Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-30 / 26.szám

Mátéffy győri sajtóperében elrendelték a további bizonyítást Ismeretes az a sajtóper, amelyet Mátéffy Viktor prépost, országgyű lési képviselő Kenéz Kellner József tatai hírlapíró ellen indított. A győri törvényszék a tanuk kihallgatása után Kenézt 6 hónapi fogházbünte­tésre ítélte. Fellebbezésre kerülvén a sor, a győri Ítélőtábla most tár­gyalta az ügyet. Pákh János dr. védő előadta, hogy Mátéffy Viktor­nak a törvényszéki itélet óta le kell lett mondania a plébánosi állásáró­és ellene vagyoni zárlatot rendeltek el, mert a káptalannak 740 ezer pengős kárt okozott. Kérte a védő, hogy Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgatót ismételten hallgassa ki a biróság. Berényi Róbert dr., Mátéffy képviselője ellenezte az újabb bizo­nyítást, a biróság azonban azt mégis elrendelte. A tárgyalást bizonytalan időre elhalasztották. Izgalmas jelenetek az ipartestűlet közgyűlésén Az esztergomi ipartestület március 25-én, az elmúlt szombaton évi köz­gyűlést tartott. Hermann Lajos elnök pár szóval megnyitotta a gyűlést és erélyes szavakkal az iparosságot nagyobb összetartásra szólította fel. Az elnöki megnyitó után Vécs Ottó jegyzői jelentése következett, amely­nek bevezetésében általános vonat­kozású tárgykörben mozgott, majd rámutatott arra az egyedüli teendőre, amellyel az iparosság helyzetén se­gíthetünk. Az egyedüli teendő — mondotta Vécs Ottó — az esztergomi iparos­ság összetartását kiépíteni. Ha van erős összetartás, nem szabad szüne­telni annak hangoztatásával, hogy amikor az egész országban össze­roppanás előtt áll az iparosság, az esztergomi iparosság az összeroppa­násnak közvetlenül érzi csapásait, itt élünk a határon teljesen megbé­nultan és sok sebből vérezve, eddig hiába várva segítséget. Egy ember vagy több ember hangja nem hal­latszik messzire, de ha az egész ipa­rosság összefog és hangját hallatja, a hang messzire jut és még azok is meghallják, akik nem akarják meg hallani. Nem szabad hallgatnunk, nem szabad a kétségbeesés szótlan­ságába sülyednünk, hanem össze fogva, bátran, gerincesen ki kell lép­nie az esztergomi iparosságnak a küzdelem porondjára. Ha a küzde­lem során egy iparosnak baja esnék, az össziparosság álljon melléje. A jelszó az legyen: egy mindnyájun­kért, mindnyájunk egyért I A küzde lem alatt tárjuk fel helyzetünk ve­szedelmét, tudjunk tisztelettel kérni, de ha ez nem használ, tudjunk pa­naszunk szavából lángostort is fonni. Nem az iparosság okozta magának a rettenetes bajokat, tehát joga van ahhoz, hogy védelme mellett necsak a panaszokat mon'dja el, hanem az okokra is rámutasson. Az összetar tás, a határozott magatartás és az iparérdekek védelmében erőt és vé­delmet ad. Erővel és tekintéllyel pe­dig eredményeket, lehet elérni, olyan eredményeket, amelyek nemcsak az iparos sorsát viszik előbbre, ha­nem amelyek az egész polgárságra is éreztethetik hatásukat. Uj időket élünk, mélyen tisztelt Közgyűlés. A tegnap iparosa óriási módon különbözik a ma iparosától. A ma iparosa pedig a holnap ipa­rosától. Nekünk tehát a ma és hol­nap iparosának az érdekeiért kell küzdenünk. A küzdelem eszköze igy természetesen megváltozik, mert a­milyen eszközzel a tegnap iparosa küzdött, ugyanazzal mi nem küzd hetünk. A tegnap iparosa munkában, keresetben, mondhatni jólétben élt, ma pedig az egész vonalon nincs jólét. A ma és holnap iparosának a küz­delmi eszköze csak egy lehet: az érdekszervezettség. Az érdekszerve­zettségnek kell biztosítania az ipa­rosság erejét és tekintélyét, később a helyzetének javulását, anélkül, hogy érdekszervezettsége más társa­dalmi osztályok kárára lenne. Az ér­dekszervezettség megteremtése céljá­ból — az ipartestület hivatalos ak­tivitásán kivül, de feltétlenül az ipar­testület hivatásának megfelelően — olyan önzetlen és hivatott iparosve­zetőknek kell kezébe venni az ipa rosság sorsának intézését, akik min denkor az iparosság érdekeit tartják szem előtt és azt meg is tudják vé­deni. Kérdezni kell evégből, hogy hol volt eddig az iránytító kéz, ki intézte az iparosság sorsát, kérdezni kell azt is, hogy hol volt a múltban az iparosság álláspontja Esztergom és a polgárság helyzetét közelről érintő kérdésekben ? Egyedül csak a vá