Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-02 / 27.szám

ezt a pár pengőt költő, de igen nagy­számú közönséget. Csalogassuk őket, nyújtsunk sok szépet, kellemest. Ezért van igen nagy jelentősége a fenti egyesületnek: széppé is teszi városunkat, s mutassuk ki fogunk fehérét, ami a legfontosabb nekünk : indirekt igen nagy hasznot is hajt. Ez az egyik oldal munkája s nem egészen utópisztikus álma. Ugyan ekkor a másik oldalon megdöbbenve kell észrevennünk azt, talán, ami pá ratlanul áll még a legkisebb bala­toni nyaralóhelynek kinevezett falucs­kában is, nem is szólva a kisebb, takaros városokról: szinte dübörögve folyik az utcán a szennyvíz, mely­nek eredetét hatalmas ammóniák pá­rolgása igen könnyen elárulja. Olvashatni csaknem az összes pályaudvarokon: látogassuk hazánk szépségeit, a virágos Esztergomot — s mit fog mondani az egyszer lépre jött? Elmeséli majd, hogy mitől vi­rulnak az esztergomi virágok : köny­nyű nekik, hiszen ott húzódik gyö­kereiknél a mindentadó nitrogén fo­lyócska — s illatuk állandó küzde­lemben van egymással — döntse el a boldog vikendező: mitől olyan kellemetlen azoknak a virágoknak illata — vagy a virágillatot nyomja e el az a másik ? S mindez nemcsak kellemetlen, hanem igen káros is lehet, s más, kisebb városocskában, ahol szintén nincs minden utca csatornázva, nem szépészeti, hanem a legszigorúbb közegészség elleni kihágásnak van minősítve. S ilyen nem virágos, hanem fo­lyócskával biró utcánk igen sok van : Horánszky-, Jókai-, Szent Anna-, Angyal-, Deák F.-, Bottyán-utca stb., sőt a Horánszky-utcai két ág egye­sül egy főágban, melynek ugyan nem nagy a futása, mert pechjére talál­kozik mégis egy csat mával, s kény­telen eltűnni. S duplán kellemetlen ez a víz azon utca lakóinak, melye­ket csak a szél szokott néha söpörni, s melynek több lakója az-utak felü­letes kezelését nagyszerűen e'sajá titva, amit máshol nem tud értéke­síteni, kiviszi az utcára; van ott minden: állati hulladék, szalma; először jönnek rá a verebek, utána a légysereg s ez nem is találhatna vegetációjára megfelelőbb helyet; sőt van olyan hely is, ahonnét a legnagyobb valószínűség szerint köz­vetlenül a disznó-állás alól vezet ki a csatorna az utcára ; kiabáló példá­ját látni ennek az Angyal-utcában. S mindez minek az eredménye : a legnagyobb lustaságé, s a szenny­nek kultusszá való emeléséé. Azért nem lehet az illetékes köröket okozni, hogy megcsökkent anyagi erejével minden irányú igényt nem tud ki­elégíteni, éppen polgárainak szegény­sége miatt — ellenben ahhoz már férhet némi szó, hogy ilyent meg­engednek. Mert van megoldási lehe­tőség, mely anyagi áldozatok nélkül is, legalább egyenlőre megoldaná a kérdést: kötelezzék a kiöntő lakó­kat, hogy a kertben emésztőgödröt ássanak s ez a tal^ajstruktura miatt semmi nehézségbe sem ütközik, he­lyet is kicsit foglal el, költségbe sem kerül s egy deszkadarabot rádobva, a légysereg számára is hozzáférhe­tetlenné van téve, s ha előbb jobbra ment, most balra kell a vizet stb. vinnie, s meg van oldva a probléma — csak egy a baj : igy rendjén van minden, de nem tudja a másikat boszantani. Ha ezt sikerülne keresztülvinni azoknak kik a szép Esztergom to­vábbszépitésén dolgoznak, kettős eredményt érnek el — s ha már megvan a kitűzött cél, minden esz­közzel (megintés, súlyos pénzbírság) a másik tábor ellen kell fordulni, de ha ez nem sikerül, nem szabad bánkódnunk amiatt, hogy szépítésre nem jut pénz, mert nagy tőke- s munkabefektetéseket eszközölni — i t, meg mindent megengedni pénz fecsérlés. — S talán még kedvező pénzforrássá is lehetne alakítani az ellenfél táborát: valami olyan meg­oldást kellene keresni, mely szerint az első hivatalos megintés dacára kiöntőket a legsúlyosabban lebirsá­golni — s az ebből befolyó pénze­ket pedig szépítésre lehetne fordí­tani. S ha csökken itt a bevétel: a cél felé közeledünk s virágos Esz­tergom, vendéged nem lépre jön s virágos hangulatban is távozik. Egy letelepült. HIBEK A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. biboros Főpász­torunk Budapestre utazott. Az Egy­házfejedelem ma az Emericana tag­jainak szolgáltatja ki az Úr testét, akik most végezték el húsvéti lelki­gyakorlataikat és szentgyónásukat. A hercegprímás ma délután érkezik vissza székhelyére. Az új pannonhalmi főapát be­nedikálása. A legutóbbi konzisztó­riumon prekonizált és pannonhalmi főapáttá kinevezett Kelemen Krizosz­tom apáttá leendő benedikálására Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primást, a bencésrendben egykori is kolatársát kérte fel. A biboros-her­cegprimás kész örömmel vállalkozott erre a funkcióra és az apátavatás, valamint a főapáti installáció napját húsvét hétfőjére tűzte ki. A szertar­tás reggel 9 órakor lesz a pannon­halmi székesegyházban. Az ünnep­ségre megígérte részvételét József és József Ferenc főherceg ís, akik a bencésrend öregdiákjai. Gyászmise IV. Károly király lelkiüdveért. Április 1-én, szomba­ton, IV. Károly király halálának év­fordulóján, a főszékesegyházban ün­nepélyes gyászmise volt, melyet Breyer István dr. felszentelt püspök pontifikált fényes segédlettel. Az Esztergomi Oltáregyesület lelkigyakorlatait a következő sor­rendben tartja a vízivárosi zárda ovodatermében: Ápr. 4 (kedd) dél­után 5 órakor elmélkedés. Ápr. 5 (szerda) 9 órakor szentmise és utána elmélkedés. Délután 5 órakor elmél­kedés. Ápr. 6 (csütörtök) 9 órakor szentmise és elmélkedés. Délután 4 órakor elmélkedés és szentgyónás Apr. 7 (fájdalmaspéntek) 8 órakor szentmise és szentáldozás Az ápri­lisi szentségimádás, minthogy virág­vasárnapjára esnék, a virágvasárnapi szertartások miatt elmarad. Szentmise a turistahajó utasai részére. Az első turistahajó ma, vasárnap, április 2 án érkezik meg Esztergomba. A megérkezés után, déli 12 órakor a Bazilikába vonul­A rajzoktatás mindig magas szín­vonalú volt a reáliskolában. Az 1867-iki párisi világkiállításon a magyar reáliskolák külön aranyérem­mel lettek kitüntetve, „Miután az esztergomi alreáliskola igazgatósága részvételével a kiállításban kivívott eredményhez (rajzaival) hozzájárult, különös örömömre szolgál igazgató­ságával ezen megtisztelő kitüntetést, amellyel a magyar tanügyet a nem­zetközi jury megörvendeztette, ezen­nel tudatni" — irta b. Eötvös Jó­zsef, akkori vallás- és közoktatás­ügyi magyar királyi miniszter. Nemes hagyományokat vett tehát át Háber János nagynevű elődjétől. És művészi rátermettségével, alapos elméleti képzettségével, fáradhatat­lan lelkes munkájával azokhoz mél­tónak bizonyult. Nyolc évi munká­jának eredményéről 1911. husvétjén (az intézet első