Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-18 / 14.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 14. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 18 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 "20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Linganer Sándor az új főispán Kedden este közölte a rádió, hogy a belügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó úr őfőméltósága Linganer Sándor miniszteri tanácsost nevezte ki Komárom-Esztergom vármegye íőispánjává. Ez a rövid radióhir nem egyszerű főispáni kinevezést jelent, nem lehet egyszerű sem a kormánynál, sem Esztergom vármegye és Esztergom város közönsége előtt sem. Esztergom, a íőispáni székhely már hetek előtt nagy várakozással nézett az új főispán kinevezése elé, mert hitte és tudta, hogy az új főispán a legteljesebb békét, a legteljesebb nyugalmat és maga mellett a város és vármegye bizalmát fogja hozni. Hiszünk és bízunk abban, hogy 1932 február 16-a új napot, új virradást jelent, hogy Lingauer Sándor dr. új korszakot nyit meg Esztergom történetében. Már megírtuk egy alkalommal, hogy az esztergomi főispáni állás az ország főispáni állásainak elsői közé tartozik. Ha a történelem szemüvegén át tekintünk, ha Szent István szülővárosát és Magyarország biboros hercegprímásának székhelyét nézzük, akkor Esztergom, mint főispáni székhely a legelső. Szegények, egyszerűek vagyunk mi itt Esztergomban és a vármegyében, és mivel mással is üdvözölhetnénk az új főispánt, mint azzal a csokorral, amelynek egyik legszebb nagy rózsája Esztergom ezeréves múltja, másik égő rózsája Sz. István király, mint az alkotmányosság megalapítójának neve és a magyar hercegprímások ugyancsak ezeréves múltja, a mely a keresztény Magyarországot jelenti. Lingauer Sándort találta a magyar kormány a legalkalmasabbnak az esztergomi főispánságra és amikor Lingauer Sándorra esett a választás, a kinevezés nagy érdemeket, rátermettséget, nagy lelkiismeretességet és tudást honorált. Legfőképen a nagy bizalmat jelentette, amellyel a magyar kormány az új főispánnal szemben viseltetik. Uj korszak kezdődik Esztergom történetében, életében, és amikor ennél a kinevezésnél Lingauer főispánt üdvözöljük, mmmm$mmmmmmmmmm^mtmmmmm egyetértésben, megértésben, hitben, reményben és békeségben, egy nagy közösségben indulunk feléje köszöntésre és kívánjuk, hogy városának és vármegyéjének boldogulására, békeségére, saját méltóságának és nevének tiszteletére működjék — Isten áldásával. Lejebb az árakkal! a megélheti Állandóan hangoztatjuk, hogy a pengőnk vásárlóereje ma is váítozatlanul fennáll, amit igazol az a körülmény, hogy a külföldi bármily pénznemre átszámítjuk, megtaláljuk belső értékének arányosságát, mégis azt tapasztaljuk, hogy az árak, ha nem is rohamosan, de állandóan felfelé kapaszkodnak. A kereskedelemügyi kormányzat szükségesnek tartotta egy bizottság megalakítását, melynek az a hivatása, hogy ellenőrizze az áralakulásokat. Soha oly nehéz télben még nem élt a magyar társadalom, mint most. Alig várjuk az elmúlását, alig várjuk a tavaszt. A megélhetési viszonyok a vidéken is leszálltak oly alacsony nivóra, ahol már a napi karéj kenyér megszerzése is gondot okoz. Hol vannak még a többi szükségletek ? Ezek eddig is majdnem megszerezhetetlenek voltak, az árak lassú, de állandó emelkedésé pedig a szükségletek megszerzését teljesen lehetetlenné teszik. A nagyipar és nagykereskedelem a védővámok szárnyai alatt oly kalkulációt csinál, amir lyet akar s ezzel nemcsak a kiskereskedelmet és a kisipart teszi életképtelenné, de a fogyasztók teljesen legyöngült vásárlóképességét is a minimumra szorítja. A vásárló közönség teljesen ki van szolgáltatva a nagykereskedelem ezen önző politikájának. A vidéki földmivest és napszámost nem védi semmi, a mezőgazdaság terményeit nem tudja kartellárakon érvényesíteni. Amig