Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-21 / 58.szám

Nagy vízbetörés a dorogi bánya Raymann-aknájában A tábori zászlóalj új parancs­noka. Szili Ede alezredes, a tábori 3. kerékpáros zászlóalj parancsnokát áthelyezték és helyébe Röder Jenő alez' édest nevezte ki parancsnokká a honvédelmi miniszter. A leánygimnázium igazgatója. Serédi Jusztinián dr. biboros herceg­primás Blaskovics Piacid bencésta­nárt a leánygimnázium igazgatójává nevezte ki. Blaskovics Piacid eddig mint h. igazgató vezette az intézetet. Esküvő. Szombaton délben érde­kes és felemelő esküvő volt a bel­városi plébánia templomban, ahol Molnár József görög katolikus hit­oktató Borz Jolánt, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő leányát vezette ol­tárhoz. Az esketést dr. Ruttkay Mik­lós fővárosi hittanár végezte nagy papi segédlettel. Az esztergomi kö­zönség teljesen megtöltötte a temp­lomot és megilletődéssel nézte vé­gig a szép esketést. Az ifjú párnak ós az öröm szülőknek igen sokan fe­jezték ki szerencsekivánataikat. Személyi hir. Városunkban is előnyösen ismert dr. Székely Jenő Gyula pénzügyi tanácsos, a dohány­jövedéki központi igazgatóság elnöki osztályának h. vezetője szokásos nyári szabadságát ezidén is váro­sunkban tölti családjával. Eljegyzés. Dogossy Irma volt bi­kol-pusztai tanítónőt eljegyezte Lie­ber Ferenc a Mohács-Pécs vasutigaz­gatóság titkára (Budapest). Előléptetés. A kormányzó a föld­mivelésügyi miniszter előterjeszté­sére a VII. fizetési osztályba sorolt Legény Oszkár tolnavármegyei m. kir. gazdasági felügyelőt gazdasági főfelügyelővé a VI. rfeetési osztályba kinevezte. Kinevezés. Schiller Henrik váci állampénztári főtanácsost a kormány­zó a pénzügyminiszter előterjeszté­sére állampénztári igazgatóvá ne­vezte ki a VI. fizetési osztályba. Schiller több éven át a helybeli adó­hivatalnál is dolgozott, s ezen idő alatt igen sok jóbarátot és tisztelőt szerzett magának. Tevékenyen és sikeresen működött a szövetkezeti mozgalmakban is. Ez a soronkivüli kinevezés és kitüntetés egy élet ki­váló munkájának jutalmazása. Kírva község hálája. Gyönyö­rűen jutott kifejezésre Kirva község közönségének hálája, midőn szere­tett jegyzőjüket, Pal'agi Pál főjegy­zőt búcsúztatták Nagysápra történt megválasztása folytán. A község képviselőtestü'ete küldöttség útján hivta meg az ünnepeltet a község házára, hol a fúvószenekar üdvözlő zeneszáma után a község birája mondott szívből jövő köszönetet azért, hogy nyolc éven annyit fá­radt és oly sok érdemeket szerzett községük jóvoltáért. Hálájuk csekély szimbólumaként átnyújtotta a képvi­selőtestület ajándékát: egy duplafe­delű arany zsebórát lánccal, bevésve Kirva község helyszínrajzát. Az ün­nepelt meghatottan mondott köszö netet és elötjáróinak megértő támo­gatására való hivatkozással hárította el magától a lakosság hálájának spontán megnyilatkozását. Nagysáp­nak őszintén gratulálhatunk, hogy ily derék, önzetlen, fáradhatatlan ve­zetőt nyertek Pallagi Pál főjegyző személyében. Megközelítették a hajót, a cső­ri ak elmerült. A napokban esz er­gomi csónakázók a Nagydunán meg­közelítették a Pannonhalma gőzöst, a mely uszályokat vontatott. A csónak az erős hultámveréstől vízzel telt meg és sülyedni kezdett. A csónak­ban ülőknek a végső percekben si­került az utolsó uszályhoz kötött la­dikba átugraniok és igy szerencsét­lenség