Esztergom és Vidéke, 1932

1932-01-31 / 9.szám

A Máv nem állítja vissza a hiányzó vonatokat számukra, mert érzik inogni a talajt maguk alatt és érzik, h©gy történ­tek mulasztások, hibák, erőszakos­ságok és a közvélemény ellenére in­tézkedések. Most már békességet, összefogást hirdsttek, a maguk po­zíciójuk megmentésére. A polgármesterválasztás kavarta fel utoljára a kedélyeket, a város életét. Ezt nyilatkozatok is tetézték és láttuk, hogy a polgárság meg döbbenve éli meg és kérdezi: hát igy hirdetnek itt békét, igy akarnak itt közérdeket és együttmunkálko­dást biztosítani ?! Hát még mindig nem akar megszűnni az erőszakos­kodás ? Ennek az utóbbi harcnak a főese­ménye, ugy éreztük, nemcsak a pol­gárság általános véleménye szerint keltett megütközést. Az események hullámai magasabbra emelkedtek. Esztergom hajóját erősebb kezű kor­mányosnak kellett kézbe venni. Megálltunk és figyeltünk, A szó nem a mienk volt. Stillhalte-ra hatá­roztuk el magunkat, két heti szél­csendre. Csodálatos, a hatalom politikai ol­dalán is elcsendesedett a harci zaj. Ideges közérzet vet rajtuk erőt, ide­ges futkosás. Mi vártunk. . . . Huszár főispánt két hétig nem lát­tuk. Ami még sohasem fordult elő nyolc évi főispánsága alatt, most megtörtént: hivatalának ablakain le­húzták a rollókat. Valami történik, beszélték az utcán az emberek és történt is . . . Erről más helyünkön irunk. A mi Stillhalté-nk nem is annyira a főispánra vonatkozott, mint inkább politikai fegyverhordozójára, Mátéffy Viktorra, a prépost-plébánosra és or­szággyűlési képviselőre. Az ő ismert nyilatkozatára tartottunk Stillhalté-t. Gondoltuk, nem tudunk hatásosab­ban felelni arra a nyilatkozatra, mint azzal, hogy hallgatunk. A hallgatásra helyeztük a következmények súlyát. Hogy mi az álláspontunk ebben a kérdésben a jövőre vonatkozólag ? Pardon, az nem is kérdés. Megmond juk mi őszintén, a mi várostörténe­Egy városi közgyűléssel kapcso­latban már hirt adtunk arról, hogy a tüdőbeteg gondozót a csecsemővédő­intézet épületében akarják elhelyezni. A közgyűlésen már akkor felemel ték többen szavukat és rámutattak arra, hogy a tüdőbeteggondozó és a csecsemővédő intézet egy házban nem kaphat helyet. Ez ellen a köz­egészség tiltakozik, de magábavéve is ellentmondó, hogy egy épületben legyen a két intézet. A közgyűlésen kijelentették ugyan, hogy a tüdő­beteggondozónak külön bejárata lesz, de ez a körülmény sem menti a város szándékát. Ez ellen a terv ellen széles kör­ben mozgalom indult meg, hogy a tüdőbeteggondozót a város más he­lyén állítsák fel. Elsősorban ezen van a hangsúly, mert nem elégsé­ges, hogy más épületben kapjon helyet a tüdőbeteggondozó, hanem más helyen, más utcában, mert Szent Imre-utcában, ahol a csecsemő­védőintézet van, és ahová a tüdő beteggondozót elhelyezni akarják, itt van a két fiúiskola, a ieányiskola, ebbe az iskolába járnak a leventék, az iparostanoncok és iparosleányok, itt van a legényegylet és a zene­iskola is és igy a legnagyobb vét­ség lenne a közegészség ellen, ha ugyanebben az utcában kapna he­lyet a tüdőbeteggondozó. Legfőképpen az anyák tiltakoznak a tüdőbeteggondozónak idehelyezése ellen. Magának