Esztergom és Vidéke, 1932

1932-12-15 / 99.szám

ségtelenül éppen a liberális eszmék nagymérvű elterjedésének hatása alatt a mi korunk nem termelt ki magából elegendő számban olyan katolikus közéleti férfiakat, akik nemcsak a hitélet fejlesztése terén dolgoznak, nemcsak a fórumon hirdetik a krisztusi elveket, de akik amellett, hogy azok szerint élnek, hajlandók azoknak a közéletben való gyakorlati alkalmazásáért is megalkuvás nélkül sikraszállni. Ha szemlét tartunk hazánk katolikus közéletében, ötféle tipusával találkozunk ott a katolikus közéleti férfiaknak. Az első típushoz azokat sorolom, akik csak névleg katolikusok. Ez a legveszedelmesebb tipus mert teljesen közömbös a katolikus Egyházzal, annak törvényeivel és érdekeivel szemben. A második típusba azok tartoznak, akiknek igazi katolikus meggyőződésük nincsen és csak azért hirdetnek keresztény és katolikus elveket, mert e révén óhajtanak a közéletben érvényesülni. Az Egyházra nézve ugyancsak veszedelmesek, mert az zal, hogy magánéletükben nem követik azokat az elveket, melyeket a fórumon hirdetnek, diszkreditálják a katolicizmust és kiölik a tömegekből a katolikus igazságokba vetett hitet. A harmadik kategóriába a megalkuvó katolikusokat sorozom. Ezek hirdetik is a katolikus igazságokat és élnek is — de csak a hitélet terén — az Egyház parancsai szerint, de azonnal visszavonulást fújnak, ha komolyan helyt kell állni meggyőződésükért. Nem mernek a küzdőtérre kiállani akkor, amikor egy ka tolikus elv érvényesítéséről, egy katolikus igazság megvédelmezéséről van szó. A negyedik kategóriát az úgynevezett sekrestyekatolikusok képezik. Ezek azok, akik azt vallják, hogy a vallás csak a templomba való. Hithű és buzgó katolikusok ezek, akik mindenben teljesitik a vallás parancsait, sőt ennél gyakran többet is tesznek, hitüket bátran meg is vallják de, félnek és irtóznak a harctól. Az utolsó, ötödik kategóriába végül azok az igazán öntudatos kato likusok tartoznak, akik nemcsak bensőséges katolikus hitéletet élnek nemcsak bátran és nyíltan megvallják hitüket, de mindig és minden körülmények között megalkuvás és taktikázás nélkül száz százalékig helyt is állanak meggyőződésükért és hajlandók ennek következményeit még akkor is levonni, ha ez reájuk nézve súlyos áldozattal jár. Ezek Krisztus király igazi katonái és csak az a baj, hogy ma még nincsenek elegen ahhoz, hogy a krisztusi elveket közéletünk minden vonalán valóban érvényesíthessék. De reméljük, hogy számuk állandóan szaporodni fog, hogy előbb-utóbb sikerül majd a katolikus közélet terén a vezetést is elnyerniök és akkor majd meg fogják valósítani közéletünkben Krisztus király korlátlan uralmát. Báró Kray István végül azokról a tennivalókról beszélt, amelyek révén nemcsak külsőségbeli katolikus eredményeket érünk el, hanem belső eredményeket is: a katolikus öntudat megacélosodását és az erre az alapra helyezett igazi katolikus közéletet. Beszédjét lelkesen fogadta a nagyszámú közönség. A beszéddel kapcsolatban csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy ilyen beszédekre többször lenne szükség Esztergomban. De másutt is. Pécsi tojás-brikett ismét kapható a DGT hajóállomásnál. Forgalmiadó kedvezményt kapnak a segédet alkalmazó iparosok A segéd nélkül dolgozó kézműiparosoknak forgalmi adó alól való mentesítése még 1930-ban megtör tént. A rendelet az adómentességet ahhoz köti, hogy az il ető iparosnak legfeljebb két tanonca legyen. A kitanult inas tehát mint segéd nem maradhat meg tovább mesterénél, de másutt sem igen tud elhelyez kedni és ezáltal a munkanélküliek számát szaporítja. Ennek elhárítására a pénzügy miniszter most rendeletet adott ki, amelynek fontosabb in'ézkedései a következők : A tanonctartó iparosoknál felsza badult segéd, ha felszabadulása után is a felszabadító mesternél marad alkalmazásban, a forgalmi adó szempontjából a felszabadítás napjától még egy évig tanoncnak számit. Ha tehát olyan iparos, aki