Esztergom és Vidéke, 1932
1932-01-31 / 9.szám
A Máv nem állítja vissza a hiányzó vonatokat számukra, mert érzik inogni a talajt maguk alatt és érzik, h©gy történtek mulasztások, hibák, erőszakosságok és a közvélemény ellenére intézkedések. Most már békességet, összefogást hirdsttek, a maguk pozíciójuk megmentésére. A polgármesterválasztás kavarta fel utoljára a kedélyeket, a város életét. Ezt nyilatkozatok is tetézték és láttuk, hogy a polgárság meg döbbenve éli meg és kérdezi: hát igy hirdetnek itt békét, igy akarnak itt közérdeket és együttmunkálkodást biztosítani ?! Hát még mindig nem akar megszűnni az erőszakoskodás ? Ennek az utóbbi harcnak a főeseménye, ugy éreztük, nemcsak a polgárság általános véleménye szerint keltett megütközést. Az események hullámai magasabbra emelkedtek. Esztergom hajóját erősebb kezű kormányosnak kellett kézbe venni. Megálltunk és figyeltünk, A szó nem a mienk volt. Stillhalte-ra határoztuk el magunkat, két heti szélcsendre. Csodálatos, a hatalom politikai oldalán is elcsendesedett a harci zaj. Ideges közérzet vet rajtuk erőt, ideges futkosás. Mi vártunk. . . . Huszár főispánt két hétig nem láttuk. Ami még sohasem fordult elő nyolc évi főispánsága alatt, most megtörtént: hivatalának ablakain lehúzták a rollókat. Valami történik, beszélték az utcán az emberek és történt is . . . Erről más helyünkön irunk. A mi Stillhalté-nk nem is annyira a főispánra vonatkozott, mint inkább politikai fegyverhordozójára, Mátéffy Viktorra, a prépost-plébánosra és országgyűlési képviselőre. Az ő ismert nyilatkozatára tartottunk Stillhalté-t. Gondoltuk, nem tudunk hatásosabban felelni arra a nyilatkozatra, mint azzal, hogy hallgatunk. A hallgatásra helyeztük a következmények súlyát. Hogy mi az álláspontunk ebben a kérdésben a jövőre vonatkozólag ? Pardon, az nem is kérdés. Megmond juk mi őszintén, a mi várostörténeEgy városi közgyűléssel kapcsolatban már hirt adtunk arról, hogy a tüdőbeteg gondozót a csecsemővédőintézet épületében akarják elhelyezni. A közgyűlésen már akkor felemel ték többen szavukat és rámutattak arra, hogy a tüdőbeteggondozó és a csecsemővédő intézet egy házban nem kaphat helyet. Ez ellen a közegészség tiltakozik, de magábavéve is ellentmondó, hogy egy épületben legyen a két intézet. A közgyűlésen kijelentették ugyan, hogy a tüdőbeteggondozónak külön bejárata lesz, de ez a körülmény sem menti a város szándékát. Ez ellen a terv ellen széles körben mozgalom indult meg, hogy a tüdőbeteggondozót a város más helyén állítsák fel. Elsősorban ezen van a hangsúly, mert nem elégséges, hogy más épületben kapjon helyet a tüdőbeteggondozó, hanem más helyen, más utcában, mert Szent Imre-utcában, ahol a csecsemővédőintézet van, és ahová a tüdő beteggondozót elhelyezni akarják, itt van a két fiúiskola, a ieányiskola, ebbe az iskolába járnak a leventék, az iparostanoncok és iparosleányok, itt van a legényegylet és a zeneiskola is és igy a legnagyobb vétség lenne a közegészség ellen, ha ugyanebben az utcában kapna helyet a tüdőbeteggondozó. Legfőképpen az anyák tiltakoznak a tüdőbeteggondozónak idehelyezése