Esztergom és Vidéke, 1932

1932-09-04 / 70.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 70. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALVII LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1932 VASÁRNAP, SZEPTEMBER 4 Előfizetési Mr 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Lord Rothermere volt az, aki magunkrahagya­tottságábaa megvilágitotta Ma­gyarország helyét a nap alatt, aki a magyar igazság külföldi bajnoka lett. Elsőnek adott nagy nyilvá­nosságot a magyar revíziós problémának, amely azóta oly nagy utat tett meg, hogy ma már külföldön olyan kiválósá­gok, mint Mussolini, Borah sze­nátor, akik az első fronton küz­denek — s mások ezren és ez­ren harcolnak a revízióért. Érthető, hogy ilyen körül­mények között hazánkban a Lord neve varázshatású lett. En­nek a lelkesedésnek azonban, mint kitünt ? voltak túlzott haj­tásai is. Ábrándos, regényes lelkek, aminek megértése a ké­sőbbi idők ivadékai előtt csak úgy lesz lehetséges, ha a dol­gokat belehelyezzük a kebleket feszítő lelkes érzésvilágba, ami­kor az értelem lenyűgöző va­rázsigája alá került a szívnek, amely a sziv lobogó szalma­lűzzel égett s ontotta a hálát olyan nyalábokban, amelyek már fel tudták perzselni egye­sek szeme előtt az alkotmá­nyos érzés útjait is. Igy történhetett meg, hogy a minden magyar szivet ehöltő törekvés, a revízió érdekében fantaszták arra kérték Lord Rothermeret, hogy a betöltet­lenül álló magyar trónkérdés­sel kapcsolatban, személye fel­vetésekor adjon kedvező vá­laszt. Ilyenféle híresztelések pár év­vel ezelőtt tényleg szóbeszéd tárgyai voltak különösen akkor, mikor a Lord fia Magyarorszá­gon járt s a spontán megnyi­latkozott tömeglelkesedés feje­delmeket megillető ünneplésben részesítette. Komoly körökben azonban csak mint fantaszti­kus ötletet tekintették a Lord királyjelöltségéről cirkuláló szó­beszédet. Nagy megnyugvással vettük hiret most, hogy maga Lord Rothermere sem vette egy per­cig sem komolyan a felvetett ajánlatot, mely ha meg is ha­totta, kellett, hogy előtte le­begjen, mint ahogy előtte is lebegett Európa legősibb kirá­lyi trónjának hozzáférhetetlen­sége, mely íelé ő egyetlen lé­pést sem tett. Ezzel a bölcs mérlegelésével a magyar nem­zet szemében még nagyobb lett a Lord személye, mert kitűnt, hogy alkotmányos érzéke s hig­gadt gondolkozása jobban re­gulázta az ő elhatározó képes­ségét, mint azok a regényes s kalandos gondolkozású férfia­kat, akiket íme az elvakított­ság káprázatának túlzott lelke­sedése mozgatott. Ezekről a dolgokról a leg­kompetensebb, egyben érdekelt fél, maga a Lord fektette le a Daily Mail hasábjain tényállí­tásokat. Felemlítette Rákosi Je­nő személyét, ki 80 éves kora ellenére Skóciába utazott, hogy vele eszmecserét folytasson. A tisztes aggastyán kora és az a nagy gondolat, melynek írásai­ban szószólója volt s mely min­den tollvonásában a revízióra irányult, — adja a magyará­zatott arra, miként homályo­sodhattak el szemei előtt az ezer esztendős magyar szent korona törvényes hagyományai. Ebben a regényes korona fel­ajánlásban tényezőket, de kü­lönösen hivatalos köröket nem kell keresni, mert ugyan ki mert volna józan fejjel arra gondolni, hogy Szent István koronáját, mely az ezereszten­dős magyar alkotmány testet öltött foglalata s nem puszta ékköves szimbólum, hanem jog­forrás, valóságos hatalom, — délibábos ábrándok eszközévé tegye. A rosszul megválasztott s talán eléggé ki sem alakult el­határozások olyan atmoszférá­ban születtek meg, amelyet a forrásai pontig hevített lelkese­dés irányított s ha ezeket ma higgadtabb s kialakultabb idők közgondolkozásává tesszük, bi­zony paródiával állunk szem­ben. Nem komoly dolog ez. Maga a Lord sem tartotta annak, akiben volt annyi judicium, hogy meg nem mozdította ke­zét Szent István koronája felé. Igy ábrándos epizóddá lett az egész dolog emléke azoknak az időknek, amikor nemzetünk minden tagja hatása alatt ál­lott a külföld első megértő és barátságos hangjának. Szent József-Otthon megáldása Örömtől áthatott, bensőséges ün­nepe volt csütörtökön délután 5 óra­kor a szatmári irgalmas nővérek rendjének. Ugyanis ezen a napon szentelte meg Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás a rend új sze­retet intézményét, az esztergomi Szent József Otthont s annak kápol­náját. Pontosan 