Esztergom és Vidéke, 1932

1932-08-07 / 63.szám

kérdésében Egyébként is a kölcsönből a gazdasági élet semmit sem kapna, mert a kormány a Nemzeti Bank útján — a Creditanstalt összes váltóadósságainak átvételével — a bukott bank külföldi hitelezőit elégi tené ki a kölcsönből. Tulajdonképen ez utóbbiak járták ki az új osztrák kölcsönt, hogy a Creditanstaltnál veszendő pénzüket megkapják. A kancellár szerint ezzel a külföld bizalma helyreállna, a schilling értéke stabil maradna és az esetleges belkölcsön sikeresebb lenne. A vámháború kitörésekor érdekes interpellációk és beszédek hangzanak el. A szocialisták — az élelmiszerek árainak emelkedése és az iparban egyre fokozódó munkanélküliség miatt — követelik a magyarokkal való azonnali megegyezést. A Heimatblokk ellenben — amelynek több agrárképiselője van — a kereskedelmi mérleg állandó passiv voltára hivatkozva kívánják a külföldi termények korlátolt behozatalát. A magyar kormány retorziója súlyosan érinti az osztrák idegenforgalmat. Ez különösen Stájerban érezhető, amely fekvésénél fogva a magyaroktól mindig a leglátogatottabb volt. A szállodások keserű hangú memorandumban tárják fel, hogy a forgalom 70%-a csökkent a magyarok távolmaradása miatt és tiltakoznak a kormány agrárpolitikája ellen. Stájer és Karinthia kb. 15 millió schillinget vészit el igy, mert a tavalyi 100,000 es létszámmal szemben a magyar ott ma oly ritka, mint a fehér holló. Pedig a stájerok nagyon tisztelnek és becsülnek minket, nemcsak azért, mert az ottartózkodásunk számukra fontos jövedelmi forrás, hanem faji tulajdonságainkat ismerik és értékelik Jólesően élvezte n az eddigi külföldi tartózkodásom alatt soha sem észlelt akkora megbecsülést A különböző jó társaságokba magyar voltom volt a legjobb ajánlólevél. A kormány agrárpolitikája nemcsak az idegenforgalmat bénitja meg, hanem a munkanélküliséget is növeli. Júliusban Stájerban 50.000, egész Ausztriában több mint 260.000 kapott munkanélküli segélyt. Ez a rendszer nemcsak munkátlanságra nevel, tehát immorális, hanem a dolgozó társadalom megadóztatásával a termelést drágítja meg s igy az életet nehezíti. Ennek rendszernek másik szomorú következménye, hogy az adóalany állandóan csökken, a büdzsé ben előirányzott bevételek nem folynak be s igy nemcsak az állam, hanem a városok is az egyre növekvő deficit ellen küzdenek. Igy pl. Innsbruck egy szükségbüdzsében az év második felére a kiadásokat egy millióval csökkenti. Igy indul meg a takarékosság, a leépítés modern kálváriája. A postaigazgatóság a forgalom állandó csökkenése miatt aug. 1-től tiz postahivatalt zár be. A nagymultú pompás épületben elhelyezett főreált Grácban a Land (Stájerország) nem tudja fenntartani, az állam nem veszi át, tehát megszűnik. A leobeni bá nyászati szakiskola halálra van Ítélve. A grazi Európa-hifű hadimúzeum majdnem az amerikaiak tulajdonába jut. (A grazi polgármester vörös). A kormány egy szükségtervezettel a tisztviselők egy részét rendelkezési állományba akarja tenni s őket csak a nyugdíjazás vagy halálozás által megüresedett helyekre veszi vissza. Ezzel nemcsak sok család életébe támad kérdőjel, hanem az ifjúság elhelyezkedése még kilátástalanabbá válik. A fizetéseket az állam csak két részletben tudja folyósítani, még pedig aug. 1 én legfeljebb 170 schillinget, a többit a hónap közepén. A kiadások ilyenkép való csökkentése, másrészről a posta, vám és más adók emelésével iparkodik a kormány a büdzsében jelentkező deficitet eltüntetni. Tervbe van véve az ú. n. krizis adó a közlekedés (vasút, hajó és villamosjegyeknél) és bizonyos árucikkeknél. Ezek az intézkedések vagy teljes apathiát vagy harcos elkeseredést váltanak ki. Jogosan kesereg az egyik folyóirat a faj jövője miatt: a születések állandó csökkenése már az elemiben észlelhető, különösen a középosztály sorvad, amely az állam gerincét és eszét adja. Az az állandó utcai harc, a két világnézet véres összecsapása a vázolt viszonyokból talán megérthető. Az elkeseredés hajtja őket talán a tettlegességre, pedig mindegyik szive mélyén