Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-27 / 85.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 85. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1932 CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 27 Előfizetési 1 ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Csodavárók? Azt mondja a kereskedelmi miniszter egy küldöttségnek adott válaszában, hogy ne le­gyünk csodavárók s ne higy­jük, hogy a tetterős kormány puszta megjelenésével meg le­het változtatni a világválságot, de higyjünk abban, hogy meg lehet menteni a nemzetet a jobb idők számára és nyugod­junk meg abban, hogy amit meg lehet tenni, az meg is fog történni. Jól tudjuk, hogy vannak fan­taszták, akiket helyzetünk ke­serűsége tett csodavárókká, de a társadalom józan itéletű, ko­moly eleme sohasem vártak, a csak a nemzet egyetemes ér­dekébe eső olyan tetteket, me­lyet az adott viszonyok között, Trianon és a világkrízis elle­nére is megvalósíthatók. A már megoldásra nagyon is túlérett problémák egész tö­megét meg kellett volna s meg is lehetett volna már évtizedek­kel ezelőtt oldani, de a javít­hatatlan derűlátóknak minden bölcsességük és vigasztalásuk forrása az volt, hogy nemcsak nálunk van baj, hogy világ­jelenséggel állunk szemben s hogy semmit semmit nem te­hetünk addig, mig a revízió el nem következik. Ha ez a pa­tópálos szellem nem terpeszke­kedett volna egy évtizedig a magyar politikai és társadalmi életre, akkor nem kellene a kor­mányzatnak az akut problémák őserdejével birkóznia. De az il­letékesek váltig erősítgették, hogy nem olyan vigasztalan és sötét a helyzetünk, mint ahogy a szélsőséges Kassandrák mond­ják s amennyiben mégis volna nemi baj, nyugodjunk meg, mert hiszen az egész világot rázza a válság. A mostani kormány felada­tául tűzte ki azoknak a kérdé­süknek a megoldását, amelyekre azelőtt reírénszerűleg azt mond­ták : nálunk nem lehet. Hiába volt a külföld ellenkező pél­dája a kamatleszállításra, a kar­telek, a nagybankok vissza­éléseinek megrendszabályozá­sára, honunk valutatudósai a közgazdasági „örök" törvények nevében mindenre kimondták : nem lehet. Ha mindent nem tehetünk meg, ez nem lehet ok arra, hogy semmit sem tegyünk, an­nál is inkább, mert belső, dú­san burjánzó szociális igazság­talanságok, az álláshalmozás, a fiatal generáció elhelyezke­dése, a terhek és javak igaz­ságtalan elosztása, a kartelek garázdálkodása olyan belső ügyei a nemzetnek, melyeket minden feltétel nélkül lehetett volna már rendezni. Csak a te­hetetlenség üres kibúvója az, ha a világkrizist okoljuk ott is, ahol az elszánt akarat hiánya a bajok forrása. Ha az új kormány valóban mindent megtesz, amit a mai viszonyok között is meg lehet tenni a nemzet érdekében, ak­kor megtette kötelességét. Visszavonták a polgármesterválasztás ellen beadott felebbezést Köztudomású, hogy a polgármes­terválasztást többen megfelebbezték. Dr. Magos Lajos járásbirósági el­nök kinevezésével kapcsolatbrn ar­ról értesültünk, hogy dr. Magos La­jos új választás esetén nem fog pá­lyázni. E hirre dr. Magos Lajos tá­mogatói elhatározták, hogy a fel'eb­bezést — bár azt annak idején a legnagyobb komolysággal terjesztet­ték fel —- visszavonják, mert az ő részükről nincs célja a további pa nasznak és mert ezzel végett akar­nak vetni a régóta húzódó bizony­talan állapotnak, amely a polgármes­teri állás körül keletkezett. A Ma­gos párt minden felebbeZője vissza­vonta panaszát a közigazgatási bí­róságnál. Mint értesülünk, egyedül Zwillin­ger Ferenc dr. nem vonla vissza Ijelebbezését. A polgármesterválasz­tás után dr. Zwillinger Ferenc kü­lön felebbezést adott be a közigaz gatási bírósághoz. Mi nagyon megértjük a felebbe­zők elhatározását, ezek után való­ban nincs célja annak, hogy a fe lebbezéssel még hosszabbra is ki­nyújtsák az a bizonytalanságot, amely ä 'polgármesterválasztás óta szinte megfekszi a polgárok lelkét. Nem azt kell most kuttatni, hogy vájjon helyt ad-e a közigazgatási biróság vagy sem, hanem azt kell okul ven­ni, hogy megváltozott a helyzet. Ez mindent megmagyaráz. Zwillinger Ferene dr. elvből nem vonja vissza felebbezését. Nem tud­juk magunkat azonosítani Zwillinger álláspontjával, először azért, mert teljesen egyéni akciónak tűnik fe­lebbezése és ezzel teljesen különvá­lik az ellsnzéki