r osi közgyűlésen hallottunk védő vagy sürgető felszólalást olyan kép­viselők részéről, akik szivükön vise­lik az iparosság kétségbeejtő sorsát. Ezek a képviselők, akik között több iparosképviselő van, a legteljesebb elismerést érdemlik, annál is inkább, mert önzetlen munkát végeztek, Az esztergomi iparosság sorsának* jobbrafordulását nem a ma hozza meg, hanem a holnap. Sajnos, ipa rostársadalmunkat olyan szellemben nevelték, helyesebben szoktatták, hogy ne legyen álláspontja, ne legyen hangja a polgárság életkéráéseiben Ez a szellem odajuttatta az iparos­ságot, hogy fel forgácsolódott az ereje, nem alakulhatott ki álláspontja, nem tudta kifejezésre juttatni meggyőző, dését, legfőképpen pedig nem érvé­nyesíthette tekintélyét, amely gátat tudott volna vetni az iparosérde­kek kisebbítésének és megcsorbitá sának. Amint más városokban van az iparosságnak befolyásoló hatása, ami kor érdekeiről van szó, ugy Eszter­gom iparosságának is kell súllyá biró szavát hallatnia, ha nem akarja, hogy elvesszék a némaságba. Nem szabad elfelejteni, hogy az iparosság érdeke közös az összpolgárság ér de kével, mert az iparosság fontos szer­ve Esztergom testének. Ha beteg va lamilyen szervünk, beteg az egész test. Akkor tehát, amikor az iparosság létérdekeiről van szó, kétszeres meg értést kell kérnünk a hivatalos vá rostól, az iparosság részéről pedig kétszeres összetartást. Ne múljon el nap az iparosérdekek hangoztatása nélkül, ne szűnjünk meg munkál kodni abban, hogy az iparosság ösz szetartását acélossá kovácsoljuk Mindez azonban csak akkor sikerül, ha az iparosság élére olyan iparos vezetők állanak, akik tudásukkal, kép zettségükkel, gerinces magatartásuk­kal, kezdeményezéssel és önzetlenség gel az iparosság érdekeit diadalra is tudják vezetni. A közgyűlés éljenzéssel fogadta Vécs Ottó jelentését, de alig hang zott el az utolsó éljen, Etter Jenő dr. iparhatósági biztos felpattant he­lyéről és izgatott hangon azt indít­ványozta, hogy a közgyűlés térjen napirendre a jelentés fölött, a maga részéről pedig ezt visszautasítja. Szo­katlan ez a hang — mondotta Etter Jenő — mert az egész jelentés szinte vádolja a hatóságokat. Figyelmezteti közgyűlést ha politikát lát érvé­nyesülni, joga van az ipartestület autonómiáját felfüggeszteni. Erre már a teremben zúgás hal­latszott. Vécs Ottó azonnal vála szolt Etter Jenőnek és azt mondotta, hogy jelentésében nincs politika, se vád a hatóságok ellen. Jelentését fenntartja. A közgyűlés lelkesen él­jenzett. Brenner Antal dr. főjegyző is fel­szólalt, azt mondotta, nem meri ál­lítani, mielőtt még egyszer át nem olvasná a jelentést, hogy vádat tar­talmaz a hatóságok ellen, inkább kritikát lát benne. Vécs Ottó azt válaszolta a főjegy­zőnek, ha kritikának fogják fel je­lentésének egyik-másik mondatát, ak kor tessék azt megszívlelni, nem pe­dig visszautasítani. A hangulat igen erősen megnyil­vánult Vécs Ottó jelentése mellett. Brenner Antal dr. főjegyző a terem­ből eltávozott. Etter Jenő dr. fő­ügyésznek pedig bele kellett nyu­godnia, hogy a közgyűlés éljenzés­sel fogadta a jelentést. Felszólalt Csákváry Mihály is és azt mondotta, hogy Etter Jenő tilta­kozása személyes kérdésből ered. 3. buza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri kivételével más terményre 1933. évre kötött termelési szerződés alapján az 1933. évi február hó 28a után adott vetőmag, növény­védelmi szerek, termésbetakaritási költségek fedezésére készpénz előle­gekre. A rendelkezés kiterjed az előleg tőke összegen és kamatain kivül az értékesítési költség átalányra, bánat­pénzre, stornódíjra és kötbérre is. Az ilyen követelések, ha azokat legkésőbb a sorrendi tárgyalásig be­jelentik, az ebből megvett, illetőleg a termelési szerződés értelmében termelt termény árverési vételárából a terményre, mint ingóságra veze­tett végrehajtás során végrehajtási zálogjogot nyert egyéb követelések előtt, de azok után a követelések után következnek, amelyek fennálló jogszabályok szerint előnvös hitelek, továbbá az olyan jogszabályok, kö­vetelések után jönnek, amelyek ja­vára a terményt végrehajtás alá vontnak kell tekinteni. A rendelet intézkedik arról, hogy az ilyen követelések a haszonbérbe­adó elsőbbségi jogát is megelőzhes­sék, amennyiben a haszonbérbeadó