Esztergom és Vidéke, 1932
1932-06-19 / 49.szám
reváns módon foglalkozni. A tárgyi és az elvi harcot komoly ellenféllel szemben mindenkor álltam és állom. A személyes térre azonban nem szokásom az ellenfélt követni. Aminthogy nem reagáltam a választás alatti s az 1929-ben megjelent névtelen támadásokra se. A névtelenség burkolata jellemzi irója lelkületét. És amint távol állott tőlem mindenkor a szolgalelkületre valló lakáj s bizantinista szellemű újságírás szolgálata; épúgy viszont elvadulásnak tartom a durva hangú, terrorizáló fellépésű és az ügy helyett a lecsepülést felszínen tartó publicisztikai megnyilatkozást. Az ilyen fajtabeli újságírókban vagy közéleti egyénekben a jellemet már a kő, a homok és a sár domborítja ki. Jogosult a szókimondás, az alátámasztott bátor kritika, anélkül, hogy a gyáva sértegetés útjára lépne az író. A közéleti, főképen politikai pályán működők szereplése, sokszor még a név megnevezésével, mint a bíróság is megállapította, nyilvános kritika tárgya. Komoly politikus ezt, mint elvi ellentétet nem veszi fel és az ellentétet nem viszi át a személyes gyűlölet terére. Ha valaki felveszi, az önmagát leplezi le. Mivel évek óta tapasztaltam a szenttamási iskola iránt a leépítést a beszüntetési akciónál már igenis rá kellett mutatnom az egész akció mozgatójára. Közismert dolog, hogy az iskolaszéki előadó, különösen mióta képviselő, támaszkodva politikai összeköttetéseire, mint a többi városi ügyekben, az iskolakérdésben intéző, sőt diktátori szerepet játszik és igy a felelősség is első sorban az övé ezen ügyek intézésében. Bármennyire akarja magától a szerzői felelősséget elhárítani és bármennyi elégtételi bizalmat szavaztat is meg a függő helyzettel összeállított testületektől, ami ma politikusnál könynyen megszerezhető, — a szenttamási iskola lesorvasztása s ezzel a felmerült beszüntetési akció ténymegállapítással nagyon is igazolhatók. Ezen ténymegállapítások a következők : 1. A szenttamási iskolának van saját iskolaépülete s ennek dacára 1927-ben áttették a belvárosi új iskola épületébe. Megérthető lenne ilyen áthelyezés ideiglenesen, ha az a szenttamási iskola düledező, hasznavehetetlen épület lenne. Ezt azonban, ha nem modern is az épület, legélesebben cáfolja azon intézkedés, hogy ugyanazon, egészségügyileg kifogásolt iskolába áttették a mégegyszer annyi létszámmal biró s felnőtt ifjakból álló tanonciskolát. Miféle abszurd logika, hogy amikor egy iskolát higiénikus szempontból kifogásolnak jóval kisebb létszámú kis elemisták számára, ugyanakkor áthelyeznek oda egy nagyobb méretű iskolafajt. A tanonciskolának a szenttamási iskolába való áthelyezése leghangosabb bizonyítéka annak, hogy a cél: a szenttamási iskola fokoza tos leépítése volt. 2. A Belváros számára két új iskola épült. Helyes. Ugyanakkor azonban a szenttamási iskolán a tetőjavításon kívül semmi restaurálás nem történt, noha akkor még volt fedezet s a'ig pár ezer pengőbe került volna a reparáció. Az elmaradásnak azonban itt is meg volt a kitűzött célja. Ezzel a ténnyel a szenttamási iskola rovására s az attól való elszoktatásra, reklámot akartak és vonzóerőt támasztani a Szent Imre-iskolának s ezzel egyben a beolvasztásnak. 3. Két év óta elvonták a Szent Imre-iskola belterjesebb benépesítésére a szenttamási iskolától az I. és a II. osztályt, jó lehet a Szent István-iskolából pótolhattak volna a tanuló anyagot. Ha pedig az országosan s igy nálunk is tapasztalható létszámapadás miatt ezt nem lehetett volna foganatosítani és a tanulókban lecsökkenés állott be mindenütt, ezesetben mint a háború után is, az osztályösszevonás kényszerűsége állott elénk. És igy, mind a Szent Imre-, mind a Szenttamás iskolában az I—II. osztály összevonását kellett volna bevezetni. De hát a belvárosi iskola az „ne nyúlj hozzám". Ha ütni kell, ott van a Szent Tamás-iskola. Az I. és II. osztály elvonása nemcsak csonkítás, tehát sérelem az iskola jogi önállóságára nézve hanem alapjában véve gátolja a vízivárosi plébános gyermekpasztorációját is. Hisz az I. és II. osztály az alap, itt van az indítás magvetése. Itt nyílik a plébános-hitoktatónak az alapvető alkalom a gyermekpasztoráció megalapozására, a gyermeklelkek megismerésére. Ezen osztályokban indul ki a lelki építés, amely azután a IV-ik osztályban már egyéniséggé fejlődik, amikor más iskolafajba is lép a gyermek. 4. Ez az iskolacsonkitás egyben indokolás akart lenni a beszüntetésre, természetesen az iskolaegység rovására. Elvonni egy iskolától a gyermekanyagot, s ezen a cimen osztályokat beszüntetni nyilvánvaló propaganda a beszüntetés előkészítésére. 5. Sérti az iskola külön jogi állását az igazgatói állás megszüntetése s a Szent Imre-iskolával egy igazgató alá vonása. Ez olyan zsellérsorsú állapot. Az igazgatói álláson még évi Í00 P megtakarítás sincs. Az igazgatói állás megszüntetésének akkor lenne értelme, ha, mint országszerte több' helyen meg is van, az összes elemi iskolák egy olyan igazgató alá vonatnának, aki nem tanít s igy független minden iskolától. Ezzel a rendelkezéssel az igazgatói állás tulajdonképen önálló iskolai közigazgatási állássá alakulna. Mindezek röviden feltárt ténymegállapítások, el nem tagadható bizonyítékok arra, hogy csakis a Bel város érdekében történik Esztergomban iskolafejlesztés. A többi városrészt mostohán kezelik. Pedig pl. Szenttamáson a szegény munkásosztály speciális szociális érdekei miatt is az iskolaügy fejlesztés alapvető népoktatási szükséglet és kötelesség. Elég szomorú s jellemző közállapotainkra, hogy éppen Esztergomban ilyen jeenség felmerülhet. És mindennek eredője a politika. No de azért lelkemből élek Szenttamásért. S bár izgattak ellenem, de ha le hajtom fejemet, halálom előtt is utolsó gondolatom Szenttamás szegény népéé és gyermekeié, az én virágos kertemé lesz. És lesznek lelkek, akiknek nefelejtse mégis egy „Mi Atyánk" lesz érettem. Keményfy K. D. Hetven éves az esztergomi iparos tanonciskola F. hó 14.-én voltak az ipariskola utolsó vizsgái s az évzáró ünnepélylyel kapcsolatosan tartotta az iskola 70 éves jubileumát. Az ünnepélyen megjelentek Má téffy Viktor prépost-plébános, iskolaszéki előadó, Hermann Lajos ipartestületi elnök, az ipartestület tisztikara és kiküldött képviselői s a tantestület tagjai teljes számban. Több szavalat elhangzása után Bárdos József igazgató az udvaron hetven éves, másik az új) kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elmúlt 70 esztendőről. Elmondta az iskola sok hányódás-vetődését és mostoha viszonyait. Mátéffy Viktor üdvözölte az iskolát, az igazgatót, a tantestületet ezen alkalommal és további kitartó szorgalmas munkára buzdította a növendékeket. A ;vizsgán hallottak és látottak felett elismerését és örömét fejezte ki. Hermann Lajos ipartestületi elnök lelkes beszédben buzdította a növendékeket a becsületes magyar munkára. Felhívta figyelmüket a fiatal iparosokra váró nagy alkotó munkára és óva intette őket a mindenkor romboló munkát végző szabadgondolkodású elemektől. Simonyi Gyula IV. oszt. növendék keresetlen szavakkal köszönte meg a vizsgán való részvételt, kitüntetéseket és jutalmakat. má****mmmMm^*ammmtmt\ A reáliskola jnbüenmi rajzkiállitása és tornaversenye A hétfőn tartott reáliskolai jubileumi ünnepség után déli 12 órakor nyilt meg az intézet emeleti termeiben a rajzkiállitás, majd délután 4 órakor nagyszabású sportünnepély volt a Move sport*telepen. Öt teremben állították ki a rajzokat, illetőleg az egyik teremben a reáliskola volt növendékeinek, ma festőművészeinek képeit. Külön teremben dijak, oklevelek, fényképgyűjtemények és a volt tanárok, igazgatók portréi kaptak helyet. Az első három teremben a reáliskola legutóbbi nyolc évében, a növendékek által készített rajzok voltak láthatók. A tanmenet szerint készült rajzok minden szemlélőben a legtet jesebb elismerést váltották ki. Különösen az alsó osztályok növendékeinek tervezgetései keltettek feltűnést. Bámulatos volt ezekben a tervezgetések kivitele, a színkeverések megválasztása. Hogy mennyire bravúros munkák voltak itt, bizonyítja, hogy Schváb Gyula műegyetemi tanár legnagyobb elismerését fejezte ki, sőt elkért néhány rajzot, hogy azokat a műegyetemen alkalommal bemutathassa. A felsőbb osztályok növendékei is szebbnél szebb rajzokkal akvarellekkel és pasztelekkel szerepeltek, a teljes tananyag felölelésével. A rajzok különösen dicsérik Király Erzsébetet, Kiss