Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-19 / 49.szám

reváns módon foglalkozni. A tárgyi és az elvi harcot komoly ellen­féllel szemben mindenkor álltam és állom. A személyes térre azonban nem szokásom az ellenfélt követni. Aminthogy nem reagáltam a válasz­tás alatti s az 1929-ben megjelent névtelen támadásokra se. A névte­lenség burkolata jellemzi irója lelkü­letét. És amint távol állott tőlem mindenkor a szolgalelkületre valló lakáj s bizantinista szellemű újság­írás szolgálata; épúgy viszont elva­dulásnak tartom a durva hangú, ter­rorizáló fellépésű és az ügy helyett a lecsepülést felszínen tartó publi­cisztikai megnyilatkozást. Az ilyen fajtabeli újságírókban vagy közéleti egyénekben a jellemet már a kő, a homok és a sár domborítja ki. Jo­gosult a szókimondás, az alátámasz­tott bátor kritika, anélkül, hogy a gyáva sértegetés útjára lépne az író. A közéleti, főképen politikai pályán működők szereplése, sokszor még a név megnevezésével, mint a bíróság is megállapította, nyilvános kritika tárgya. Komoly politikus ezt, mint elvi ellentétet nem veszi fel és az ellentétet nem viszi át a személyes gyűlölet terére. Ha valaki felveszi, az önmagát leplezi le. Mivel évek óta tapasztaltam a szenttamási iskola iránt a leépítést a beszüntetési akciónál már igenis rá kellett mutatnom az egész akció mozgatójára. Közismert dolog, hogy az iskolaszéki előadó, különösen mi­óta képviselő, támaszkodva politikai összeköttetéseire, mint a többi vá­rosi ügyekben, az iskolakérdésben intéző, sőt diktátori szerepet játszik és igy a felelősség is első sorban az övé ezen ügyek intézésében. Bár­mennyire akarja magától a szerzői felelősséget elhárítani és bármennyi elégtételi bizalmat szavaztat is meg a függő helyzettel összeállított tes­tületektől, ami ma politikusnál köny­nyen megszerezhető, — a szentta­mási iskola lesorvasztása s ezzel a felmerült beszüntetési akció tény­megállapítással nagyon is igazolha­tók. Ezen ténymegállapítások a kö­vetkezők : 1. A szenttamási iskolának van sa­ját iskolaépülete s ennek dacára 1927-ben áttették a belvárosi új is­kola épületébe. Megérthető lenne ilyen áthelyezés ideiglenesen, ha az a szenttamási iskola düledező, hasz­navehetetlen épület lenne. Ezt azon­ban, ha nem modern is az épület, legélesebben cáfolja azon intézkedés, hogy ugyanazon, egészségügyileg ki­fogásolt iskolába áttették a még­egyszer annyi létszámmal biró s fel­nőtt ifjakból álló tanonciskolát. Mi­féle abszurd logika, hogy amikor egy iskolát higiénikus szempontból kifo­gásolnak jóval kisebb létszámú kis elemisták számára, ugyanakkor át­helyeznek oda egy nagyobb méretű iskolafajt. A tanonciskolának a szent­tamási iskolába való áthelyezése leg­hangosabb bizonyítéka annak, hogy a cél: a szenttamási iskola fokoza tos leépítése volt. 2. A Belváros számára két új iskola épült. Helyes. Ugyanakkor azonban a szenttamási iskolán a tetőjavításon kívül semmi restaurálás nem történt, noha akkor még volt fedezet s a'ig pár ezer pengőbe került volna a reparáció. Az elmaradásnak azonban itt is meg volt a kitűzött célja. Ez­zel a ténnyel a szenttamási iskola rovására s az attól való elszoktatásra, reklámot akartak és vonzóerőt támasz­tani a Szent Imre-iskolának s ezzel egyben a beolvasztásnak. 3. Két év óta elvonták a Szent Imre-iskola belterjesebb benépesíté­sére a szenttamási iskolától az I. és a II. osztályt, jó lehet a Szent István-iskolából pótolhattak volna a tanuló anyagot. Ha pedig az orszá­gosan s igy nálunk is tapasztalható létszámapadás miatt ezt nem lehe­tett volna foganatosítani és a tanulók­ban lecsökkenés állott be mindenütt, ezesetben mint a háború után is, az osztályösszevonás kényszerűsége állott elénk. És igy, mind a Szent Imre-, mind a Szenttamás iskolában az I—II. osztály összevonását kel­lett volna bevezetni. De hát a bel­városi iskola az „ne nyúlj hozzám". Ha ütni kell, ott van a Szent Tamás-iskola. Az I. és II. osztály elvonása nemcsak csonkítás, tehát sérelem az iskola jogi önállóságára nézve hanem alapjában véve gátolja a vízivárosi plébános gyermekpasz­torációját is. Hisz az I. és II. osz­tály az alap, itt van az indítás mag­vetése. Itt nyílik a plébános-hitokta­tónak az alapvető alkalom a gyer­mekpasztoráció megalapozására, a gyermeklelkek megismerésére. Ezen osztályokban indul ki a lelki építés, amely azután a IV-ik osztályban már egyéniséggé fejlődik, amikor más iskolafajba is lép a gyermek. 