Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-13 / 81.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 81. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1932 CSÜTÖRTÖK. OKTÓBER 13 Előfizetési

1 ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. XXIII. seregszemle Irta: gróf ZICHY JÁNOS a Katholikus Szövetség elnöke A katholikusok seregszemléjén talán sohasem volt fontosabb, mint épen az idén. A hitvallók seregszemléje lesz ez, akik meggyőződésük követve jönnek a nagy táborozásra a katholikus gondolatot megszilárdítani és diadalra vinni. Anyagi és erkölcsi értékeink pusztulását, a mérhetetlen ínségnek és nyomorúságnak előrevetett árnyékát látjuk a mai bizonytalanságban. Ilyen körülmények között tehát érthető, hogy ot szagos táborba szóló felhívásunkat nyomatékosan aláhúzzuk, mert a mai időkben úgy a közéletben, mint a katholikus egyesületi életben és szervezetekben a katholikus öntudattal felvértezett hitvalló, bátor vezetni tudó egyéniségekre van szükségünk. Erőslelkű embereket kell nevelni, akik az irányt az Egyház és az ország érdekében viszik előre. A XXIII. Országos Katholikus Nagygyűlésen ezt kell megbeszélni, mert célkitűzéseinkkel a katholikus egyházközségi és társadalmi szervezeteink vezetőinek munkaprogrammot és irányt kell adnunk, hogy mikép tudják majd a saját működési körükön belül a nép minél szelesebb rétegeit abba az egyenesbe beállítani, amelyik céljaink eléréséhez vezetnek. Hívunk tehát mindenkit, de legíőképen minden egyes katholikus intézmény, egyházközség, kath. kör, ifjúsági egyesület vezetőit a XX1ÍI. országos szeregszemlére. Jöjjetek tehát egyháziak és világiak, tanítók és tanárok és mindenki, aki szivén viseli egyházának és hazájának sorsát. E komoly időkben szólunk tehát a magyar katholikusok millióihoz, hogy felrázzuk a közömbösöket, hogy biztatást adjunk a csüggedőknek, hogy irányt mutassunk azoknak, akik téves utakon járnak. Lelkünk ég a katholikus munka vágyától, mert tudjuk, hogy minél erősebbek lesznek szervezeteink, annál szilárdabban tud állani a súlyos idők és a nagy megpróbáltatások idején gazdasági világválság és a.lelkek válságában szeretett hazánk. X A XXIII. Országos Katholikus Nagygyűlés Budapesten október 15-én kezdődik és 18-án ér véget, Szombaton, 15-én délután ünnepélyes Veni Sancte van. Este a Népszövetség tart diszgy ülést. Vasárnap, 16 án reggel 8 órakor szentséges körmenet és szentmise lesz ez országháztéren. Délután 4 órakor tartják az első nyilván s ülést. Hétfőn, 17-én van a második nyilvános ülés és kedden, 18-án pedig a záró ülés. A nagygyűlésen való részvételre a Katholikus Szövetség által kiadott tagsági jegy jogosít, melynek ára 2 pengő. Az összes vasutakon és hajóvonalakon 33%-os kedvezményt élveznek a nagygyűlés résztvevői. A vasút és hajóigazolvany ára 50 fillér. A vasúti és hajóigazolvány csak a tagsági jeggyel együtt érvényes. A három nyilvános gyűlésen ülőhelyek 1—6 pengőig kaphatók. Az összes igazolványok az Országos Katholikus Szövetség irodájában kaphatók (Budapest, Ferenciek-tere 7.), amely bárki kívánságára a pénz előzetes beküldése ellenében azokat postafordultával rögtön megküldi. Néhány szó az esztergomi idegen forgalom kérdéséhez Irta: ETTER ÖDÖN takarékpénztári elnök-vezérigazgató Esztergomban az idegenforgalom eszméjét két tényező karolta fel : a hivatalos város és az Esztergomi Takarékpénztár. A várost az idegenforgalom propagálására a kényszerítő szükség vitte rá. Ugyanis a trianoni békeszerződés nemcsak a gazdag túlsó járását szakította el, rnnem Barsmegyének déli Léváig terjedő részét is, melynek lakossága állandóan Esztergom felé gravitált. Igy a város egy gazdasági zsákutcába jutott s ha élni, fejlődni akart, új utakat kellett keresnie gazdasági vérkeringésének felfrissítésére. Ilyen új utat jelentett az idegenforgalom megteremtése, melynek ter vét a fürdő- és iskolaváros gondolatával kiegészítve a városukat szerető és előrelátó p >lgárok vetették fel. Miután azonban egy piszkos, a modern higiénia eszközeivel el nem látott városban komoly idegen forga lomról beszélni sem lehet, a város képviselőtestülete 1925-ben elhatá rozta, hogy közel 2 millió pengő költséggel megépíti a vízvezetéket, 1926. évben pedig mintegy 1 millió P költséggel a város utcáinak átkövezését és csatornázását rendelte el. Ezen hatalmas összegű beruházások a végsőkig próbára tették a város polgárainak teherbíró képességét, anélkül azonban, hogy pusztán ezek a beruházások idegenforgalmat teremtettek volna. Az Esztergomi Takarékpénztár iRt. esztergomi polgárok alapítása és tulajdona lévén, tradicionális megértéssel kisérte alapítása, tehát közel 100 esztendő óta a város közönségének közérdekű kezdeményezéseit és igy az idegenforgalom fellendítésénél is a város segítségére sietett. Több mint félmillió pengő költséggel 1927-ben megépítette a hatalmas méretű Szent István strandfürdőt és átmodernizálta a Fürdő Szállodát. Ezzel oly fürdőtelepet létesített, mely még a legkényesebb igényeket is kielégítve egyenesen predesztinálva van arra, hogy Esztergomot Budapest Badenjévé emelje. Esztergom ugyanis az a város, melynek felkeresése a budapesti középosztály tagjai részére a legtöbb látnivalót nyújtja. Itt a kirándulók nemcsak európai viszonylatban is kiváló műkincseket, gyönyörű egyházi építményeket és nemcsak kellemes szórakozásokat találnak, hanem a fürdők gyógyvizeivel egészségüket is ápolják, végül az összeköttetése Budapesttel a többi vidéki városokénál hasonlíthatatlanul jobb és ké nyelmesebb. De nemcsak a kirándulókat vonza Esztergom, hanem a nyaralók részére is legalkalmasabb kis város Budapest környékén. Hegyei, szigeti gyönyörű sétaútjai, fürdői, a szélesen hömpölygő Dunának egészséges levegője révén az állandóan ide visszatérő nyaralók száma évről-évre nő. Az állandóan itt nyaraló ugyanis nincs kizárólag Esztergomra utalva, hanem nyaralását az Esztergomhoz közeleső helyekre intézett kirándulásokkal változatossá is teheti. Itt vannak rögtön a város környékén levő gyönyörű erdők és forrá-ok, a vaskapui kilátó, a búbánati völgy, melyeknek elérése alig egy-két órát vesz igénybe. De köny nyen megközelithető Visegrád, Dobogókő, Szentkereszt, Kiastrom-puszta és Mária-Nosztra is, melyek mindegyike egy-egy kellemes kirándulást jelent az itt nyaraló részére. Esztergom tehát minden vonatkozás ban igen alka'mas arra, hogy számottévő, fürdő- és nyaralóvárossá fejlődjön. Esztergom idegenforgalmát szolgálja az iskolaváros gondolata is. E tekintetben is Esztergom fölötte áll már is a hozzá hasonló nagyságú kisebb városok felett, Esztergomnak van egy bencés humanisztikus és egy ferencrendi reálgimnáziuma, mely egyben internátus is, egy községi fő reáliskolája, leánygimnáziuma, van férfi és női tanítóképzője, mindkettő internátussal összekötve, egy apácák vezetése alatt álló női és egy szaléziak által vezetett fiú polgári iskolája, női kereskedelmi szaktanfolyama, erdőőri szakiskolája, a nagyszámú elemi iskolán és óvodán kivül. Ezen iskolák tanulói jórészben idegenből kerülnek ide és igy ez is emeli az idegenforgalmat. Esztergom tehát már eddig is mindent megtett az idegenforgalom emelésére, jól tudva azt, hogy csak szá mottevő idegenforgalom megteremtésével remélheti gazdasági és kereskedelmi életének fellendítését. Az idegenforgalmat azonban nem elég megteremteni, azt fenntartani és állandóan fokozni is kell 1 Az idegenforgalom fenntartását legfőként a helybelieknek kell szolgálni az idejövő idegen iránti figyelemmel, mely előzékeny magatartásban, lelkimeretes kiszolgálásban nyilvánul meg, a fokozás azonban csak propaganda útján képzelhető el. Sok pénz, sok áldozat kell azonban a propagandához. A prospektus, az idegenforgalmi plakát, a sajtó hirdetés, a film, fényreklám és rádió, mind sok pénzbe kerül és bizony sohasem az élvezi teljesen az idegenforgalom gyümölcseit, aki a propagandára az áldozatot hozza, hanem általában a város kereskedői és vállalkozói és igy ezeken keresztül maga a város egész közönsége. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. mégis szívesen áldoz minden évben ezreket az idegenforga'om propagálására, mert ezzel a város egész egyetemének érdekeit kivánja szolgálni. Esztergomnak, mint fürdővárosnak a kiépítésére még sokat lehetne tenni. Ilyen lenne egy weekend-telep megépítése a Dunaparton melyet a budapesti evezősök valószínűleg igen szívesen keresnének fel. Ilyen lenne továbbá a kertváros létesítése "az Előhegyen. Ma a magánvállalkozók a maguk erejére támaszkodva aligha mernek ilyen vállalatba belekezdeni, a város és a Takarékpénztár pedig egyelőre annyit áldozott, hogy ujabb befektetésekre gondolni sem lehet. A Takarékpénztárnak rövid dőn belül amúgy is kell egy dependence-szállodát építtetni. Igy a fürdővárosnak, ezekben az irányokban való kiépítése a jövő tervei közé tartozik még. Esztergom tehát ma az idegenforgalom gondolatára van alapozva. Az idegenforgalom emelkedése viszont a gazdasági életben jelentkező üzleti haszon mellett a kulturális és politikai előnyök oly sorozatát jelenti, amelyért semmi költséget sajnálni nem szabad, mert minden fillérrel Esztergom jövőjét alapozzuk meg, azét az Esztergomét, mely minden trianoni csapás dacára is élni akar és Isten segítségével élni és virágozni is fog. °S«Í A üíozatos énekes 7 és 9 órakor A legszebb művészdráma MOZGÓBAN