n m fizetett forgalmi adót, mert csak két tanonccal dolgozik, egyik tanoncát felszabadítja és mint segédet tovább alkalmazza, adómentességét még egy évig megtartja. A segéd nélkül dolgozó, legfeljebb két tanoncot tartó iparos nem veszti el a forgalmi adómentességet akkor sem, ha legalább egy ötven százalékos hadirokkant segédet alkalmaz. Akkor is mentes marad az iparos a forgalmi adó alól, ha nem hadirokkant segédet alkalmaz, ebben az esetben a mentesség azonban csak 1933 június végéig illeti meg és feltétele még az is, hogy a segédet még ebben az évben föl kell vennie. Azokra az iparosokra, akik a for galmi adót átalányban fizetik, a rendelet úgy intézkedik, hogy nem szabad felemelni az 1933. évre szóló forgalmiadó átalányt az iparosnál akkor, ha az iparos az 1932. év végéig még új segédeket alkalmaz. A rendelet végrehajtása hivatalból történt, az iparosok tehát ezzel a rendelettel kapcsolatban semmiféle bejelentésre nem kötelesek. Ha azonban mégis előfordulna, hogy valamelyik iparos részére az őt megillető mentes

c

éget hivatalból nem állapítanák meg az iparos akár szóval, akár Írásban adja elő az illetékes forgalmi adóhivat&lnál kérését. Ismeretterjesztő előadások Tokodon Tokodon a Tokodi Üveggyári Népművelési és Jótékonysági Bizottság december 4 én és 11-én jólsikerült ismeretterjesztő előadásokat rendezett, melyen a község lakossága nagy számmal vett részt és élvezettel gyönyörködött az ottani műkedvelők ügyes játékában. December 4-én Szoleczky Sándor igazgató tartott előadást a gombákról, mely után eljátszották „A becsületes megtalá'ó" c. 3 felvonásos vígjátékot dicséretes előadásban. Szerepeltek : Adamecki Berta Kiss Bandi, Pelz Fáni, Gerő József, Kecskés László, Szkupi János, Adamcsák Mariska, Gangl István, Lengyel András és Adamecki Juci. December 11-én nagyobbszabású Horthy Miklós ünnepélyt tartottak. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Fentős Ferenc jegyző emlékezett meg ünnepi beszédben Horthy Miklós kormányzóról. Majd hazafias szavalatok voltak, melyet iskolás fiúk és leányok adtak elő. Kiemelkedő része volt az ünnepélynek Oberma yer Adolf éneke, ki „Hol van Horthy Miklós" c. dalt adta elő nagy tetszés mellett. A szépen sikerült ünnepély a Himnusszal fejeződött be, melyet az ottani dalárda énekelt. Dicséretünket és elismerésünket küldjük a Népművelési Bizottság vezetőségének, kik fáradságot nem ismerve, iparkodnak ezen ismeretterjesztő előadásokkal a község lakosságának kulturigényeit kielégíteni. Az esztergomi Magyar Egyházirodalmi Iskola 100 óves jubileumi ünnepsége A mai magyar életben nagy szükség van a neues hagyományok ápolására, viharokat, nehéz időket átélt intézményekre. Ha olyan intézménynyel dicsekedhetünk, amely nem ebben a században született meg, hanem még a mult századnak is a legelején, akkor nemcsak büszkék lehetünk, hanem tüntethetünk is, mert ezekben a nemes hagyományokban, egy évszázadot átélt intézményben ősi láng ég, tiszta magyar erő és szent magyar életrevalóság. Az esztergomi szeminárium Ma gyar Iskolája immár 100 éves jubileumához ért. Kincset ér ez a jubileum Esztergomnak de kincset ér a magyar közéletnek is. De nem anynyira a hosszú idő ér kincset, hanem ennek az elmúlt évszázadnak a Magyar Iskolából kitermelt nagyjai, akik egykor megindultak a Magyar Iskolából, hogy az életben kiváljanak, kitűnjenek az emberi sokaság közül és naggyá legyenek. Lelkes hallgatóság jelent meg a szeminárium Magyar Iskolájának 100 éves jubileumi ünnepélyen, amelyet az elmúlt vasárnap délután 5 órakor tartottak meg a szemináriumban. Az ünnepélyen megjelent Serédi Jusz tinián dr. biboros-hercegprimás is, ott volt Breyer István dr. felszentelt püspök, Machovich Gyula dr. érseki helynök, Drahos János prel.