Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-02 / 27.szám

1933. április 2 ttaáTUKGOftl éi VIDÉKE. is meg lesz bizonnyára a hajlandó­ság különösen az a szociális gon dolkozás, hogy ma munkaalkalmakat kell teremteni. Záróra meghosszabbítás az összekötő hídon Kereskedelmi társulalunk elnök­sége már nagyon régen forszirozza közérdekből, hogy este 11 óráig le­gyen szabad a közlekedés a párká­nyi hidon és ez irányú kérvénye a belügyminisztertől most érkezett le véleményezés céljából az esztergomi álamrendőrséghez. Sütő István dr. rendőrfogalmazó magához kérette Lenkei Emil társ. elnököt, akivel le­folytatott tanácskozás után az esz­tergomi rendőrség pártolóan terjeszti fel a kívánságot, mégis azzal a meg­szorítással, hogy egyenlőre csak ápr. 15-lcl, szept. 15-ig próbaképpen en­gedélyezzék a 11 óráig tartó közle­kedést. Az engedélyhez azonban a pénz­ügyminiszter és a keresk. miniszter, de főleg a cseh hatóságok hozzájá­rulása is szükséges. Lenkei szerdán délután tisztelgett Lingauer Sándor dr főispánnál is, akinek élőszóval meg­indokolta a kérelem teljesítésének közgazdasági fontosságát. A főispán az előterjesztést nagy érdeklődéssel hallgatta meg és megígérte, hogy a magyar részről jelentkező nehézsé­geket igyekezni fog elhárítani. Esztergomi szempontból nagyon szí vesén látnók, ha a hidnak estén­ként hosszabb időn át való nyitva­tartása révén idegenforgalmunk nö­vekedne, mert pl. Komáromban az újonnan megnyitott Hauk-féle mo­dern vendéglő és kávéház ugyszól ván minden este telve van cseh­komáromi vendégekkel, akik a mi légkörünkben jól érz k magukat De a magyarok is könnyebben meh t­nek túloldali ismerőseikhez, mert nem kell 9 órára haza rohanniok. Minden fillér forgalmi többlet fon­tossággal bír leszegényedett lakos Ságunkra és nemcsak egyes iparág­nak, hanem mindenki élvezné a na­gyobb pénzforgalom előnyeit. mtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az Esztergomi Takarékpénztár Bt. közgyűléséről Városunk legnagyobb tekintélyű és legrégibb pénzintézete, az Eszter­gomi Takerékpénztár Rt., most hozta nyilvánosságra 1932. üzletévi zár­számadásait, melyben kibocsájtotta az április hó 2-án tartandó ünne­pélyes közgyűlése meghívóját. Az igazgatóság meleghangú külön jelentésben számol be arról, hogy az intézet vezetője, Etter Ödön, el­nök-vezérigazgató a lefolyt évben töltötte be az intázetnéi 40 éves működését, mely alkalomból az in­tézet igazgató-tanácsa és tisztviselő­kara már korábban, az igazgatóság pedig március 20-án tartott ülésé­ben méltatta a jubiláns kiváló érde­meit. Páratlan sikerű eredményes munkásságát megbecsülve az igaz­gatóság a ritka évforduló alkalmá­ból a közgyűlésen nagy ünneplés­ben fogja részesíteni a jubiláns ve­zetőt és indítványt tesz, hogy arc­képe a tanácskozó terem részére megörökíttessék. Az intézet beszámolójából látjuk, hogy a mult évi eredményeiben szin­tén megérződik a világgazdasági krízis hatása, de ez nem befolyá­solhatta azt a tökéletes bizalmat, mely a nagymultú pénzintézet iránt változatlan megvan. A mérlegelésnél és az osztalék megállapításánál az intézet hű maradt hagyományos üz­leti politikájához, melyet a tisztázat­lan világgazdasági helyzet külön is kívánatossá tesz. E gondos előre­látás jut kifejezésre a bőséges tar­talékolásokban is. A március 20-án tartott igazgató­sági ülés megállapítván a mérleget és nyereségfelosztási tervezetet, a közgyűlésnek részvényenkinti 4 P 20 fillér osztalék kijárultatásra fog mert, igazán nagyszerűen lövő Mann­licher-karabélyát és 1000 lépés irány­zóval leadok egy lövést a vezérsu­tára, egy öreg matrónára. Az nagyot szökik és roskadozva eldől. Még egy lövést adok le az összeugrott és a veszedelemről kétségkívül sejtelem­mel sem biró meghökkent csapat egy fiatal sutájára, az jelzi is a lö­vést és elrobognak. A helyben ma­rasztott sutát elvittük a konyhás al­kotmányon, a másikat pedig Rudolf Béla százados nyug. esztergomi já­rásbirósági elnök, százada fogyasz­totta el gulyásnak és pörköltnek jó egészséggel. Iiy lövéseket itthon so­hasem mertem produkálni! Isten ments is