Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-14 / 56.szám

tőlünk mindent, hogy még csak vé­dekezni sem tudtunk. A Hradzsin (királyi vár) kapujá­ban francia őrt láttam. Az volt a magyarázat, hogy a cseh legionáriu­sok felváltva francia, olasz és angol egyenruhában teljesítenek itt szolgá­latot, mert igy akarják volt szövet ségeseik iránti tiszteletüket kimutatni. Az itteni őrszolgálat a legnagyobb kitüntetés. Es miért a különleges bánásmód ? Mert a háború alatt meg­szegték esküjüket, cseh feletteseik biztatására elhagyták a zászlót, fel­vették ellenségeink uniformisát és ellenünk harcoltak az idegen csapa­tok reguláris beosztásában. Minden egyes katonaszökevénynek halálbün­tetés jár ! Hát még azzal a cselek­ményével, hogy szökése után a mo narchia ellen harcolt, mily bünte­tésre szolgált a dezertőr ? Hát ezt az aljasságot jutalmazzák ma jó állá­sokkal, italmérési és trafik-engedély­lyel és válogatott bánásmóddal. Ja, a cél szentesíti az eszközt még ak­kor is, ha az nagyon ingadozó jel­lemre vall. Az életveszélyes játék jóra fordult és mindig az eredmény, ha az csak átmeneti is, lehet csak irányadó. Massaryk elnök lakosztálya fölött, a királyi vár tetőzetén, ha az elnök otthon van ott csüng a cseh nem­zeti trikolór. A zászlón az elnök jel­szava : Az igazság győz I összeszo­rult a szivem, teljesen megrendülve állottam e hipokrita megnyilvánulás előtt. Hát az igazság is már préda, amit ki-ki saját tetszése szerint ér­telmez ? Hiszen én sem kívánok mást, csak azt, hogy győzzön végre az igazság, de hamisítatlanul. Szombaton délután érkeztünk Prá­gából Pozsonyba. A vonat cseh uta­sainak tömött sora itt leszállt, hogy meglátogassák rokonaikat. Ugy száll­tak ki, mintha hazatértek volna. Hát igen ! Mi magyarok nagyon vendég­szeretők vagyunk ; erről vagyunk hí­resek az egész világon. De vájjon ők is ilyen készséges türelemmel fo­gadnának-e minket ? Még csak egyet 1 Vigasztaló, reánk nézve reményeket keltő ténykedé­sekről is értesültem. Csehországnak északnyugati részében németek lak­nak. Egy ottani üzletbarátom elpa­naszolta, hogy mig a cseh gyere kéknek már harmincas létszám ese­tében külön osztályt engedélyeznek, addig a német gyerekekből százat is beleszorítanak egyetlen osztályba és csak egy tanítónak hajlandók fizetni. A cseh németek lelkük mé­lyéből gyűlölik a cseheket és alig várják, hogy valamilyen esemény némi hatalomhoz juttassa őket. Szen tül hisznek a változásban és nekem is akaratlanul az a meggyőződésem, hogy hiába minden összetartás, a természet örök törvényei ellen gyarló ember hiába küzd, már pedig a mi hazánk földje szent egység, amely­nek újbóli helyreállítását földi hata­lom meggátolni nem tudja (—ei) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Bérlettel vagy házikezeléssel gazdál­kodjék e a város ? Esztergom város, mivel a pénz­ügyi viszonyai csőd előtt állanak, a saját erejére támaszkodva a legcél­irányosabb intézkedést teljesít ab­ban az esetben, ha pénzügyeinek szanálását megkezdi. Első sorban szüntesse meg azon üzemeit, ame­lyek nem nyújtanak jövedelme'. Ilyen üzeme a házikezelésű gaz­daság, amely a születése pillanatá­ban már magában rejtegette a jöve vedelmezőtlensége', vagyis az élet­képtelenség csiráját azáltal, hogy 1927-ben a magas földhaszonbérek urakodása alatt, nagy kamatú (10%) kölcsöntőkével kezdette meg pálya futását. Ezt a hibát kiheverni soha többé nem képes. Ha a lefolyt 5 év első 3 eszten­dejében — amikor abban az idő ben még magas gabona- és állat­árak voltak — nem birta a házi­kezelésű gazdaság befizetni a vá­ros pénztárába azt a haszonbért, amit a kisgazdák 'ényleg befizettek, ugy ez az igyekezeie, a mai r.ehéz gazdasági viszonyok között csak jámbor óhajtás marad, amit be kell látni ugy a város vezető köreinek, mint a városi képviselőtestületnek. Napjainkban a földhaszonbérlet csak a kisgazdának és a törpebirtokosnak való, akinek meg van hozzá az igás erő és egyéb felszerelése, azonfelül pedig a kézi munka legnagyobb