ott piheg a leghőbb vágy : a rend, a munka, a béke után. Ez a vágy érdekes módoi jut a mult héten kifejezésre. Tirolban két község feliratban fordul Habsburg Oltóhoz, hogy jöjjön rendet teremteni. A csendőrség a feliratot lefoglalja s a készítők ellen az eljárást megin ditja Dr. Hálása Gyula m$mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Készíttessünk müvószi képeslapokat Véletlenül kezünkbe került egy budapesti képeslap. Ahogy néztük, önkénytelenül is az esztergomi, által Iában a sab'ónos képeslapokra kellett gondolnunk. A képeslap ma igen nagy propaganda eszköz. Esztergomban egy év alatt, minimálisan számítva feltétlenül eladnak 10 ezer darabot. Ugyebár, ha kirándulók jönnek, mindenki vesz egy-két képeslapot hogy ismerőseinek üdvözletet küldjön. A képeslap tehát még hosszú időre nagy és előnyös propaganda eszköz lesz. Annyiban előnyös, mert a képeslapot nem kell reklamirozni, azt mindenki önmagától keresi és vásá rolja. Nem gondolt még arra senki Esztergomban, hogy a képeslapokkal céltudatos propagandát kellene csinálni ? Lássuk csak, hogy lenne ez lehetséges ? Nem mindegy az, hogy milyen képeslapot kap a közönség. Régente utcarészleteket, látképeket készítettek. Ma már túl vagyunk ezen és részleteket fotografálnak a város nevezetességeiből és szépségeiből. L)ehát ezek csak fényképek és mivel csak a legritkábban irányítja művész a fotográfust, sajnos, olyan fényképes levelevőlapokat kapunk kezünkbe, amelyek nem adják viszsza úgy a nevezetességeket, mint ahogy az megérdemli, sőt, mint ahogy azt a művész érvényre tudja juttatni. A közönség szereti, sőt keresi a művészképeslapokat. Ha a művészképeslap ugyanannyiba kerül, mint egy másik lap, biztos, hogy a legtöbb a művészképeslapokból fogy el. Az esz ergomi fényképes lapokból csak pár darabot kedvelnek. Sok lap fogy abból a lapból, amelyen a bazilikát látjuk, nagyon vásárolják a strandfürdő képét és keresik a nagydunai hidat ábrázoló lapot is. A városnak az az érdeke és az idegenforgalmi propagandának az a célja, hogy Esztergomnak a legszebb, legvonzóbb részeit ismerjék meg az idegenek, hogy a címzett, akinek a lapot elküldték, jellegzetes részleteket kapjon Esztergomból. Ez csak úgy*lehetséges, ha a lap művészi. A kezünkbe került lap művészi lap. Egy festőművész szép részleteket festett, természetesen olajban, azt azután reprodukálták és szines ki vitelben állították elő a nyomdában. Ez a képeslevelezőlap nemcsak a szép részletet adja vissza, hanem gyönyörködtet is a művész munkájában. Gondoljuk el, hogy a Várhegyet a bazilikával ilyen szines, művészi lapon nyomatjuk, vagy a Szent Tamáshegy sok szép részletei közül a legszebbet, a legjellemzőbbet szines és művészi festmény reprodukciójaként hozzuk forgalomba. És igy tovább Esztergom nevezetességeit. Meg vagyunk győző Ive róla, hogy a közönség, a kirándulók ezeket a lapokat fogja keresni és vásárolni. Egyelőre csak hat képet kellene készíteni. Ez nem is kerülne olyan sokba és nem okozna nagy gondot, hogy ilyen részleteket válasszunk ki Esztergomból. Megtörtént eddig, hogy bárki fényképezhetett a városban és ha volt rá módja, ha üzletet akar csinálni, tetszése szerint nyomatott fényképe után levelezőlapokat. Ezek a fényképes levelezőlapok aztán nem a város propagálását szolgálták, hanem egyedül azt a célt, hogy minél többet adjanak el belőlük. Nagy mulasztás és hiba volt, hogy a város nem monopolizálta az esztergomi képeslapokat. Monopóliumot kellett volna fenntartani azért, hogy az esztergomi képeslapok ne a forgalomba hozónak, hanem a város idegenforgalmi érdekeit szolgálják. Rajta kell lenni, hogy mielőbb művészi lapok kerüljenek forgalomba. A gyümölcstermelés kérdése Esztergomban Gyakran barangolok kedves szülővárosom szép határában. A jó, öreg Vaskapu lankáin végig húzó ösvényekről gyönyörködöm a változatos, szebbnél-szebb tájképekben, melye ket folyam, hegy, erdő, csodás kombinációja oly gazdagon tár elém. Közben azonban nem feledkezem meg tulajdonképpeni feladatomról, gyümölcsöseink állományának, állapotának megfigyeléséről