Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-04 / 10.szám

mondani a vonatjáratról és meghajolt — saját kényelmét feláldozva — a takarékossági érv előtt. Rendben van 1 Takarékoskodni kell a Mávnál is, de akkor tényleg takarékoskodjék és szüntesse be a szabadjegyeket, amit azonban nem tesz meg, mint azt alább látni fogjuk. A „Komárom-Esztergomvármegyei Hírlap" f. évi 5. száma egyik cikkében az állítja, hogy Sághy Imre kir. tanfelügyelőnek Budapest—Esztergom viszonylatban első osztályú szabadjegye van. Mint ismeretes, a tanfelügyelő Budapesten lakik és onnét jár Esztergomba hivatalába. Ez az ő dolga. De hogy miért kapott szabadjegyet, ez már a magyar adófizető és a felemelt tarifa mellett utazó közönséget is érdekli. Teljesen közérdekből kérdeznünk kell a m. kir. kereskedelmi miniszter urat, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a takarékosság elvével a kir. tanfelügyelő szabadjegyét, aki a VI. fizetési rangosztáíyban van, székhelyén nem lakik és semmiféle viszonyban nincs a Mávval. HIAEM A jellemesség hiányának, gerinctelenségnek, akaraterőtlenségnek lehetne nevezni a mai kor társadalmának, egyes embereinek — s igen sokan vannak ilyenek — ama téves felfogását, mely megengedhetőnek tart minden be szedet, minden tettet, minden intéz kedést és egyesülést, amely a maga egyéni, kicsinyes, szükkörű életét, érdekeit nem bántja, nem zavarja meg. Erkölcsileg, vallásos szemüvegen keresztül nézve, helyes-e ? többi embertársakat: szegényeket, elárvultakat, nyomorultakat, védteleneket nem dönt-e még nagyobb élet telenségbe, élő-halott sorsba ?, — az nem számít. Nagy baja, sőt bűne a mai kor nak, hogy szépen csengő, hangzatos szavakkal, címekkel — mint igazságszeretet, ügyes politika, közjó, alkalmazkodóképesség, önbecsülés — takar el tulajdonképpen jellemhiányokat, akaratsorvadásokat — mint: irigység, elvfeladás, hitszegés, önérdekhajhászás, mimózás érzékenykedés^ —.' És ez a mai ember feledi, „az ember értékét az akarat meg." Feled akarni; feled jót, pet, igazat akarni; feled — hogy adja szévagy tán nem is akar sokszor komolyan akarni! Feledi-e kor gyermeke a komoly akarást, mert legtöbbször nincsenek nemes eszméi, életideáljai, melyek után komolyan törekedve, azokat igazán megvalósítani akarná, s így jellemessé válhatnék. Sőt mivel sok önmaga nem tud, — mert nincs is benne komoly akarás, — egyenessé, acélossá, jellemszilárddá válni, azért fáj, ha másokban e törekvést látja, s önalacsonyságához lehúznni, bepiszkítani szeretné a másikat; minden úton-módon — emberi testek, isteni lelkek összetörése nem számít — meggátolni e magasabbra, nemesebbre törekvésben. Nem szereti a tiszta, erős, szent akarást — jellemet — az érzékek és érzelmek, a gondolatok és beszédek világában. Igen: a mai kor embere csak a jelennek él; a múltból nem okul; a jövőre nem gondol. Csak jár-kel, él a földön a földből csak a földért, s nem gondol az egyenességgel, az égretöréssel, az eszmeakarással — a jellemességgel. ha. A pápa koronázásának tizedik évfordulója. XI, Pius pápa koronázásának tizedik évfordulója alkalmából f. hó 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a budavári koronázó templomban dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás Te Deumos ünnepi szentmisét fog pontifikálni, mig a szentbeszédet dr. Mészáros János érseki helytartó mondja. Kinevezés. A főispán dr. Müller Győző budapesti gyakorló ügyedet, városunk fiát, Komárom-Esztergom vármegye tb. főügyésszévé nevezte ki. Végetért a magyar katholikus papság szociális kurzusa. Á budapesti Központi Szeminárium dísztermében az elmúlt hét minden napján szociális előadásokat tartottak a katholikus papság számára, amelyet Őeminenciája, Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás nyitott meg. Ezeken a szociális estéken az előadásokat a következő kiválóságok ságok tartották : Balanyi György dr. az egyház és a szociális kérdés cimen tartott előadást. Czettler Jenő dr. a kapitalista rendszer kritikáját adta elő. Eötvös Lajos dr. a bolsevizmus fejlődéséről és mai állásáról Lepold Antal dr. a „Quadragesimo Anno" kezdetű pápai enciklikát taglalta, Lacza István dr. pedig a tulajdonjog egyéni és társadalmi jellé gével foglalkozott. Mihelics Vid dr. a szociális etika és politika közti különbséget fejtegette, Kecskés Pál dr. a családgondozásról beszélt, Mihalovics Zsigmond dr. a munkások pasztorációjával foglalkozott. Pintér József két ülésen ismertette a mun kásifjúság szervezkedését Schütz Antal dr. a papság, Marczell Mihály dr. az ifjúság szociális neveléséről tartott előadást. Ktywald Ovó ösze foglalta és kiemelte a kurzus főbb gondolatait, majd a nagyjelentőségű tanfolyamot Breyer István dr. püspök A Fürdő „Szombati" asztaltársasága. Társadalmi szempontból igen értékes jelenség, ha valamely városnak olyan asztaltársasága van, amely a társadalmi összetartozandóságot ápolja és életben tartja. Ilyen asztaltársaság városunkban a Fürdő nagyve

n

déglő „Szombati" asztaltársasága. Tagjai Esztergom értelmességéből tevődnek össze és igen sok társadalmi állást képviselnek. Köztudomású, hogy a Szombatiak tár saságát nem a szórakozás vezeti, hanem a hetenkint egyszeri össze jövetel, minden szombaton, amely al kálómmal közvetlen beszélgetésben cserélik ki egymás között gondola taikat. Igy a társadalmi érintkezés legkönnyebb alkalma adódik. A mult szombaton különösen szép összejö vételük volt a Szombatiaknak. A tagok feleségeikkel és hozzátarto zóikkal jelentek meg. Az asztattár saság ugyanis ezen a napon ünne pelte fennállásának tizedik évfordulóját és igy ünnepélyesebb keretek között folyt le találkozásuk. Vacsora után az Urilányok kitűnő zenekara muzsikált és a társaság a legjobb hangulatban töltötte el az estét. Még megemlítjük, hogy a Szombati asztaltársaság minden évben jótékony ságban részesiti középiskoláink több diákját és rendszerint ruhával, cipő vei segiti az arra rászorulókat. Egy pap munkásságra. Pintér Jó zsef pápai káplán, a Kath. Legény egyletek Országos Szövetsége alelnökének munkáss gáról olvasunk a fővárosi lapokban. Pintér József apostoli munkát végez csonka hazánk iparos ifjúságának megszerve zésében. Fáradhatatlanul járja a ví déki városokat és nagy propagandát fejt ki a kath. legényegyletek felvi rágoztatása érdekében. Igy nemrég alakuló gyűlést vezetett Sződligeten, Hidegkúton, Nyíregyházán, Jászárokszáliáson. Résztvett a kiskunhalasi egylet zászlószentelési ünnepélyén és Sopronban az új hatalmas egyleti székház felavatásán. Propaganda előadást tartott Törökszentmikló^on, Hevesen, Szolnokon, Kecskeméten. Győrben három napos kurzust tar tott a mesterek, a segédek és a ta nulók részére. E héten az iparos ifjúság részére vezető kiképző kurzust tart két-két napig Gyöngyösön, Tiszapolgáron, Jászapátiban, Zala egerszegen. íme egy pap, ki a politika helyett a nemesebb utat, a katholikus iparos ifjúság megszervezését tűzte ki élete feladatául. Követésre méltó példa. A Kath. Kör évi közgyűlése. Vasárnap délután 6 órakor tartotta Kath, Kör évi negyvenedik közgyűlését, amely egyben a Kath. Kör fennállásának negyvenedik évfordulóját is jele .tette. Csárszky István dr., prelátus-kanonok, elnök nyitotta meg gyűlést. Mivel decemberben már tartott gyűlést a Kath. Kör, a vasárnapi rövid lefolyású volt. Rövid jelentések után tisztújítás volt, amelynek során az eddigi tisztikart választották meg. Az elnökséget továbbra is Csárszky István dr. prelátus vezeti, mig a világi elnöki tisztséget nem töltötték be. A megválasztottakat lelkesen megéljenezték. A Tanult Férfiak Mária Kongregációja f. hó 5 én, pénteken este 8

A 7 órakor ülést tart a gimnázium díszterme mellett levő kongregációs helyiségben (volt IV. osztály). A tagok szíves megjelenését kéri a Vezetőség. Kisgazda-bál a Magyar Királyban. Ma, kövércsütörtökön, február 4 én, az esztergomi Kisgazdák és Polgárok a „Magyar Király" Szálloda termeiben zártkörű családias táncmulatságot rendeznek. Belépődíj személyenkint 80 fill., családjegy 3 személyre 2 P. Kezdete este 8 órakor. A tiszta bevétel 20 %-át a Szenttamási Napközi Gyermekotthon segélyezésére fordítjuk. Olcsó étkezés. Egy liter bor 60 fillér. Műsoros vallásos délután a reformátusoknál. Az Esztergomi Református Nőegylet február 7 én, (vasárnap) délután fél 4 órai kezdet tel a Fürdő Szálloda nagytermében Lőke Károly esperes továbbá a Budapesti Lorántfy Zsuzsanna Nőegylet részéről Obornyák Erzsébet titkár közreműködésével és még több Programm szám keretében műsoros vallásos teadélutánt rendez, amelyre az érdeklődőket szeretettel meghívja a Rendezőség. Belépődíj nincsen, tea megváltás cimén legalább 1 pengő kötelező s azonfelül önkéntes hozzá járulások a rendezés költségeihez hálás köszönettel vétetnek. . Az Esztergomi Kereskedő Ifjak önképző Egyesülete 1932. február 6-án (szombaton) este fél 9 órakor a Fürdő Szálló helyiségeiben könyv tár alapja javára zártkörű műsoros táncestélyt rendez. A rendezőgárda nagy apparátussal dolgozik azon, hogy az idei bál a régi jó idők hagyományos bálját is felülmúlja Tánchoz a zenét a „Budapesti Uri lányok jazz zenekara" szolgáltatja. Tornaünnepéiy 8 a szülők meg terheltetése. Vettük a következő levelet: „Igen tisztelt Szerkesztő Úr Az esztergomi elemiiskolák a tan felügyelő úr kívánságára nagyszabású tornaünnepélyre készülnek. Senkinek ez ellen kifogása nincs és nem is lehet. Legújabban azonban azzal a hirrel jöttek haza a gyerekek, hogy a tornaünnepélyre vala melyes egyenruhát fog kelleni beszerezni. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Amikor a közoktatásügyi miniszter belátva a szülők gazdasági helyzetéf, még a tankönyvek beszerzését sem teszi kötelezővé, hogyan lehet akkor egyenruha vásárlására kényszeríteni az elemi iskola tanulóit? Kérem levelemet közölni, hogy az iskolák felsőbb hatósága tudomást szerezzen a dologról és megakadályozza a felesleges kiadást. Teljes tisztelettel: Egy szülő." A „Fruska" pompás előadásáról és az Öregcserkészbál fényes sikeréről, helyszűke miatt, lapunk legközelebbi számában irunk, annyit azonban már is előre bocsátunk, hogy az a két telt nézőtér, mely szűnni nem akaró kacagással és nyíltszíni tapsok sorozatával az idény legnagyobb sikerévé avatta a „Fruska"-^ arra birták az Öregcserkészeket, hogy /. hó 7-én, vasárnap, fél hét órai kezdettel még egyszer megismételhessék a nagyközönség számára a „ Fruska"-t. Ezen vasárnapi előadásra ezúton hívják meg Esztergom város közönségét, mindazokat, akik az „Elcserélt ember" és az „Arany kakas" előadásaiból olyan kitűnőnek ismerték meg a műkedvelőket és azokat, akik az említett előadásokon jelen nem lehettek, hogy pótolhassák a mulasztottakat. Trafik áthelyezés. Özv. Huszty Tamásné szentgyörgy mezei trafikját Hunyadi-utcából Templom-térre, a Fantusz-féle házba helyezte át. Zebegényben kiirtják az Öszszes macskákat. A mult héten megveszett a zebegényi plébános szép fajkutyája s megmarta a vele ritka barátságban élő macskát. Mielőtt elpusztíthatták volna a két állatot, mindkettő megszökött. A kutya hulláját Nagymaros község határában találták meg. A macskának azonban teljesen nyoma veszett, pedig megmart, összekarmolt több állatot a községekben. A hatóságok szigorú ebzárlatot rendeltek el a községekben. Zebegényben pedig kiirtják a macskákat. Anyakönyvi kivonat. Születtek: Krieschneider Erzsébet rk. földmives leánya. Nagy Anna rk. szeszfőzőmunkás leánya. Bencsik Mihály rk. gyümölcskereskedő fia. Vurányi pincér halvaszületett fia. Semes Bogya Ferenc rk. péksegéd fia. Mikus Lajos rk. vasgyári munkás fia. — Házaszágot kötöttek: Juhász Ferenc rk. kőmivessegéd és Gáspár Mária rk. — Fiedler József rk. földmives és Lestár Erzsébet rk. — Erős Gergely rk. ny. csendőrtiszthelyettes és Recska Julianna rk. — Meghaltak : Szatzlauer János rk. cukrászmester 87 éves. Gyurácska Márton rk. földm. 69 éves. Lembachner Anna rk. háztartásbeli 20 éves (Tokod). Toldy Miklós rk. 18 napos. Kottra Rezső rk. magánzó 83 éves. Wessel Józsefné sz. Neumann Rő?a izr. 60 éves (Tóváros). Özv. Válent Ignácné sz. Torma Erzsébet rk. 81 éves. Özv. Korencsik Jánosné sz. Jávorszki Franciska 82 éves. El kell kábitani a levágásra kerülő állatokat. A földmivelésügyi miniszter állatvédelmi szempontból elrendelte, hogy ugy a köz, mint a magánvágóhidakon az állatokat el kell kábitani. Egyben elrendelte, hogy minden vágóhídon a sertések rögzítésére sertéscsapdákat kell felállítani, ami azt a célt szolgálja, hogy a sertések ne fordulhassanak meg és ilyenformán rögzített helyzetben könynyebben elkábíthatok legyenek. Az elkábitás alól csak a rituális módon történt vágás képez kivételt. Z „VIKTORIA" „K0RZ0"-ban!