nem történt. Már számtalan­szor irtunk figyelmeztetéseket a csó­nakázók részére és ennek ellenére mégis többen nem tartják be az erre Vasárnap reggel az a hir terjedt el Esztergomban, hogy a dorogi bánya legnagyoobb aknáját, a Ray­mann-aknát elöntötte a viz. Rémhí­rek is elterjedtek, hogy emberáldo­zata is van a vízbetörésnek és hogy ezer bányász munkanélkül maradt. Kinnjártunk Dorogon, hogy érdek­lődjünk a vízbetörés részletei felől. Beszéltünk bányamunkásokkal, olya­nokkal is, akik lent voltak a vízbe­törés alatt, de fennjártunk a bánya­igazgatóságnál is. ahol Prouza Vil­mos h. igazgató készséggel adta meg a felvilágosítást. Szombaton éjjel kezdődött a víz betódulása a Raymann aknába és ez olyan gyorsan történt, hogy azon­nal mentési munkálatokat kellett meg­kezdeni. Elsősorban is minden em­ber életbiztonságáról gondoskodtak, majd pedig megmentették az akna elmozdítható leltárát. A beépített] gé­pek viz alá kerültek. Hétfőre már teljesen víz alatt állt a Raymann­akna. Minden munkát beszüntettek. A Raymann-akna 900 embert fog­lalkoztatott, azoknak egyrészét . a többi aknában, másik részét a men­vonatkozó dunai közlekedési szabály­rendeletet. Á szabályrendelet szerint csónaknak mozgásban lévő hajó út­jába nem szabad kerülni, 300 mé­ter távolságon túl szabad csak a hajó útját keresztezni és oldalról pe­dig a hajót 30 m-nél kisebb távol­ságban megközelíteni tilos. A mos­tani esetnél a felborult csónak el­úszott, a bennüllők pedig az úszá lyon Tatig utaztak, ahol partra tet­ték őket. Csak a véletlennek köszön­hető, hogy halálos szerencsétlenség nem történt. Ez az eset is legyen figyelmeztetés a kiadott rendeletek szigorú betartására. Nem jár külön dij a kémény­égetésért. Egyes vidékeken a ké­ményseprők az évenként legalább egyszer kötelező kéményégetésért kü­lön dijat számítottak fel. Erre vonat­kozólag most a kereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki, amely sze­rint ezekért a kötelező kéményége­tésekért nem jár külön díjazás a kéményseprőnek. Megszűnik a kövezetvám. Aug. elsejétől kezdve Esztergomban a szerdai és szombati napokon az ős­termelőknek nem kell fizetni kövezet­vámot. A kővezetvámmentesség mind­két napon déli 12 óráig tart. Ezzel az intézkedéssel nagyobb forgalmat kivan biztosítani a város. Feltartóztatta a megvadult lo­vakat. Hétfőn délelőtt egy kocsi állt a Kossuth Lajos-utcán. A kocsisnak valahol dolga akadt és mielőtt el­ment volna, az istrángot lekötötte a hámfáról. Alig ment el, a lovak va­lamitől megijedtek és elragadták a kocsit. Két fiatalember, az egyik Olasz János, utánaszaladt a kocsi­nak, sikerült is felkapaszkodnia és megfogni a gyeplőt. A lovak még nagyobb iramban vitték a kocsit és szinte a szájukkal húzták. Olasz Já­nos nem tudta megfékezni a lova­kat, sőt a gyeplő is elszakadt. Az utcán nagy csődület támadt mindenki nagy izgalommal nézte a megvadult lovak száguldását. Erre Olasz János leugrott a kocsiról, versenyt futott a lovakkal, megragadta a kantárt és a kaszárnyánál megállította a megva­dult lovakat. Olasz János ügyességét és bátorságát lelkesen megéljenezték az utcán járó emberek. Zarándoklat Máriazellbe. A bi­bornok hercegprimás engedélyével augusztus hó 3-án országos zarán­doklat indul Máriazellbe, a missziós kiállítás megtekintésére. Visszaérke­tési munkálatoknál illetőleg az akna víztelenítésénél