Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-16 / 22.szám

y ír Rdin

/yithE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 22. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 16 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A gyermekért A jelenlegi küzdelmes élet súlyos helyzetében nem lehet észrevétlenül hagyni, hogy a gyermekek nagy tömegei az Ínség miatt nyomorognak és csenevészek lesznek. Az inség a tüdővésznek, a sokféle testi és lelki kórnak legkedvezőbb talaja. Ebből a talajból nem fog kivirágozni a magyar boldogság Ígérete, az erőteljes új nemzedék soha! Ne nézzük tétlenül a nemzet virágoskertjének pusztulását! Siessünk a gyermek megmentésére! Elsősorban megrongált egészségét állítsuk helyre. Juttassuk őket napfényhez, jó levegőhöz, egészséges környezethez és jó táplálékhoz. Nincs értékesebb tőkénk, nagyobb nemzeti kincsünk, mint a gyermek. Őbenne él tovább az egész nemzet. Mentsük meg ezt a pusztuló nemzeti vagyont, mentsük meg jobb jövőnkegyetlen lehetőségét és zálogát, amig nem késő. Tizenegy éve annak, hogy a főváros megszervezte a gyermeknyaraltatási akciót. Ez az intézmény több mint egy évtizedes tevékenysége alatt nagy értéket mentett meg a boldogabb magyar jövő számára. Hogy nemzetmentő harcát a legmostohább viszonyok között sem kényszerült feladni, azt elsősorban a haza- és gyermekszerető magyar társadalom áldozatkészségének köszönheti. A folyó évi gyermeknyaraltatási akció megszervezésekor a főváros ismét bizalommal fordul a magyar társadalom nagylelkűségéhez, Kéri a hazafias érzésű és jószívű emberek támogatását. A gazdasági válság tetőfokán a főváros már nem képes többé erején felüli áldozatokat hozni. A magyar társadalomnak kell meghallania a pusztulásra itélt gyermeksereg segélykiáltását: „Segítsetek mert elveszünk!" Az 1932. év nyarán csaknem tizezer gyermek részesült az üdülés áldásaiban. Minthogy a főváros levegője nem alkalmas a gyermeküdültetésre, szükséges lenne a gyermekek vidéken való elhelyezése. Támogassák tehát a vidék tehetősei a főváros gyermekmentő munkásságát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva, tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsú fővárosi gyermekek csoportos nyaraltatását. A főváros a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Igy az 1932. év nyarán több vidéki város és község gyermekeit látta vendégül Budapesten, ahol őket a kies fekvésű budai hegyek között ingyenesen üdültette. Minden oly város és község, amely fővárosi gyermekek csoportos nyaraltatását ingyenesen vállalja, a nyár folyamán ugyan olyan számú gyermeket hozhat fel a fővárosba esetenként megállapítandó ideig tartó tanulmányútra, illetve üdülésre, mely alkalommal a gyermekek díjtalan szálast és élelmezést, tanulmányi programot és fővárosi tanerők személyében hozzáértő kalauzokat kapnak. Jelentkezők a következő cimre küldjék szives értesítésüket: „Budapest Székesfőváros Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest IV. Cukor-u. 6. sz." Revízió és új területi közigazgatás Revíziós munkánk kiindulási ala pja a mozgalom, hogy fölébresszük Európa lelkiismeretét s reá tereljük a művelt világ figyelmét a trianoni békediktátum égbekiáltó igazságtalanságaira. Ebből indult ki megboldogult nagy Apponyi. És hogy az együttérzés oly élénken van fejlődőben szenvedéseink iránt, azt Apponyinak, mint a magyar nemzet legkiválóbb delegátusának köszönhetjük. Isten ki választott apostola volt. Nem volt senki, ki hazánk érdekeit jobban tudta volna képviselni. Isteni küldetését Prohászka püspökünknél és Apponyinknál egyaránt b'zonyitja még haláluk is. Az egyiket a szószékről, a másikat hazánk reviziós munkájából szólította magához az Ur. Akarata csodás kifejezésre juttatásával meggyőzött minket, hogy az ő példájuk követésében sugalmazó erőnk hazafias, vallásos, integritási munkánkban. A tradíciók ápolása ezer éves alkotmányunk alapjainak biztosítása, a történeti jogfolytonosságnak minden téren kiépítése, az az egyetlen kulturális eszköz, amely most meggyőzi a művelt világot hogy trianon tűzfészket teremtett, melyet csak az igazságos béke szüntethet meg. A szanálási kísértetek, melyek anyagi alapon ezer éves multunk háttérbe szorításával próbálkoznak, nemcsak sikertelenek, hanem méhükben hordják a veszélyt is és sziklaszilárd alap helyett futó ho mokra építenek. A kormányzás oly belső átszervezésének terve illetőleg