Esztergom és Vidéke, 1932

1932-01-28 / 8.szám

Olcsóbb lesz a vasút és jobb a menetrend Amióta a vasút az utolsó tarifa­emelést életbeléptette, egyre sűrűb ben hangzanak el panaszok a kö­zönség részéről, hogy a túldrága vas­úti közlekedést nem birják el és ugyanakkor az egyes vasúti állomá­sokon, igy természetesen Esztergom­ban is nagy mértékben érzik a vas­úti utasok magosokként számát és ennélfogva a bevétel is jóval keve­sebb, mint amennyit a Máv olcsóbb tarifával elérhetne. A vasút a magas tarifa miatt or­szágos deficitbe jutott, maga a vas­út is kezdi belátni, hogy a túldrága tarifa nem vezet ahoz a célhoz, ame­lyet tőle vártak — a bevétel emel kedéséhez. Az ügyben most nagy horderejű kezdeményezést tett Veress Gábor szegedi üzletigazgató, aki nagysza­bású javaslatot dolgozott ki az elő­nyösebb vasúti tarifáról. Veress Gábor dr. üzletigazgató javaslata két részből áll. Tarifare­form és menetrendreform. Szinte pa­rancsoló követelmény és az állam­vasút érdeke kívánja, hogy a vas úti tarifát megfelelően leszállítsák, hogy az mindenkor a gazdasági élet­hez alkalmazkodjék. Amikor a gaz­dasági élet egyre rosszabbodik, ugyan­akkor rossz üzleti politika a vas­útat megdrágítani. Javaslatának második főirányelve a menetrendek általános megjavítása. Az országos menetrend, amelyhez a szegedi üzletvezetőség menetrendje is igazodik, az országos érdekeknek nem felel meg és olyan módosításra szorul, amelynek keretében a kisebb jelentőségű vonatjáratok is megja­víthatok. A teheráru szállítási dijat is le kell szállítani — mondja Veress Gá­bor dr. üzletigazgató — mert a vas­út drágábban szállít, mint a teher­fuvarozók és alulmarad a verseny­ben. A fuvardijak leszállítása elke­rülhetetlen és minden késlekedés csak további veszteséget jelent a Máv-ra. Van még egy fontos pontja ja­vaslatának, amely arról szól, hogy rövidebb távolságra kedvezményes árú menettérti jegyeket kell rend­szeresíteni. Ez az elgondolás abból indul ki, hogy a mi vonalainkon a legtöbb utas rendszerint rövid távol­Csökkent a takarékok betétállománya A statisztikai hivatal a következő december havi gazdaság-statisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak index­száma december hó végén 99 volt, vagyis az előző hónaphoz képest változatlan maradt. A létfenntartási költségek indexszáma a lakbérrel együtt 100 4 millióról 99.9-re csök kent. A csökkenést csaknem kizáró­lag az egyes élelmezési cikkek, úgy­mint marha- és sertéshús, zsir beál­lott olcsóbbodása idézte elö. A budapesti 12 legnagyobb pénz­intézetnél és pos'atakarékpénztárnál elhelyezett betétálladékról az ez évi zárómunkálatok miatt ezidőszerint még csak ideiglenes adatok vannak. Ezek szerint a takarékbetétek az előző havi 535.7 millióról 516.5 mil­lió pengőre, vagyis 19.2 millió pen­gővel csökkentek. A folyószámla-betétek álladéka ugyanezen idő alatt 642.4 millió pengőről 661.4 millió pengőre emel­kedett. December végén a takarék­betétek 51 és fél százalékát, a folyó­számla betétek pedig 773 százalé­kát tették az 1913. évi áliadéknak. ságra utazik, tehát azon a téren kell könnyítéseket eszközölni, mert fejlő­désre csak igy lehet számot tartani. A szegedi üzletigazgatónak ez a javaslata teljes mértékben találkozik a közönség helyeslésével. De talál­kozott a vasútigazgatóság tetszésé­vel is. Ennek az lett az eredménye, hogy a Máv tervbevette a vasúti tarifa csökkentését és megtette az előkészületeket a menetrend teljes átdolgozására. Vécs Ottó trianoni munkája Amerikában Kanada nagy katolikus lapja, a „Kanadai Magyar Őrszem" (Cana­dian Hungarian Guardian) első ol­dalon ismerteti Vécs Ottónak a tria­noni magyar határ körül megtett út­ját. Amikor a legnagyobb elismerés­sel szól erről a munkáról, egyben bejelenti, hogy Vécs Ottó által ké­szített fényképek segítségével „Tria­non" cimen propaganda-előadást fog tartani, amelynek keretében kíván­ják megismertetni a kanadai magyar­sággal a trianoni igazságtalanságo­kat. A kanadai „Trianon"-propagandát a budapesti Falu Urániája irányítja. Ez az intézmény ugyanis célul tűzte ki, hogy külföldi magyar propagan­dát fog kifejteni a magyar igazság érdekében. Hatalmas munkájának első megindulása Kanadában, a Weiland és vidékén élő magyar te­lepesek között kezdődik. Időről-időre vetitettképes magyar-estéket tartanak. Az első előadáson kerül bemutatásra egy felolvasás keretében Vécs Ottó munkája. A Kanadai Magyar Őrszem decemberi száma azt irja, hogy leg­közelebbi számában már közli is az előadás időpontját. Azóta ez az elő­adás már meg is történt. Több ame­rikai magyar lap is foglalkozik Vécs Ottó szerkesztőnk munkájával. Ezzel egyidejűleg említjük meg, hogy Vécs Ottó könyve most van sajtó alatt. Címe „Trianoni metsze­tek." Az eredeti fényképfelvételek alapján művészi fametszetek készül­nek. Eredetiségével és újszerűségé­vel minden bizonnyal sikere lesz a könyvnek. Annak idején erre vissza­térünk. MSMJ^i JEi A halál egy érdemekben gazdag, becsületes munkában eltöltött élet végére tett pontot. Szaizlauer János cukrászmester halála hirét vettük vasárnap reggel, mely az egész városban osztatlan részvétet keltett. Vele nemcsak az élő iparosok egyik legkimagasló osz­lopa, köztiszteletben és közmegbe­csülésben állott egyénisége távozott az életből, hanem az elmúlt félszá­zad esztergomi iparoséletének puri­tán, lelkiismeretes és nagytekintélyű harcosa is. Ha az esztergomi iparosok közül vannak, akik elmondhatják, hogy több mint félszázadot töltöttek el munkában, a tisztes ipar szolgálatá­ban és ha voltak is, akik ezzel mél­tán dicsekedhettek, ezek között is a legelső helyek egyikét foglalja el Szatzlauer János. Mintha tegnap történt volna, olyan tisztán emlékezünk vissza, amikor 1928 novemberében a kivilágított és zsúfolásig megtelt városi közgyűlési teremben Szatzlauer Jánost iparos éle­tének 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölték. Az esztergomi ipartestü­felterjesztésére a m. kir. kereskedel­mi miniszter meleghangú elismerő oklevéllel tüntette ki. Kettős ünnepet jelentett az a nap Szatzlauer János­nak és joggal az esztergomi iparos­ságnak is. A Mindenható csak kiválasztottak­nak engedi meg, hogy munkás éle­tének 50 éves jubileumát megérhesse, de kedves szolgái is lehetnek ezek a kiválasztottak, akik a tisztelet és megbecsülés jeleit látják maguk kö­rül megnyilvánulni és még továbbra is dolgozhatnak. Ez a becsületes munkában eltol tött élet a maga puritánságában és te­kintélyében már a múlté. Szatzlauer János rövid szenvedés után vasárnap reggel 87 éves korában halt meg. Szatzlauer János tanulóéveit Nagy­szombatban kezdte, utána Bécsbe ke rült, ahol tiz évig a császárváros leg­előkelőbb cukrászdáinak egyikében, a budapesti Gerbeaudhoz hasonló Dem­mel-féle cukrászdában mint üzletve­zető működött. 1878-ban alapította esztergomi üzletét a jelenlegi Szatz­lauer cukrászda helyén és attól kezd­ve csak a munkának, üzletének élt. Az esztergomi gyermekeknek ked­ves „Szaci bácsi "-ja volt. Üzletét magas nivóra emelte, úgy hogy ha mar hire ment messze vidéken és Budapesten is mint kitűnő, előkelő cukrászda t ismerik. Jó készítményei­ért több aranyérmet nyert. De jött a háború, jöttek a rossz gazdasági viszonyok. Ha bármely nehéz munkával meg tudott is küz­deni Szatz'auer János, a gazdasági krízissel szemben, mint sok-sok em­ber, tehetetlen volt és sok évi szor galmának gyümölcsét veszni látta. Ez törte le energiájában és ez siet­tette is halálát. Ha szép kort élt is meg, bizonyára tovább él, ha nem szakad ránk a nyomorúság. Temetése kedden délután 3 óra­kor folyt le a szentgyörgymezői teme­tőkápolnából a vízivárosi sírkertben. A temetésen óriási részvét nyilvánult meg az elhunyt aggastyán iránt, mert a város társadalmának minden osz­tálya részt kívánt venni az utolsó tiszteletadáson. Legyen édes a pihenése, ki életén át annyit dolgozott távozásáig. Farsangi naptár: Febr. 1. Öregcserkészek műsoros estélye a Fürdőben. „ 2. Kath. Legényegylet farsangi esté­lye saját helyiségében. B 6. Kaszinó kabaré-estje saját helyi­ségében. „ 6. Kereskedő Ifjak Önképző Egyesü­letének műsoros táncestéibe a Fürdőben. A hercegprimás a papság szo­ciális kurzusának megnyitóján. A