foglalkoztatnak. Sen­kit sem bocsátottak el. Annak eile nére, hogy a Raymann-akna víz alá került, ez a dorogi bánya szénter­melését nem érinti. Arra a terme­lésre, amelyre a bánya az 1932 évre vállalkozott, azt le is fogja vezetni. Semmi fennakadás vagy za­var nem lesz a termelésben. A vízbetörés hírére Budapestről Dorogra érkezett Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, aki a leg­részletesebb jelentést kérte a vízbe­törésről. Tudvalévő, hogy a Raymann­akna Schmidt Sándor alko'ása. A víztelenítés Schmidt Sándor vezeté­sével fog megindulni és az előre­láthatólag 6—8 hónapig fog eltar­tani. A víztelenítés biztos sikerrel fog járni, mert Schmidt Sándor a víztelenítés eljárásában nemcsak or­szágos, de európai szaktekintély. A bánya a vízbetörés előtt épít kezeseket kezdett meg a bánya­templom környékén, ezeket az épít­kezéseket a vízbetörés miatt be kel­lett szüntetni. Másutt mindenütt za­vartalanul folyik a munka. zés augusztus 10-én. Valuta és út­levél megszerzéséről a vezetőség gon­doskodik. Lelkivezető: Gampel Béla majsajakabszállási lelkész. Visszajö­vet egy napi tartózkodás Bécsben. A zarándoklat külön gyorsvonattal utazik, csatlakozni lehet: Komárom, Győr és Hegyeshalom állomásokon. Részvételi dij II. osztályon 54 pengő, III. osztályon 41 pengő. Szabad és kedvezményes jegyek érvényesek. Érdeklődni lehet a zarándoklat köz­pont' irodájában : Borsy István tech­nikai vezetőnél, Budapest, IX. Üllői­út 115/a, aki válaszbélyeg bekül­dése ellenében részletes programmot készséggel küld. A pesti társaság legérdekesebb pletykáit közli uj számában a Déli­báb, amely gazdag tartalommal je­lent meg. Érdekesebbnél érdekesebb cikkek a pesti rádióstúdióról, a szin­házi eseményekről, a filmaktualitá­sokról, amatőr filmpályázat értékes dijakkal, egyfelvonásos színdarab, ér­dekes keresztrejtvény és még sok más cikk és kép található a nép­szerű szinházi rádió és filmképeslap­ban. A Délibáb egy száma 26 fillér. A földadó fizetésének egy évi szünetelése. A pénzügyminiszter rendelete értelmében a folyó évi jú­lius 1-től kezdődő állami költségve­tési év folyamán a földtulajdonosok­nak nem kell földadót fizetni. Az összes birtokosok ^földadóját a ga­bona értékesítési alap téríti meg, me­lyet a lisztforgalmi adóból létesítettek. Nyomtatványokat csak az ipar­igazolvánnyal biró könyvnyom­dák készíthetnek. Általános szo­kássá vált, hogy egyes kereskedelmi cégek, kik nyomdával nem rendel­keznek, nyo ntatványok elkészítését vállalták, sőt erre megrendeléseket gyűjtöttek. Ezen viszás állapot meg­szüntetésére a budapesti sokszoro­sító ipartestület egy feljelentésével döntvényt provokált Budapest szé­kesfőváros polgármesterétől, mint másodfokú rendőri büntetőbirótól, amely a feljelentett kereskedőt a sokszorosító ipar jogosulatlan gya­korlásával elkövetett s az 1922. évi XII. tc. 39. § ába ütköző kihágás miatt ugyanezen tc. 27. §-ának 1. pontja alapján a II. Bn, 5., 6., 10. §-ai alkalmazásával a behajthatatlan­ság esetén 6 napi elzárásra átvál­toztatandó 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az indokolásban kimondja a polgármester, hogy a terhelt tény ke­déss a sokszorosító ipar gyakorlásá­val elkövetett kihágás! tényét kimeríti. Papir és papíráru, sőt nyomtatvány­kereskedésre jogosító iparigazolvány alapján nem hozhatók forgalomba egyéni megrendelésre készített nyom­tatványok, mert ilynemű nyomtatvá­nyok előállitása a sokszorosító ipar jogkörébe tartozik, — a képesítés­hez kötött iparok körébe tartozó munkák végzésének önálló iparszerű közvetítése tárgyában kiadott 79.016. 