4. Ez az iskolacsonkitás egyben indokolás akart lenni a beszünte­tésre, természetesen az iskolaegység rovására. Elvonni egy iskolától a gyermekanyagot, s ezen a cimen osztályokat beszüntetni nyilvánvaló propaganda a beszüntetés előkészí­tésére. 5. Sérti az iskola külön jogi állá­sát az igazgatói állás megszüntetése s a Szent Imre-iskolával egy igaz­gató alá vonása. Ez olyan zsellér­sorsú állapot. Az igazgatói álláson még évi Í00 P megtakarítás sincs. Az igazgatói állás megszüntetésének akkor lenne értelme, ha, mint or­szágszerte több' helyen meg is van, az összes elemi iskolák egy olyan igazgató alá vonatnának, aki nem tanít s igy független minden iskolá­tól. Ezzel a rendelkezéssel az igaz­gatói állás tulajdonképen önálló isko­lai közigazgatási állássá alakulna. Mindezek röviden feltárt ténymeg­állapítások, el nem tagadható bizo­nyítékok arra, hogy csakis a Bel város érdekében történik Esztergom­ban iskolafejlesztés. A többi város­részt mostohán kezelik. Pedig pl. Szenttamáson a szegény munkás­osztály speciális szociális érdekei miatt is az iskolaügy fejlesztés alap­vető népoktatási szükséglet és köte­lesség. Elég szomorú s jellemző közálla­potainkra, hogy éppen Esztergom­ban ilyen jeenség felmerülhet. És mindennek eredője a politika. No de azért lelkemből élek Szenttamásért. S bár izgattak ellenem, de ha le hajtom fejemet, halálom előtt is utolsó gondolatom Szenttamás sze­gény népéé és gyermekeié, az én virágos kertemé lesz. És lesznek lelkek, akiknek nefelejtse mégis egy „Mi Atyánk" lesz érettem. Keményfy K. D. Hetven éves az eszter­gomi iparos tanonciskola F. hó 14.-én voltak az ipariskola utolsó vizsgái s az évzáró ünnepély­lyel kapcsolatosan tartotta az iskola 70 éves jubileumát. Az ünnepélyen megjelentek Má téffy Viktor prépost-plébános, iskola­széki előadó, Hermann Lajos ipar­testületi elnök, az ipartestület tiszti­kara és kiküldött képviselői s a tan­testület tagjai teljes számban. Több szavalat elhangzása után Bárdos József igazgató az udvaron hetven éves, másik az új) kegyele­tes szavakkal emlékezett meg az elmúlt 70 esztendőről. Elmondta az iskola sok hányódás-vetődését és mostoha viszonyait. Mátéffy Viktor üdvözölte az isko­lát, az igazgatót, a tantestületet ezen alkalommal és további kitartó szor­galmas munkára buzdította a növen­dékeket. A ;vizsgán hallottak és lá­tottak felett elismerését és örömét fejezte ki. Hermann Lajos ipartestületi elnök lelkes beszédben buzdította a nö­vendékeket a becsületes magyar mun­kára. Felhívta figyelmüket a fiatal iparosokra váró nagy alkotó mun­kára és óva intette őket a minden­kor romboló munkát végző szabad­gondolkodású elemektől. Simonyi Gyula IV. oszt. növen­dék keresetlen szavakkal köszönte meg a vizsgán való részvételt, ki­tüntetéseket és jutalmakat. má****mmmMm^*ammmtmt\ A reáliskola jnbüenmi rajzkiállitása és tornaversenye A hétfőn tartott reáliskolai jubi­leumi ünnepség után déli 12 órakor nyilt meg az intézet emeleti termei­ben a rajzkiállitás, majd délután 4 órakor nagyszabású sportünnepély volt a Move sport*telepen. Öt teremben állították ki a rajzo­kat, illetőleg az egyik teremben a reáliskola volt növendékeinek, ma festőművészeinek képeit. Külön te­remben dijak, oklevelek, fénykép­gyűjtemények és a volt tanárok, igazgatók portréi kaptak helyet. Az első három teremben a reál­iskola legutóbbi nyolc évében, a nö­vendékek által készített rajzok voltak láthatók. A tanmenet szerint készült rajzok minden szemlélőben a legtet jesebb elismerést váltották ki. Külö­nösen az alsó osztályok növendékei­nek tervezgetései keltettek feltűnést. Bámulatos volt ezekben a tervezge­tések kivitele, a színkeverések meg­választása. Hogy mennyire bravú­ros munkák voltak itt, bizonyítja, hogy Schváb Gyula műegyetemi tanár legnagyobb elismerését fejezte ki, sőt elkért néhány rajzot, hogy azo­kat a műegyetemen alkalommal be­mutathassa. A felsőbb osztályok növendékei is szebbnél szebb rajzokkal akvarellek­kel és pasztelekkel szerepeltek, a teljes tananyag felölelésével. A raj­zok különösen dicsérik Király Er­zsébetet, Kiss Kálmán, Koller