Esztergom és Vidéke, 1932

1932-09-25 / 76.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 76. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 VASÁRNAP, SZEPTEMBER 25 Főszerkesztő: Előfizetési"

1 ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Dr. KEMENES ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Elmúlt a nyár és az ember komoly eltűnődéssel gondolja végig a tavaszt, az idei nyarat, hogy aztán aggodalommal nézzen neki a beállott ősznek, az eljövendő télnek. Mert ez az esztendő nagyon megviselt mindannyiunkat. Keveset vártunk tőle, mert már remélni sem igen mer az -ember, de még abban a kevésben is megcsalatkoztunk. A magyar ember élete elég kemény volt mindig. Nagy áldozatokkal és nagy erőfeszítésekkel járt az élete mindvégig és csodálatosabb az erejénél csak a kitartása, a türelme volt. Akart élni, dolgozott érte s mialatt máshol fölforduiások rázták meg a földet sok évtizeddel ezelőtt, a mi népünk a maga meggyőződéses hitével és kitartásával dolgozott, küzdött és élt. Emberi életet, de szerényét, igénytelent. Azóta nagyon sokat ment előre a világ és nagyon sokkal rosszabbra fordult minden és amikor ezt az ember tudja, akkor érzi, hogy mennyire meg kell becsülni ezt a népet a kemény életéért, fárasztó munkájáért és igényeinek szerénységeért. Mert ez a nép szerény szolgája az életnek, valameddig munkája után kenyeret talál. De most a gazdasági élet népdrámává fajult. Minthogy a legtöbb földbirtok ma már nem jövedelmez, a nagyobb munka és költségbefektetéssel járó belterjes gazdálkodást sorra beszüntetik, a munkaalkalmak csökkennek és fokról-fokra fogynak, romlanak a kereseti lehetőségek. Ezren és ezren maradnak ki a munka frontjáról, mint kiszáradó tóból a fövényben rekedt halak. De kimarad az éltető elemből a birtokos gazda is és fejvesztetten menekül, szaladgál, hogy mentse a pusztulástól veszedelmesen megsérült egzisztenciáját. Nem lehet rajta csodálkozni, ha az életfélelem tartja hatalmában az embereket. Cudar idő jár most a földmivelőkre mindenütt. Az északi vagy déli államokbeli állapotok úgy hasonlítanak a mienkhez, amint egyik tojás a másikhoz. Sok európai államban, még pedig azokban, amelyek ugyancsak harácsoltak a háborúban, a háború után még rosszabb a helyzet, mint nálunk. Elmullott a nyár, aggasztó gondok, lelki és testi törődésekkel állunk az ősz kapujában. Megszoktuk már, hogy a rosszat mindig a jó váltja, hogy farkasszemet kell néznünk a jövendővel, amely a kétes homályból bontakozik kifelé és gyanakodva nézzük, hogy talán most igéri azt a változást, mely megváltása lehet a szenvedéseknek, alapja ez újra való boldogulásnak. P. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* Lehet-e Esztergomban számottevő idegenforgalom ? Irta : dr. Takács István orvos, a szkfv. törvhat. biz. tagja A napokban egy nagyon előkelő és gazdag amerikai barátomat hoztam el szülővárosomba. M -gnéztük ami őt, mint nagy műgyűjtőt és a világ egyik legszebb magánképtárának a tulajdonosát legjobban érdekelte, a ke resztény múzeum képtárát és egyéb gyűjteményeit és természetesen felvittem őt a Bazilikába is, hogy lássa a csodás templomot és a kincstárát, melyekhez hasonlót, ahogy neki bekonferáltam, nem sokat talál a világon. Nem csalódtam. Meglepte Esztergom és az itt látott dolgok szépsége csodálattal töltötte el. A sokat utazott ember, ha valami ujat lát, önkéntelenül összehasonlít. Ő is ezt tette, mikor a várbástyáról végignézve, őszintén gyönyörködö't a város szép fekvésében, gyönyörű környékében. Keresgette a hasonlóságokat és végre megállapodtunk abban, hogy szebb mint Grác. De mennyivel szebb 1 Régen kikészül belőlem ez a kis irás, de mindig attól féltem, hogy a nag\ on elfogult lokálpatriótaság bélyegét sütik a homlokomra, ha elmondom azokat a gondolataimat, amelyek azóta élnek bennem, amióta már tudom Esztergomot másként nézni, mint vicinális szemszögből, miután nyitott szemmel beutaztam — szerénytelenség nélkül legyen mondva — csaknem egész Európát, sőt fgy kicsit ki is kukkantottam belőle. Bátorságomat növeli az a szép irás, amit Babits Mihály tollából olvastam a magyar Firenzéről, sőt, minthogy Firenze a szerelmem, mióta ezt az írást elolvastam, egyenesen büszke vagyok arra, hogy ezt a magyar Firenzét magaménak nevezhetem. Azután hallottam ennek a világot járt amerikainak az elragad tatását és velem együtt hallották igen előkelő esztergomi urak is azokat a dicséreteket, melyeket az itt lá tott és megbámult dolgokról mon dott, bátorságot nyertem és már