tőle. 1923 januárjában szigorú rende­letet kaptam egy nagyobb vaddisznó beszállítására. Elég magas és puha havunk volt, a Lóhegyen meg is közelitettem vackán egy jó kant, de egy csapat szarvassuta felugrasztotta előttem. A Stefi vadőrünket a nyo­mán hagytam, én pedig előre siet­tem a Baitenszárokba, az ismert disz­nóváltóra. A kan csakugyan megjött a vadőr előtt és amint a patak sű­rűjéből kilépett, ifyaktövön lőttem a 9.5 Schönauerrel, menten visszaro­gyott a patak medrébe. Odasiettem és csalódottan látom, hogy a kan a Lóhegyfarok meredek oldalán felfelé iparkodik. Hát ezt meg kell állítani, gondolom, s amenyire a sűrű bük­kös engedte, egy kis tisztást keres­tem, hogy egy jobban lőtt golyóval meg állítsam. Ez sikerült is, mert a disznó nagyon jól jelezte a golyót irányt változtatott és lefelé fordult, nemsokára pedig elfeküdt. Most hát megnéztem, hogy és hová lőttem az első golyót. Hát bizony az első go­lyó ottmarasztotta a kant, az betemet­kezett a patakárok hófúvásába, úgy hogy felülről nem láthattam. Való­színűleg hajtás közben csatlakozott hozzá egy kapitális koca a második golyóval azt lőttem meg kan helyett. Mire a két disznót nagynehezen ki­hurcoltuk az útra, megjelent a má­sik vadőrünk is, a néhai öreg Dreise, aki sárga volt az irigységtől, mert ő napok óta kereste ezt a lóhegyi kant és rászól a Stefire, hogy ne bántsa a kan sortéit, semmi köze hozzá nem ő lőtte. De azért ő maga nyomban elkezdette tépegettni, mint­ha ő lőtte volna, vagy mintha ehhez jussa volna. 4 * * # Mikor Hajabácsot az orosz harc­térről hosszú, nehéz három évi szol­gálat után szerencsésen visszaszerez­tük, a melle tele volt kitüntetéssel és tisztes hosszú fekete szakállt ho­zott magával. Nagy rábeszélléssel, félig-meddig illetéktelen parancs­szóra sikerült rábírni, hogy ezt a szakállt hagyja meg. Ma is megvan! Hát én kívánom neki, hogy ez a szép szakáll még hosszabbra nőjjön és érje meg az öregség havát olyan szűzi tisztaságban, mint a börzsönyi hegyek bükkösei az ő téli fehér­ségükben. javaslatot tenni, mely osztalék 6 % kamatnak felel meg és a jelenlegi legmagasabb betétkamat felett áll. Az 1932. üzletév nyomasztó ha­tása az egyes üzletágak forgalmá­ban jelentkező csökkenésben is meg­nyilvánul, így a világszerte tapasz­talható betétcsökkenésnek szintén érezhető hatása jelentkezett, de még így is 2.553,921 pengő idegen tőkét kezel betétként az intézet. Mérlegéből kiemeljük az alábbi jelentősebb számadatokat: Váltó­tárca 6.903,723 pengő, értékpapír­állomány 229,614 pengő, kötvény­kölcsönök 164,066 pengő, ingatla­nok 1.168,048 pengő, alap- és tar­taléktőkék 1.625,949 pengő, nyugdíj­alap 363,296 pengő, nyereség 143,061 pengő, melyből a mult évi 30,000 pengő áthozat figyelembevételével 113,061 pengő áll felosztásra a köz­gyűlés rendelkezésére. A gazdasági helyzet fokozatos romlása, a bankzárlat és a mind nehezebbé váló életviszonyok foly­tán általánosságban oly pénzössze­gek vonattak ki a pénzintézeti for­galomból, melyek addig állandó jel­legű betétként szolgálták a közgaz­daságot. E változásokkal szemben a nagyközönség bizalma változatlan maradt az intézettel szemben, amit eléggé bizonyít, hogy a múlttal szemben alig csökkenő mérvben új betétek helyeztettek el az intézetnél. Igaz, hogy a legnehezebb időkben is minden igényt, rendszerint felmon­dás nélkül elégített ki az intézet. A jelentés beszámol még a Szent István artézi strandfürdő-telep újabb fejlesztéséről, a fürdőt a mult év­ben 54.593 személy látogatta, mely szám élénken jelzi azt a fontossá­got, melyet a fürdő városunk ide­genforgalma megteremtése érdeké­ben elért. örömmel jelezzük, hogy a társaság lapunkat, az „Esztergom és Vidéké"-t hivatalos lapjaként tünteti fel alap­szabályaiban. Az igazgatósági jelentés mély rész­véttel emlékezik meg az intézet volt elnöke, Bleszl Ferenc kincstári fő­tanácsos, kir. tanácsos és Palkovics László alispán, igazgatósági tag el­hunytáról és elismerése kifejezésé­vel Wipplinger Ödön dr. társulati ügyész nyugalombavonulásáról. A megüresedett ügyészí állásra egy­hangú lelkesedéssel