Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-20 / 23.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 23 SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, MÁRCIUS 20 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Gsütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Magyar Sión Nagyura, a történelmi Magyarország biboros-hercegprimása tekintélyének és méltóságának magaslatáról mondott Ítéletet napjaink közéletéről, közállapotáról. A mi népünk mindenkor felülről várja az irányítást, a szózatot, hogy reménységet találjon küzdelmes életében. Ez az irányítás, szózat most nagynagy várakozás után elhangzott. Mi esztergomiak, akik testrészei vagyunk a Magyar Sionnak és szolgai a történelmi város legfőbb urának, több joggal, közelebbi hozzátartozással mondhatjuk vagy várhatjuk, hogy Esztergom hercegének szavát óhajtjuk. Ez a szó most, mint étertbetöltő hang hangzott el, mint lángírás jelent meg a magyar éjszaka egén. Ha sokan várták is már ezt a hangot, ezt a kinyilatkoztatást, akár jobbról, akár balról, a beszéd után egy pillanatig sem lehet tétovázni, hogy azt miként kell magyarázni, hogy abból a jobb-, közép- vagy baloldal tanuljon-e. Mindenkinek kell okulnia, mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciákat. A hercegprimás beszéde határozott, világos és félre nem érthető. Közéleti tisztaság csak egy féle lehet. Becsületes, tisztességes közéleti férfiak, becsületes, tisztességes munka. Aki ellen csak parányi ok szól is, hogy nem szolgálja becsülettel és tisztességgel a közéletet, akire csak parányi szenny ragad is, az erkölcstelenség és istentelenség, az embereknek és társadalomnak ártalmára való ragályból, az egy pillanatig sem állhatja meg helyét a társadalom élén, mert máris fertőzött. Ahogy bármely vallás, legfőképpen a keresztény katholikus vallás határozott formában és igazságban szól a parancsokról, ha azoknak valamelyikét valaki megszegi vagy azok egyike ellen csak távolról is vétkezik, a bűn automatikusan és legtagadhatatlanul bűn. Igy, ha valaki a közérdek és annak tisztasága ellen vét, legyen az a legparányibb is, már megrendül a bizalom, nem tud neki senki százszázalékosan hinni és tövis marad a vétség a közélet ellen az emberek lelkében. Mivel azonban a mi társadalmi életünkben a parányokból pontok, a pontokból halmazok lettek, a mi bizalmunk már régen megrendült. De magunkhoz tértünk, visszavissza-visszanyerjük bizalmunkat, amikor Magyar Sión Nagyurának kinyilatkoztatását olvassuk, visszatér a bizalmunk abban a hitben, hogy a közélet tisztasága végre reánk fog köszönteni. ám A hercegprímás hatalmas beMeg kell kezdeni a tisztogatást — Jöjjenek a tisztességes emberek Az egész magyar sajtó foglalkozik azzal a feltünéstkeltő beszéddel, amelyet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás a Szent István Társulat csütörtöki közgyűlésén mondott. A beszéd óriási hatást váltott ki. Soha jobbkor nem hangozhatott volna el, mint most. A közgyűlésen előkelő és nagyszámú közönség volt jelen. A terem még visszhangzott a hercegprimás beszédének utolsó szavaitól, amikor a sajtó, a rádió máris világgávitte a nagyjelentőségű és hatalmas beszédet. A biboros-hercegprimás az általános lelkiösszeomlásról, a mérhetetlen erkölcsi rombolásról, majd a kölcsönös bizalom hiányáról beszélt, majd igy folytatta : Mi ennek a kölcsönös bizalom hiányának az oka ? Miért rendült meg az emberek bizalma embertársai iránt politikai, közéleti, szociális és gazdasági, sőt még tudományos nemzetközi vonatkozásban is ? Azért, mert az egész vonalon megfogyatkozott az emberekben a tisztesség, vagyis a változatlan erkölcsi törvény hez való ragaszkodás és helyébe az egyéni érdek, a rút önzés lépett, nem ritkán még olyanok részéről is, akiknek állásuknál vagy helyzeti energiájuknál fogva irányító szerep jut embertársaik között. Nem csoda, ha ilyen vezetőemberek