1928. K. M. rendelet értelmében pe­dig az ily munkák végzésének ön­állóan történő iparszerű felvállalása az illető ipar gyakorlásának minősül abban az esetben is, ha a vállalkozó az elvállalt munkát annak a fogana­tosítására jogosított iparossal végez­teti is el. Ennek megfelelően tehát az ilynemű vállalkozás is az illető képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján vé­gezhető. Kaland az őserdőben. Vajda Ti­vadar mérnök a napokban érkezett vissza Ecuadorból, ahol hat éven át át a vasutépitkezés munkáit vezette. Sokáig élt az őserdőben és sok baja volt az indiánokkal, akik nem ve­szélyeztették ugyan az az életét, de annál nagyobb tolvajoknak bizonyul­tak. Mindent elloptak ami a kezük­ügyébe került. Igy történt, hogy a mérnök egyik bőröndjét, amelyben Tolnai Világlexikonának tizennyolc kötete volt, szintén elemelték. Vajda egy indián varázs'ótól vásárolta vissza a lexikont, amelyre még Ecuadorban is minden pillanatban szüksége volt. Mégis olcsóbb lett, ha nem is az élet, — de legalább a halál. Rendelet jelent meg, hogy a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintet­tel a tisztiorvosok a halottkémlelés­ért az eddigi 4 pengő helyett július hó 15-től csak 2 pengőt számithat­nak fel. A fellebbezések korlátozása. A belügyminisztériumban törvényjavas­latot dolgoznak ki, melynek célja az, hogy a közigazgatást gyorsabbá és olcsóbbá tegyék. A gyorsaság egyik eszköze, hogy rendszerint csak egy­fokú fellebbezés lesz megengedve. Azonkívül az egyes ügyek intézése a minisztériumoktól el lesz vonva, ami az alsóbbfokú hatóságok ügy­körét és önnállóságát szélesbiti. A sörárak leszállítása vátható. Itt a sörszezón. Azonban úgy a nagy­vendéglők, mint a városi és vidéki kiskocsmák vendégei inkább a jó magyar spriccert, a hosszulépést fo­gyasztják, mint a németek kedvenc italát, a fehéren habzó aranysárga, vagy barnasört. Megállapított tény, hogy a magyar sörárak magas volta miatt a sörfogyasztás tavasz óta kö­zel 30 százalékkal esett. Legújabb hirek szerint a sörgyárak a fogyasz­tás fokozására még e héten el fog­ják határozni a sör árának leszál­lítását. A Magyarország július 16-án szombat délután megjelenő számá­ban uj riportsorozat közlését kezdi meg, amely bizonnyára nagy feltű­nést és érdeklődést kelt a magyar olvasóközönség .körében. A cikkso­rozat a magyarországi Kóburgokról szól, akiknek világhatalma száz év­vel ezelőtt bontakozott ki, amikor az egyik Kóburg herceg feleségül vette Magyarország leggazdagabb herceg­nőjét. Ezzel a házassággal fantasz­tikus nagy vagyont szereztek a Kó­burgok. Ugylátszott, hogy a sors különös dédelgetettjei a Kóburgok, akik a magyar vagyonnal egymás­után jutottak el Anglia, Portugália, Brazília és Bulgária trónjáig. Hirte­len bekövetkezett a tragikus fordu­lat. A tegnapi sikert a balszerencse sorozata váltotta fel, mintha egy fanatikus szerzetes szörnyű átkozó­dása fogamzott volna meg A „Ma­gyarország" uj riportsorozatának cime „A megátkozott Kóburgok tragédiája" Rab Gusztáv irja. Mindvégig izgal­mas, érdekes és lebilincselő a Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents