Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-02 / 27.szám

ezt a pár pengőt költő, de igen nagyszámú közönséget. Csalogassuk őket, nyújtsunk sok szépet, kellemest. Ezért van igen nagy jelentősége a fenti egyesületnek: széppé is teszi városunkat, s mutassuk ki fogunk fehérét, ami a legfontosabb nekünk : indirekt igen nagy hasznot is hajt. Ez az egyik oldal munkája s nem egészen utópisztikus álma. Ugyan ekkor a másik oldalon megdöbbenve kell észrevennünk azt, talán, ami pá ratlanul áll még a legkisebb balatoni nyaralóhelynek kinevezett falucskában is, nem is szólva a kisebb, takaros városokról: szinte dübörögve folyik az utcán a szennyvíz, melynek eredetét hatalmas ammóniák párolgása igen könnyen elárulja. Olvashatni csaknem az összes pályaudvarokon: látogassuk hazánk szépségeit, a virágos Esztergomot — s mit fog mondani az egyszer lépre jött? Elmeséli majd, hogy mitől virulnak az esztergomi virágok : könynyű nekik, hiszen ott húzódik gyökereiknél a mindentadó nitrogén folyócska — s illatuk állandó küzdelemben van egymással — döntse el a boldog vikendező: mitől olyan kellemetlen azoknak a virágoknak illata — vagy a virágillatot nyomja e el az a másik ? S mindez nemcsak kellemetlen, hanem igen káros is lehet, s más, kisebb városocskában, ahol szintén nincs minden utca csatornázva, nem szépészeti, hanem a legszigorúbb közegészség elleni kihágásnak van minősítve. S ilyen nem virágos, hanem folyócskával biró utcánk igen sok van : Horánszky-, Jókai-, Szent Anna-, Angyal-, Deák F.-, Bottyán-utca stb., sőt a Horánszky-utcai két ág egyesül egy főágban, melynek ugyan nem nagy a futása, mert pechjére találkozik mégis egy csat mával, s kénytelen eltűnni. S duplán kellemetlen ez a víz azon utca lakóinak, melyeket csak a szél szokott néha söpörni, s melynek több lakója az-utak felületes kezelését nagyszerűen e'sajá titva, amit máshol nem tud értékesíteni, kiviszi az utcára; van ott minden: állati hulladék, szalma; először jönnek rá a verebek, utána a légysereg s ez nem is találhatna vegetációjára megfelelőbb helyet; sőt van olyan hely is, ahonnét a legnagyobb valószínűség szerint közvetlenül a disznó-állás alól vezet ki a csatorna az utcára ; kiabáló példáját látni ennek az Angyal-utcában. S mindez minek az eredménye : a legnagyobb lustaságé, s a szennynek kultusszá való emeléséé. Azért nem lehet az illetékes köröket okozni, hogy megcsökkent anyagi erejével minden irányú igényt nem tud kielégíteni, éppen polgárainak szegénysége miatt — ellenben ahhoz már férhet némi szó, hogy ilyent megengednek. Mert van megoldási lehetőség, mely anyagi áldozatok nélkül is, legalább egyenlőre megoldaná a kérdést: kötelezzék a kiöntő lakókat, hogy a kertben emésztőgödröt ássanak s ez a tal^ajstruktura miatt semmi nehézségbe sem ütközik, helyet is kicsit foglal el, költségbe sem kerül s egy deszkadarabot rádobva, a légysereg számára is hozzáférhetetlenné van téve, s ha előbb jobbra ment, most balra kell a vizet stb. vinnie, s meg van oldva a probléma — csak egy a baj : igy rendjén van minden, de nem tudja a másikat boszantani. Ha ezt sikerülne keresztülvinni azoknak kik a szép Esztergom továbbszépitésén dolgoznak, kettős eredményt érnek el — s ha már megvan a kitűzött cél, minden eszközzel (megintés, súlyos pénzbírság) a másik tábor ellen kell fordulni, de ha ez nem sikerül, nem szabad bánkódnunk amiatt, hogy szépítésre nem jut pénz, mert nagy tőke- s munkabefektetéseket eszközölni — i t, meg mindent megengedni pénz fecsérlés. — S talán még kedvező pénzforrássá is lehetne alakítani az ellenfél táborát: valami olyan megoldást kellene keresni, mely szerint az első hivatalos megintés dacára kiöntőket a legsúlyosabban lebirságolni — s az ebből befolyó pénzeket pedig szépítésre lehetne fordítani. S ha csökken itt a bevétel: a cél felé közeledünk s virágos Esztergom, vendéged nem lépre jön s virágos hangulatban is távozik. Egy letelepült. HIBEK A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. biboros Főpásztorunk Budapestre utazott. Az Egyházfejedelem ma az Emericana tagjainak szolgáltatja ki az Úr testét, akik most végezték el húsvéti lelkigyakorlataikat és szentgyónásukat. A hercegprímás ma délután érkezik vissza székhelyére. Az új pannonhalmi főapát benedikálása. A legutóbbi konzisztóriumon prekonizált és pannonhalmi főapáttá