ré szét jó minőségben szintén ő és csa­ládja végzi. A kisgazdával és törpe birtokossal ezen téren senki nem versenyezhet, mert minden ettől el­térő gondolat hiú ábránd marad. A felszámolás érdekében legcél­szerűbbnek tartom már most intéz­kedni arra nézve, hogy a Sándor­majori gazdaság az év végén, de­cember 31-én, végleg megszűnjön; a szántóföldek pedig október hó l-re, illetőleg az őszi termények betakarí­tása után átadhatók legyenek a ha­szonbérlőknek. Ezen ok miatt a szántóföldek 1 holdnyi parcellákban adassanak bérbe augusztus és szep­tember hónapokban, szintúgy a 10 — 15 holdas bolgárkerkerteknek való darabok is, nemkülönben a szőlő, faiskola stb. A legelő feltöréséből eredő szántó­földek pedig előkészítendők a be­gyepesítéshez, hogy azokat legkésőbb a jövő év tavaszán fűmagkeverék­kel lehessen bevetni. Miáltal a világ­háború előtti 1700 hold nagy legelő — az Esztergomtáborban beépített területeket kivéve, ami legfeljebb 50 holdra tehető — ismét kiegészülne egy összefüggő közlegelővé. A fölszántott legelőterületek, tala­juk és felszíni alakzatuknál fogva más célra mint legelőnek nem is valók, miért is azok visszacsatolan­dók a legelőhöz. Történjék intézkedés arra nézve is, hogy azok a bérlők, akik 1930­ban esetleg béreltek a felszántott legelőrészekből, ezek a hátralévő 4 évre kaphassanak bérföldet a most bérbe kerülő szántóföldekből az övék helyett. Ugyancsak tartson vissza a város a saját szükségletére szintén annyi szántóföldet, p. o. 10—20 holdat, amennyi a háború előtti időben szo­kott lenni. Az elmondottak szerint a régi, 1700 hold legelő területből megma­radna kb 1650 hold, amiben már benne van az esztergomtábori fiú­nevelő intézetnek eladott — de meg­fellebbezett — 20 holdnál nagyobb térség is. Ehhez az 1650 holdhoz még hozzácsatolódnék a halastó (régi Öregtó) 250 holdnyi területe, minek folytán a város közlegelője 1900 holdból fog állani. Ekkora le­gelőterületre Esztergom város pol­gárságának égető szüksége van azért, mert egyedül ennek a segítségével lesz képes állandósítani az állat­állományát, amelynek igénybevételé­vel birja csak az 1500 holdnyi si­lány hegyvidéki és kovahomok szőlő talajok megjavításához a szükséges trágyát kitermelni, hogy azok a gyenge talajok szőlő , gyümölcsfélék-, szabad földben termelhető kerti nö­vények, mezőgazdasági növények stb. termesztése által továbbra is a termelés körében maradhassanak, parlaggá ne váljanak. Ha pár év alatt a közlegelő (1900 hold) megjavittatik, elég nagy lesz arra, hogy a városi polgárság népies szarvasmarha-tenyésztése megindul­jon és okszerűen irányítva, felsza­porodjon a szanálási könyvemben jelzett 600 drb tehénre és 660 drb üsző és tinó növendékmarhára. Ha jól tejelő tehenektől származó bikák leszek alkalmazva, az esetben 600 drb tenyésztehénnél 10—20 év alatt ki fog alakulni az esztergom­vidéki szimmentáli jóltejelő tájfajta, amelynek a fölöslege jó pénzért lesz értékesíthető. A közlegelők rendeltetése elsősor ban a nép állattenyésztésének elő­mozdítása ; ennek a nemzetgazda­sági gondolatnak az elérése céljából vannak megszervezve elsősorban a vármegyei m. kir. mezőgazdasági felügyelőségek is, hogy őrködjenek azon, miszerint a kó'zlegelők terüle­letei teljes épségükben háborítatla­nul megmaradjanak, minden más cél mellőzésével. A város közlegelőjének megjaví­tásához nincsen Esztergomnak szük­sége birkára ; azt el kell adni vagy visszaadni az államnak még ebben az évben a téli teleltetésnek beállta előtt, mivel a delelőkön, a gulya és ökörcsorda éjjeli szállásain, meg az apaállatoknál összegyülemlő trágya teljesen elégséges arra, hogy általa a közlegelő pár év leforgása alatt megjavuljon, ha a város vezetősége a földmivelésügyi m. kir. Miniszter által a közlegelők fenntartása, meg­javítása, gondozása és rendsze­res használata tárgyában 1924 ben kidolgoztatott „Útmutatás" rendel­kezéseit betartja. Kubovich Ignác nyugalmazott kasznár. Nagy átépítések a dobogókői turista menedékháznál A Magyar