Sán­dort, Puxbaum Jenőt, Raymann Jánost, Salzinger Emilt és többeket. Több rajz valósággal művészi munka. Szakszerűségükkel figyelmet keltet­tek az ábrázoló és geometriai raj­zok is. Kitűntek Uresch János, Kiss Kálmán, Vajkonyi József rajzai. A festőművészek külön termet kaptak. Ezek között mérnöki rajzok, munkák is szerepeltek. A festőművé­szek csoportjában vitéz Bajor Bayer Ágost képei nyitották meg a sort. Bajor-Bayer képeiről nem kell kü­lön írnunk, mert munkái többször kerülnek kiállításra. Csak annyit jegyzünk meg, hogy Bajor felhagyott a sötét színekkel és világos színek­kel dolgozik igei szépen. Ifjú Toldy János okleveles építészmérnök két nagyszerű és modern tervvel szere­pel. Nagy figyelmet keltett a „Tó­parti kávéház" és a modern stílus­ban megtervezett „Városháza" c. munkája, amelyek nemcsak technikai megoldásukkal, de kidolgozásukkal is elsőrangúak. Mór József a fiatal és tehetséges dorogi festő igen szép és finom rajzaival tünt ki. Vitái István szenttamási tájképével vonta magára a figyelmet, de kitűnő a Prohászka-portréja is. Kührner Imre szép akvarrellekkel tünt ki. Eredeti­séget és tehetséget igazolt Kuhn Pál a karrikaturáival. A terem jobb oldalán Einczinger Ferenc, Eszter­gom igen értékes de visszavonultan dolgozó festőművésze kapott tekin­télyes helyet. Különös művészi kom­pozícióval és technikával dolgozik^ Einczinger Ferenc. Ügyesen találja meg azt az utat, amely a szélsősé­ges festőművészirányok között él­vezhetővé tudja tenni a modern fes­tészetet. Ilyen az „Esztergomi szin­tézis" c. képe, amelynek főrajza a Bazilika. Bámulatos színárnyalattal, kidolgozással tudja Einczinger az ilyen képeket beszédessé tenni, amellett, hogy azokban a futurizmus, az impresszionizmus, a kubizmus stb. is érvényesül. Ugyancsak így meg kell említenünk szénrajzait. Ezek a rajzai szánhúzásokból tevődnek össze és igen hatásosak. Kitűnt még Einczinger a Szenttamás-hegyet esz­ményítő olajfestményével is. A szín­hatások ennél külön érdeklődést és dicséretet váltanak ki. De portréban is elrőrangú Einczinger — bár nem szeret portrét készíteni. Babits Mi­hály portréja kitűnő. Babitsról ennél jobbat nem láttunk. De talán már többet is foglalkozunk Einczinger Ferenccel, de ment bennünket az a körülmény, hogy Einczinger képei­vel ritkán találkozunk. Puxbaum Jenő tájképeivel keltett érdeklődést. A kiállítást megtekintette Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Acsay István dr. tanker, kir. főigaz­gató, Glatz Gyula polgármester, Di­véky István dr. és Etter Jenő dr. főügyészek, Brenner Antal dr. fő­jegyző, Sántha József dr. tanácsos. A kiállításon Háber János rajz­tanár kalauzolta a látogatókat, akik valamennyien a legőszintébb elis méréssel távoztak. Délután 4 órakor nagyszámú kö­zönség előtt folyt le a tornaünne­pély, amelyen megjelent Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Lingauer Sándor dr. főispán és Glatz Gyula polgármester is. A testneve­lési vezetőség részéről jelen volt Jáky Aladár és Sarvay János alezredesek A tornaünnepély igen változatos számokban mutatta a reálisták ki­tűnő tornatudását. Szépek voltak a szabadgyakorlatok, majd sok tapsot kaptak a szertornászok. A szabad­gyakorlatok alatt és a szünetek köz­ben a leventezenekar szórakoztatta a közönséget. A közönség nagy elismeréssel tá­vozott a tornaünnepélyről. ^mm****Mmwm*****Wk Tánctanitási értesítés. Kreutz Gyula a budapesti Angolkisasszonyok iskolái és a Bencés Gimnázium tánc­tanítója a szokásos szünidei tánc­kurzusait, kü ön külön csoportban főiskolai hallgatók, diákok, kisebb gyermekek és iparos kereskedő ifjú­ság részére június 30-án a Széchenyi Kaszinó termében megkezdi. Beirat­kozások a helyszínen június 27-től kezdve. Minden csoportban a rumba és angol-valzer tanítása, össztáncok főiskolai hallgatóknak szombaton, iparos ifjúságnak vasárnap este. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. felállított két zászló előtt (egyik a ÁPAIf AT ISI FIM HIUFiFTFIÍ de rendkivül olcsó árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint M^M,,,,!, ,„„„, — . 7 női es férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyuket és az összes divatárukat IMJföM §11111111 divatárukereskedése EfeHEterjffOm Széchenyi-tér 21

Next

/
Thumbnails
Contents