5 órakor érkéz tt meg a bíboros Főpásztor, akit titkára, dr. Hamvas Endre pápai kamarás kisért. Az épület előtt a rend helyi tagjai­nak élén Benkő M Szeréna tarto­mányi főnöknő, Báthy László prelá­tus-kanonok a rend protektora, Tö­rök Mihály prelátus kanonok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, Nádler Ist­ván pápai kamarás, tanítónőképző­intézeti igazgató, Kemenes Illés dr. gimnáziumi igazgató, Blaskovics Pia cid leánygimnáziumi igazgató s a helyi papság fogadták a Főpásztort, aki az Ecce sacerdos magnus szár­nyaló hangjai mellett, az irgalmas nővérek sorfala között vonult be az épületbe. Itt, az emeleti folyosón, a kápolna előtt kezdődött meg a szer­tartás. Előbb az épületet, majd a diszes kápolnát szentelte meg. A kápolnába a Christe eleison-nal lépett a biboros-hercegprimás, majd a zso­lozsmák és a Mindenszentek litániá­jának elmondása után megszentelte kápolnát s átadta az intézményt ma­gasztos rendeltetésének. A szenielés alatt a jelöltek ének­kar Amadea nővér vezetése melle t szebbnél-szebb énekeket adott elő. A kápolnában az első ünnepi szen­misét Báthy László prelátus kanonok mondotta pénteken reggel fél hét órakor, mely alatt a nővérek a szent­áldozáshoz járultak. A Szent József-Otthon létesítése az alkotó szellemű Benkő M. Szeréna tartományi főnöknő érdeme. Régi vágya volt, hogy a rend munkában, áldozatban felőrlődött tagjai számára csendes, derűs otthont létesítsen, ahol imában és megmaradóit erőik­hez mért munkában töltsék el éle tűket. Most már áll az otthon, az Elő hegy tövébei, a város legegészsége sebb helyén. Tiszta, balzsamos hegyi levegő, istentdicsérő madárdal a reg­geli aranyos napsugárban üditi az irgalmasság áldozatos lelkű, elfárad:, beteg bajnokait. Az épületben közép­ső elhelyezésben van a kápolna, körülötte, jobbra-balra az egyszerű, HETI ESEMÉNYEK ^BELFÖLD A látszatadót a kormány a köz­vélemény nyomása alatt visszavonta. — Felmentette a törvényszék özv. Baghy Károlynét, ki férjét lelőtte. — Eckhardt Tibor kisgazdapártit választották meg Mezőcsáton Purgly miniszterrel szemben. — Alfonz v. spanyol király két napig Budapesten tartózkodott huga látogatására. — Lezuhant egy artista nő 10 méter magasból a Gleich cirkuszban. — Egyptom miniszterelnöke több na­pot Budapesten töltött. — 13 ezer ember jut kenyérhez a fővárosi in­ségmunkáknál — Gyermekparali­zisben 35 en betegedtek meg Sze­geden. — Munkanélküli segélyt kértek a debreceni ciganyzenészek, — Lezuhant Érden Galamb Gusz­táv pilóta és szörnyet halt. — A tankönyvek ára az idén 25%-kai olcsóbb lesz. — A pálinka fogyasz­tás rövid idő alatt 20%-kal csök­kent. — Több mint 400 000 ember vett részt a budapesti Szent István ünnepségeden. — A szénbányák lemondtak a kartelszerződésről. — Ötszázhatvankilenc gyermekbale­set volt az elmúlt évben Magyaror­szágon. KÜLFÖLD A tájfun rombadöntött két japán várost. — Rockefeller leánya, a vi­lág leggazdagabb asszonya meghalt. — Olaszország lakossága a leg­újabb statisztika szerint 42.179.000. — Sztrájkba lépett Varsó 12.000 tisztviselője és alkalmazottja. — A kinai szabadcsapatok Mukdent fe­nyegetik. — Buenos-Ayrésben a munkásság általános sztrájkba kez dett. — A gyapot ára kétszeresére emelkedett Amerikában. — Írország bojkottálja az - ngol árúkat. — Her~ riot a világbékéről tárgyalt az an­golokkal. — Franciaország is kon­vertálja adósságait. — Höring hit­leristát választották meg a német birodalmi gyűlés elnökévé. — 5000 halottja van az ecuadori forradalom­nak. — Zetkin Klára 75 éves kom­munista asszony nyitotta meg a né­met birodalmi gyűlést. — Nagy iz­galmat keltet Londonban és Paris­ban a német fegyverkezési jegyzék. — A galaci kikötőben kifosztó tak egy olasz gőzöst. — Szeptember­bérben sem búzát, sem lisztet nem enged bevinni Csehország. — Há­rom új hadihajót épit Anglia. — Al Capone cipészmesterséget tanul a fegyházban. — 300 milliót vett be Ausztria az idegenforgalomból. — Levegőbe repült több municios raktár Bukarest határában. — Van Rossum biboros meghalt. — Meg­találták az északi sarkon Amund­sen jegyzeteit. — Teljes napfogyat­kozás volt Amerikában. — A lengyel petróleum munkások sztrájkolnak Szeptember 4-én vasárnap 5, 7 és 9 órakor Fodor László világhírű vígjátéka. MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents