Esztergom és Vidéke, 1933
1933-03-30 / 26.szám
Mátéffy győri sajtóperében elrendelték a további bizonyítást Ismeretes az a sajtóper, amelyet Mátéffy Viktor prépost, országgyű lési képviselő Kenéz Kellner József tatai hírlapíró ellen indított. A győri törvényszék a tanuk kihallgatása után Kenézt 6 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Fellebbezésre kerülvén a sor, a győri Ítélőtábla most tárgyalta az ügyet. Pákh János dr. védő előadta, hogy Mátéffy Viktornak a törvényszéki itélet óta le kell lett mondania a plébánosi állásáróés ellene vagyoni zárlatot rendeltek el, mert a káptalannak 740 ezer pengős kárt okozott. Kérte a védő, hogy Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgatót ismételten hallgassa ki a biróság. Berényi Róbert dr., Mátéffy képviselője ellenezte az újabb bizonyítást, a biróság azonban azt mégis elrendelte. A tárgyalást bizonytalan időre elhalasztották. Izgalmas jelenetek az ipartestűlet közgyűlésén Az esztergomi ipartestület március 25-én, az elmúlt szombaton évi közgyűlést tartott. Hermann Lajos elnök pár szóval megnyitotta a gyűlést és erélyes szavakkal az iparosságot nagyobb összetartásra szólította fel. Az elnöki megnyitó után Vécs Ottó jegyzői jelentése következett, amelynek bevezetésében általános vonatkozású tárgykörben mozgott, majd rámutatott arra az egyedüli teendőre, amellyel az iparosság helyzetén segíthetünk. Az egyedüli teendő — mondotta Vécs Ottó — az esztergomi iparosság összetartását kiépíteni. Ha van erős összetartás, nem szabad szünetelni annak hangoztatásával, hogy amikor az egész országban összeroppanás előtt áll az iparosság, az esztergomi iparosság az összeroppanásnak közvetlenül érzi csapásait, itt élünk a határon teljesen megbénultan és sok sebből vérezve, eddig hiába várva segítséget. Egy ember vagy több ember hangja nem hallatszik messzire, de ha az egész iparosság összefog és hangját hallatja, a hang messzire jut és még azok is meghallják, akik nem akarják meg hallani. Nem szabad hallgatnunk, nem szabad a kétségbeesés szótlanságába sülyednünk, hanem össze fogva, bátran, gerincesen ki kell lépnie az esztergomi iparosságnak a küzdelem porondjára. Ha a küzdelem során egy iparosnak baja esnék, az össziparosság álljon melléje. A jelszó az legyen: egy mindnyájunkért, mindnyájunk egyért I A küzde lem alatt tárjuk fel helyzetünk veszedelmét, tudjunk tisztelettel kérni, de ha ez nem használ, tudjunk panaszunk szavából lángostort is fonni. Nem az iparosság okozta magának a rettenetes bajokat, tehát joga van ahhoz, hogy védelme mellett necsak a panaszokat mon'dja el, hanem az okokra is rámutasson. Az összetar tás, a határozott magatartás és az iparérdekek védelmében erőt és védelmet ad. Erővel és tekintéllyel pedig eredményeket, lehet elérni, olyan eredményeket, amelyek nemcsak az iparos sorsát viszik előbbre, hanem amelyek az egész polgárságra is éreztethetik hatásukat. Uj időket élünk, mélyen tisztelt Közgyűlés. A tegnap iparosa óriási módon különbözik a ma iparosától. A ma iparosa pedig a holnap iparosától. Nekünk tehát a ma és holnap iparosának az érdekeiért kell küzdenünk. A küzdelem eszköze igy természetesen megváltozik, mert amilyen eszközzel a tegnap iparosa küzdött, ugyanazzal mi nem küzd hetünk. A tegnap iparosa munkában, keresetben, mondhatni jólétben élt, ma pedig az egész vonalon nincs jólét. A ma és holnap iparosának a küzdelmi eszköze csak egy lehet: az érdekszervezettség. Az érdekszervezettségnek kell biztosítania az iparosság erejét és tekintélyét, később a helyzetének javulását, anélkül, hogy érdekszervezettsége más társadalmi osztályok kárára lenne. Az érdekszervezettség megteremtése céljából — az ipartestület hivatalos aktivitásán kivül, de feltétlenül az ipartestület hivatásának megfelelően — olyan önzetlen és hivatott iparosvezetőknek kell kezébe venni az ipa rosság sorsának intézését, akik min denkor az iparosság érdekeit tartják szem előtt és azt meg is tudják védeni. Kérdezni kell evégből, hogy hol volt eddig az iránytító kéz, ki intézte az iparosság sorsát, kérdezni kell azt is, hogy hol volt a múltban az iparosság álláspontja Esztergom és a polgárság helyzetét közelről érintő kérdésekben ? Egyedül