nem félek attól, hogy elfogult vagyok. Két nagyon kompetens és bizonyára elfogulatlan tanura immár hivatkozhatom. Ha van világvároshoz, mint Budapest olyan közel, olyan látnivalókkal teli város, mint Esztergom, akkor ez a város idegenforgalom szempontjából el se különül attól a nagy várostól, melynek a közelében fekszik. Ki képzelheti el azt, hogy valaki elmenjen Párizsba és Versaillest ne ugy nézze meg (mert elkép zelhetetlen, hogy meg ne nézze, vagy meg ne nézessék vele), mint valamit, ami Párizshoz tartozik. Lehet-e elmenni Berlinbe, hogy Char lottenburgot, sőt Potsdamot meg ne nézzük ? Róma mellet Tivoli, Firenze mellett Giosolét, Milánó mellett a Certosa df Paviát, Palermónál Mondellót, Hamburgban (készakarva irom, hogy ban) Helgolandot, vagy hogy Londonból ki ne vigyék Windsorba, Tunisból Karthágóba és ki tudná még felsorolni az egyes nagy városok látogatásával kapcsolatos megnézni való függelékeket, melyeket nem is mindig bán meg az ember. Esztergom bizonyára nem tartoznék ezen utóbbi kategóriába. A magyar idegenforgalom irányításának tehát elsőrendű feladata Esztergomot nemcsak beállítani az idegenforgalomba de ugy kapcsolni bele, hogy a Budapestre jövők előtt természetes legyen, hogy ide is eljöjjenek akár külföldiek, akár magyarok. Azok a sight seeng car-ok, melyek Budapesten körülhordozzák a látni vágyókat, fél nap alatt Esz tergomot is meg járják velük úgy, hogy miután minden látnivalót megnéztek, még arra is marad idejük, hogy a strandon megfürödjenek és egy villásreggelit elköltsenek.) Két dolog van, ami miatt bizonyára nagyon sok idegent lehet Esztergomba hozni : a Bazilika és a kincstár. (A harmadikról, alkalomadtán külön szólok, a fürdőről. Kétséget nem szenved, hogy aBazilika a világ egyik legszebb temploma. Mikor amerikai barátomat a sekrestye ajtón bevittem és egy pillanat alatt eléje tárult ez a világosságnak, nagyságnak, fenségesnek és mindenek felett ízlésesnek harmóniája, hangosan tört ki belőle a csodálko HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A magyar kormány kedden beadta lemondását, amit a kormányzó elfogadott. Hir szerint a kormányt az egységespárt buktatta meg. Az új kormány kinevezése a jövő héten várható. Az egységespárt egységespárti kormányt követel, de bekapcsolódott a tárgyalásokba a kereszténypárt is, kívánván, hogy a kabinet összeállításánál a kereszténypártot is hallgassák meg. A független kisgazdapárt a kormányalakítást csak abban az esetben vállalná, ha titkos választást imának ki. — Mac Arthur tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnöke, több napot töltött Budapesten. — Felmentették Haller Istvánt volt közoktatásügyi minisztert és társait a vádak alól. — Szabadka nem tudja fizetni tisztviselőit. — 20 millió pengő volt a dohány jövedék idei bevétele. — Az olaszok által ajándékozott Giustizia per l'Ungheria repülőgép már több magyar városba ellátogatott. — Huszánkét tanszék szűnik meg a budapesti Pázmány-egyetemen. — Leálltak a baranyai és somogyi malmok. — Rablógyilkosságot követett el egy sánta cipész, Eder József a pesthidegkúti Malom-csárdában, ahol megölte a tulajdonosnőt. Elfogták. — Szmrecsányi György volt országgyűlési képviselő és pozsonyi főispán meghalt. KÜLFÖLD A forradalom Spanyolországban napirenden van. — Olaszország kilép a Népszövetségből, ha a németek fegyverkezési egyenjogúságát el nem ismerik. — Lezuhant a párislondoni repülőgép s a pilóta szörnyet halt. — Japánban is van kisgazdapárt, amely most három évi moratóriumot és olcsó hitelt követel. — Kíméletlen harcot hirdet a német Hitler-párt az álláshalmozók ellen — Látszatadót vezetnek be Romániában. — A téli inségmunkát tökéletesen szervezte meg Olaszország. — Newyorkban szenzációs hossz robbant ki a tőzsdén. — A pápa az idén nem megy nyaralásra, mert állandóan sok zarándokcsoport keresi fel, hogy áldásban részesüljenek. — Károlyi Mihály gróf, Magyarország volt köztársasági elnöke Genfbe utazott. — Agyonlőttek egy áruló lengyel távirászt. — Jogokat szerez Gandhi éhségsztrájkja az elnyomott indiai népnek. — Amerikában 400.000 elhagyott gyermek kóborol. — Liverpoolban utcai torlaszokon 10.000 munkanélküli harcolt a rendőrséggel. — Hétszáz amerikai tengerész vonult be Sanghaiba. — Hadbíróság e é kerülnek román tábornokok és hadihajók parancsnokai. — Borah szenátor felesége papagájkórban súlyosan megbetegedett. Szept. 24. és 25 én szombat, vasárnap 7 és 9 kor 5, 7 és 9-kor Egy dal, egy csók, egy leány Bolváry Géza legújabb nagysikerű filmje MOZGÓBAN