Turista Egyesület két lelkes 'agja, vitéz Morotvay László dr. építészmérnök és Ludwig János főfelügyelő agilis szellemi irányításá­nak és több magyar nagyvállalat, nem utolsó sorban pedig az építke­zésre kölcsönt nyújtó tagok áldo­zatkész támogatásának köszönheő, hogy Szent Isuán napjára befejezik a dobogókői turista menedékház át építését és kibővítését. Az á*építés révén szaporodnak a hálóhelyek s a jelenleginél kelleme­sebb lesz az egész épület berende­zése úgy a nyári nyaralóközönség, mint a téli sportolók számára. Ami pedig a legfontosabb, a menedékház­telepet vízvezetékkel (hideg és me­leg znhanyfürdőkkel, mosdókkal stb.) látják el. Mondani sem kell, mennyi mun­kával és költséggel jár ez egy 700 méter magas fensikon, ahová eddig kocsin hordták fel az ivóvizet 300 méterrel alacsonyabbról. Platz János, az egyesület építési ellenőre, állandóan a helyszínén tar­tózkodik, hogy irányi'hassa részben saját kezelésében folyó munkát és ügyelhessen minden fillér gazdasá­ságos felhaszná'ására. A munka komolyságát nyomban megérti, aki arra gondol, hogy a Dobogókő északi vadmeredek lejtő­jén körülbelül 530 méter magasság­ban fakadó Déri-forrás vizet nyom­ják fel közel 400 méter hosszá föld­alatti vezetéken az ős rdőben villany­erőre berendezendő kis sziv^tyú­házból. A vizet fent ciszternákban tárolják. Az esőviz felhasználásával nyugateurópai módon gondoskodnak a modern higiénia egyéb követelmé­nyeiről is. A telap szenyvizét pedig költséges deritőberendezésen keresz­tül teljesen megtisztítva bocsátják ki egy járhatatlan meredekre. Minden valószínűség szerint rövi­desen megoldódik a telep villamos­világitása is és ezzel egy csapásra olyan hegyi szálóvá alakul át a jó konyhájáról eddig is hires mene­dékház, amely már a nemzetközi turistaközönség igényeit is kielégíti s mindenképen alkalmas arra, hogy könnyű megközelithe őségénél fogva a magyar idegenforgalom egyik von­zó pontja legyen. HIREK A hercegprimás nyaralása. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegp i­más a julus 1-én megtartott pap­növendékfelvétel u án meglátogatta a primási javadalom uradalmait és gazdaságait, szómba onj reggel pe­dig rövid nyári pihenőre Röjtökre utazott, ahol verseghi Nagy Elek, volt vatikáni követünk házának lesz vendége. Ezüstmise. Hell Ferenc visegrádi p'ébános június 29-én tartotta meg lelkészi működésének 25 éves év fordulóját. A jubilánst ez alkalomból a környékből összesereglett lelkész­társai és a község közönsége meleg ünneplésb n részesítették. A jubiláris ünnepségen megjelent dr. Almássy László házelnök, a kerület képvise­lője és dr. Zboray Géza főszolga­biró is, akik szintén melegen kö­szöntötték a közszeretetben ál ó plé­bánost. Az ezüstmisén többen meg­Gyászhir. Fray Jenő székesfővá­rosi hittanár életének 52 ik, áldozár­ságának 25-ik évében f. hó 10-én, vasárnap váratlanul elhunyt. A ked­ves modorú és kötelességtudó pap­nak elhunyta általános részvétet kel­tett városunkban, mert mint eszter­gomi születésű, igen sok tisztelője és jóbarátja volt. Temetése kedden délután volt, nagy részvét mellett a belvárosi temetőben. A los-angelesi püspök a her­cegprímásnál. A los-angelesi püs­pök Kaliforniából, ki részt vett a dublini eukarisztikus világkongresz­í-zuson, Európában körutat t tt s közben városunkat is felkereste és pénteken a bibornok-hercegprimás vendége vo t. Házasság. Dr. Nemesszeghy Kor­nél OTI tisztviselő f. hó 13-án tar­totta esküvőjét Borbély Jolánná 1 a főszékesegyházi Bakács -kápolnában. Halálozás. Sipka Péterné szül. Szkuhra Zsuzsanna életének 54-ik évében f. hó 7-én elhunyt. A meg­boldogultat kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Heiling Ferenc képesített jelentek Esztergomból is. mint ^J^AKAT HIRDETEK dC rendkivül olcsó árban árusitom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy - I női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat IIXiEfS SÁNDOR divatárukereskedése fi&ztergffom Széchenyi-tér 21

Next

/
Thumbnails
Contents