességéért. A nagypénteki stációjárásra felhívó kálváriás emléklapok kiosztása után a kegyelettel ünneplő közönség a himnuszt énekelte el. Az ünnepséget követő értekezleten elhatároztak, hogy hódoló feliratot tejesztenek fel Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímáshoz és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáthoz. . Siessünk valamennyien a színészek megsegítésére filléreinkkel, melyekért aranyakat érő szórakozást kapunk: az „Arany kakas"-t. Uri divat ingek, nyakkendők, zokni, keztyű megbízható minőségben Keménynél. Gazdag műsorral folyt le az Osztge diszgyűlóse ós knltnszdólntánja