ellen. Magának a csecsemővédőtünkből, a mi politikai jellemünkből már rég kiesett Mátéffy Viktor. De kiesett közéleti munkánkból és hivatásunkból is. Mi már nem tudunk többé hinni az ő politikájának és közéleti kinyilatkoztatásainak. Mi Stillhalte t tartottunk, de nem hallgatott el ellentáborunk, Mátéffy Viktor lapja. Azt irta a béke hangján, hogy akik békét akarnak biztosítani, azok lépjenek az igazi béke útjára. Nem a hamisra, amelyen letiprás, ítélet, ökölrázás, ordítozás, emberáldozatköyetelés van. Hát kérdezzük : hihetünk-e mi ebben a békehirdetésben és vájjon nem minket ért-e a letiprás, vájjon nem felénk szólt-e az ökölrázás, az ordítozás és nem tőlünk köve!eltek-e emberáldozatot ?! Ezeket mi már lezártuk. Csak még egyet. Hivatkozik Mátéffy lapja Grieger Miklós keresztényszocialista képviselőre,, akit nemrég iktattak be bicskei plébánosi állásába. Laptársunk ezeket idézi Grieger beszédéből: „ . . . Hirdetni fogom az igazságot, akár tetszik mindenkinek, akár szeretni fognak érte, akár megköveznek. A szegények állanak az én szivemhez a legközelebb, a kérgeskezűek, a szalmánhálók, akiknek atyja akarok lenni, akikhez elmegyek éjnek éjszakáján, zimankóban, ha vigaszt kérnek. A pap is csak bűnös ember, gyarló bűnökkel tetízett, szegény veszendő, de Krisztusnak úgy tetszett, hogy a vakot ne az ég boltjáról vett csillaggal gyógyítsa, hanem a föld porával. Ez a marék por a pap . Mátéffy Viktor nem idézheti magára e szavakat, de ha gyarló, bűnös, akkor járja meg Canossát és vezekeljen. Mi is gyógyulást várunk, és ha eljönne közénk egy Grieger Miklós, meggyógyulnánk. És újra hinnénk. De igaz! Ha őszinte lenne Mátéffy canossajárása, talán nem fordítanák el arcunkat tőle az emberek mint paptól, de a politikába, a város életébe vissza ne térjen. intézetne^ is érdeke, egészséges működése követeli meg, hogy minden vonatkozásban távol álljon a csecsemők egészségét veszélyeztető körülményektől. Az anyák, amint a hirt vették, azonnal mozgalmat indítottak, hogy a város ne engedje meg a tüdőbeteggondozó idehelyezését. A mozgalom már sz első napokban széles körben kiterjedt és már az első napokban közel kétszáz aláirást gyűjtöttek a csecsemők védelmére. Az Aláirásokat tartalmazó iveket eljuttatták Glatz Gyula polgármesterhez, aki megigérte, hogy az anyák kérelmét megszívlelésre vezeti. Nagyon is megértjük az anyák aggodalmát és kérésük teljesítését, a magunk részéről is kérjük. A városnak egy pillanatig sem szabad haboznia, hanem szintén fel kell ismernie a helyzetet, mert a modern egészségügy nem tűr meg egy épületben tüdőbeteg gondozót és csecsemővédőintézetet. Amint a város ellen őrzést gyakorol egyes üzemek felett közbiztoság és közegészség szempontjából és a rendelkezéseknek érvényt is szerez, éppen úgy nem engedheti meg, hogy a csecsemők egy fedél alatt legyenek a tüdőbetegekkel. Van más mód is a helyes és megfelelő megoldásra. Ne csak a csecsemők egészsége indítsa a várost más elhatározásra, hanem a kulturkövetelmény is. Kívánatos, hogy a Stefánia-Szövetség is támogassa az anyák mozgalmát. Jelentettük, hogy az Esztergomi Kereskedelmi