érettségi vizsgálati évében) nagysikerű intézeti rajz­kiállítás keretében számolt be. A kövektező 1912. évben a drezdai IV. nemzetközi rajzoktatási kongresz­szusra a magyarországi főreálisko­lák képviseletében őt küldte ki a a közoktatásügyi minisztérium. A Rajztanárok Országos Egyesülete előbb választmányi, 1925 ben pedig igazgató tanácsának tagjává válasz­totta. A tankerületi kir. főigazgató min­den hivatalos látogatásakor teljes elismerését fejezte ki Háber János tanári működése felett. „A tankerü­let legderekabb eredményét állapit­hatom meg e téren ebben az inté­zetben." — „Ebben az intézetben a rajztanítás a legelsők közé tartozik." nak a kirándulók, ahol szent misét hallgatnak. A bazilikában mai nap­tól kezdődően, minden vasár- és ünnepnapon, a rendes, 6, 9 és l k 11 órai szentmiséken kivül déli 12 óra­kor is mutatnak be szentmisét, hogy igy a kirándulók is részesülhesse­nek a szentmise áldásaiban. Esztergomi Sport Horgász és Halász Egyesület 1933. évi április hó 2-án, vasárnap este 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Fürdő vendéglőben, melyre a tagokat ez­úton is tisztelettel meghivja az El­nökség. Keresztúti ájtatosság. Krisztus Urunk keresztrefeszitésének 1900 éves jubileuma alkalmából a szent­tamási kálvárián szomba'on, vasár­nap és hétfőn délután 5 órakor áj­tatosság lesz. Lelkigyakorlat. A belvárosi plé­bánia templomban dr. Lepold Antal prelátus kanonok férfiak részére tart lelkigyakorlatot április 6, 7, és 8 án este 8 órakor. Április 2, 3, és 4 ín keresztúti ájtatosságot tartunk a kálvárián. Az ájtatosság este 6 órakor kezdődik a „Jó-Pásztor" ká­polnánál, utána szt. beszéd. Sörös Ede búcsúztatása. Sörös Edének, a FürdŐ-szálló bérlőjének felmondtak. Ennek következtében a mult pénteken át kellett adnia a Fürdő szállót. Sörös Ede nem tudta tovább fizetni a horribilis bérössze­get. Abban reménykedett, hogy si­kerűi a Fürdő tulajdonosát belátásra bírnia, hogy kisebb bérösszeget fi­zessen, de sajnos ez nem sikerült. Uj bérlővel kötötték meg a szerző­dést. Igazán együtt érezünk Sörös Edével, mert mi tudjuk a legjobb m, hogy mennyit küzdött, mennyit ál­dozott a Fürdő-szállóért. Hat évig volt a Fürdő bérlője ós most, ami­kor már remény lett volna arra, hogy befektetéseinek, áldozatainak és — veszteségeinek végre, egy ki­sebb bérösszeggel a gyümölcsét is lássa, akkor egy hosszú áttelelés után távoznia kell. Sörös Ede min­dig arra törekedett, hogy jó vendég­lője, jóhirű vendéglője legyen. Ezt el is érte, mert az esztergomi idegen forgalomnak szinte középpontjában — „A rajzoktatás az intézetben mél­tán nevezhető mintaszerűnek." — Ezek és ezekhez hasonló dicsérő megállapítások fordulnak elő min­den főigazgatói látogatás jegyző­könyvében. 1928. március 4.-én ünnepeltük meg bensőségesen tanári szolgálatá­nak 25 éves jubileumát. A buda­pestvidéki tankerület kir. főigazga­tója, Gaal Mózes a tanári karral tartott értekezleten legteljesebb el­ismerését nyilvánította a jubiláns 25 éves tanitó-nevelő munkájáról, mely a tankerület legmagasabb,szinvonalú művészi rajzoktatás. És Őméltósága ekkor nemes veretű szavakban raj­zolta meg a jubiláns emberi és ta­nári portréját. „Valahányszor láttam tanári munkájának dicséretes ered­ményeit, — mondotta Őméltósága — mindannyiszor igaz meggyőződé­sem