Esztergom és Vidéke, 1932

1932-03-13 / 21.szám

Á március 14-lkI főispáni installáció programmja vezeti Kovács Sándor egyetemi tanár* 4. Az izraelita hitközség. 5. A m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség, vitézi szék, népgondozó és testnevelés felügyelőség. 6. A társtörvényhatóságok kiküldöttei. 7. Komárom- és Esztergom vármegyék tisztikara. 8. Komárom és Esztergom városok közönsége és tisztikara. 9. A kir. Járásbíróság és a kir. Ügyészség. 10. Az állami hivatalok együttese. 11. A vármegyei jegyzői kar. Lingauer Sándor dr. főispán beiktatása hétfőn, március 14-én lesz. A részletes programm a következő: Délelőtt V* 10 órakor gyülekezés a vármegye tanácskozó termében. Innen V» 10 óra előtt 5 perccel ünnepélyes felvonulás a belvárosi plébánia-templomba a megyei zászló elővitelével. A zászlót Reviczky Elemér főszolgabíró viszi, aki mellett jobbról és balról egy-egy diszbe öltözött hajdú megy. A vármegyeházáról a Deák Ferenc-utcai kapun vonulnak át a kegyúri templomba. A szentmise V

2 10 órakor kezdődik. A menet visszafelé a Plébániaés Bottyán János-utcán át haladva a főkapun vonul be a vármegyeházára. Délelőtt 11 órakor: Palkovics László alispán megnyitja az installációs közgyűlést. Ezután Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvassa a kinevezési okmányt. Határozathozatal után a közgyűlés kijelöli azon küldöttség tagjait, kik a főispánt a közgyűlésre meghívják. Az alispán ezután az ülést öt percre felfüggeszti. A főispán bevonulása után az alispán a közgyűlést újból megnyitja s felkéri Lingauer Sándor dr. főispánt, hogy a közgyűlés határozata alapján az esküt tegye le. Az eskü letétele után az elnöklő alispán üdvözli az új főispánt s felkéri, hogy a főispáni széket foglalja el s vegye át a további elnöklést. A főispáni szék elfoglalása után négy főszolgabíró háromszor felemeli a főispánt. Ezután az elnöklő főispán elmondja ünnepi beszédét. A beszéd elhangzása után Lepold Antal és Lőke Károly törvényhatósági bizottsági tagok az egyesitett vármegyék, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző pedig a vármegyei tisztikar nevében üdvözli Lingauer Sándort. Közgyűlés után a küldöttségek a vármegyeháza nagytermében gyülekeznek. A főispán az eddig beérkezett bejelentések alapján a küldöttségeket fogadja. A fogadás a kisteremben lesz a következő sorrendben : 1. A róm. kath. egyház küldöttsége, vezeti Machovich Gyula dr. érseki helynök. 2. A ref. egyház küldöttsége, vezeti Lőke Károly ref. esperes. 3. Az ág. ev. egyház küldöttsége, Antóny Béla dr. a fegyelmi-ügyéről, a Kúria Ügyvédi Tanácsának döntéséről és Esztergom eddigi állapotáról Megírtuk mult számunban a Kúria Ügyvédi Tanácsának döntését és ezzel kapcsolatban azt, hogy Antóny Béla dr. újra megkezdi munkássá gát, ezután mint ügyvéd, mint független polgár, a társadalmi és erkölcsi követelmények birtokában. Felkerestük Antóny Béla dr.-t, beszéljen az elmúlt másfél évről, és gon dolatairól, amely ez alatt a másfél év alatt benne támadtak. Antóny ezeket monnotta: — Első szavam a hála és köszönet azok iránt, akik nehéz napjaimban velem éreztek és nem hagytak cserben. Az ügyről nem szívesen nyilatkozom, mert olyan ez, mint egy rossz álom, mint egy lidércnyomás. Az egész eljárás alatt Hagy míívészest Esztergomban A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete, mely egyesületnek elnöke Palkovics László alispán, az első nagy művészestélyét április 2-án Esztergomban tartja a vármegyeház dísztermében. A művészest célja a vármegyei tisztviselők árvaotthonának megsegítése. Az egyesület részéről az estélyen közreműködnek: f. Szabó Géza