Társulat beadvánnyal fordult a Máv. igazgatóságához, hogy állítsa vissza a d. e. fél 9-es gyorsított, valamint a Budapestről 8 45kor induló bécsi gyorsvonatot, amelyhez Komáromban csatlakozásunk volt. A Máv. igazgatósága F 6171/932 sz. válaszlevelében azt irja, hogy az államvasutak pénzügyi egyensúlyának fenntartása érdekében a legmesszebbmenő takarékosságot kell kifejtenie. Megcsappant utasforga* lomra hivatkozik, pedig valószínű, hogy azért nincs elegendő utas, mert a vasút drága és kényelmetlen. A Máv. még csak nem is akar ígéretet tenni a beszüntetett vona tok visszaállítására és azzal fejezi Korcsolyaverseny és jégttnnepély Csak az idén létesült, nagy gonddal, a bencés gimnázium sporttelepén egy új korcsolyapálya. A mind nagysága, mind minősége tekintetében megfelelő, elsőrendű pálya mindjárt kezdetben megnyerte mind az ifjúság, mind a hozzájuk tartozó, ismerős felnőtt közönség tetszését. Ezért a vezetőség, élén az ifjúság nevelésében fáradtságot nem ismerő, lelkes tornatanárral, Werner Gyula val elhatározta, hogy egy kis házi, azaz iskolai jégünnepélyt rendez. Ez a maga nemében Esztergomban új s első jégünnnepély a mult vasárnap fényes sikerrel ment végbe nagyszámú nézőközönség jelenlétében. Még a hideg sem számított! Az ifjúság már az előző héten szorgalmasan készült, hogy a téli sporttudását bemutassa mind a kö zös, mind az egyéni versenyben. Vasárnap már a délelőtti órákban egyes szereplők bravúroskodtak kisebb közönség jelenlétében, — kik közül néhányan fájlalva áilapították meg, hogy délután nem lehetnek jelen. Az előverseny már d. u. 2 órakor megkezdődött. Ennek eredményeként a következő csoportok indultak a gyorskorcsolyázásban : I. oszt. (Első csoport: 1 kör, 140 m); II— III. oszt. (Második csoport: 2 kör); IV—V. oszt. (Harmadik csopot: 3 kör); VI—VII—VIII. oszt. (Negyedik csoport: 4 kör). Az egyes csoportok győztesei: Első csoport: 1. Báthy : 30 mp, 2. Maricsek: 31 mp, 3. Radó: 31'2 mp. — Második csoport: 1. Schmidt (III.): 49 mp, 2. Chasztek (III): 54 mp, 3. Turbács (II.) : 54.2 mp. — Harmadik csoport: Eggenhoffer (V.): 1 p 165 mp, 2. Geszler (V.): 1 p 18 mp, 3. Demény (IV): 1 p 20 mp. — Negyedik csoport: 1. Lozsek (VIII.): 1 p 38 mp, 2. Einwág (VII): 1 p 50 mp, 3. Kompos (VI.): 1 p 51 mp. Majd ennek végeztével került sor az egyéni számokra, a műkorcsolyázásra. Ebben az egyes csoportok szerint helyezést nyertek : Első csoport: 1. Báthy, 2. Maricsek, 3. Werner. — Második csoport: 1. Jándi (III.), 2. Chvasztek (III.), 3. Babura (II.). — Harmadik csoport: 1. Geszler (V.), 2. Traub (V.), 3. Sill (V.). — Negyedik csoport: 1. Fritscher (VI.), 2. Hutzmann (VIII.). A műkorcsolyázás s gyorskorcso lyázás győztesét a nézőközönség melegen, nagy tapssal üdvözölte. Különösen tetszett a közönségnek a műkorcsolyázók közül a kicsi, ifjú Jándi (III.) finom, nyugodt, biztos szereplése, valamint a felsősöké közül Fritscheré (IV.). Szép látvány volt ezután a páros bemutató : Rogrün—Fritscher (VI.) és Geszler (V.) — Raj (VI.). Az ünnepségnek legmulatságosabb, kacagbe negatív tartalmú átiratát, hogy a közönség megértő magatartással