szerint adtam kifejezést teljes megelégedésemnek s mindannyiszor jóleső, meleg érzés hatotta át a lel­kemet, mert nagy öröm nekem mun­katársaim között látni a munkáját szerető, munkáját örömmel végző, az iskolát minden törekvésében tá­mogató, a kollegiális érzést ápoló magyar tanárt. — Nos hát, Háber János elvégezte a» maga munkáját egész férfiú képpen. Itt áll előttünk a maga becsületes, szeplőtlen tanári múltjával s illő, hogy e negyedszá­zados évfordulón feléje fordítsuk szivünket s megmondjuk neki, hogy tetőtől-talpig férfiú volt hivatásának teljesítésében, rátermettségében Isten­től áldott, lelkiismeretes munkájában példát adó, kollegiális érzésében Cipruslombok egy tanári sírhanton — Háber lános emlékezete — Született 1878-ban, a régi, boldog Nagy-Magyarországon, az Erdős­Kárpátok fenyőlombos ölében, Sáros­megyében. Rákóczi városában, a kassai fő­reáliskolában tett érettségi vizsgála­tot. Budapesten, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán kapott tanári oklevelet. Közben egyéves önkéntes volt a nagy hegyek és a gerinces emberek hazájában, Tirolban, a császárvadá­szoknál. Mindig lelkes katona volt, büszke az ezredére. És mindig ge­rinces ember maradt. És volt benne valami az Alpok szűzi titokzatossá­gából és megközelíthetetlenségéből. Szerette a természetet. Talán azért jött Esztergomba. Az esztergomi reáliskolánál 1903 március^ 24-én jelentkezett szolgá­latra. És meghalt 1933 március 24-ről 25-ére virradó éjjel. Ponto­san 30 év. (Amikor sok évvel ezelőtt az új tanári nyugdíjtörvény a már nyug­díjigénnyel biró tanároknak válasz­tást engedett a régi 30 évi és az új 35 évi szolgálat között, ő a 30 szolgálati évet választotta. De mindig minuciózus pontosság­gal betartotta, amit ígért, amit vál­lalt. 1914 augusztus elsején, mint nép­fölkelő főhadnagy vonult be Nyit­rára, a 14-es honvédekhez. Két egy­korú esztergomi ismerősével jelent­kezett a parancsnokságnál. Mind­hármukat a pótkerethez osztották be. A másik kettő megnyugvással fogadta a sors kedvezését, Háber János a menetszázadhoz jelentke­zett. Hiába próbálták őt erről le­beszélni, s azzal csalogatni hogy ha itthon marad, akkor mint tanárt, két hónap múlva úgy is fölmentik. Hol volt ő már két hónap múlva! Valahol a Szan vonalán védte szű­kebb hazáját, az Erdős-Kárpátok ha­tárát a muszka gőzhenger ellen. Egészen szürke lett hullámos szőke haja, mire a három és féléves szi­bériai hadifogságból hazatért. Itthon aztán néhány hónap alatt egészen összeszedte magát, tartása megint a régi délceg volt. Csak a kék szeme tekintetében maradt valami réve­dező, mint aki megszokta, hogy na­gyon messzire kell néznie, hogy — haza lásson. Hadifogságáról ritkán beszélt. Keveset. Akkor is leginkább a fehér hó birodalmának természeti viszonyairól, vagy a szibériai váro­' sok érdekes kultúrájáról mesélt. j Í • * i'&m • Hetvenötéves fennállása alatt a reáliskolának mindössze három rajz­tanára volt. Az iskola alapításától, j 1857-től kezdve egészen 1900-ig, I tehát 43 éven át, Kaán János, aka­i démiai festesz, (a híres bécsi festő, J Waldmüller tanítványa) városi kép­j viselő, a Ferenc József-rend lovagja tanította a szabadkézi (most: művé­: szí) rajzot és a geometriát; 1903­! tól 1933-ig, tehát 30 éven át Háber 1 János.

Next

/
Thumbnails
Contents