-kanonok Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató, prelátus-kanonok, Szokolay Antal prelátus kanonok és többen a papság köréből. Ez alkalomra a szeminárium Magyar Iskolájának intézősége szép műsort állított össze. Megnyitóul a szeminárium kitűnő énekkara Pikéthy —Endrődi: „Aporból az égbe" c. nagyszerű énekszámot adta elő nagy tudással. Az énekkar kiváló szereplése. Béres István theológiai tanár érdeme. Doehner Gyula II. ;h. h. Lehmann Imre II. h. h. ez alkalomra irt szép költeményét szavalta el hatásos elő adásban. Ezután Hubay: 4. sz. Csárdajelenete következett, amelyet hegedűn Haintz Rudolf, zongorán Koloszár Elemér III. é. h. hallgatók játszottak tökéletes technikával és művészi átérzéssel. Az ünnepi beszédet Csepregi József V. é. h. h. mondotta el. 1832. április 29-én alakult meg Nagyszombatban a Magyar Iskola amely az első években inkább nyelvképző iskola volt. Nagyszombatban nem sokáig működött, mert már 1848-ban búcsút kellett mondani a városnak. A Magyar Iskola áttette székhelyét Esztergomba A nagyobb jelentőségű munka azonban itt csak 1859 ben kezdődött. Először az egyházirodalmat művelték később három szakosztályt alapítottak: a magyar, a német és a tót szakosztályt. Ebből csak kettő maradt fenn, a német megszűnt. A nyelv és az egyházirodalom művelése volt a Magyar Iskola feladata 1866-ban indult meg az az átfogóbb munka, amely az iskolát magasabb fokra emelte és amely lelkesedést teremtett a hallgatókban. Jött azonban egy primási rendelet, amely minden hallgatónak kötelezővé tette a Magyar Iskolában való részvételt. Letört a lelkesedés, unalmas összejövetelek következtek; a Magyar Iskola elvesztette életrevalóságát jelentő lüktetését. De segítségére jött a megváltozott élet. Megjelentek Ketterer röpiratai, munkaés vitatkozási anyagot adott a polgári házasság kérdése, impulzust adott XIII. Leó pápa enciklikája is, továbbá a munkáskérdések és szociális problémák mind hozzásegítették, hogy irások és prédikációk alapján a Magyar Iskola eg/ későbbi fellendülés felé íveljen. Végül arról beszélt Csepregi, hogy mi a feladata ma a magyar Iskolának. Az igazi katolikus sajtóról is megemlékezett figyelemreméltó szavakban. Kár, hogy nem foglalta beszédébe azokat a kiválóságokat, akiket a Magyar Iskola nevelt és adott az életnek. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás közvetlen meleg beszédet intézett a Magyar Iskola ünneplőihez. Hangsúlyozta, hogy a teológiának mindenkor a pasztoráció szolgálatában kell állania és amikor a Magyar Iskola emellett az irodalmat, a költészetet és a művészetet is műveli, ápolja és fejleszteni igyekszik,, ez a hivatása ma különösen szükséges, mert mint tapasztaljuk, az irodalom, a költészet és művészet igen eltávolodott a szépnek és jónak kifejezésétől. A jubileumi ünnepély Lakner Ferenc Ií. é. h. h. sikerült színdarabjával ért véget. Vasárnap délelőtt leplezik le Katona Istvánnak a nagy történetírónak emléktábláját Már jeleztük, hogy a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság és az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat az érs. nőnevelő-intézet nagytermében Katona István emlékünnepélyt rendez a nagy magyar történetirónak, Esztergom város egykori polgárának 200 éves születési évfordulója alkalmából. Az emlékünnepély f. hó 18-án, vasárnap délelőtt pontosan 11 órakor lesz megtartva az alábbi műsorral : 1. Arany—Révffy : Rendületlenül. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda Hajnali Kálmánnak, a Balassa Bálint Társaság r. tagjának vezényletével. 2. Elnöki megnyitó. Mondja dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a Balassa Bá'int Társaság és az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöke. 3. Katona István Esztergomban. Irta és felolvassa Sinka Ferenc Pál, az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat igazgatója, a Balassa Bálint Társaság 1. tagja. 4. Himnusz. Az emlékünnepély után Katona István egykori lakóházán, a Szent János-utca 6. számú házon elhelyezett emléktáblát fogják leleplezni és megkoszorúzni. Ke/tyű, harisnya, zsebkendő óriási választékban filléres árakkal KEMÉNYNÉL.