Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-09 / 80.szám

világi közéleti nagyság arcképét festette már meg. Minden portréjának arcán ott virraszt a lélek. Az emberből kihalászott s a találó vonalak és szinek néma komplexumára ki'eriterrtett, zománcozott egyéni lélek. Ez portréinak legnagyobb érdeme. Mert nemcsak kifogástalan rajztechnikát tételezi fel, de a jellemző meglátás gazdag intuícióját is. A kitűnő művész a Simor Jánosutca 10. szám alatt rendezt \ be műtermét és nincs kétségünk aziránt, hogy Esztergomban is meg fogja nyerni azok szimpátiáját, akik a művészeteket szivükön viselik. Lebet-e Esztergomban számottevő idegenforgalom ? j Irta: dr. ETTER JENŐ városi tiszti főügyész. Az idegenforgalom óriási kulturális és gazdasági jelentősége ma már nem probléma többé, amelyen pro és kontra vitatkozni lehetne 1 Az elméleti nemzetgazdászok már régen felismerték a vele járó kereskedelmi előnyök sorozatát, a gyakorlati szakemberek pedig a lehető legaprólékosabb részletekig megállapították az idegenforgalom üzleti törvényeit. Takács István dr., székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, mint régi esztergomi család tagja, szülővárosa iránti szeretetből az elmúlt napokban két cikkben is kifejtette nézeteit az esztergomi idegenforgalomról. Érdeklődéssel olvastam hozzászólását, azonban abból azt kellett látnom, hogy mint gyermekkora óta Esztergomtól távol élő ember, nem ismeri már a helyi viszonyainkat, problémáinkat és az esztergomi idegenforgalom nagy kérdésének a megoldását is téves utakon keresi. Cikkével közérdeket kivánt szolgálni, ne ve gye rossz néven tehát, ha cikkeire vonatkozó reflexióimat nyilvánosan ugyanazon lap hasábjain ismertetem, ahol hozzászólása megjelent. Takács István dr, kettős cikkének e'ső részeben azt fejtegeti, hogy pá ralianul szép bazilikánk és a városunkban lévő műkincsek egymagukban is alkalmasak az állandó idegen forgalom megteremtésére. Cikkének másik felében azonban igazat ad Babits Mihálynak, aki szerinte némi rezignáció val állapította meg, hogy strandfürdővel sokkal több idegent lehet Esztergomba vonzani, mint látnivalókkal! Ezt természetesnek találja, mert szavaival élve, mindig több az olyan ember, aki úszik, mint aki a művészetekért rajong. Ebben igaza van, a mai kornak a túlfeszített munkában és idegölő gondok között kifáradt embere a pihenésre szolgáló ideje alatt inkább fogja keresni a napfényt, levegőt, a gyógyító hatású vizeket, mint a mű kincseket, vagy látnivalókat. Termé szetes hogy a hangsúly a fürdőn van, mert a levegőt és a napfényt m

;

nderrütt meg lehet találni. Az idegeneket ide vonzó fürdőnek kényelmesnek, csinosnak és tisztának kell lenni, de nemcsak a fürdőnek, ha nem a városnak is, amelyik idegenforgalmat akar teremteni vagy fenntartani. Piszkos, nehezen vagy drágán megközelíthető városban soha sem lesz számottevő idegenforgalom. Esztergom a fővároshoz közeleső fekvése jplytán abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kitűnően kiépített utak segítségével, de vasúton vagy hajón is gyorsan és könynsyen elérhető, látnivalókon kivül olyan gyógyfürdőt tud nyújtani, amelyik nemcsak a legtöbb vidéki fürdőt minden tekintetben felülmúlja, hanem a legelőkelőbb fővárosi fürdőkkel legalább is egyenrangú. Esztergom idegenforgalmának alap ját a fürdőtelep teszi, ennek látogatottságától függ tehát az esztergomi idegenforgalom élénksége ! Kétségtelenül igaza van Takáts dr-nak, amikor az esztergomi idegenforgalmat a reklamirozás, plakát, ismertetések útján gondolja emelhetni. De az idegenforgalomból nemcsak a fürdőtulajdonos Takarékpénztárnak van haszna, hanem a város egész közönségének. A vám- és fogyasztási adó-bevételek emelkedése a városi pótadót csökkentik, az idegen által itt elköltött pénz a város gazdasági életének vérkeringését élénkíti. A Takarékpénztár évente több ezer pengőt áldoz hirdetésekre. Ez évben is Budapesten 500 villamos kocsiban, földalatti vasúton, autóbuszon és a siklón volt többek között fürdőhirdetés elhelyezve. A legutóbbi években a város is nehéz anyagi viszonyaihoz mérten szerény keretek között ugyan, de reklamiroztatja Esztergomot; azonban más által közzétett hirdetést, p'akátot még nem láttam. Végtelenül téved azonban Takáts dr. abban, amikor az esztergomi fürdőtelep árszabályát kifogásolja. Bár Takáts dr. világlátott ember, még sem hiszem, hogy tudna hasonló csinos, kristálytiszta vizű és kényelmes fürdőt felemlíteni, ahol olcsóbb árak lenné nek. A kincstár megtekintési dija 50 flj., a képtáré 40 fillér, s ezt Takáts dr. igazán szerényen megszabott belépti dijaknak nevezi. A férfiuszod^ban a legolcsóbb jegy 40 fillér, a strandon 80 fillér, ünnepnap 1.20 P, de jegyfüzet váltása révén 56 fillérért is lehet fürdeni a strandon ! Vájjon mibe kerül egy mozi jegy, egy pohár sör vagy egy csésze feketekávé?! Ezen árakhoz viszonyítva a fürdődijak igazán csekélyek, hátha még a budapesti fürdők díjszabásával hasonlítjuk össze ! Dr. Takáts mégis a fürdőárak mérséklését sürgeti I Saj res az árak leszállítása nem vonja mindig maga után a forgalom emelkedését! A strandfürdő a modern higiénia egyik eszköze, a fürdés pedig bizonyos műveltségi határon alul nem képez szükségletet. De nem is kívánatos egy fürdőtelep nivójának lesüllyesz tése, amely az olcsóbb díjszabás folytán természetszerűleg előállana. Nem osztom dr. Takáts felfogását abban sem, hogy külömbséget kel lene tenni a vasárnapi itt tartózkodó s az itt nyaraló idegenek között. A hosszabb ideig valamely intézményt igénybevevő amugyis kedvezmény ben részesül mindenütt, ez Esztergomban is igy van. De az itt nyaraló vendégek számát is csak úgy e élhetjük, ha az átutazó, az egy napig itt tartózkodó idegent is éppen oly előzékenységgel kezeljük, mint az állandóan itt levőt, mert csak igy szoktathat,uk reá, hogy többszöri rövid egy napi ideutazás helyett az itt nyaralásra térjen át. Ebben a tekintetben azonban a város egész lakosságának az együtt érzésére szükség van, mert a fürdőtelepen nem lakhat és nem étkezhetik mindenki, hanem az idegennek az előzékenységet és olcsó árakat a hónapos szobák kifogadásánál és a többi vendéglőkben való étkezésnél is meg kell találnia 1 Az idegenforgalom gondolata nem új Esztergomban. A régi 1879 évben megszűnt Mátray Ernő szerkesztette „Esztergom" megindulásának első évében 1875 július 18 án már arról ir, hogy idegenforgalm it kellene itt teremteni. Már akkor megírták azt is, hogy az idegenforgalomhoz tiszta város és jó viz kell 1 A jó vizet, a vízvezetéket pedig az első esztergomi lap az „Esztergamí Újság" 1863 február 8-iki 6-ik számában már sürgeti 1 Még egyet! Esztergom idegenfor galmának másik oszlopáról, az iskolavárosról dr. Takáts megfeledkezik. Pedig rengeteget köszönhet Esztergom közönsége ebben a tekintetben ez érsekségnek és a különböző szerzetesrendeknek, amelyek itt is kólákat alapítottak és fenntartanak. Több mint 1000 gyermek él itt 10 hónapon át s az iskolákon keresztül igen sok szülő megszereti a várost is ! Esztergom idegenforgalmának igazi alapja a fürdő és iskolaváros kiépítése. Ezeket kell elsősorban szeretnünk, mert ezek indítják meg a gazdasági vérkeringést, amelyet a trianoni béke elvágott. Egyébként igen jól esett olvasnom dr. Takáts cikkeit, mert meg vagyok győződve róla, hogy ezekkel is előre akarta vinni az idegenforgalom gondo'atát, ha mindjárt nem is mindenben helytálló elgondolással. íi r. kat. A egyházközség temetkezési segélyéről Az „Esztergom és Vidéle" legutóbbi számában megjelent közlemé nyünkből kifolyólag többen fordultak hozzánk, hogy a temetkezési segélypénztár közelebbi működésé ről tájékoztassuk a közönséget. Az alábbi ismerte éssel szívesen állunk a közönség rendelkezésére addig is, amig a tagok részére külön alapszabálykivonatot bocsájtunk rendelkezésre . Előbbi közleményünkben jeleztük, hogy ezen jótékony intézménynek nincs szüksége gyakori és széles körű propagandára, mert ez önmamagát teszi