katholikus hittanárok 'és hitokta­tók egyesülete január 25—30. nap jain szociális kurzust rendez a pap­ság részére a központi papnevelőin­tézet dísztermében, naponta délután 5 órai kezdettel. A megnyitó január 25-én délután volt, amikor Czettler Jenő dr. a képviselőház alelnöke „A kapitalista gazdasági rendszer törté­nete és kritikája", Schütz Antal egyetemi tanár pedig „A papság szociális nevelése" cimmel tartott előadást. Ezen a bevezető előadáson Serédi Jusztinián hercegprimás is résztvett, aki külön ezért Budapestre utazott. Kitüntetés. Csobán Jenő anna­völgyi földbirtokost — kinek minta­szerű gazdaságáról már bővebben beszámoltunk — ujabb kitüntetés érte. A Felsődunántúli Szarvasmarha­tenyésztő Egyesületek Szövetsége által rendezett tejtisztasági verseny­ben, a nevezett tehenészete a II. (egyesületi) dijat, ezüst érmet és ok­levelet nyert. Esztergom megyéből ez az egyetlen kitüntetett tehenészet. Tanulmányi segély. A vármegye törvényhatóságának kisgyűlése Fe­kete László vármegyei dijnoknak tanulmányai folytatására 120 pengő segélyt szavazott meg a vármegyei háztartási alap terhére. A Katholikus Kör közgyűlése. Az Esztergomi Katholikus Kör f. hó 31-én, vasárnap délután tartja 40. évi rendes közgyűlését, a ren­des közgyűlési tárgysorozattal. Eset­leges indítványok három nappal a közgyűlés előtt írásban jelentendők be. Közgyűlés után, este 8 órakor társasvacsora. Eseménytelen volt a városi közgyűlés. Hétfőn délután 4 óra­kor városi közgyűlést tartottak. A tárgysorozat folyó ügyeket tartalma­zott és ezért nem is nyilvánult meg nagy érdeklődés. Egyetlen meglepe­tése volt a közgyűlésnek, hogy a jobb oldal exponensei nem jelentek meg. Asztaluknál Zwillinger Ferenc, Szölgyémy Gyula és Sólyomi Lajos (új virilis) ültek. Fél öt után jött csak Mátéffy Viktor, ezután pedig SZÍVÓS­Waldvogel József. Öt óra előtt pár perccel már véget is ért a közgyűlés A közgyűlés egyéb hírei­ről más helyeken irunk. Baromfitenyésztők közgyűlése. AVármegyei Baromfitenyésztők Egye­sülete f. hó 30-án (szombaton) dél­után fél 4 órakor közgyűlést tart Esztergomban, a városháza kistanács­termében, melyre az egyesület tag­jait és az érdeklődő gazdaköfönsé­get meghívjuk. A közgyűlés tárgy­sorozatán szerepel az egyesület ta­vaszi munkaprogrammjának megbe­szélése is. Az ellenzék leszavazta az el­nöki javaslatot. Az 1932, évi vi­rilis képviselők között szerepel Bo­ronkay Lajos és Csík József dr. plébános, akik mindketten Buda­pesten tartózkodnak. A rendelkezés szerint vidéken tartózkodó virilis kép­viselők nem gyakorolhatják saját személyükben jogaikat és ennélfogva megbízottat kell a városi közgyűlé­sekre küldeniök. Glatz Gyula pol­gármester elnöki javaslatával szem­ben Zwillinger Ferenc dr. azt indit ványozta, hogy a két virilis képvi­selő helyett hívják be a következő két póttagot. Felállással az ellenzék volt többségben és igy Zwillinger Ferenc dr. indítványát fogadták el. Az új év első közgyűlése tehát az ellenzék akaratának érvényesülésé vei folyt le. Adományok a leventezenekar­nak. A leventezenekar felsegitésére az Esztergomi Takarékpénztár Rt. gyűjtéséből befolyt adományok : Esz­tergomi Takarékpénztár Rt. 300 P, Esztergomi Ker. és Iparbank 100 P, Esztergom-vidéki Hitelbank 50 P, Esztergomi Gazdasági Bank 25 P, Primási iroda 20 P, Szatzlauer Gyula, Kovancsek Jenő 5—5 P. A nagylelkű adományokért leghálásabb köszöne­tét nyilvánítja a vezetőség. A to­vábbi adományokat a városháza, I. em. 10 sz. irodájába kérik kül­deni. Farsangi előadás a tanitónő­képzőben. A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Eszter­gom-vízivárosi Érseki Tanítónő képző­intézet február 2-án d. u. í h 5 óra­kor farsangi előadást rendez az in­tézet dísztermében, melyre a t. szü­lőket és érdeklődőket ezúton hivja meg tisztelettel az intézet Elöljáró­sága. Külön meghívókat nem kül detnek szét. Belépőjegy nincs. Mű­sormegváltás kötelező. Főiskolai hallgatók részére min­den csütörtökön Va 7 órai kezdettel össztánc a Magyar Királyban, melyre az úri fiatalságot tisztelettel meg­hívja Zachey Ilus.

Next

/
Thumbnails
Contents