Esztergom és Vidéke, 1932

1932-09-29 / 77.szám

res hozta hozzánk a szombathelyie­ket, a hivatalos személyiségekkel együtt vagy százan tolongtunk a pá lyaudvaron s félénk gyanakvással néztük az érkezőket, mintha azt kér deztük volna, hogy miért is jöttek. Ellenben a soproniak az első pilla­natban mint jó ismerősöket üdvö­zöltek bennünket, mint jó barátok­tól búcsúztak tőlünk. Fogadtatásunk voltaképpen már Győrött kezdődött, ahol ellepték a fehérkarszalagos ide­genvezetők a vonatot és mindenki­nek kezébe adtak egy programm­félét, amely elmondotta, hogy mit tegyünk. Ebből tanulhatunk, de még abból is, hogy nem kell mindjárt a nálunk járó idegennek még a ruhá­ját is leszedni a méreg drága árak­kal. Nem hallottam esztergomit pa naszkodni, hogy valami^is drága lett volna nekik. Pedig Sopron már a békében is a legdrágább város volt. Tanulhatunk még abban is a sop­roniaktól, hogy hogyan kell egy vá­rost tudatosan széppé, az idegerek számára vonzóvá tenni. Pompás utak kivirágositott házak, utak, parkok, üde gyöp mindenfelé, pedig nincsen Dunája s annyi vize, mint nekünk. Bizony eszünkbe jut, hogy mivé le­hetett volna tenni Esztergomot a Az adófelszólamlási bizottság tár­gyalásai refejeződtek és a leromlott viszonyok figyelembe vételével több méltányos eredményt szavaztak meg Etter Ödön elnök a legkiseí~b ügyet is részleteiben letárgyaltatta és a ki nek volt jogalapja a mérsékléshez, az megnyugodva tapasztalhatta az előzékenységet, amihez legtöbb eset­ben a kincstári előadó is készséggel hozzá.árult. Csupán az volt idén szokatlan, hogy takarékossági szempontból nem vették igénybe valamennyi bizotts. tag közreműködését, hanem turnu­sokat állítottak össze és van olyan bizotts tag is, akit részvételre egy­általában nem osztottak be. Ezt az intézkedést egyik bizottsági tag ki fogásolta, mert szerinte a tagok nem anyagi, hanem közérdekből vál lalkoztak a nehéz és hálátlan sze­repre. Viszont ha szolgálataikat nem veszik igénybe, akkor a csonka bi zottság bár határozatképes, mégis kisebb létszámánál fogva nem vé­A „Magyar Művészet" cimű lap 1928. sz. évfolyama egész terjedel­mes füzetet szentelt a város bemu­tatására. Falai között járva, minket is megfogott a város különleges va­rázsa, meh) et az kelt fel, hogy mily féltékenyen őrzi a multak hagyomá­nyait. Mély vallásosság, megingathat­lan hazafiság, becsületes polgári fel fogás jellemzi a várost, mely egy ben hű tükre a lakoság lelki vilá gának. Csendes, patinás levegője nyugodt összhangban áil külső és belső valójával. Sopron régi lakossága tud tában lehetett annak, hogy a városépítés nem csak műszaH kérdés, hanem művészi feladat is. Nemes életfelfo­gás és tudatos szépérzék sugárzik az utcák ival kban megvont során, melyet a régi polgárság bizonyára ak­kori viszonyokhoz alkalmazkodva vé­delmi célzattal is kanyarított a belső város-mag köré. Az építészet emlé kei iránt érdelődő szemlélő részére aJiazai művészeti emlékek gazdag gyűjteményét őrizte meg Sopron. A belváros loggiás magánházai a XV. századú olasz tipust képviselik, a gót-, renaissance és barokk stilú épületek festői sorai a fejlett izlésű, jómódú polgár alkotókészségéről ta­soproniak kitartó és szépet