sem. És a lelkesedés, melyet a tájképi szépségek bennem felkeltettek veszedelmesen aláhanyatlik. Hány talentumot is kaptunk mi esztergomiak az Úrtól és mily gyengén is sáfárkodtunk vele! Szinte fáj a szivem, ha szöllőink, gyümölcsöseink mellett elhaladva, mindenfelé a régies gazdálkodás, a nemtörődömség, a pangás, a züllés jeleit látom. Eszembe jutnak pomológiai óráink, amelyek alatt Mohács Mátyás igaz gatónk oly lelkesedéssel magyarázott a helyes ültetésről, sortávról, faalakitásról, faápolásról, a rendelkezésre álló terület gazdaságos kihasználásáról. De sok mulasztást kellene jóvátenni, de sok szépet, jót lehetne produkálni csak itt a jó öreg Vaskapu gyümölcsöseiben, amelyek 99 °/o-a a modern termesztési eljárások ismeretének teljes hiányát mutatja. Szivem szerint irja O'sváth Andor az „Esztergom és Vidéke * mult számában: „mennyire fontos, hogy mi esztergomiak végre felismerjük a gyümölcstermesztés fontosságát." Ültessünk rosszul fizető szöllő helyett gyümölcsfát, száz meg száz szőllŐparlagunk, silány hegyi kukoricásaink szántóink helyébe. Hogy talajunk, éghajlatunk kiváló, gyümölcstermesztésre minden tekintetben megfeleő, bizonyítja annak a pár gondozott gyümölcsösnek eredménye, amely ritka oázisként jelentkezik a nagy pomológiai sivatagban. Láttam óriási rétesalmát, páratlan zamatú csemegealmát, saját kicsi gyümölcsösünk •/* kg os vajkörtéi, tojásnyi nemes ringlói, mézédes kajszinjai, ökölnyi őszibarackjai, óriási köszmétéi, ribiszkéi pedig, nemcsak a fogyasztók, hanem intézetem szaktanárainak elismerését is kivívtak. És ugyanakkor a piacon igen silány gyümölcsöt árusítanak, Pestre alig szállítunk valamit, őstermelő polgártársaink pedig az elszegényedés felé haladnak. Ismét lelkemből beszél városunk volt főjegyzője : „Hej, ha a filoxerapusztitás óta nemes gyümölcsfák millióit ültettük volna, Esztergom a fővároshoz való közelsége, kitűnő vasúti és olcsó viziútja mellett Budapest föszállitója lehetne" Jól tudom, hogy ezen ügyről a magaménál hivatottabb tollakból, elsősorban gyümölcsöseink egyik legjobb ismerőjének Szölgyémi Gyula igazgató tollából, ugyanezen a helyen jelentek meg már biztató, intő, oktató cikkek sajnos eredmény nélkül, de a szakom és városom iránt való szeretet arra ösztönöz, hogy én is felemeljem szavamat. Erősen bízom benne, hogy a szükség előbbutóbb mégis csak gyümölcs édenné varázsolja határunkat. Gyenge erőmet ennek a szép ügynek szolgálatába akarom állítani és ebben számitok a velem egyetértő polgártársaim támogatására. ifj. Raymann yános Folyambajnokság a KisDunán Az Esztergomi Move Sport Egylet aug. 7-én vasárnap a szigeti sporttelepén nagyszabású ara'.óünnepélyt rendez. Az előkészületek arra engednek következtetni, hogy évek óta ném látott változatos és gazdag műsorral fog a kiváló rendezővezérkar a közönségnek kedveskedni. Az ötletes plakátok máris óriási és az egész várost megmozgató érdeklődést váltottak ki. Az aratóünnepély bevezető száma lesz a vasárnap pontosan déli 12 órakor kezdődő folyambajnoki úszóverseny, melyen a Move úszói és a legjobb levente úszók küzdenek a büszke cimért és az értékes dijakért. Az 1929 évi folyambajnok Vértes (Vassel) Gusztáv az idén is meg akarja védeni a bajnoki cimet, bár a két Margó testvér, Vermes Zo'tán, Gábris Ödön olyan ellenfelek, akik kétségessé tehetik győzelmét. Mindenesetre a küzdele n már az utolsó 100 méteren izgalmas lesz és a bajnokság a fej-fej melletti küzdelemben csak centimétereken fog eldőlni. A versenyzők a sziget felső csúcsán állanak sarthoz és a Hajósegylet csónakkikötője a végcél. A közönség a Kis-Duna mindkét partján gyönyörködhetik a nagyon izgalmasnak Ígérkező versenyben. A folyambajnokságra a szakosztály értékes díjazást tűzött ki. A győztes az EMSE nagy aranyérmét, fa&P^^P^Y NEJVL HIRDETEK dC rendkivül olcsó árban Árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint uu ,„i„,—„ mm, •••••MM nn 9 női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztynket és az összes divatárúkat SAN DOH divatárukereskedése Esztergom Széchenyi-tér 21