példája mételyező hatással terjed lefelé és lassan, de biztosan bomlasztja, zülleszti az egész társadalmat. Ezt a romboló munkát az érdekelt sajtó természetesen agyonhallgatja, vagy szépítgeti és ezzel a korrupciót még jobban előmozdítja, úgyhogy egyszer csak arra kell rádöbbennünk, hogy „az emberi haladás fénykorában* már minden szabad, csak a tisztesség megkövetelése és érvényrejuttatása nem. Tisztességtelen érdekszövetségek A politikai életben kül- és belföldön egyaránt vajmi kevés a kölcsönös bizalom nemcsak pártközi viszonylatban, hanem sokszor egyazon párt kebelén belül is. Kritikus helyzetekben aztán csakhamar ki is tűnik, vájjon a pártok és az egyesek állásfoglalásában a tis2tesség, a közjó és az elvhüség volt e igazán irányadó, vagy pedig a puszta párt- és egyéni érdek, illetőleg egyéni érvényesülés. Annyi bizonyos, hogy ahol nincs meg a tisztesség és az igazi elvhűség, ott komoly politikai pártok helyett, amelyek a közjót volnának hivatva munkálni, „politikai párt" néven inkább tisztességtelen érdekszövetségek keletkeznek, amelyek keretén belül a tagok ugyancsak összetartanak és egymást kölcsönösen támogatják is. de a pártot" összefogó kötelék természetének megfelelően csupán addig, amig egyéni érdekeik miatt olyan összeütközés nem következik be, amelynek feszítő és robbantó erejét már ki nem bírják egy puszta érdekszövetkezetnek nem éppen ideális kötelékei. Ezután az egyházfejedelem a kartellek és a protekció ellen beszélt. A továbbiakban ezeket mondotta : Ha idejekorán bele nem nyúl az erős, de tiszta kéz,, De a közéletben sem vigasztalóbb a helyzet, mert hogy is lehetne kölcsönös bizalom a közélet szereplői között, valamint köztük és a nagy publikum között mikor hol egyikről, hol a másikról pattan ki, hogy nem a közjó és a kötelességtudás irányította őt, hanem az egyéni érdek, amelynek biztosítására iparkodott talán még helyzeti energiáját is ki használni. S a legszomorúbb a dologban az, hogy a vezetőférfiak sokszor szinte tehetetlenek ezzel a bajjal szemben, mert —ha maguk tisztességesek is — legtöbbször nem mernek visszaéléseket elkövető alattvalóik sokaságával, vagy érdekszövetségével szembeszállni; ha pedig maguk is egyéni érdekeket követtek, abbeli félelmükben, hogy ezt már alattvalóik is tudják, vagy megtudhatják, nem is léphetnek fel ezek visszaélései ellen kellő eredménnyel, ha velük együtt maguk is bukni nem akarnak. Igy azután tovább harapódzik a baj és egyre jobban elmérgesedik a helyzet, mert a közvélemény mind hangosabban orvoslás után kiált. És ha idejekorán bele nem nyúl a dolgokba valami erős, de tiszta kéz, lassan végképpen lejáratják a tekintélyt. A lejáratott tekintély helyébe azután hiába állítják a nyers erőszakot: ez csak ideig-óráig pótolhatja azt, mert a gondolkodó ember az erőszak alkalmazását az igazságon és erkölcsi törvényeken nyugvó jogrend biztosítására törvényesnek ismeri el, de igazságtalanság, erkölcstelenség és önző egyéni érdekek védelmére megengedhetőnek nem tartja soha. Szociális vonatkozásban hasonlóképpen megrendült az emberek bizalma egymás iránt, mert a társadalom különböző rétegei olyan könynyen letérnek a tisztesség útjáról. Vezéreiket is sokszor inkább saját érdekeik irányítják. Már most az a kérdés, van e erre az általános és az emberi társadalmat minden porcikájában megmételyező betegségre orvosság ? Szent meggyőződésem, hogy van, de csupán egy: a komoly visszatérés a tisztességhez, vagyis az örök erkölcsi törvényekhez az egész vonalon. Tudom jól, hogy a betegség gyógyítása nem könnyű dolog, mikor már minden irányban elharapódzott a baj, mikor Pelczmann László l o fa férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Teleion 135 x Urí öltönyüket és felöltöket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron koszit kedvező fizetési 3 feltételek mellett, rnsmmmmm^ Úgyszintén hozott szövetből is.