szerető munkájával. Azt ismételjük, amit vasárnap este majdnem minden esztergomi ajkáról hallottunk: szép volt. S csak ennyit hallottunk. Nem hallottunk egy pa­naszos szót sem a rendezés ellen. S ez a legszebb elismerés Idegen­forgalmi Irodánk vezetősége számára, amelynek sok oly szép sikert kívá­nunk, mint a vasárnapi napja volt. S szívesen emlékezünk meg a jó kalauz bácsikról, akik oly sok figye lemmel és kedvességgel végezték felelős munkájukat s arról a civil ruhába öltözött piros karszalagos vo­nalfőnök úrról, aki elkísérte vona tunkat Sopronba és vissza, hogy személyesen őrködjék a neki kedves esztergomiak testi jóléte felett. * A sok vidám és jókedvű arc kö­zött amikor hazafelé tartottunk, csak egy elmélázó arcot láttunk, aki a kupé ablakából belenézett meredő nézéssel a sötét éjszakába. Közben­közben fejét csóválgatta s nagyokat sóhajtott. E sóhajok Esztergomért szálltak. Adja Isten, hogy kitartó munkájával elérje azt, amire a jö­vőbe fúródó tekinte'ével gondolt. .. K. gezhet olyan alapos munkát, mint a nagyobb, sokoldalúbb bizottság. Az elnök a felszólalás folytán kihirde te, hogy valamennyi bizottsági tag jelen­létét és hozzászólását, különösen, ha az illetők a jelenléti díjról lemonda­nak, nagyon is szivesen látja és saj­nálkozását fejezte ki afölött, hogy a panasz nem hangzott el a megala­kuláskor. Ez esetben ugyanis rögtön helyesbithette volna a téves felfogást. A jövőben ilyen értelemben fog in­tézkedni. Érdekes, hogy ilyen kis jelenléti dijak szerepet játszanak az állam­háztartásban, ami mindenesetre di­cséretreméltó felfogásra vall. De ami­kor köztudomású milliós kiadások behajthatatlan t^ukfarm kölcsönök határoztattak el, vagy amikor a Házi­ipar Szövetség szövetkezetének ke­rek egy milliót adtak kölcsön, amely összeg elveszett, miért nem akkor gondolkodtak már igy az ország vezetői ? nuskodnak. A hajdani kőfaragó ipar fejlettségét mutatják e házak nemes­rajzú kapuívei és szobrászati díszí­tései. A már lebontott várat a körülvevő városrésszel nem sugárszerű egye­nes, hanem sok töréssel vezetett ut­cák kötik össze, nyilván szintén a védekezés szükségszerűsége folytán. Bizonyságot szolgáltatnak azon tan helyességének, hogy az ilyen tört vonalú, ívelt utca az épületek mű­vészi hatását jobban érvényre jut­tatja, mint a nyil egyenes zár, sor. Ezt a rendszert már századok előtt helyesnek találva, érvényesítet­ték a város külső területén is. Az utak szeszélyes vezetése sok hangu­latos utcarészletet, érdekes városké­pet hozott létre, melyet a szobra szati alkotások és az ügyes n alkal mázott fásítás s parkosítás artiszti­kus képekké növ lt. Látszik, hogy az ujabb alkotások elhelyezése és kivitelénél szigorúan ügyeltek arra hogy a jövevény a régi keret egy­séges, rég multak harmóniáját zengő dallamát meg ne zavarhassa. Mond ják, hogy a letűnt század utolsó év­tizedében ma már nem élvezhető, a régmúlt számos, festői, építészeti al­kotását vetették érzéketlen, rideg jó­zansággal a megsemmisülésbe igy a régi városházát, már csak a nagy­szerű múzeumban lévő képekről lát­hatjuk. Ilyen ujabb veszély azonban szigorú szabályrendeletet alkottak a rég öregek védelmére és ma nem fe­nyegeti már a