Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-25 / 25.szám

FW TI Rfilrt e/HTK ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 25. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 SZOMBAT, MÁRCIUS 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A béke útja A világ békét sóvárgó közvéleményének középpontjába kerülték immár azok a tárgyalások, amelyek Európa üszkösödő sebeinek a radikális gyógyítását tűzték ki célul. MacDonald és Mussolini római találkozása kiemelte az európai problémákat a tehetetlen és rosszindulatú genfi kupaktanács aktatáskájából s végre őszintén kutatják a bajok gyökeret. A közismert olasz felfogásról nem is szólva nagyon figyelemreméltó, hogy az angol és amerikai sajtó e közszellem nyomására hivatkozva követeli a béke-parancsok módosítását. Szinte fenyegetve hirdetik, hogy semmi körülmények között sem hajlandók a mostani határok fenntartásáért háborúskodni. Csak a jobboldali francia sajtó gurult dühbe, támadja MacDonaldot és védelmezi rögeszméjét: a biztonságot a „békét". Az Echo de Paris — nyilván erős kötelékek fűzik az ágyúkartelhez — azon aggódik, hogy Mussolini terve szerint annak a legfőbb tanácsnak mely a békekötés óta a szerződések végrehajtásán őrködött, új formájában az lenne a feladat, hogya békeszerződéseket revizió alá vegye, vagyis lerombolja. Kétségtelen, hogy van ebben némi ellenmondás. De csak látszólag. S csak holtbetűhöz ragaszkodó, milliók szenvedésétől elszigetelt diplomaták tartják ezt lehetetlennek. A francia demokrácia nem akarja tudni, hogy a milliók boldogulása a lényeges s nem az akták betűinek az uralma. A papiros nem állhatja útját az életnek, nem kötheti meg örök időre az igazság és józanság érvényesülését. Tizenöt év szörnyű gyötrődése, erkölcsi és anyagi lezüllése harsogja még a holdkórosnak a fülébe is, hogy éppen abból származik a világ katasztrófája, hogy franciák konokul őrködnek az igazságtalanságot szentesítő akták fölött. Ha a franciák komolyan akarják biztosítani a békét, akkor le kell rombolniok mindent, ami a cél útjában áll. Ha Mussolini és MacDonald javaslata a nyugtalanság ősforrását, az európai bajokat csakugyan gyökerénél akarja megfogni, akkor mindenek előtt a békeszerződéshez kell hozzányúlni becsületes jószándékkal és bátor kézzel. Amikor a békeparancs aláírására megidézett magyar delegátusok egy utolsó reménytelen tiltakozással az ezeréves Magyarország feldarabolása ellen, történelmi, gazdasági, földrajzi okokra hivatkoztak akkor cinikusan azt felelték, hogy az ezeréves birtoklás nem lehet jogcím, ha igazságtalan. Azóta már megtanulta a világ józanabb közvéleménye, hogy az ezeréves birtoklás nem volt sem igazságtalan, sem zsarnoki. Akkor a gyűlölettől elvakult hatalmak az ezeréves ország feldarabolásával elhintették az európai forrongás csiráit, s most félnek megváltoztatni azokat a végzetesen elhibázott szerződéseket, amelyekből Európa katasztrófája származott ? „őrültségazt hinni,— mondja a francia Republique vezércikke, — hogy a békeszerződéseket csorbítatlanul fenn lehet tartani. Az egész fejlődés a szerződések szükségszerű kiigazítása irányában halad." HETI ESEMÉNYEK A Walter-féle pör tárgyalása a Knrián A Kúria most döntött abban az érdekes hagyatéki perben, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás indított az esztergomi főegyházmegye, papnövelde és nyugdíjintézet képviseletében dr. Walter Gyula nagyprépost Örökösei ellen. A per törvényszéki tárgyalásáról annak idején részletesen irtunk. Dr. Walter Gyula körülbelül 120 — 125.000 pengő értékű vagyont hagyott hátra és amikor végrendeletét felbontották, kiderült, hogy általános örökösévé az esztergomi papnevelde intézetét nevezte meg. A dolog azonban csak látszatra volt ilyen fényes, mert a végrendelet számos olyan kikötést tartalmazott, amelyek szerint az általános örökös a nagyprépost különböző rokonainak jelentékeny összegű hagyományt volt köteles kiszolgáltatni. A hagyaték beleltározása alkalmával kiderült, hogy Walter Gyula vagyona nak jelentékeny részét már halálát megelőzően rokonainak elajándékozta. Legalább is igy hallottuk ezt a törvényszéki tárgyaláson. Az egyházi hatóságok ezután elhatározták, hogy perrel támadják meg a közvetlenül a haláleset előtt történt ajándékozásokat. A pert dr. Gróh József ügyvéd vitte és annak a kimondását kérte, hogy 23.000 pengőt kötelesek a megajándékozott örökösök a papneveldének kifizetni, hogy ilyen módon ez a jótékonycélú intézmény ahhoz az összeghez jusson, amely őt, mint köteles rész