felebbezőktől, má­sodszor ped : g azért, mert eddig is kevés eredménye volt Zwillinger fe­lebbezéseinek, harmadszor pedig azért, mert a megváltozott helyzet után előbbrevalónak tartjuk a bé­kességet és a bizalmat. Glatz Gyula polgármester ellen semmi kifogás nem volt megválasz­tása óta, a városházán harmóniá­ban, tervszerűen és nagy igyekezet­tel dolgoznak. Nem kell ismételnünk, hogy Glatz Gyula a város ügyeit szivén viseli, de mindenkor segítsé­gére volt a hozzáforduló polgárok­nak. Soha senki sem ment el t^le meghallgatatlanul és senki sem mond­hatja, aki felkereste, hogy nem volt megértéssel irányában. Ezek szerint a város érdekében találnók, hogy Zwillinger Ferenc dr. is* visszavonja felebbezését. Etter Ödön takarékpénztári elnök­vezérigazgató római útjáról Mint tudvalévő a fasizmus 10 éves jubileumára, illetőleg Mussolini üd­vözlésére Rómába indult TESz kül­döttségben Esztergomot Éttér Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató képviselte. Etter Ödön a magyar kül­döttséggel vasárnap érkezett vissza. Nem akarjuk elmulasztani a ritka alkalmat, ezért felkerestük hétfőn Etter Ödönt, hogy a nevezetes útról, Mussolini üdvözléséről és a pápai külön kihallgatásról részletes tájé koztatást kérjünk. Diadalát Olaszországon végig. Etter Ödönt olasz útiratok, fény­képek, térképek, Mussolini-könyvek és más rómii emlékek között talál­juk. Készséggel áll rendelkezésünkre és a következőkbea foglalja össze tapasztalatait. Október 15-én indultunk a Déli­vasút pályaudvaráról. Harminchár­mán voltunk, akik a TESz-képvise létében a történelmi jelentőségű útra elindultunk. A legnagyobb pontos­sággal előkészített és a legkörülte­kintőbb programm megnyugtató tu­datában hagytuk el a hazai földet. Lányi Árpád a Tesz igazgatója pá­ratlan gondossággal és fáradságot nem ismerő lelkes munkával készí­tette elő az utat és ezt a gondossá­got különösen visszatérésünk után tudjuk igazán dicsérni és értékelni. A vonatban a legnagyobb össze­forr ottságban töltöttük el az időt. A nagyobb olasz állomásokon mindenütt lelkes és hatalmas ünnepséggel, fo­gadtak bennünket. Posihumia, Triest, Velence, Bologna és Firenze voltak ezek az állomások. Az első nap Rómában. Rómába másnap este 11 órakor érkeztünk. Ha eddig felemelők voltak az eddigi olasz fogadtatások, a római fogadtatás, a feltűnő barátság, tisz­telet és megbecsülés jegyében folyt le ez a Tesz-küldöttségén keresztül Ma­gyarországnak szólt. Rómában a Hotel Imperialban szálltunk meg. Semmi fáradtságot nem éreztünk, mindannyiunkat el­töltött az a felemelő érzés, hogy Magyarországot nagy barátsággal és szeretettel kitüntető országban va­gyunk. Másnap megkezdtük az ünnepies programmot. Legelőször is kegye­lemünket róttuk le a Névtelen Katona sírjánál és megkoszorúztuk azt. A szállodába visszatérés után tár­sas autókon megtekintettük Róma nevezetességeit. Megnéztük a mező­gazdasági kiállítást, amely minden részletével csodálatunkat és elisme résünket váltotta ki. Megismertük ebben a kiállításban azt a tervszerű és szakszerű munkát, amely gaz­daggá és naggyá teszi Olaszországot. Minden nevezetesség megtekinté­sére Róma városa ingyen bocsátotta rendelkezésünkre az autókat. Lépten­nyomon a legnagyobb figyelemben volt részünk. A délelőtt a Borghese­múzeum megtekintésével telt el. Ebéd után folytattuk az örök Vá­ros nevezetességeinek megtekintését, majd feliratkoztunk az udvarnál. Hat órakor eilindultunk a 'Palazzo Ve­nezia felé. Mussolini előtt. Esti hét órára volt kitűzve a fo­gadtatás Mussolini előtt. Az ünne­pélyes fogadtatásról a fővárosi lapok­b< 1 és a rádióból értesült a közön­ség, erről részletesen nem szüksé­ges beszélni, mégis meg kell emlé­keznem arról a felemelő pillanatró , amikor a nagy kormányelnök, a vi­lágszerte ismert Duce megjelent. Mi, akik magunk előtt láttuk és hallot­tuk hangját százszorosan éreztük azt az ismert kijelentést, hogy a békeszer­ződések nem örökéletűek és ha Olasz­ország egyszer barátságába fogadott egy nemzetet és hozzácsatlakozott, azt nem hagyja el. Csodálatosképpen, amilyen nagy­jelentőségű volt ez a történelmi pil­Öklébe.-16 »-ét. Dj..j s j Jjjj^ csütörtök * Ul liiivii 7 és 9 órakor A „Diák Otthon" szerelmi története Idegenlégió gyöngyei Amerikai burleszk MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents