Esztergom és Vidéke, 1932

1932-11-03 / 87.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 87. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1932 CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 3 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Protekció A kultuszminiszter kijelentette, hogy nyíltan hadat üzen a napjainkban hihetetlenül elburjánzott protekciónizmusnak s az ujabb alkalmazásoknál a szakszerű szelekció szempontjából indul ki. A protekció a háború előtt sem volt nálunk ismeretlen, akkor is gyakran előfordult, hogy bizonyos lényeknek a jó összeköttetés s az előkelő nagybácsi volt az egyetlen érdemük és értékük de az utóbbi években szinte félelmetesen megnövekedett azok száma, akik nem az egyéni rátermettség és belső érték, henem a protekció alapján követelték az elhelyezkedést. Boldogult Prohászka panaszolta egyik nemzetgyűlési beszédében, hogy Magyarországon anynyira tele vagyunk protekcióval, hogy szinte védekezni sem lehet ellene. Nagyon tiszteletreméltó azért a kultuszminiszter hadüzenete, mellyel véget akar vetni minden olyan protekciónak, mely akár családi, akár egyéni, akár pártszempontból méltatlan embereket akar álláshoz, vagy bármiféle alkalmazáshoz juttatni, a méltó, rátermett emberek félretolásával. Mert az ilyen eljárás nemcsak méltatlan és igazságtalan, hanem nemzeti és társadalmi szempontból nagyon veszedelmes is. A közérdek szempontjából határozottan káros az, ha az egyes pozíciókban nem a legrátermettebb, legmegfelelőbb emberek kerülnek, másrészt a komoly értékeket és tehetségeket méltán elkeseríti, ha folyton azt kell tapasztalniuk, hogy háttérbe szorulnak a protekcióval rendelkező, könyöklő stréberek, lakályok és tehetségtelenekkei szemben. Valósággal megfertőzi a közszellemet, rombolja a hatóságok tekintélyét, ha a társadalom azt tapasztalja, hogy a komoly, csendes munkást a nagyhangú sarlatánok valósággal legázolják. Az ilyen igazságtalanságok váltják ki azt az elkeseredett kifakadást nem érdemes becsületesnek lenni, nem érdemes komolyan dolgozni . . . De van a kérdésnek másik oldala is, melyet, ha figyelembe nem veszünk, sikertelennek tartjuk a kultuszminiszter hadüzenetét. A hivatali bürokráciára gondolunk, amely szerintünk, egyik főoka a protekcionizmus elburjánzásának. Szinte lehetetlen addig ebben az országban protekció nélkül mozogni és élni, míg ez a sokszor hihetetlenül süket, vak és gőgös bürokrácia bénítja meg az életünket. „Ma már mindenhez protekció kell" — mondogatják az egyszerű emberek. S valóban úgy van, hogy az emberek ezreinek legegyszerűbb kívánságát, hónapokig, évekig nem intézik el a maguk természetes útján. Az „ügydarabok", az „akták" pihennek, mint egyikmásik bürokrata Napóleonnak „nem sürgős az ügy.\Egyszerű ügyek, — amelyek azonban egy-egy "szegény adóalanynak élet-halál kérdést jelentenek, — nem intéződnek el automatikusan, magától értetődően, hanem legalább is egy képviselőnek kell az ügyet állandóan sürgetni. A postás, vasutas, az orvos, a rendőr álmában sem gondolhat arra, hogy a köteles munkáját évekig halogassa, vájjon miért kiváltsága egyik-másik hivatalnak, hogy a polgárok megkárosításával időtlen időkig halassza hivatali kötelességének teljesítését. Jó lenne, ha illetékes helyen megmagyaráznák végre-valahára ennek az öncélú, cézári bürokráciának, hogy nem érte van a nemzet, hanem fordítva. Ha az „ügydarabok" könyörgés nélkül, automatikusan és gyorsan megfutják a szükséges fórumokat, máris nagy lépést tettünk a protekcionizmus megszüntetése felé H. B. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Intézeti kelengyék a legolcsóbban ILLÉS SÁNDOR cégnél szerez hetők be. Az új virilis városi képviselők ideiglenes névjegyzéke A szobati városi közgyűlésen felolvasták az új virilis városi képviselők ideiglenes névjegyzékét. Az új összeállítás a következő: Serédi Jusztinián dr. Boronkay Dénes dr. Schwach Sándor Brenner Antal dr. Csik József dr Takács István özv. Brutsy Jánosné Vándor Ödön dr. Gróh József dr. Machovich Gyula dr. Kamenszky Gyula dr. Kerschbaummayer Károly Krammer György dr. Toldy János Marosi József Csárszky István dr. Fehér Gyula dr. Drahos János dr. Gönczy Béla dr. Hirsch Izidor Frey Vilmos dr. Szatzlauer Gyula Török Mihály dr. Túri Béla özv. Leitgeh Jánosné Matus Gyula Bencze Győző dr. özv. Platz Jánosné özv. Berger Hermanne Wipplinger Ödön dr. PÓTTAGOK: Nádler Rezső Szántó Géza Csákváry Mihály Kókay Kálmán Mike Lajos dr. Reviczky Elemér Glatz Gyula Einczinger Sándor Weisz Mór Scheiber Gyző Molnár József dr. Zwillinger Ferenc. A rendes virilisek közül kihagyták özv. Viola Ferencnét, akit Viola Ferenc képviselt, Katona Sándor dr.-t, Jeszenszky Kálmán dr.-t és Szokolay Antal dr. t szintén nem vettók fel a névjegyzékbe. A névjegyzék összeállitása ellen 15 napon belül lehet megtenni az észrevételeket. A városbázi udvar kiépítése A városi közgyűlésen foglalkoztak a városházi udvar kiépítésének kérdésével. A hátsó épületrészt, amelyben most a forgalmi adóhivatal és a közgyámi hivatal van, lefogják bontani és mintegy 10 ezer pengős költséggel új épületet emelnek. Ezt az épületet úgy építik meg, hogy később, amint az anyagi helyzet megengedi, emeletet húzhassanak rá. Egyelőre tehát földszintes lesz az új épület, amelynek elkészülte után ugyancsak hivatalokat fognak elhelyezni. Az emeleti részben a reáliskola kapná meg azokat a tantermeket, amelyekre még szük sége van. Az építkezést házilag kivánja a város elvégezni, a helyi iparosok igénybevételével. Lehet, hogy egész szükségtelen alábbi figyelmeztetésünk, azonban Esztergomban az utóbbi évtizedekben számos művészi rombolás és oly sok elhibázott építés történt, hogy indokoltnak tartjuk figyelmeztetésünket. Amely abból áll, hogy a városházi udvar kiépítéséhez, vagy ott bármely rész építéséhez csak akkor lehet hozzáfogni, ha valóban hozzáértő épitőműsész elkészítette az egész udvar kiépítésének terveit. A mi városházánk kis Magyarországon már műemlék számba menő, bár egyszerű, de nemes alkotás. Amikor tehát annak udvarán épitkezéhez kezdünk, ennek stílusos öszhangban kell lenni az épület frontjával. Senki se ijedjen meg, hogy ez az óhajtás sok pénzbe kerül. Sőt ellenkezőleg, az épület nemes egyszerűségének udvari folytatása a kivitelben megtakarítást jelent. A tervezést azonban csak elsőrangú kiforrott művész emberre kell bizni, ha nem akarjuk városházánk művészi hatásait elrontan'. Nem tudjuk, milyen összeg áll rendelkezésre és mily terjedelmű lesz az épités, de ha ez területileg csak kis munka is lesz, ezt az egéss udvar művészi kitervezésének kell megelőzni. Miután pedig az udvaron árkádos ki képzés alig lehetséges, az udvari tervek elkész tése igen szép, de ne héz művészi feladat. Vitán kivül áll, hogy az utóbbi évtizedek építkezései körül a legsikerültebb Esztergomban a ferencrendiek építkezése. Házuk frontjának kiképzésé látszik, hogy hivaiott művész munkája. Nyíltan kimodjuk, forduljon a város Schwab Gyula műegyetemi tanárhoz, a ferencrendiek tervezőjéhez. Miután Schwab Gyula most sűrűn van Esztergomban és Eztergomnak már is nagy és értékes áldozatokat hozott, amidőn a maga szerénységével és igénytelenségével Isten n ivében végez az esztergomi szentferencrendi háznak óriá si értékű munkálatokat, a város köNovember hó 3-án csütörtök 7 és 9 órakor A végzetes csók A

KULTUR Egy anya szomorú története MOZGÓBAN