az általános szabályok értelmében megilleti. A kereset rámutatott arra, hogy a nagyprépost tulajdonképpen főpapnak tekintendő, ennek következtében vagyonának jelentékeny részét köte-. les az egyházra hagyományozni. Nem volt joga tehát röviddel elhunyta előtt rokonait az egyház rovására ajándékokban részesíteni és ezért a rokonok kötelesek az igy kapott ér ték megfelelő hányadát az egyháznak kiszolgáltatni. Abban az esetben azonban, — kérte a hercegprímás T— hogy ha a biróság dr. Wal tert nem tekinti főpapnak, hanem úgy találja, hogy az alsópapság körébe tartozik, akkor is kötelesek az örökösök a hagyaték tizenöt százalékát kiszolgáltatni, mégpedig az ajándékozások adományozása előtti átlag után számítva, mert az a 12.000 pengő, amely a hagyaték felosztása alkalmával a papneveldének jutott, lényegesen alatta marad az egyház köteles részének. Az érdekes per kétévi pereskedés után a Kúria elé került, amely most hirdette ki az ügyben a határozatát. A legfelsőbb biróság mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy dr. Walter Gyula főpapnak volt-e te kinthető ? A Kúria idézi az 1715. évi XVI. törvénycikket, amely szerint főpapok alatt csak azokat kell érteni, akik királyi adományból valóságos és ellátásul szolgáló javadalmat nyernek. Errenézve a Kúria megállapítja azt, hogy dr. Walter Gyulát ugyan a király nevezte ki, volt is neki nagyon szép értékű javadalma, ezt azonban nem önálló királyi adományból nyerte, hanem a jőkáptalan jövedelmének felosztása útján. A Kúria ezért úgy találta, hogy a nagyprépost nem volt főpapnak tekinthető és ránézve az alsópapságra vonatkozó örökösöJési szabályok irányadók. Már pedig az alsópapság tagjait szabad végrendelkezési jog illeti meg, amely csak annyiban van korlá tozva, hogy bizonyos egyházi célokra halálozás esetében megfelelő hagyomány alakjában megemlékezni tartozik. A Kúria visszaküldte az iratokat a Táblához azzal, hogy ezek figyelembevételével számítsa ki, hogy mennyit tesz ki az egyház részesedése számszerűleg és az ennek megmegfelelő összeget ítélje meg. BELFÖLD Éles támadások hangzottak el br. Szterényi József ellen. — Eckhardt erélyesen megcáfolta a kormánnyal való paktum hireit. — Letartóztatták Czárán Péter belügyminiszteri osztálytanácsost, Klein Mórt, az Etternit-Művek igazgatóját és Holló István főmérnököt az állam kárára elkövetett megvesztegetési ügyben. — Kánya Kálmán külügyminiszter Ró mában tárgyalt Mussolinivei s ugyanekkor megjelent az olasz királynál és a pápánál kihallgatáson. Visszautaztában Dolfuss osztrák kancellárt is meglátogatta. — Pusztító hóvivar söpörte végig Tiszántúlt és Erdélyt. — Értekezlet volt a pénz ügyminiszteriumban a belső kölcsön felvételéről. — A „Gerle" magyar repülőgép már Velencébe érkezett, honnan hazatért Magyarországba. — 55 ezer pengőt sikkasztott Hubay Győző, az Auguszta-telep gondnoka. — Végetért Budapesten a lapkihordók sztrájkja. — Kényszeregyezsé! get kért a panamáiról hírhedté vált 1 Imperial Vegyészeti Gyár Rt. — J A szentkirályi csempészmészárlás ügyét szóvá fogják tenni a prágai ' parlamentben. KÜLFÖLD Kínai banditák Su-Pen-Kainál kisiklattak egy vonatot, 40 utas meghalt. — A szovjet visszahívta berlini nagykövetét. — Spanyolországból újabb kommunista zavargások hirét jelentik. — Párkánynánán egy homokbányában ősrégi templomra találtak. — A porosz országgyűlés megnyitásán Ausztria csatlakozása mellett tüntettek. — Az osztrák katonai eskü új szövegében nincsen szó a köztársaságról. — Zendülés tört ki Szibériában egy szovjetezredben. — Diktátori hatalmat kapott a lengyel köztársasági elnök. — A cseh Skoda ágyúgyár óriási összegekkel vesztegette meg a román minisztereket. — A román hadügy minisztérium hivatalnokai elárulták a szovjetnek a román hadititkokat. — A japánok már egészen Peking kapujáig nyomultak előre. TT* Meghalt Szavojai Lajos Amadé abruzzói herceg, a hires sarkutazó. — A franciák Korzika szigetét megvívhatatlan erőddé építik ki az olaszok ellen. — Véres verekedések miatt bezárták az összes bécsi egyetemeket. — A német császárság visszatérésétől rettegnek ismét a franciák. — Hitler ellen nagy tüntetések voltak Prágában. — A német szocialista szakszervezetek behódoltak Hitlernek. — A portugál diktatúra r is győzött a népszavazáson. — Április 7-én megkezdődik Amerikában a sörivás. — Mac Donaldnak sikerült megegyezni a francia kormánnyal, mely hozzájárult a római béketerv hez. "SÄT* Monte Crislo grófnője A

KÜLTD 3, 5, 7 és 9 kor Egy gyönyörű nő kalandjai 10 felvonásban MOZGÓBAN