Kálmán, Koller Sándort, Puxbaum Jenőt, Raymann Jánost, Salzinger Emilt és többeket. Több rajz valósággal művészi munka. Szakszerűségükkel figyelmet keltettek az ábrázoló és geometriai rajzok is. Kitűntek Uresch János, Kiss Kálmán, Vajkonyi József rajzai. A festőművészek külön termet kaptak. Ezek között mérnöki rajzok, munkák is szerepeltek. A festőművészek csoportjában vitéz Bajor Bayer Ágost képei nyitották meg a sort. Bajor-Bayer képeiről nem kell külön írnunk, mert munkái többször kerülnek kiállításra. Csak annyit jegyzünk meg, hogy Bajor felhagyott a sötét színekkel és világos színekkel dolgozik igei szépen. Ifjú Toldy János okleveles építészmérnök két nagyszerű és modern tervvel szerepel. Nagy figyelmet keltett a „Tóparti kávéház" és a modern stílusban megtervezett „Városháza" c. munkája, amelyek nemcsak technikai megoldásukkal, de kidolgozásukkal is elsőrangúak. Mór József a fiatal és tehetséges dorogi festő igen szép és finom rajzaival tünt ki. Vitái István szenttamási tájképével vonta magára a figyelmet, de kitűnő a Prohászka-portréja is. Kührner Imre szép akvarrellekkel tünt ki. Eredetiséget és tehetséget igazolt Kuhn Pál a karrikaturáival. A terem jobb oldalán Einczinger Ferenc, Esztergom igen értékes de visszavonultan dolgozó festőművésze kapott tekintélyes helyet. Különös művészi kompozícióval és technikával dolgozik^ Einczinger Ferenc. Ügyesen találja meg azt az utat, amely a szélsőséges festőművészirányok között élvezhetővé tudja tenni a modern festészetet. Ilyen az „Esztergomi szintézis" c. képe, amelynek főrajza a Bazilika. Bámulatos színárnyalattal, kidolgozással tudja Einczinger az ilyen képeket beszédessé tenni, amellett, hogy azokban a futurizmus, az impresszionizmus, a kubizmus stb. is érvényesül. Ugyancsak így meg kell említenünk szénrajzait. Ezek a rajzai szánhúzásokból tevődnek össze és igen hatásosak. Kitűnt még Einczinger a Szenttamás-hegyet eszményítő olajfestményével is. A színhatások ennél külön érdeklődést és dicséretet váltanak ki. De portréban is elrőrangú Einczinger — bár nem szeret portrét készíteni. Babits Mihály portréja kitűnő. Babitsról ennél jobbat nem láttunk. De talán már többet is foglalkozunk Einczinger Ferenccel, de ment bennünket az a körülmény, hogy Einczinger képeivel ritkán találkozunk. Puxbaum Jenő tájképeivel keltett érdeklődést. A kiállítást megtekintette Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Acsay István dr. tanker, kir. főigazgató, Glatz Gyula polgármester, Divéky István dr. és Etter Jenő dr. főügyészek, Brenner Antal dr. főjegyző, Sántha József dr. tanácsos. A kiállításon Háber János rajztanár kalauzolta a látogatókat, akik valamennyien a legőszintébb elis méréssel távoztak. Délután 4 órakor nagyszámú közönség előtt folyt le a tornaünnepély, amelyen megjelent Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Lingauer Sándor dr. főispán és Glatz Gyula polgármester is. A testnevelési vezetőség részéről jelen volt Jáky Aladár és Sarvay János alezredesek A tornaünnepély igen változatos számokban mutatta a reálisták kitűnő tornatudását. Szépek voltak a szabadgyakorlatok, majd sok tapsot kaptak a szertornászok. A szabadgyakorlatok alatt és a szünetek közben a leventezenekar szórakoztatta a közönséget. A közönség nagy elismeréssel távozott a tornaünnepélyről. ^mm****Mmwm*****Wk Tánctanitási értesítés. Kreutz Gyula a budapesti Angolkisasszonyok iskolái és a Bencés Gimnázium tánctanítója a szokásos szünidei tánckurzusait, kü ön külön csoportban főiskolai hallgatók, diákok, kisebb gyermekek és iparos kereskedő ifjúság részére június 30-án a Széchenyi Kaszinó termében megkezdi. Beiratkozások a helyszínen június 27-től kezdve. Minden csoportban a rumba és angol-valzer tanítása, össztáncok főiskolai hallgatóknak szombaton, iparos ifjúságnak vasárnap este. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. felállított két zászló előtt (egyik a ÁPAIf AT ISI FIM HIUFiFTFIÍ de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint M^M,,,,!, ,„„„, — . 7 női es férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyuket és az összes divatárukat IMJföM §11111111 divatárukereskedése EfeHEterjffOm Széchenyi-tér 21