csak a vá r osi közgyűlésen hallottunk védő vagy sürgető felszólalást olyan képviselők részéről, akik szivükön viselik az iparosság kétségbeejtő sorsát. Ezek a képviselők, akik között több iparosképviselő van, a legteljesebb elismerést érdemlik, annál is inkább, mert önzetlen munkát végeztek, Az esztergomi iparosság sorsának* jobbrafordulását nem a ma hozza meg, hanem a holnap. Sajnos, ipa rostársadalmunkat olyan szellemben nevelték, helyesebben szoktatták, hogy ne legyen álláspontja, ne legyen hangja a polgárság életkéráéseiben Ez a szellem odajuttatta az iparosságot, hogy fel forgácsolódott az ereje, nem alakulhatott ki álláspontja, nem tudta kifejezésre juttatni meggyőző, dését, legfőképpen pedig nem érvényesíthette tekintélyét, amely gátat tudott volna vetni az iparosérdekek kisebbítésének és megcsorbitá sának. Amint más városokban van az iparosságnak befolyásoló hatása, ami kor érdekeiről van szó, ugy Esztergom iparosságának is kell súllyá biró szavát hallatnia, ha nem akarja, hogy elvesszék a némaságba. Nem szabad elfelejteni, hogy az iparosság érdeke közös az összpolgárság ér de kével, mert az iparosság fontos szerve Esztergom testének. Ha beteg va lamilyen szervünk, beteg az egész test. Akkor tehát, amikor az iparosság létérdekeiről van szó, kétszeres meg értést kell kérnünk a hivatalos vá rostól, az iparosság részéről pedig kétszeres összetartást. Ne múljon el nap az iparosérdekek hangoztatása nélkül, ne szűnjünk meg munkál kodni abban, hogy az iparosság ösz szetartását acélossá kovácsoljuk Mindez azonban csak akkor sikerül, ha az iparosság élére olyan iparos vezetők állanak, akik tudásukkal, kép zettségükkel, gerinces magatartásukkal, kezdeményezéssel és önzetlenség gel az iparosság érdekeit diadalra is tudják vezetni. A közgyűlés éljenzéssel fogadta Vécs Ottó jelentését, de alig hang zott el az utolsó éljen, Etter Jenő dr. iparhatósági biztos felpattant helyéről és izgatott hangon azt indítványozta, hogy a közgyűlés térjen napirendre a jelentés fölött, a maga részéről pedig ezt visszautasítja. Szokatlan ez a hang — mondotta Etter Jenő — mert az egész jelentés szinte vádolja a hatóságokat. Figyelmezteti közgyűlést ha politikát lát érvényesülni, joga van az ipartestület autonómiáját felfüggeszteni. Erre már a teremben zúgás hallatszott. Vécs Ottó azonnal vála szolt Etter Jenőnek és azt mondotta, hogy jelentésében nincs politika, se vád a hatóságok ellen. Jelentését fenntartja. A közgyűlés lelkesen éljenzett. Brenner Antal dr. főjegyző is felszólalt, azt mondotta, nem meri állítani, mielőtt még egyszer át nem olvasná a jelentést, hogy vádat tartalmaz a hatóságok ellen, inkább kritikát lát benne. Vécs Ottó azt válaszolta a főjegyzőnek, ha kritikának fogják fel jelentésének egyik-másik mondatát, ak kor tessék azt megszívlelni, nem pedig visszautasítani. A hangulat igen erősen megnyilvánult Vécs Ottó jelentése mellett. Brenner Antal dr. főjegyző a teremből eltávozott. Etter Jenő dr. főügyésznek pedig bele kellett nyugodnia, hogy a közgyűlés éljenzéssel fogadta a jelentést. Felszólalt Csákváry Mihály is és azt mondotta, hogy Etter Jenő tiltakozása személyes kérdésből ered. 3. buza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri kivételével más terményre 1933. évre kötött termelési szerződés alapján az 1933. évi február hó 28a után adott vetőmag, növényvédelmi szerek, termésbetakaritási költségek fedezésére készpénz előlegekre. A rendelkezés kiterjed az előleg tőke összegen és kamatain kivül az értékesítési költség átalányra, bánatpénzre, stornódíjra és kötbérre is. Az ilyen követelések, ha azokat legkésőbb a sorrendi tárgyalásig bejelentik, az ebből megvett, illetőleg a termelési szerződés értelmében termelt termény árverési vételárából a terményre, mint ingóságra vezetett végrehajtás során végrehajtási zálogjogot nyert egyéb követelések előtt, de azok után a követelések után következnek, amelyek fennálló jogszabályok szerint előnvös hitelek, továbbá az olyan jogszabályok, követelések után jönnek, amelyek javára a terményt végrehajtás alá vontnak kell tekinteni. A rendelet intézkedik arról, hogy az ilyen követelések a haszonbérbeadó elsőbbségi jogát is megelőzhessék, amennyiben a haszonbérbeadó erről az elsőbbségről a követelés javára írásban lemonáott. A Fénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek vagy az OKH. és fiókjai által nyújtott kölcsönről kiállított kötelezvényben, váltón, vagy más okiratban utalni kell arra, hogy a követelés ezen rendelet értelmében keletkezett. Kereskedők által nyújtott előlegekre vonatkozólag a rendelet úgy intézkedik, hogy az adás-vételi ügylet feltételeit az előlegezés feltételeit az előlegezés feltételeivel együtt kötlevélbe kell foglalni és a gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöljáróság a kötleyélbe vezetett záradékban köteles igazolni, hogy az előleget felvevő-gazdának van akkora területű vetése (ültetvénye, szőlője,) hogy az előre e ! adott mennyiségeta termésből szolgáltatni tudja. A községi elöljáróság a kiadott igazolványokról nyilvántartást köteles vezetni és bármikor megmutatni. A kormány általi zöldhitelre rendelkezésre bocsátandó hitelkeret nagyobb lesz, mint a mult évi. A lapok híradásai szerint 30 mi.lió pengő. Esztergom idegenforgalma nagyjelentőségű változás előtt áll. Az a terv, hogy a Primás-sziget végén vikend telep létesül. Ha ez a terv megvalósul — amiben bizunk — akkor Esztergom idegenforgalma teljesen uj szint, köntöst, nagyobb vonzóhatást kap, sőt maga a város is emelkedik jelentőségében a fürdőzés és nyaralás szempontjából. A vikend-telep abból áll, hogy betonoszlopokra emelt kisebb házacskákat építenek, pici kerttel, ivóvízzel, villanyvilágítással és minden szükséges kulturfelszereléssel. Minden kis vikend házacskának saját strandja lenne. Olyan gyönyörű terv ez, hogy ennél gyönyörűbbet az idegenforgalom szempontjából elképzelni nem lehet. A terv megvalósítása igen közel van. Hogy mennyire komolyan foglalkoznak vele, igazolja, hogy kedden délben a Magyar Vikend-Szö vétség egész elnöksége eljött Esztergomba, a terv tárgyalása céljából. Budapestet Huszár Aladár dr. főpolgármester személyesen képviselte. A vikend-szövetség élén Széchenyi Károly gróf áll, aki szintén résztvett az esztergomi értekezleten. Itt láttuk még Válkai Bertalan miniszteri tanácsost, a kereskedelmi miniszter képviseletében, Miklós Elemért, az busz elnökit, Bársony Oszkár, Kaffka Kálmán és Dános László igazgatókat. Természetesen résztvett az értekezleten Lingauer Sándor dr. főispán, az ülésen pedig Glatz Gyula polgármester elnökölt. Az esztergomiak közöl az ismert idegenforgalmi tényezők jelentek meg az értekezleten, melyet a vármegyeház kistér mében tartottak igen nagy érdeklődés mellett. A vikendtelepités nagyszerű tervezetét Széchenyi Károly gróf ismertette, ígéretet tett, hogy Esztergomot — Huszár főpolgármester ajánlatára — a legmesszebbmenő támogatásban részesíti. Esztergom ezt megérdemli, mert kitűnő a fekvése és vikendezés szempontjából alkalmas. Gond >skodni fog olcsó és gyors vonatokról is. Huszár Aladár dr. főpolgármester is arról fogja meggyőzni Esztergom polgárságát, hogy Esztergomnak nagy szerepet ad az országos idegenforgalo nban. Mint főpolgármester minden lehetőt elkövet, hogy Esztergom ezen a téren jelentős segítségben részesüljön. Huszár főpolgármestert lelkesen megéljenezték az értekezlet résztvevői. Lingauer Sándor dr. főispán külön is üdvözölte a főpolgármestert. Az esztergomiak közül Etter Ödön szólalt fel az ülésen, de igen fontos lit tartalmaz a zöldhitelrendelet? A m. kir. kormány 2500/1933. szám alatt adott ki rendeletet (Budapesti Közlöny 1933. évi március hó 10., 57. szám) a folyó évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítása tárgyában Ezen rendelet értelmében adott hitelekre a 6300 — 1932. M. E. sz. gazdavédő rendeletben szabályozott fizetési halasztást nem lehet megadni akkor, ha a kölcsönt az 1933. évi termelés céljára: 1. a Pénzintézeti Központ kötelélékébe tartozó pénzintézet, vagy az OKH., illetőleg annak tagszövetkezete az 1933. évi mezőgazdasági termelés céljára 1933. évi február hó 28-ika után folyósitott; 2. mezőgazdasági termékek vételével üzletszerűen foglalkozó kereskedő által folyó évi termésre 1933. évi február 28 a után adott készpénz előlegekre ; Nagyjelentőségű idegenforgalmi értekezlet Haszár Aladár dr. főpolgármesterrel