a csecsemővédő­tünkből, a mi politikai jellemünkből már rég kiesett Mátéffy Viktor. De kiesett közéleti munkánkból és hi­vatásunkból is. Mi már nem tudunk többé hinni az ő politikájának és közéleti kinyilatkoztatásainak. Mi Stillhalte t tartottunk, de nem hallgatott el ellentáborunk, Mátéffy Viktor lapja. Azt irta a béke hang­ján, hogy akik békét akarnak bizto­sítani, azok lépjenek az igazi béke útjára. Nem a hamisra, amelyen le­tiprás, ítélet, ökölrázás, ordítozás, emberáldozatköyetelés van. Hát kér­dezzük : hihetünk-e mi ebben a bé­kehirdetésben és vájjon nem minket ért-e a letiprás, vájjon nem felénk szólt-e az ökölrázás, az ordítozás és nem tőlünk köve!eltek-e emberáldo­zatot ?! Ezeket mi már lezártuk. Csak még egyet. Hivatkozik Mátéffy lapja Grie­ger Miklós keresztényszocialista kép­viselőre,, akit nemrég iktattak be bicskei plébánosi állásába. Laptár­sunk ezeket idézi Grieger beszédé­ből: „ . . . Hirdetni fogom az igazsá­got, akár tetszik mindenkinek, akár szeretni fognak érte, akár megkö­veznek. A szegények állanak az én szivemhez a legközelebb, a kérges­kezűek, a szalmánhálók, akiknek atyja akarok lenni, akikhez elme­gyek éjnek éjszakáján, zimankóban, ha vigaszt kérnek. A pap is csak bűnös ember, gyarló bűnökkel tetí­zett, szegény veszendő, de Krisztus­nak úgy tetszett, hogy a vakot ne az ég boltjáról vett csillaggal gyógyítsa, hanem a föld porával. Ez a marék por a pap . Mátéffy Viktor nem idézheti ma­gára e szavakat, de ha gyarló, bű­nös, akkor járja meg Canossát és vezekeljen. Mi is gyógyulást várunk, és ha eljönne közénk egy Grieger Miklós, meggyógyulnánk. És újra hinnénk. De igaz! Ha őszinte lenne Mátéffy canossajárása, talán nem fordítanák el arcunkat tőle az embe­rek mint paptól, de a politikába, a város életébe vissza ne térjen. intézetne^ is érdeke, egészséges mű­ködése követeli meg, hogy minden vonatkozásban távol álljon a csecse­mők egészségét veszélyeztető körül­ményektől. Az anyák, amint a hirt vették, azonnal mozgalmat indítottak, hogy a város ne engedje meg a tüdőbeteggondozó idehelyezését. A mozgalom már sz első napokban széles körben kiterjedt és már az első napokban közel kétszáz aláirást gyűjtöttek a csecsemők védelmére. Az Aláirásokat tartalmazó iveket eljut­tatták Glatz Gyula polgármesterhez, aki megigérte, hogy az anyák kérel­mét megszívlelésre vezeti. Nagyon is megértjük az anyák aggodalmát és kérésük teljesítését, a magunk részéről is kérjük. A város­nak egy pillanatig sem szabad ha­boznia, hanem szintén fel kell is­mernie a helyzetet, mert a modern egészségügy nem tűr meg egy épü­letben tüdőbeteg gondozót és csecsemő­védőintézetet. Amint a város ellen őrzést gyakorol egyes üzemek felett közbiztoság és közegészség szem­pontjából és a rendelkezéseknek érvényt is szerez, éppen úgy nem engedheti meg, hogy a csecsemők egy fedél alatt legyenek a tüdőbe­tegekkel. Van más mód is a helyes és megfelelő megoldásra. Ne csak a csecsemők egészsége indítsa a várost más elhatározásra, hanem a kulturkövetelmény is. Kí­vánatos, hogy a Stefánia-Szövetség is támogassa az anyák mozgalmát. Jelentettük, hogy az Esztergomi Kereskedelmi Társulat