ny. főispán, országgyűlési képviselő, alelnök, Rexa Dezső Pest vármegye főlevéltárnoka, az országos nevű iró. A fővárosi művészek közül fellépnek Péchy Erzsi a kiváló operettprimadonna Ferenczy Károly, az ismert komikus, Fenyvessy Évi, a Király Szinház tagja, a világhirűvé vált „Hypolit a lakáj" magyar hangos film főszereplője, Maróthy Magda, a zürichi opera v. tagja, ki jelenleg a Városi Szinház opera énekesnője, Kádár Manci szavaló művésznő, a Városi Szinház tagja, ki többek között Magasi Arthur bencés tanár két versét fogja szavalni és Köcskey Ilus gordonkaművésznő. Az egyes számokat zongorán Kassovich Pál, a Városi Szinház karnagya kiséri. A műsort Dánóczy György dr. tb. főszolgabíró konferálja. A nívós estélyre már most felhívjuk Esztergom város és vármegye közönségének figyelmét. Tekintettel a nemes célra, kérjük, hogy a helyi rendezőséget, amely előkészítő munkálatait a napokban megkezdi, munkájukban támogatni szíveskedjenek. az emberi bosszúnak, gyűlöletnek és minden szép és nemes megtagadásának olyan mélységeit ismertem meg, amelyek majdnem kötelességemmé teszik, hogy az egészre fátyolt borítsak, ne is emlékezzem róla. Amint most itt a szobámban sétálva tekintetem egy ablakon keresztül a megszállott vidékre esik, ablakomon az északi szellő magyar jajt, sóhajt, vágyakozást hoz át, magyar lelkem megdöbben és azt sugalja, hogy a mi panaszunk, a mi jajunk, a mi nyomorúságunk, a mi gyűlölködésünk át ne szálljon . . . A köztudatban él, de magam vagyok a leghivatottabb kifejezője annak az érzésnek, hogy az egész eljárás alatt nemcsak kenyeremet, de be csületemet is el akarták venni. A magyar sötét éjszakában az egyetlen kincset, ami még megmaradt, ami a nemzeti összeomlásnak, a nemzeti megpróbáltatásnak gyászos napjaiban egyedül alkalmas arra, hogy minden magyar erőt egybekapcsoljon, minden hitet megszilárdítson és minden lelket felemeljen, különösen itt a primási városban, ahol az utóbbi másfél esztendő eseményei minden tekintélyt, minden tiszteletet, minden munkás iparkodást, minden jövőbe vetett törhetetlen hitet kiégetett. Hogy ez igy van, magamon érzem legjobban, ki egy életnek minden tudását, lelkesedését, nemes érzését, hitét adtam ennek a városnak, a háború nehéz napjaiban és az azt követő általános felborulásban. Féltve őriztem a békét, mélységes szeretettel és megértéssel viseltettem minden magyar könny iránt, minden kételkedő kishitű lélekben felkeltettem a reményt, felgyújtottam az áldozatkészséget, megteremteni igyekeztem a legkétségbeesettebb időben a munkának alkalmát, a kenyérnek lehetőségét, századok mulasztását pótoltam, melynek eredményeképpen megszületett a történelmi kincsekben gazdag Esztergom modernsége, életképessége és az újabb alkotások ne csak megélhetést és életet biztosítsanak Esztergomnak, hanem azt méltóvá tegyék a Magyar Sión nevéhez és hivatásához. Ha volt valaki, aki átérezte a sze gény emberek sorsat, aki kötelességének tartotta minden társadalmi ellentétnek még a gyökerében való elfojtását, aki átértette, hogy az alsóbb társadalmi osztályok felemelése, a munkásnak megbecsülése, az iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak életképessége, a magyar intelligenciának hivatottsága történelmi feladat: úgy az szomorúan, kétségbeesetten láthatta, hogy hogy itt az utóbbi időben történt embervadászatok és üldözések mindent jelentettek, csak ezt az egyet nem. A Kúria Ügyvédi Tanácsának Ítélete után lelkünk felemelkedhetik, hittel telhet el, hogy van még igazság, noha a keserű sors és üldözés az emberek Ítélőképességét már-már tönkreteszi, a jóban és nemesben való bizalmat megöli. Ez az