csak gondolata is, hogy a várme gyei, közigazgatás megszüntetésével hét oly kerületre osztanák szörnyen megcsonkított hazánkat, mindenfelé mély megdöbbenést váltott ki. A közigazgatás u. n. egyszerűsítését s a költségkímélést az ily át szervezés nem szolgálja. Sőt amikép ezt az „Esztergom és Vidéke" is körvonalazta, ép az ellenkezőjét érnék el, városunkra nézve pedig azzal járná, hogy a valamikor oly nagyjelentőségű törvényhatóság nagyközséggé süllyedne alá. Bárminő közigazgatási újításnál arra kell tekintenünk, hogy az ne érintse a történelmi multat, melyen ezeréves alkotmányunk épült fel. Aki ezzel nem számol, avagy a tisz tán financiális alapon eljáró hatalmi tényezőknek behódol, azt majd a történelem ítélőszéke hazafiatlansággal bélyegzi meg. Most minden tul zott optimizmusból eredő elhallgatás helyrehozhatatlan mulasztást jelent, a nemzeti, az állami lét veszélyével ját Ezeréves alkotmányunk bástyái, erősségei mindenkoron vármegyéink voltak. Ha veszélyben volt a haza, mindegyik vármegye tradíciójukkal, történeti múltjukkal összhangban lévő, hathatósnak bizonyult remédiummal sietett segítségére. Ha valamikor, ugy most szükséges a múltból vont tanulságokat értékesíteni. Az összes irányító tényezők véleményét, ezek között elsősor ban a vármegyékét kell elsőrendű figyelemre méltatni, azokat harmonikus egységbe foglalni és vizsgálni, melyek a legéletrevalóbb eszmék és kivezető szervek. A decentralizált közigazgatás előnyét még azok is kénytelenek voltak belátni, kik a vármegyei tisztviselők kinevezésé*, sürgették. Vegyük csak elő az érvek hosszú sorozatát, melyeket akko riban oly élénken megvitattak. És akkor látni fogjuk, mily szerencsétlen gondolat hazánknak uj kerületekbe beosztása, melyek a múlttal semmiféle kapcsolatban sincsenek és csak az átkos absolutizmusra emlékeztetnek. Helyénvalónak látjuk, hogy mindazok, kiket az elcsatolás veszélyének gondolata kisért, jelöljék meg a gyanuforrást és az adatokat, melyekből a jvégromlást jelentő bekebeleztetési szándékot sejtik. Valóban mindannyian, kik a haza ügyeivel foglalkozunk, kötelességünknek tartjuk vizsgálni, miképpen intézték el az irányító körök puhatolódzásukat, mely a vármegyéknek beolvasztására vonatkozó véleményünket tárgyalta. Ha erre nézve az írásbeli megnyugtatás kézenfekvő, ugy csakugyan jobb ezt a testünkbe mélyen belevágó kérdést idő előtt nem bolygatni. De legyünk résen és helyezzük az ügyet nyilvántartásukba. Ha azonban az információk nem kielégítők, ugy a legerősebb harcot kell megindítani, általában a történeti tradiciójú és elsősorban saját vármegyénk érdekében. E szellemi harcnak az összes társadalmi osztályok bevonásával kell történnie, mert más vármegyébe bekebeleztetésünk, nagyközséggé süllyesztetésünk egyformán sújtja a kisgazdákat, a tisztviselőket, a há tulajdonosokat, az iparosokat és kereskedőket. E kérdés tisztázását nemcsak lokálpatriotizmusunk, hanem hazafias érzületünk is kívánja s annak tudatára keltése, hogy vármegyénk nemcsak tradicionális múltjánál és úgynevezett határszéli fekvésénél fogva, hanem azért is vezetőszereprj hivatott, mert a vármegyei tisztviselők egyesületének elnöke vármegyénk alispánja. Ka. 1 bíróság jóváhagyta az Esterházy-féle kényszeregyezséget A napokban kézbesítették a győri törvényszék végzését az érdekelteknek a gróf Esterházy féle kényszeregyességi ügyben. A bíróság jóváhagyta az egyezséget, mely szerint gróf Esterházy Ferencné szül. Zichy Mária grófnő, mint a kényszeradós gróf Eszterházy Ferenc tatai lakos gyámhatóságilag kirendelt gondnoka, kötelezi magát, hogy az egyezség joghatályába tartozó kvótális hitelezői követelések alá eső, az ezer pengőt meg nem haladó tőkeköveteléseket száz százalék erejéig, az ezer pengőn felüli tőkeköveteléseket pedig 50 százalék erejéig ez év július 1-én egy összegben megfizeti. Ha az esedékessé vált hányad az adós, illetve gondnoka cimére elküldött ajánlott levélbeli megintés elküldésétől számított 12 napon belül sem fizethetné ki, a ki nem elégített hitelezők összes jogai a jog szerű követelések elengedett hányada és a szerzett jogok tekintetében egyaránt hiánytalanul felélednek. Ehhez az egyezséghez a 2.149.135 pengő követelést képviselő hitelezők 1.7 millió pengőt reprezentáló érdekeltek járultak hozzá, tehát több mint a kétharmad rész. március hő 16-án csütörtökön f§3&á@l 7 és 9-kor Szerelmi bonyadalmak sok énekkel és humorral MOZGÓBAN