beadvánnyal fordult a Máv. igazgatóságához, hogy állítsa vissza a d. e. fél 9-es gyor­sított, valamint a Budapestről 8 45­kor induló bécsi gyorsvonatot, amely­hez Komáromban csatlakozásunk volt. A Máv. igazgatósága F 6171/932 sz. válaszlevelében azt irja, hogy az államvasutak pénzügyi egyensúlyá­nak fenntartása érdekében a leg­messzebbmenő takarékosságot kell kifejtenie. Megcsappant utasforga* lomra hivatkozik, pedig valószínű, hogy azért nincs elegendő utas, mert a vasút drága és kényelmetlen. A Máv. még csak nem is akar ígéretet tenni a beszüntetett vona tok visszaállítására és azzal fejezi Korcsolyaverseny és jégttnnepély Csak az idén létesült, nagy gond­dal, a bencés gimnázium sporttele­pén egy új korcsolyapálya. A mind nagysága, mind minősége tekinteté­ben megfelelő, elsőrendű pálya mind­járt kezdetben megnyerte mind az ifjúság, mind a hozzájuk tartozó, ismerős felnőtt közönség tetszését. Ezért a vezetőség, élén az ifjúság nevelésében fáradtságot nem ismerő, lelkes tornatanárral, Werner Gyula val elhatározta, hogy egy kis házi, azaz iskolai jégünnepélyt rendez. Ez a maga nemében Esztergom­ban új s első jégünnnepély a mult vasárnap fényes sikerrel ment végbe nagyszámú nézőközönség jelenlété­ben. Még a hideg sem számított! Az ifjúság már az előző héten szorgalmasan készült, hogy a téli sporttudását bemutassa mind a kö zös, mind az egyéni versenyben. Vasárnap már a délelőtti órákban egyes szereplők bravúroskodtak ki­sebb közönség jelenlétében, — kik közül néhányan fájlalva áilapították meg, hogy délután nem lehetnek jelen. Az előverseny már d. u. 2 óra­kor megkezdődött. Ennek eredmé­nyeként a következő csoportok in­dultak a gyorskorcsolyázásban : I. oszt. (Első csoport: 1 kör, 140 m); II— III. oszt. (Második csoport: 2 kör); IV—V. oszt. (Harmadik cso­pot: 3 kör); VI—VII—VIII. oszt. (Negyedik csoport: 4 kör). Az egyes csoportok győztesei: Első csoport: 1. Báthy : 30 mp, 2. Maricsek: 31 mp, 3. Radó: 31'2 mp. — Második csoport: 1. Schmidt (III.): 49 mp, 2. Chasztek (III): 54 mp, 3. Turbács (II.) : 54.2 mp. — Harmadik csoport: Eggenhoffer (V.): 1 p 165 mp, 2. Geszler (V.): 1 p 18 mp, 3. Demény (IV): 1 p 20 mp. — Negyedik csoport: 1. Lozsek (VIII.): 1 p 38 mp, 2. Einwág (VII): 1 p 50 mp, 3. Kompos (VI.): 1 p 51 mp. Majd ennek végeztével került sor az egyéni számokra, a műkorcso­lyázásra. Ebben az egyes csoportok szerint helyezést nyertek : Első cso­port: 1. Báthy, 2. Maricsek, 3. Wer­ner. — Második csoport: 1. Jándi (III.), 2. Chvasztek (III.), 3. Babura (II.). — Harmadik csoport: 1. Gesz­ler (V.), 2. Traub (V.), 3. Sill (V.). — Negyedik csoport: 1. Fritscher (VI.), 2. Hutzmann (VIII.). A műkorcsolyázás s gyorskorcso lyázás győztesét a nézőközönség melegen, nagy tapssal üdvözölte. Különösen tetszett a közönségnek a műkorcsolyázók közül a kicsi, ifjú Jándi (III.) finom, nyugodt, biztos szereplése, valamint a felsősöké kö­zül Fritscheré (IV.). Szép látvány volt ezután a páros bemutató : Rogrün—Fritscher (VI.) és Geszler (V.) — Raj (VI.). Az ün­nepségnek legmulatságosabb, kacag­be negatív tartalmú átiratát, hogy a közönség megértő magatartással ké­nyelmi szempontjait