várost, mert már a jobb házak tatarozása is csak külön engedély mellett végezhető, sőt azok szakszerű kivitele is felügyelet alatt áll. Sopron kies erd ^borította hegyek­kel koszorúzott képéhez már keve­sebb sikerrel csatlakozik a villaszerű építkezésekkel tarkított kertváros. Jó szerencse, hogy Sopron általá­ban ritkán esett a hadak útjába és a háborúkat, főleg a török pusztítást csak kivételesen érezte és igy a vá­ros régi házakban gazdag utcái, fő­leg a XVI. századtól kezdve ritka bő anyagot nyújtanak az építészeti emlék után kuttatók részére, dacára, hogy 1676- és 1808-ban nagy tűz­vész pusztított benne. A magyar előretörés, a germán szívósság és a gót keménység vá­városa: Sopron, mit a közpolgár­ság, a civis iparos és kereskedő szi­ve és pénzesládája tett naggyá. Einczinger Ferenc Öregcserkész színielőadás lesz okt. 8. és 9.-én Bármennyire ragyogóan szép is az idő ér; meleg is a napsugár, letagad­hatatlanul itt az ősz s már csak két­ségbeesett küzdelemmel őrzi létét a haldokló vénasszonyok nyara. Ez a tény ösztönzi az Öreg Hollókat, hogy a tovatűnt nyári szórakozások he­lyébe egy újat, egy őszieset nyújt­sanak városunk közönségének s meg rendezzék a már szokásossá vált őszi színdarabjukat. Még élénken él emlékezetében mm­denkinek a tavaly őszi kifogástalan előadás, amikor az „E'cserélt ember" rel csaltak könnyeket a kitűnő mű kedvelők a nézők szemébe. A ta­valyi siker nyomán egy újabb, sok­kal nehezebb, de amellett hálásabb feladatra vállalkozik ezidén a színész­gárda : most a kacagás örömköny­nyeit szeretné odavarázsolni minden gondterhelt esztergomi arcra Sírásra elég okot ad az élet, fájó sebet ele­get osztogat a kérlelhetetlen sors, az Öreg Hollók most a mosoly szív­derítő ajándékát szeretnék nyújtani mindenkinek,- aki október 8-án vagy 9-én megjelenik szerető hívásukra a Fürdő Szálló színháztermében és végignézi ... itt megakadtunk, mert bár serényen folyik a rendezői munka — hét lakat alatt őrzik az előadandó darab titkát, s semmi áron nem akarnak erről falvilágosi­tást adni. Csak annyit sikerült meg­tudnunk, amit már előbb is jelez­tünk : vígjátékra készülnek és köny­nyekig akarják kacag atni a fizetés­csökkentett tisztviselőt épen úgy, mint a megcsappant jövedelmű sza­badpályákon dolgozó polgárokat. Di cséretes és szép feladat és ismerve az öreg Hollókat és műkedvelői gárdájukat, hisszük, hogy sikerülni is fog nekik. Esztergom város kö­zönségét pedig felkérjük, hogy ne utasítsák vissza a kacagás ajándé­kát, hanem gyűljenek össze majd a Fürdő Szálló színháztermében okt. 8-án és 9-én. Reméljük, addigra meg törik a jég és a zsákbamacskából egy pazar vígjáték cime kerül elő a jól ismert műkedvelői együttessel és talán egy-két uj csillaggal a szerep­osztásban. Amint megkörnyékeztük a rende­zőket, azonnal közölni fogjuk a da­rab cimét, szereplőket, a belépődijat, stb. szóval mindent, amire ezen tu dósitásunkkal kíváncsivá tettük a t. olvasót. Plissé, azsúr, endli pontosan és olcsón készül Keménynél. HIREK A hercegprimás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. bibornok-her cegprimás Hamvas Endre dr. titkár kíséretében szombaton] a fővárosba utazott és résztvett vasárnap Erzsé bet királyné szobrának leleplezésén. A biboros egyházfejedelem kedden a kormányzónál volt kihallgatáson, csü­törtökön ped g a Szent Margit-szige ten épül' új kápolnát szenteli fel. Seyler Vilmos nyugalomba vo­nulása. A székesfőkáptalan Seyler Vilmos m. kir. gazdasági főtanácsost és jószágigazgatót saját kérelmére 60 évi szolgálat után 1932. decem­ber 31.