Ítélet megerősíthet mindenkit, aki a magyar jövőt a szabadságjogokban, az erők kifejtését a mu ka és jószándék megbecsülésében Játja, aki a magyar történeti hivatást és a rabságban szenvedő magyar lelkek feltámadásának reményét, a gondolat-, a sajtószabadság, a gyülekezési jog feltétlen és hátsó gondolat nélküli tiszteletbentartásában látja, nem pedig az üldözésben, egyesek tönkretételében, kenyérnek és becsületnek elvételében, a legelemibb polgári és alkotmányos jognak és a közvéleménynek megfojtásában. Az ilyen lelkület megteremtése teszi lehetővé a csonka magyarságot minden áldozatnak, minden nyomorúságnak elviselésére, az ilyen lelkület tudja megértetni az éhező, ruhátlan, meleg szobát nélkülöző magyarral, hogy abból szebb jövendő fakad. Nem a destrukciónak kiabálása, emberek kipellengérezése, a keserves múltnak hánytorgatása, a hazafias szólamoknak pátoszi előadása, a mellnek téglával való veregetése, az öndicséretnek s pótolhatatlanságnak ünnepi formákban való hirdetése, a bizalomnak megparancsolása, dáridóknak rendezése, ünnepi torok, pszsgős és cigányzenés mulatsága önmagáról sajátkezűleg irt vezércikkek, megrendelt dicsérő cikkek azok, amikre a mának szüksége van, hanem tekintélyistápolás, épitő, megértő szeretet, az éjszaka sötétjébe belevilágító áldozatos munka, békének nyugalomnak megteremtése. Ezek azok a követelmények és tevékenységek, amelyek magyar jövőt jelentenek, amelyek nemcsak öndicséretre és amelyet ha a jelen nem, de az utókor hálás köszönettel fog megbecsülni. Ezek lesznek érdemek, ezek teszik képessé a magyar föld népét bizó szeretettel nézni a vezetőkre és bennük nemcsak a vezetőt, hanem sorsának osztályosát látni, aki hús a húsából, vér a véréből, aki a bennük rejlő erőket a magyar Géniuszt fel tudja ébresz teni. Eddig beszélt Antóny Béla dr. Nekünk sohase volt kétségünk, hogy a közönség őszintén látott, amit az események is igazoltak. irflMNriBMlMlB'flMlMlt^ Március 15-ének megünneplése városunkban Városunk közönsége, mint minden évben, úgy ezidén is méltó kegyelettel fogja megünnepelni a 48as szabadságharc dicső napjának, március 15-ének évfordulóját. A nemzeti ünnep évfordulóján, f. hó 15-én, kedden reggel fél 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istentisztelet lesz. D. u. 3 órakor pedig hazafias ünnepség lesz a következő sorrenddel. 1. Himnusz. Énekli a nagyközön ség a levente zenekar kíséretével. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Romándi Dénes gimn. VIII. o. t. 3. Nemzeti dal. Szavalja Bálint Sándor V. é. tan. képz. intézeti növendék. 4. Pósa—Révffy: Áldd meg Isten szép hazánkat. Énekli a tanítóképző énekkara. Vezényel Geyer Béla énektanár. 5. Szathmáry: Mi nem feledhetünk. Szavalja: Rothnágel János reáliskolai VIII. o. t. 6. Ditrói I.: A tizennyolcévesek. Szavalja Miskolczi Ferenc levente. 7. Dalmady—Pogatschnig: Csak magyarok legyünk. Énekli a tanítóképző énekkara. Vezényel Geyer Béla énektanár. 8. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Horváth Anzelm bencéstanár. 9. Szózat. Énekli a nagyközönség a leventezenekar kíséretével. 10. Ima. Mondja Madaras Aurél szentgyörgymezei plébános. Délután fél 3 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren. Szép idő esetén kivonulás a Honvéd-temetőbe. Szeles hideg időjárás esetén az ünnepség a Széchenyi-téren, rossz idő esetén wmmmmtmmmmmmmmw* ÁRAKAT NEJVl HIRDETEK ^

6 ren<

^*

vü- °*

cs

° árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint mnmrmrrrr--~ , •«„ • ,n I,,, "

L——2 női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat ILLÉS ÍAIDOB divatárukereskedése Esztergom Széchenyi-tér 21