Mattyasóvszky Béla dr. választatott meg. A vasárnap d. e. 11 órakor tar­tandó ünnepélyes 88-ik közgyűlé­sén leendő részvételre úgy a fővá­rosból, mint a vidéki pénzintézetek­től számosan jelentették be érkezé­süket. A vidéki részvényes és a vendég résztvevők társas ebédre fognak a Fürdő Szálloda nagyter­mében összejönni. Életbelépett az adóemelés Kedden jelent meg az a pénzügyi rendelet, mely az egyenes adók után fizetendő rendkívüli pótlékokról és adótételek felemeléséről intézkedik. Főbb részei a következők. A házadó után kétféle pótlékot keli fizetni a tulajdonosoknak: a nyers házbérjövedelem 5°/o-át és a kivetett házadó 20°/o-át. E kétféle adó együttes kulcsa a fővárosban a fővárosban a házadóalap 8 4, a vi­déki városokban 8 2, a kis- és nagy­községekben pedig 7 8% a. Azok után az épületek után, amelyeket a tulajdonosok maguk használnak, a községekben 5%-os rendkívüli pót­lékot kell kivetni. A jövedelemadó pótlékát kétsze­ressére emelték fel azoknál, akiknek a mult évi jövedelemadója a 160 pengőt meghaladta. Az adóhatósá­gok április 5 éig kötelesek kivetni a többletet, de ezt a folyó év első fe­lére ezt akkor is be kell fizetni, ha a rendkívüli pótlék kivetése még nem történt meg. A jövedelemadó alanyai iulius 1-től a megállapított adó 60°/o át kötelesek rendkívüli pót­lék cimén megfizetni akkor is, ha nincs megfelelő jövedelmük. A vagyonadó pótlékot, amely 100°/o os, a vagyonadóval kell ki­vetni. A rokkantellátási adót kétsze résére emelték fel. Munkabér, magánszolgáltatási és tandemekből származó jövedelmek után a megállapított adótételek 25 Vo-kal felemelt összegét kell külön­adó cimen fizetni. 120—140 pengő havi jövedelem után a különadó 2 pengő, 140—160 pengő után 2'50 pengő, 200—220 pengő után 5 pen­gő, 280—300-ig 9 P, 400—420-ig 16 P, 500—520-ig 23'50 P, 600— 640-ig 32 50 P, 800-840-ig 55 P, 1000—1040 pengő után a különadó 80 pengő, 10.000 pengőn felül az adó az illetmény 25°/o-a. Az autóadót a teherkocsiknál áp­rilis elsejétől kétszeresére emelték fel. Külön értesítés nélkül kell befi­zetni az adópótlékokat, mert a mi­niszter rendelete szerint ezeknek összegét minden adózó a már ki­kézbesitett fizetési meghagyás alap­ján minden nehézség nélkül kiszá­míthatja. Súlyosan fogja érinteni az adói­kat részletekben fizető embereket az a rendelkezés, hogy az egyéb köz­szolgáltatások befizetésére kapott részletfizetések és fizetési halasztá­sok a rendkívüli pótlékokra nem ter­jed ki. A végrehajtási utasítás még külön figyelmeztetést intéz a községi és városi közegekhez, hogy az 1933. év első felére járó pótlékokat, illető­leg a felemelt adókat pontosan szed­jék be. Városszépítést tiszta utakkal A Sétahelyszépítő Egyesület mű­ködéséről szóló jelentést olvasva erő­södött meg bennem az elhatározás, hogy erre vonatkozólag észrevételei­met közöljem, önként merül fel az emberben a kérdés: érdemes-e ott egy fillért is befektetni az egyik ol­dalra, ahol a másik oldalon talán megkétszerezett erővel rontanánk le mindent. Szomorúsággal tölti el a bevételek csökkenése, sőt teljes el­maradása azokat, kik fel akarják emelni, kedvessé, idegenek előtt von­zóbbá tenni városunkat — s ebb n ha elsősor an szép érzéke vezetné is csak az illetékes köröket, akkor is mennyire támogatni kellene minden­kinek ; de nemcsak szép érzékről, zsebre menő dologról van itt szó ! Nem mindegy nekünk, hogy ki­felé milyen a vélemény rólunk ; kü­lönösen most, mikor a folyton romló gazdasági helyzet a máskor külföl­dön, vagy nagyobb hazai fürdőkön üdülő vendégeit, kiknek mindjobban megcsappanó jövedelme mindig ke­vesebb költségű nyári üdülést enged meg, akarjuk s a város polgárainak anyagi érdekeit tekintve kell is ma­gunkhoz csalogatni. S nekünk, esztergomiaknak olyan helyzeti adottságunk van, amit más város igen szívesen nagy pénzeken váltana meg, ha lehetne ; mert hiába, a vikendközönséget csak Budapest ontja az egész országba ; láthatjuk ezt az összes balatoni fürdőhelyeken. S az egy két hetes nyaralások so­kaknál leapadnak egykét napra; miért ne hódítanók el magunknak

Next

/
Thumbnails
Contents