a magasabb ér­dekeknek rendelje aá! Olyan szépen tudnak irni a Máv. fogalmazói, hogy az ember szinte sajnálná a vasutigazgatóságot, ha nem látná milyen felesleges célokra akad mindig uj és uj pénz és hogy mennyi tisztviselőt nyugdíjaznak, hogy uj embereknek adjanak elhelyezke­dési lehetőséget. Aztán ha már be kell szüntetni vonatokat, hát miért éppen azokat, amelyekre nekünk esztergomiaknak van szükségünk? Talán még sem szabadna minket minden tekintetben mostoha-gyerekként kezelni. tatóbb része következett ezután: a tréfás, jelmezes jelenetek, mint Zoro és Huru, Göre ós a Kátsa, a munka­nélküli cigányok szabad idejükben korcsolyázni tanulnak, a szakács, a majomtáncoltatás stb. Mikor sötétedni kezdett, volt a lampionos felvonulás : elvonulás 8-as sorig, salamander, csigavonala. S ezzel az ünnepség véget is ért, a közönség osztatlan, őszinte, nagy tetszésnyilvánítása mellett. Bár köz­ben talán sokan meg is fáztak, de megvárták a végét is, mert e hideg időben is meleg, nemes önzetlen ün­nepség mindvégig lebilincselő, szép munkateljesítmény volt! Külön is megemlítjük: Belépőjegy nem volt, de hálás köszönet mind­azoknak, akik adományoztak. iiiinnmiinittigst&tinti Döntő ütközet előtt az öreg­cserkészek Jókedv hadse­rege" Még csak egy rövidke nap és ki­gyúlnak a bálterem sziporkázó lám­pasorai egy rövidke nap csupán és a vidámság pompás ifjú hadserege a porondra lép, hogy legyőzze a gondok és keserűség fekete ször­nyeit. Mi hisszük, hogy ennek a bízó tekintetű kacagó hadnak a leg­szebb diadal és ennek nyomán a legdrágább babér: a jól mulató „Fruskák" legmegvesztegetőbb, hála­mosolya jut osztályrészéül. Miként az előjelekből, az egész város lázas készülődéséből már ma is megítélhető az idei öregcserkész­bál sem fog elmaradni sikerben fe­lejthetetlen emlékű elődei megett, de sőt minden remény meg van arra is, hogy egy-két jottányival még jobban is sikerüljön. Mert mennél több a baj, a gond, a keserűség, a meggyötört emberi lélek annál inkább vágyódik egy kis felszabadulás, egy kis gondtalanság, egy-egy bufelejtő mulatozás után, a vidámság éppen olyan fontos életszükséglete lévén a szellemnek, mint a testnek a min­dennapi kenyér, A nyolcadik cserkésztörvény pa­rancsa szerint: a cserkész vidám és meggondolt. Ez a törvény ad erőt a nyugtalanság, szeszélyesség és han­hulatok zsarnoksága ellen. Minden embernek drága kincse a jó kedély és cserkésznek és nem cserkésznek egyaránt mindent el kell követnie — különösen a nyomorúságos jelen idegőrlő napjaiban, hogy ezt a leg­drágább kincsét sértetlenségben őrizze meg. íme a cserkészek most a leg­jobb alkalmat nyújtják ezen élet­bölcsesség gyakorlati alkalmazására s annál is inkább meg kell ragadnia mindenkinek ezt a kínálkozó alkal­mat, mert itt nemcsak az fogja jól érezni magát, aki megjelenik a bálon vagy a szinielőadáson, hanem bol­dogokká teszi azokat a szomorú ifjú­ságra kárhoztatott kis cserkészeket, akiknek erőgyűjtő, nemes szórako­mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az anyák akciót indítottak, bogy a tüdőbeteg­gondozó ne legyen egy fedél alatt a csecsemé­védő-intézettel.

Next

/
Thumbnails
Contents