Esztergom és Vidéke, 1932

1932-08-20 / 66.szám

Képek a bazilika búcsújáról Láttuk a nagyboldogasszonynapi diszfelvonul ás r, most pedig menjünk a sátrak közé, vegyüljünk el a búcsúsok között de menjünk fel a bazilika térségére is, ahol a zarándokok különböző csoportjai pihennek. Filmre való érdekes képek ezek. Az idén nem mehettek fel az árusok a bazilika mellé. Sátorukat a a Batthyány-utca jobboldalán kellett felállítaniuk. Panaszkodtak is emiatt. Odafönn sokkal jobban elkelne a portéka. Amikor a díszmenet a bazilikába vonult, az egyik esztergomi árus lemondóan mondja: — Hiába van a sok nép, ha nincsen pénz. Ha van is valakinek egypár garasa, komoly dologra nem költi. — Tiz fillér a dobás, itt a szerencse — hallatszik a szerencsejátékosnál. — Annak jól fog menni, mert ez kell a népnek — jegyzi meg az iparművészeti cikkárus. Versenykiabálás tör ki: — Három csomag tiz fillér. — Jeges limonádét tessék. — Itt a törökméz, családi adag 10 fillér. — Ugy megmérem, hogy ne legyen panasz — kiáltja rekedten az esztergomi cukros. — Csak zacskót kaptok ott — felel rá énekelve az újpesti árus. Erős ellenfelek az újpesti árusok. — Tizér a nagyszelet nápolyi — kiáltják odább. — Itt a cukor 6 fillé--, had menjen a hire — hangzik a felelet. A járda szélén egy rokkant nyakkendőket árul. Sípolás, trombitálás, kiabálás, szines léggömbök, bábolvasók, tarka nép, szórakozás és tülekedés a jó üzletért. A bazilika környékén kisebb cso portokban ülnek a zarándokok. Mind egyik csoport egy-egy falut képvisel. Az egyik csoportban két lány ér dekes viselete kelti fel a figyelmet. Palóclányoknak nézzük őket. — Hová valók ? — Kérdezzük. — Cegléd-berceliek vagyunk. Ezt svábosan mondják. Alig ért jük szavukat. Viseletük palócosféle, arcuk szép, festeni való. Tornyos fejviseletük alól fekete szempár ragyog. Mellettünk nagy csődület támad. Egy szenttamási gyerek elkiáltja ma gát: gyere ide, Pista, itt rajzónak. Ezt meg kell nézni. Kik rajzol hatnak ott ? Einczinger Ferenc nevet a csoport közepéről. Mellette Bajor-Bayer Ágost fényképezőgépével bajmolódik. A földön egy pesti festőművésznő hajol mappája fölé. örülünk, hogy két is mert festőművészünket itt találjuk. Ha mi találunk itt témát, mennyit találhatnak akkor ők! — Mit rajzoltok? — kérdezzük. — Csak rajzolnánk, de nem tudunk Azt a két berceli lányt szeretnénk lepingálni, de nem lehet, mert mindig elénk áll valaki. — Add ide, Feri, a sapkádat, majd gyűjteni kezdek pár fillért, meglátod egy kettőre üres lesz itt a hely. Erre szétnyílnak a bámészkodók és a festők újra nekiláthatnak. A két berceli lány azonban észreveszi, hogy őket festik, mire úgy elugranak, hogy hiába minden szép szó. — Na, most utánuk mehetünk Bérceire — szól Einczinger Ferenc De azért csak tovább nevet és to vább rajzol. Van ott még elég látni való. Odamegyünk a cséviek csoportjához. A lányokon sárgásbarna szok nya, virágos mintákkal. Nyakukban bábolvasó. A tokodiak között két szépvise letű lány érdekes. Fehér csipkés ing, rózsaszínű selyem pruszlik, zöld szö vetszoknya, fekete kötény és Gret chen frizura. A fekete kötényt gyász jeléül hordják. Odább egy álló ember vonja magára figyelmünket. Érdekes magyar. A lábán papucs, fekete bársony nadrágot hord, kabátját félvállán tartja, fején pörge kalap. Balkezében csibecomb, jobb kezében pintes üveg. Iszik. — Hová való urambátyám? — Isaszegről jöttünk. — Plébánosukkal vannak itt? — Dehogy, magunk jöttünk a búcsúra. Megállunk és körülnézünk. A fa alatt lányok ülnek, nyakukon sűrű gyöngysor, hajukban rózsaszínű szalag. Legények veszik őket körül és rácsúfiát osztanak. Szentkeresztiek. Mentőautó szirénája búg, valakit elvisznek. A templomból kihallatszik az orgonabúgás. A festőművészek mögött nagy asszonycsoport. Valamennyi fekete ruhában van, az egyik olvasót perget, a másik nagy barna imakönyvet lapoz. Biatorbágyiak. Kellemes, lágy, melodikus éneklés hallatszik. Bátyus tótok távoznak. Pilisszentkeresztiek. Ezeket is megkérdezzük. — Ki vezette magukat ide .? — Senki. Mi már tudjuk, hogy mi kor van itt búcsú. Rózsaszínű szoknya libben. Me2itlábas fiatalasszony, fején