kinevezett Kelemen Krizosztom apáttá leendő benedikálására Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimást, a bencésrendben egykori is kolatársát kérte fel. A biboros-hercegprimás kész örömmel vállalkozott erre a funkcióra és az apátavatás, valamint a főapáti installáció napját húsvét hétfőjére tűzte ki. A szertartás reggel 9 órakor lesz a pannonhalmi székesegyházban. Az ünnepségre megígérte részvételét József és József Ferenc főherceg ís, akik a bencésrend öregdiákjai. Gyászmise IV. Károly király lelkiüdveért. Április 1-én, szombaton, IV. Károly király halálának évfordulóján, a főszékesegyházban ünnepélyes gyászmise volt, melyet Breyer István dr. felszentelt püspök pontifikált fényes segédlettel. Az Esztergomi Oltáregyesület lelkigyakorlatait a következő sorrendben tartja a vízivárosi zárda ovodatermében: Ápr. 4 (kedd) délután 5 órakor elmélkedés. Ápr. 5 (szerda) 9 órakor szentmise és utána elmélkedés. Délután 5 órakor elmélkedés. Ápr. 6 (csütörtök) 9 órakor szentmise és elmélkedés. Délután 4 órakor elmélkedés és szentgyónás Apr. 7 (fájdalmaspéntek) 8 órakor szentmise és szentáldozás Az áprilisi szentségimádás, minthogy virágvasárnapjára esnék, a virágvasárnapi szertartások miatt elmarad. Szentmise a turistahajó utasai részére. Az első turistahajó ma, vasárnap, április 2 án érkezik meg Esztergomba. A megérkezés után, déli 12 órakor a Bazilikába vonulA rajzoktatás mindig magas színvonalú volt a reáliskolában. Az 1867-iki párisi világkiállításon a magyar reáliskolák külön aranyéremmel lettek kitüntetve, „Miután az esztergomi alreáliskola igazgatósága részvételével a kiállításban kivívott eredményhez (rajzaival) hozzájárult, különös örömömre szolgál igazgatóságával ezen megtisztelő kitüntetést, amellyel a magyar tanügyet a nemzetközi jury megörvendeztette, ezennel tudatni" — irta b. Eötvös József, akkori vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter. Nemes hagyományokat vett tehát át Háber János nagynevű elődjétől. És művészi rátermettségével, alapos elméleti képzettségével, fáradhatatlan lelkes munkájával azokhoz méltónak bizonyult. Nyolc évi munkájának eredményéről 1911. husvétjén (az intézet első érettségi vizsgálati évében) nagysikerű intézeti rajzkiállítás keretében számolt be. A kövektező 1912. évben a drezdai IV. nemzetközi rajzoktatási kongreszszusra a magyarországi főreáliskolák képviseletében őt küldte ki a a közoktatásügyi minisztérium. A Rajztanárok Országos Egyesülete előbb választmányi, 1925 ben pedig igazgató tanácsának tagjává választotta. A tankerületi kir. főigazgató minden hivatalos látogatásakor teljes elismerését fejezte ki Háber János tanári működése felett. „A tankerület legderekabb eredményét állapithatom meg e téren ebben az intézetben." — „Ebben az intézetben a rajztanítás a legelsők közé tartozik." nak a kirándulók, ahol szent misét hallgatnak. A bazilikában mai naptól kezdődően, minden vasár- és ünnepnapon, a rendes, 6, 9 és l

k 11 órai szentmiséken kivül déli 12 órakor is mutatnak be szentmisét, hogy igy a kirándulók is részesülhessenek a szentmise áldásaiban. Esztergomi Sport Horgász és Halász Egyesület 1933. évi április hó 2-án, vasárnap este 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Fürdő vendéglőben, melyre a tagokat ezúton is tisztelettel meghivja az Elnökség. Keresztúti ájtatosság. Krisztus Urunk keresztrefeszitésének 1900 éves jubileuma alkalmából a szenttamási kálvárián szomba'on, vasárnap és hétfőn délután 5 órakor ájtatosság lesz. Lelkigyakorlat. A belvárosi plébánia templomban dr. Lepold Antal prelátus kanonok férfiak részére tart lelkigyakorlatot április 6, 7, és 8 án este 8 órakor. Április 2, 3, és 4 ín keresztúti ájtatosságot tartunk a kálvárián. Az ájtatosság este 6 órakor kezdődik a „Jó-Pásztor" kápolnánál, utána szt. beszéd. Sörös Ede búcsúztatása. Sörös Edének, a FürdŐ-szálló bérlőjének felmondtak. Ennek következtében a mult pénteken át kellett adnia a Fürdő szállót. Sörös Ede nem tudta tovább fizetni a horribilis bérösszeget. Abban reménykedett, hogy sikerűi a Fürdő tulajdonosát belátásra bírnia, hogy kisebb bérösszeget fizessen, de sajnos ez nem sikerült. Uj bérlővel kötötték meg a szerződést. Igazán együtt érezünk Sörös Edével, mert mi tudjuk a legjobb m, hogy mennyit küzdött, mennyit áldozott a Fürdő-szállóért. Hat évig volt a Fürdő bérlője ós most, amikor már remény lett volna arra, hogy befektetéseinek, áldozatainak és — veszteségeinek végre, egy kisebb bérösszeggel a gyümölcsét is lássa, akkor egy hosszú áttelelés után távoznia kell. Sörös Ede mindig arra törekedett, hogy jó vendéglője, jóhirű vendéglője legyen. Ezt el is érte, mert az esztergomi idegen forgalomnak szinte középpontjában — „A rajzoktatás az intézetben méltán nevezhető mintaszerűnek." — Ezek és ezekhez hasonló dicsérő megállapítások fordulnak elő minden főigazgatói látogatás jegyzőkönyvében. 