nélkülözhetetlenné áldásos működésével. Minden nagyobb megerőltetés nélkül és alig észrevehető befizetés által akkor jön segítségére a csapássújtotta családnak, amidőn a hosszas betegeskedés következtében, hosszabb ideig nélkülöző szükségben és ezen körülményekkel karöltve járó és nyomasztólag ható egyéb költségek terhe alatt a legkétségbeejtőbb helyzetben van, és pedig azonnali segítséggel siet embertársainak baján enyhíteni, amikor egyébként mindenki húzódozik segíteni a bajbajutottakon. Igy a segélypénztár „kétszer ad, mert gyorsan ad." Alapszabályaink szerint, segélypénztárunknak tagja lehet az egyházközség minden tagja, valamint a helybeli más katholikus egyházközségek tagjai is, sőt ilyenek vidékről is beléphetnek. Tagok létszáma 2500 lehet. (Most 2360.) Ezen létszám betelte után, az elhalt, vagy kilépett tagok helyébe, a jelentkezés so rendjébe vehetők fel tagok. Minden egyes elhalt tag után, minden egyes tag köteles a temetkezési költség fedezésére 10 fillért befizetni. (Havonkint átlag 6—7 halott.) 60 éven alul a belépési dij 30 fill. Félév^mulva esedékes a temetkezési segély. 60 éven felül a belépési dij 10 pengő. Egy év múlva esedékes a temetkezési segély. Mindkét esetben a jelzett időn belüli elhalálozás Jégkár ellen biztosítja házát. ha tetőzetét .ETERNIT* asbest-cementpalával fedi. Messzemenő jótállást vállalunk jégkár ellen. Kérjen díjmentes árajánlatot ETERNIT ntiVEK Budapest, VI. Andrássy-áJ 33 alkalmából a befizetett összeg visz* sza lesz fizetve. A temetkezési segély jogigénye a a belépési hónap elsejétől szánit, ha az arra hónapra járó kötelezettségének eleget telt a tag. Ellenkező esetben csak a belépést követő hónap elsejétől számítódik a 6 hónap, illetőleg az 1 évi tagkötelezettseg. Pénzbeszedésre csak a hivatalos pecséttel ellátott, elnök és pénztáros által aláirt, névreszóló hivatalos igazolvány felmutatója jogosult. A befizetési könyveeske hátulsó lapján az elhalálozást, az elhajálo zottnak egyházközségi plébánosa pecséttel ellátva igazolja. Ennek ellenében lesz kifizetve a temetkezési segély. Ezidőszerint 180 pengő. Aki Önként kilép, a befizetett pénzét vissza nem kapja. Aki 10 halott után járó 10 filléres befizetési kötelezettségeinek vétkes hanyagságból, vagy egyéb nem igazolható okból nem tett eleget, az a tagok sorából törölhető és a befizetett pénzére igényt nem tarthat. Megemlítjük még, hogy a tagok között püspök, főpapok és egyéb magasállású vagyonosabb tagok is vannak, akik jóllehet nincsenek rászorulva ezen segélyre, de nemeslelkűséggel, mint segitőtagok tetemes összeggel járultak ahhoz, hogy kezdet nehézségeivel megküzdhessünk. a. s. MHJKtt Lindtner Kálmán nyugalomba vonul. Lindtner Kálmán m. kir. járási főállatorvos szolgálati idejének teljes betöltésével november 1-én nyugalomba vonul. Amilyen buzgó és nagy szaktudással teli munkával érdemelte ki Lindtner Kálmán felsőbb hatóságának mindenkori elismerését, ugyanolyan azeretettel vette őt körül Esztergom és a környék társadalma. Kedvelt „Kálmán bácsi" ja volt mindenkinek, derűs és tréfás beszéde sok barátot és tisztelőt szerzett neki. Ha nyugalomba vonul is Lindtner Kálmán, a „Kálmán bácsi*" nem vonul nyugalomba és továbbra is derűt fog varázsolni azoknak a szivébe, akiket „barátom"-nak, „pajtikám" nak, .komám" nak és tisztelöknek esztergomi működése alatt szerzett. Kívánjuk, hogy megérdemelt nyugalmában még derűsebb és kedélyesebb legyen. Egyházi kinevezés. A bíboros Hercegprimás Kuptár Árpád csévi adminisztrátort moharai plébánossá nevezte ki. Új tanitó. Kapus Mihály oki. tanítót Bánhidára rendes tanítóvá választották meg. Megválasztását megerősítették. Kapus Mihály éveP földművesemben ritkán jut színházba, szórakozóhelyre, mert a nagyvárostól távol él ós virradattól alkonyatig leköti őt a föld. Ds egy jó rádiókészülék mindent pótol. Szórakoztatja az egész családot és azonfelül hasznos tanácsokat nyújt. Próbálja meg a 2+1 lámpás, 7016 os Orion fádiót. Gyártja: ORION IZZOLÁMPAGYÁR