fehér kendő, nyakáról több bábolvasó lóg le. Nevetve fordul felénk az asszony, fiatal szép tótasszony, és két arany fogát mutogatja. Többen vannak körülötte. Pilisszántóról jöttek. Az úton angyalföldi pár andalog. A fűben kinyitott táska. Benne libacomb, fonott kalács, sütemények, zöldpaprika, egy üveg bor és kefe. Gazdája Vámosmikoláról jött. Pesti vikendezők a fűbe telepszenek. Előttük apácák vonulnak el. Tót család ebédel. A gyerekek kalácsot esznek, az asszony és az ember fazékból lakmározik. A fazékban apróra vágott zöldpaprika, közötte apró, alig látható tojásdarabok. Ez a tót rántotta. A napon vastag posztó ruhában sisakos rendőr. Csurog róla az izzadság. Parasztlányok jönnek karonfogva Szoknyájukat ringatják és nevet gélnek. Rákospalotáról jöttek. A Vár-uton három-négy levelező lapárus kiabál: — Tizér a jégbehűtött levelezőlap A fa alatt egy kinai gyöngyöket árul. Mellette szőke lány j égbehűtött tejet árul. A kinai megiszik egy pohár tejet. Találkozunk egy ismerős esztergomi könyvereskedővel. A búcsúnapi összes bevétele két pengő volt. Újra halljuk a sípolást, a kiabálást, verkli szól, elszáll egy léggömb, a törökmézes már mindent eladott, nincs már itt az újpesti cukorkaárus, az esztergomi még kiabál, ujabb bátyus tótok jönnek énekelve és mellettük elégedetten ballagnak a festőművészek. Az utcasarkon koldus nyújtja kezét Vécs Ottó Szent Istvánnapi ünnepségek sorrendje: Szombat, augusztus 20. Előző este harangzúgás hirdeti az ünnep beköszöntését. Szent István király születési helyének és a bazilikának reflektoros megvilágítása. Reggel harangzúgás jelzi az ün nep virradtát. Reggel 9 órakor: Ünnepi zenés nagymise a főszékesegyházban, a latóságok és katonaság képviselőinek jelenlétében, melyen Breyer István dr. felszentelt püspök pontifikál, a Szent István-napi beszédet pedig Lepold Antal dr. prelátus-kanonok mondja. Utána Szent István király születési lelyét a város közönsége nevében Glatz Gyula polgármester megkoszorúzza. Este 8 órakor: A vár és bazilika megvilágítása. Vasárnap, augusztus 21. Szent Istváni mezei kerékpáros verseny az „Esztergomi Kitartás Ke rékpáros Kör" rendezésében. Reggel 7 órakor: Országúti verseny kb. 54 km. távon Bajnáig és vissza. Indítás a Hősök-teréről, cél a dorogi úti régi vám. Délután 3 órakor: Városi verseny a Széchenyi-téren, kb. 500 m. távon. Indítás a barátok temploma sarok, cél a Rochlitz-patika. 1. Gyorsasági verseny, 2. akadály verseny, 3. lassúsági verseny. A versenyben résztvehetnek a Magyar Kerékpáros Szövetség tagjai, a leventék és más kerékpárosok is. Személyi hir. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. ma az ország leg tekintélyesebb vidéki pénzintézetei közé tartozik. Hogy a már évek óta dúló gazdasági válság az intézet mérlegeiben nyomot nem hagyott, az legelsősorban annak a gondos üzleti politikának köszönhető, melylyel Etter Ödön elnök-vezérigazgató az intézet vezetését irányítja. Az ő biztos üzletvitele, tapasztalatai, széles látókörű szaktudása nemcsak a a takarékpénztár fejlődésének képezik biztos bázisát, hanem nevét az országos pénzügyi körökben is elismertté tették. Ez az elismerés nyilvánul meg az őt mostanában a fővárosi intézetek részéről ért megtiszteltetésben is. Még tavaszon a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TEBE) igazgatósági taggá választotta, most pedig a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja választotta meg igazgatósági tagnak, egyben a közgyűlés után tartott igazgatósági ülésben a végrehajtó bizottság tagjai közé választatott be. A Hercegprimás áldja meg a gellérthegyi sziklatemplom új szobor-csoportozatát. Augusztus 21-én, vasárnap este a főváros kivilágított utcáin gyertyás körmenenet vonul a szentgellérthegyi sziklabar lánghoz. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás e napon, este 7 órakor áldja meg a sziklatemplom kegyoltárát diszitő márvány szoborcsoportozatot, amelyet a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Imre jubileumi év rendezősége emeltetett. Schiffer Ferenc emlékezete. A fővárosi kath. legényegyesületek és kath. mesterek népes küldöttsége zarándokolt az elmúlt vasárnapon boldogemlékű Schiffer Ferenc prelátus-kanonok sírjához, a főszékesegyház sírboltjába, hogy a kegyelet és hála koszorúját helyezze el a pátriárka-kort ért magyar Kolping sírja fölé. Az egykori tagok felkérésére Torna Imre dr. tokodi plébá nos, egykori lelkivezetőjük mondott szentmisét a Bakács-kápolna kegyoltáránál és kegyeletes ima kiséreretében helyezte el a nemzeti- és pápai szinű szalagokkal ékes babér koszorút a nagy halott sírjára. Az ünnepélyt a helybeli kath. legény egyletben közös ebéd követte, me lyen a szónokok Schiffer Ferene munkás életét méltatták, és azt i nemes munkát, mellyel az iparos ifjú ságért dolgozott a magyar Kolping az áldozatos szeretet és a kath. csa ládi nevelés nemzetmentő őrhelyén. Ezüst menyegző. Szkalka Lajos tanítóképző-intézeti c. tanár, gyakorlóiskolai tanitó csütörtökön, f. hó 18 án délelőtt 9 órakor tartotta ezüstmenyegzőjét feleségével, Végh Hona volt párkányi rk. tanítónővel, az esztergom vizivárosi plébánia-templomban. A hálaadó szentmisével egybekapcsolt szertartást Kryrvald Ottó prelátus, Szkalka egykori hittanára tartotta szép beszéd kíséretében, aki negyedszázad előtt az esketést is végezte. A teljes csendben tartott megható szertartáson a jubiláns házaspár tizenegy gyermeke, a rokonság, valamint a tisztelők vettek részt. Főegyházmegyei hirek. Őeminenciája Moser János szomori plébánost esperesi tisztje a'ól felmentette és a csolnoki kerület esperesi teendőinek végzésével Klima István kirvai plébánost bizta meg; Kötél Pál hitoktatót Nagybárkányba küldte ad minisztrátornak, a beteg Flienert Károly helyébe; Bodó János sárisápi segédlelkészt Hugyagra rendelte ugyanilyen minőségben, mig sárisápi segédlelkész Balázs György újmisés lett. Strecke Ernő a budapesti VII. ker. állami tanítónőképző hittanára lett; Csiszár Alajos hitoktatói minőségben került a fővárosba s egyúttal kisegitő beosztást nyert a budapesti Kada-utcai lelkészségre. A vallás- és tanulmányi alapokat ellenőrző bizottság Ülése. F. hó 19-én délelőtt tartotta a katholikus vallás- és tanulmányi alapokat ellenőrző bizottság ülését, Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás elnöklete alatt a budai primási palotában. Címadományozás. A kormányzó Vörös Tihamér részvénytársasági főtisztviselőnek, a Magyar Turista Egyesület alelnökének, a turisztika terén szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kormánytanácsosi címet adományozta. Házasság. Scheible Ilmus (Tardoskedd, Csehszlovákia) és csepei Zoltán István (Budapest) augusztus 16-án Tardoskedden házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) 25 éves jubileum. A napokban ünnepelte a helybeli postahivatalnál működő Tormanek Mihály I. oszt. póstaaltiszt szolgálatának 25 éves jubileumát. Ez alkalomból Laping Miklós póstafőnök az összes tisztviselők és altisztek jelenlétében szép beszédben üdvözölte a jubilánst. Büchner „Bányász-mise "jenek dorogi előadása. A dorogi bányászbúcsú alkalmával tábori-misét tartanak, mely alkalommal a dorogi bányászdalárda és zenekar Büchner Antal „Bányász-misé"*jét adja elő a szerző vezetésével és Béres István orgonakisérete mellett. A szép bányászmise a bányatemplom felszentelése alkalmával tavaly lett előadva, melyet a rádió is közvetített. Dr. Halász Gyula cikkei. Többek kérdésére megírjuk, hogy Halász Gyula dr., akinek egyik mult számunkban „A germánság küzdelme" cimen közöltük cikkét és mai számunkban „Mit jelent a Hitlerizmus ?

u cimen ir cikket, nem a budapesti dr. Halász Gyulával azonos. Illusztris cikkírónk esztergomi származású, egyébként a soproni reálgimnázium tanára. A főszékesegyházi ének- és zenekar mai műsora. Introitus, Graduale, communio, koraliter. Goller: In virtute tua offertorium. Goller : Lorettoi mise. Mise végén : Ah, hol vagy magyarok és Pápai himnusz. Babits Mihály esztergomi cikke a Pesti Naplóban. Csendes elvonultságban nyaral közöttünk, elöhegyi villájában Babits .Mihály. Csak akkor hallunk róla, ha szép irása, vagy szép költeménye jelenik meg. Ha itt van közöttünk rendszerint rólunk ir. Legutóbb „Esztergomi séta" cimen