1928. március 4.-én ünnepeltük meg bensőségesen tanári szolgálatának 25 éves jubileumát. A budapestvidéki tankerület kir. főigazgatója, Gaal Mózes a tanári karral tartott értekezleten legteljesebb elismerését nyilvánította a jubiláns 25 éves tanitó-nevelő munkájáról, mely a tankerület legmagasabb,szinvonalú művészi rajzoktatás. És Őméltósága ekkor nemes veretű szavakban rajzolta meg a jubiláns emberi és tanári portréját. „Valahányszor láttam tanári munkájának dicséretes eredményeit, — mondotta Őméltósága — mindannyiszor igaz meggyőződésem szerint adtam kifejezést teljes megelégedésemnek s mindannyiszor jóleső, meleg érzés hatotta át a lelkemet, mert nagy öröm nekem munkatársaim között látni a munkáját szerető, munkáját örömmel végző, az iskolát minden törekvésében támogató, a kollegiális érzést ápoló magyar tanárt. — Nos hát, Háber János elvégezte a» maga munkáját egész férfiú képpen. Itt áll előttünk a maga becsületes, szeplőtlen tanári múltjával s illő, hogy e negyedszázados évfordulón feléje fordítsuk szivünket s megmondjuk neki, hogy tetőtől-talpig férfiú volt hivatásának teljesítésében, rátermettségében Istentől áldott, lelkiismeretes munkájában példát adó, kollegiális érzésében Cipruslombok egy tanári sírhanton — Háber lános emlékezete — Született 1878-ban, a régi, boldog Nagy-Magyarországon, az ErdősKárpátok fenyőlombos ölében, Sárosmegyében. Rákóczi városában, a kassai főreáliskolában tett érettségi vizsgálatot. Budapesten, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán kapott tanári oklevelet. Közben egyéves önkéntes volt a nagy hegyek és a gerinces emberek hazájában, Tirolban, a császárvadászoknál. Mindig lelkes katona volt, büszke az ezredére. És mindig gerinces ember maradt. És volt benne valami az Alpok szűzi titokzatosságából és megközelíthetetlenségéből. Szerette a természetet. Talán azért jött Esztergomba. Az esztergomi reáliskolánál 1903 március^ 24-én jelentkezett szolgálatra. És meghalt 1933 március 24-ről 25-ére virradó éjjel. Pontosan 30 év. (Amikor sok évvel ezelőtt az új tanári nyugdíjtörvény a már nyugdíjigénnyel biró tanároknak választást engedett a régi 30 évi és az új 35 évi szolgálat között, ő a 30 szolgálati évet választotta. De mindig minuciózus pontossággal betartotta, amit ígért, amit vállalt. 1914 augusztus elsején, mint népfölkelő főhadnagy vonult be Nyitrára, a 14-es honvédekhez. Két egykorú esztergomi ismerősével jelentkezett a parancsnokságnál. Mindhármukat a pótkerethez osztották be. A másik kettő megnyugvással fogadta a sors kedvezését, Háber János a menetszázadhoz jelentkezett. Hiába próbálták őt erről lebeszélni, s azzal csalogatni hogy ha itthon marad, akkor mint tanárt, két hónap múlva úgy is fölmentik. Hol volt ő már két hónap múlva! Valahol a Szan vonalán védte szűkebb hazáját, az Erdős-Kárpátok határát a muszka gőzhenger ellen. Egészen szürke lett hullámos szőke haja, mire a három és féléves szibériai hadifogságból hazatért. Itthon aztán néhány hónap alatt egészen összeszedte magát, tartása megint a régi délceg volt. Csak a kék szeme tekintetében maradt valami révedező, mint aki megszokta, hogy nagyon messzire kell néznie, hogy — haza lásson. Hadifogságáról ritkán beszélt. Keveset. Akkor is leginkább a fehér hó birodalmának természeti viszonyairól, vagy a szibériai váro' sok érdekes kultúrájáról mesélt. j Í • * i'&m • Hetvenötéves fennállása alatt a reáliskolának mindössze három rajztanára volt. Az iskola alapításától, j 1857-től kezdve egészen 1900-ig, I tehát 43 éven át, Kaán János, akai démiai festesz, (a híres bécsi festő, J Waldmüller tanítványa) városi képj viselő, a Ferenc József-rend lovagja tanította a szabadkézi (most: művé: szí) rajzot és a geometriát; 1903!

tól 1933-ig, tehát 30 éven át Háber 1 János.