erről az elsőbbségről a követelés ja­vára írásban lemonáott. A Fénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek vagy az OKH. és fiókjai által nyújtott kölcsönről kiállított kötelezvényben, váltón, vagy más okiratban utalni kell arra, hogy a követelés ezen rendelet értelmében keletkezett. Kereskedők által nyújtott előle­gekre vonatkozólag a rendelet úgy intézkedik, hogy az adás-vételi ügy­let feltételeit az előlegezés feltételeit az előlegezés feltételeivel együtt köt­levélbe kell foglalni és a gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöl­járóság a kötleyélbe vezetett zára­dékban köteles igazolni, hogy az előleget felvevő-gazdának van akkora területű vetése (ültetvénye, szőlője,) hogy az előre e ! adott mennyiségeta termésből szolgáltatni tudja. A köz­ségi elöljáróság a kiadott igazolvá­nyokról nyilvántartást köteles vezetni és bármikor megmutatni. A kormány általi zöldhitelre ren­delkezésre bocsátandó hitelkeret na­gyobb lesz, mint a mult évi. A la­pok híradásai szerint 30 mi.lió pengő. Esztergom idegenforgalma nagy­jelentőségű változás előtt áll. Az a terv, hogy a Primás-sziget végén vikend telep létesül. Ha ez a terv megvalósul — amiben bizunk — akkor Esztergom idegenforgalma tel­jesen uj szint, köntöst, nagyobb von­zóhatást kap, sőt maga a város is emelkedik jelentőségében a fürdőzés és nyaralás szempontjából. A vikend-telep abból áll, hogy be­tonoszlopokra emelt kisebb házacs­kákat építenek, pici kerttel, ivóvízzel, villanyvilágítással és minden szüksé­ges kulturfelszereléssel. Minden kis vikend házacskának saját strandja lenne. Olyan gyönyörű terv ez, hogy ennél gyönyörűbbet az idegenforgalom szempontjából elképzelni nem lehet. A terv megvalósítása igen közel van. Hogy mennyire komolyan fog­lalkoznak vele, igazolja, hogy ked­den délben a Magyar Vikend-Szö vétség egész elnöksége eljött Eszter­gomba, a terv tárgyalása céljából. Budapestet Huszár Aladár dr. fő­polgármester személyesen képviselte. A vikend-szövetség élén Széchenyi Károly gróf áll, aki szintén résztvett az esztergomi értekezleten. Itt láttuk még Válkai Bertalan miniszteri ta­nácsost, a kereskedelmi miniszter képviseletében, Miklós Elemért, az busz elnökit, Bársony Oszkár, Kaffka Kálmán és Dános László igazgatókat. Természetesen résztvett az értekezleten Lingauer Sándor dr. főispán, az ülésen pedig Glatz Gyula polgármester elnökölt. Az esztergo­miak közöl az ismert idegenforgalmi tényezők jelentek meg az értekez­leten, melyet a vármegyeház kistér mében tartottak igen nagy érdek­lődés mellett. A vikendtelepités nagyszerű ter­vezetét Széchenyi Károly gróf is­mertette, ígéretet tett, hogy Eszter­gomot — Huszár főpolgármester ajánlatára — a legmesszebbmenő támogatásban részesíti. Esztergom ezt megérdemli, mert kitűnő a fek­vése és vikendezés szempontjából alkalmas. Gond >skodni fog olcsó és gyors vonatokról is. Huszár Aladár dr. főpolgármester is arról fogja meggyőzni Esztergom polgárságát, hogy Esztergomnak nagy szerepet ad az országos idegenforgalo nban. Mint főpolgármester minden lehetőt elkövet, hogy Esztergom ezen a té­ren jelentős segítségben részesüljön. Huszár főpolgármestert lelkesen megéljenezték az értekezlet részt­vevői. Lingauer Sándor dr. főispán külön is üdvözölte a főpolgármes­tert. Az esztergomiak közül Etter Ödön szólalt fel az ülésen, de igen fontos lit tartalmaz a zöldhitel­rendelet? A m. kir. kormány 2500/1933. szám alatt adott ki rendeletet (Buda­pesti Közlöny 1933. évi március hó 10., 57. szám) a folyó évi mezőgaz­dasági munkálatok elvégzéséhez szük­séges hitel előmozdítása tárgyában Ezen rendelet értelmében adott hitelekre a 6300 — 1932. M. E. sz. gazdavédő rendeletben szabályozott fizetési halasztást nem lehet megadni akkor, ha a kölcsönt az 1933. évi termelés céljára: 1. a Pénzintézeti Központ kötelé­lékébe tartozó pénzintézet, vagy az OKH., illetőleg annak tagszövetke­zete az 1933. évi mezőgazdasági termelés céljára 1933. évi február hó 28-ika után folyósitott; 2. mezőgazdasági termékek vételé­vel üzletszerűen foglalkozó kereskedő által folyó évi termésre 1933. évi február 28 a után adott készpénz elő­legekre ; Nagyjelentőségű idegenforgalmi értekezlet Haszár Aladár dr. főpolgármesterrel

Next

/
Thumbnails
Contents