egyik oldalon teljes és általános megszervezettség áll, a másikon a széthullt egyedek küzdenek sért. Amikor a fizetéseket csökkentik, az adóterhek felnövekedtek, a mezőgazdaság termését pedig hihetetlen olcsó árakon kell értékesíteni, munkái adni pedig nem tud a két keze munkája után élő napszámos és földmunkásoknak, akkor nem csodálkozunk, hogy ezen szervezetlen osztályok prédái lettek a soha jól nem lakó és megszervezett gyáriparnak, nagykereskedelemnek, mely oly árakat diktál, milyet csak megbír a vámvédelem árnyékában. Ezen egyenlőtlen erőknek eredményezni kellett, hogy a pénz, a tőke teljesen elszívódon: tőlünk s most itt állunk üres zsebekkel. Nehéz megérteni, pedig ma az a helyzet, hogy a legkisebb községekben is ezrével élnek családok, ahol két fillér sem akadna a házban: heteken át nem látnak egy megszürkült kétfillérest sem. Nem arra lenne-e szükség ekkora szegénységben, hogy az árak olcsóbbodjanak? Nem az lenne a természetes gazdasági törvényszerűség, hogy a fogyasztóközönség teljes anyagi leromlása miatt alászállott árúkereseti csökkenés az árak esését vonná maga után ? Jogtalan hasznok, magas tőkekamatozások, áremelések nem hozhatnak itt javulást, hanem zuhanást a megsemmisítő mélység felé. Új elnököt választott a szentgyörgymezői közbirtokosság Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg a Szentgyörgymezői Volt Úrbéri Közbirtokosság rendkívüli közgyűlését a Szentgyörgymezői Olvasókör nagytermében. A közgyűlésen vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyző elnökölt, megjelent azon Könczey Árpád m. kir. erdőmérnök, Zwillinger Ferenc dr., a közbirtokosság ügyésze és Brenner Antal dr. városi főjegyző, a közbirtokosság tisztikara és a tagok majdnem teljes számban. A közgyűlés elé nagy érdeklődéssel tekintettek, mert ezen alkalommal kellett a vezetőség által felvett kölcsönök utólagos jóváhagyását kieszközölni. Ez bizony nem ment simán. Parázs vihart váltott ki ennek a pontnak letárgyalása. Egész sereg felszólaló vett részt a vitában. Végre v. Zsiga János dr. lezárta a vitát. Az elrendelt szavazás azután meg hozta a jóváhagyást és ezzel ez az alaki hiba eltűnt végleg a közbir tokossági gyűlések napirendjéről. Zsiga János itt kijelentette ismételten, hogy a kölcsönök felhasználása tekintetében a vizsgálat a vezetőséget teljesen tisztázta, a vezetőket sem könnyelműség, sem vétkes mulasztás nem terheli. Nagy vitát és viharos jeleneteket váltott ki a pén tári jelentésnél az immár véglegesen megállapított pénztári hiány. Azonban végül is teljes megelégedésre oldották meg e kérdést, amennyiben a készpénzhiány pótlására 15 napi határidőt engedélyeztek, amely idő alatt az illető 8 % kamattérítéssel tartozik a hiányt a közbirtokosság pénztárába befizetni. Egy ujitást hozott be a közgyűlés, amennyiben jövőben a legelőre csak az hajthatja ki állatját, aki legeltetési bárcát vált. Ezzel sok viszszaélés lesz elkerülhető. Egyéb tárgyak lepergése után sor került az elnök és pénztáros választására. Mielőtt a szavazatszedő bizottság megalakult volna, Ács István meg köszönte az eddigi bizalmat és az új elnökkel szemben több tiszteletre, nagyobb megbecsülésre szólította fel a közbirtokosság tagjait, mert ez a legkevesebb, ami a köz érdekében való fáradozásért kijár, A szavazatszedő bizottság megalakulván, déli félegykor az elnök felfüggeszti a közgyűlést és csak délután félháromkor folytatták ismét, amikorra a tagoktól a szavazatok a két elnökjelöltre beérkeztek és azok összeszámlálása is megtörtént. Ennek eredményekép elnökké Erős Istvánt (József fiát) választották meg 196 szavazattal Gere János 102 szavazatával szemben. PénztáPelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 x Uri öltönyöket és felöltőket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °- feltételek mellett, BHHBHMBB* Úgyszintén hozott szövetből is.