kényelmi szempontjait a magasabb érdekeknek rendelje aá! Olyan szépen tudnak irni a Máv. fogalmazói, hogy az ember szinte sajnálná a vasutigazgatóságot, ha nem látná milyen felesleges célokra akad mindig uj és uj pénz és hogy mennyi tisztviselőt nyugdíjaznak, hogy uj embereknek adjanak elhelyezkedési lehetőséget. Aztán ha már be kell szüntetni vonatokat, hát miért éppen azokat, amelyekre nekünk esztergomiaknak van szükségünk? Talán még sem szabadna minket minden tekintetben mostoha-gyerekként kezelni. tatóbb része következett ezután: a tréfás, jelmezes jelenetek, mint Zoro és Huru, Göre ós a Kátsa, a munkanélküli cigányok szabad idejükben korcsolyázni tanulnak, a szakács, a majomtáncoltatás stb. Mikor sötétedni kezdett, volt a lampionos felvonulás : elvonulás 8-as sorig, salamander, csigavonala. S ezzel az ünnepség véget is ért, a közönség osztatlan, őszinte, nagy tetszésnyilvánítása mellett. Bár közben talán sokan meg is fáztak, de megvárták a végét is, mert e hideg időben is meleg, nemes önzetlen ünnepség mindvégig lebilincselő, szép munkateljesítmény volt! Külön is megemlítjük: Belépőjegy nem volt, de hálás köszönet mindazoknak, akik adományoztak. iiiinnmiinittigst&tinti Döntő ütközet előtt az öregcserkészek Jókedv hadserege" Még csak egy rövidke nap és kigyúlnak a bálterem sziporkázó lámpasorai egy rövidke nap csupán és a vidámság pompás ifjú hadserege a porondra lép, hogy legyőzze a gondok és keserűség fekete szörnyeit. Mi hisszük, hogy ennek a bízó tekintetű kacagó hadnak a legszebb diadal és ennek nyomán a legdrágább babér: a jól mulató „Fruskák" legmegvesztegetőbb, hálamosolya jut osztályrészéül. Miként az előjelekből, az egész város lázas készülődéséből már ma is megítélhető az idei öregcserkészbál sem fog elmaradni sikerben felejthetetlen emlékű elődei megett, de sőt minden remény meg van arra is, hogy egy-két jottányival még jobban is sikerüljön. Mert mennél több a baj, a gond, a keserűség, a meggyötört emberi lélek annál inkább vágyódik egy kis felszabadulás, egy kis gondtalanság, egy-egy bufelejtő mulatozás után, a vidámság éppen olyan fontos életszükséglete lévén a szellemnek, mint a testnek a mindennapi kenyér, A nyolcadik cserkésztörvény parancsa szerint: a cserkész vidám és meggondolt. Ez a törvény ad erőt a nyugtalanság, szeszélyesség és hanhulatok zsarnoksága ellen. Minden embernek drága kincse a jó kedély és cserkésznek és nem cserkésznek egyaránt mindent el kell követnie — különösen a nyomorúságos jelen idegőrlő napjaiban, hogy ezt a legdrágább kincsét sértetlenségben őrizze meg. íme a cserkészek most a legjobb alkalmat nyújtják ezen életbölcsesség gyakorlati alkalmazására s annál is inkább meg kell ragadnia mindenkinek ezt a kínálkozó alkalmat, mert itt nemcsak az fogja jól érezni magát, aki megjelenik a bálon vagy a szinielőadáson, hanem boldogokká teszi azokat a szomorú ifjúságra kárhoztatott kis cserkészeket, akiknek erőgyűjtő, nemes szórakommmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az anyák akciót indítottak, bogy a tüdőbeteggondozó ne legyen egy fedél alatt a csecsemévédő-intézettel.