-ével nyugalomba helyezte. A székesfőkáptalan a nyugalomba vonító jószágigazgatónak hatévtize­des példaadóai lelkiismeret ;s és hű­séges szolgálatáért meleg köszönetét és tel es elismerését nyilvánítottta és ennek jelét azzal is adta, hogy ki­vételes kegyképen meghagyta őt je­lenlegi szolgálati lakásában mindad­dig, mig a jó Isten őt földi életben megtartja. Ujabb kitüntetés a bencések­nél. Megérdemelt kitüntetés érte a pannonhalmi sz. Benedek-rend egyik tudós tagját. A kormányzó a kultusz­miniszter előterjesztésére a pécsi Er­zsébet Tudományegyetemen ürese­désben lévő magyar nyelvtudományi és összehasonlító finn-ugor nyelvé­szeti tanszékre dr. Klemm Antal ben­cést, a pannonhalmi sz. Gellért ta­nárképző főiskola tanárát, egyetemi magántanárt, nevezte ki egyetemi nyilvános rendes tanárrá. Huszonöt éves jubileum, P. Virágh szentferencrendi atya most töltötte be huszonötödik évfordulóját annak, hogy reáliskolánkban a hit­tant tanítja és az ifjúságnak szere­tett lelkivezetője. Ebből az alkalom­ból sok tisztelője és volt növendéke kereste fel a buzgó hittanárt jókivá­nataival, Esztergom város képviselő­testülete pedig csütörtöki közgyűlé­sében ünnepelte bensőséges meleg­séggel Virágh atyát. Őszi püspöki konferencia. Bibo­ros Főpásztorunkoktóber 19 ére hivta össze a magyarországi latin- és gö­rög szertartású Püspöki Kar tagjait a budai hercegprimási palotába, az őszi püspöki konferencia megtartá­sára. A konferencia tárgysorozatát október 4-én lezárják, ezen dátum után beérkező beadványok és kérvé­nyek már nem kerülnek a konferen­cia elé. Vármegyénk és városunk Er­zsébet királyné szobrának lelep­lezésén. A vasárnapi Erzsébet-szo­bor leleplezési ünnepélyen várme­gyénk részéről résztvettek Lingauer Sándor dr. főispán, Palkovics László alispán és felesége, Divéky István dr. főügyész, Reviczky E'emér főszolga­biró és Boncz Nándor dr. árvaszéki ülnök ; a város részéről Glatz Gyula polgármester, Brenner Antal dr. fő jegyző és Etter Jenő dr. városi fő­ügyész és még sokan mások. Kenéz miniszter Dorogon. A mult hét szerdáján Dorogon járt Ke­néz Béla, a lemondott kereskedelmi miniszter és megtekintette az új bri­kett-gyárat. A miniszter kíséretében voltak Lingauer Sándor dr. főispán, Chorin elnök-igazgató, Reimann vezérigazgató, Reviczky Ele nér fő szolgabíró és Frey Vilmos orszgy. képviselő. Schmidt bányaügyi főta­nácsos, bányaigazgató kalauzolta a minisztert s szakszerű magyaráza­tokkal szolgált az üzemekről. Miskolcról filléres vonat jön Esztergomba. A misko'ci Ibusz vasárnap, október 2-án filléres gyors­vonatot indit Esztergomba. Gyűlés a megyénél. A várme­gye törvényhatósága f. hó 30-án, pénteken rendes közgyűlést tart. A rendes közgyűlést rendkívüli kisgyű­lés fogja megelőzni. Az adófelszólamlási bizottság tárgyalásai Soproni séta

Next

/
Thumbnails
Contents