Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-02 / 44.szám

EsnroauiiEKE ÖTVENHARMADIK ÉVF. 44. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 CSÜTÖRTÖK, JUNIUS HÓ 2 Főszerkesztő: Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Dr. KEMENES ILLÉS Csütörtökön 10,'vasárnap 20 fii. 1920. jnoins 4. Tizenkét éve . . . Tizenkét éve, hogy a világ minden tája felé leszakították rólunk testvéreinket. Tizenkét éve, hogy a „győzők" igazsága Magyarország testének kétharmadrészét odaítélte olyanoknak, akik arra soha rá nem szolgáltak. Az erőszak évei egyre őrlik, gyengítik azokat a kötelékeket, amelyek az elrabolt területen sínylődő testvéreinkkel szorosan összefűztek. A munkás élet sodra szétágazó irányba tereli a lelkileg egységes magyarságot s azzal fenyegeti, hogy minden közvetlen nexus, amely a lelki egységet legjobban ébrentartja, az idő multával egészen el fog sorvadni. Ha sokáigigy tart, nem marad csak sajgó érzésünk a trianoni határon innen és túl, amelynek azonban kiestek a támasztópillérei. Számolnunk kell azzal, hogy eltompul a fájdalom, hecgedni kezd a seb s eljön az az idő, amikor a magyarság Trianon fekete napját esetleg már csak szürüének fogja látni. Trianon gyásznapjára az első fájdalom hevével kell visszaemlékeznünk, míg a bilincseit magunkon érezzük! Tizenkét esztendő alatt új koldusnemzedék cseperedett fel. Azóta a betevő falat robotjában sokszor elernyedt a karunk, meggörnyedt a derekunk és fáradtság telepedik lelkünkre, de nem tart sokáig ez a bódulat, mert a francia királyi tivornyázó tündérpalotából vércse vijjogáshoz hasonlatosan elrepül hozzánk a harang szava, a temetés gyászának kongása. A gyászra való emlékezés szivünkbe kergeti a vért és új erővel, keményebb akarattal járjuk tovább a feltámadás felé vezető magyar kálváriát. Nem felejtjük el a minket ért véres igazságtalanságot soha, de nem zengő szavakkal és pillanatnyi felbuzdulásokkal, hanem néma erőfeszítéssel és hangtalan munkálkodással dolgozunk a végső, glóriás győzelemig. Hozzájárni! a pénzügyminiszter a borfogyasztási adó 50'jn-os csökkentéséhez A magyar bortermelők hosszú harcának eredményeképen a borfogyasztási adó megoldás felé közeledik. A szőlősgazdák nevében a parla menti szőlőtermelő blokk néhány vezető tagja felkereste Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert, aki hosszas tárgyalások után kijelentette előttük, hogy a borfogyasztási adót 50 százalékkal leszállítják. A borfogyasztási adó leszállítása már évek óta a szőlőbirtokosok leg elsőrendű kívánsága. Mióta a bor ára ilyen mélyre hanyatlott, lehetetlenség^ volt be nem látni, hogy for galmának rendkivül nagy akadálya az a magas fogyasztási adó, amelynek kulcsát a változott viszonyoknak megfelelően nem változtatták meg. Elvben már régóta meg volt a kormányban a hajlandóság, hogy ezt a természetes kívánságot teljesítse, azonban megnehezítette a kérdést az, hogy a borfogyasztási adó a városoknak igen fontos jövedelemforrásává lett és hogy ennek az adónemnek hozama az utóbbi évek alatt növekedőben volt. Az államnak tehát nem elég az adó terhét leszállítani, de ugyanakkor gondoskodnia kell annak a hiánynak pótlásáról, amit ezzel a városok költségvetésében okoz. A pénzügyminiszter kijelentéséből kitűnik, hogy ebben az irányban is sikerült kedvező megoldást találni. A hazai szőlőtermelés, mezőgazdaságunknak ez a fontos ága mindenesetre a legnagyobb kíméletet érdemli, hiszen helyzete olyan, hogy teljes tehermentesítést, sőt támogatást érdemelne. A városok egészen bizonyosan könnyebben segíthetnének magukon, mint a szőlőtermelés, amelytől mintegy háromnegyed millió dolgozó magyar ember sorsa függ. Panaszos levél a külvárosból Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nagy érdeklődéssel olvastam tudó [ sítójuknak Szentgyörgymezőn tett útI járói és arra kérem, hogy látogasson el alkalomadtán mihozzánk is a Petőfi-utcába, a Honvéd-utcába és a kapcsolt egyéb szépnevű utcákba, melyeknek lakosai nevében e napokban már hozott panaszos levelet becses lapjuk. Hogy csinosítják városunkat, a szennyes útszegélyeket virágágyakká, gazos, szemetes zugokat parkocs kákká varázsolják, ne kifogásoljuk. Dicséret a szépitőknek, akik íaját zsebükből fedezik a költségeket. Kövessük nemes példájukat és ne féltsük az utcagyerekeket, hogy nem lesz, hol játszaniuk A gyereknek csak javára válik, ha nem csavarog az utcán, ahol csak rosszat tanul, kárt tesz. Vidéki városban élünk ahol minden háznak van udvara, kertje. Ott a gyerek helye, szülei szeme előtt. Hogy az állatok ne tegyenek kárt a virágágyakban, parkokban, a gazdák pásztorok, a rendőrség, a közönség dolga. De abban már szívvel lélekkel csatlakozom Petőfi-utcai polgártársaim felfogásához, hogy ne csak a közönség által létesített virágos ablak, virágágy, park legyen, hanem utcáink, tereink útteste is fejlődjék. A virágos ablaksorok között visszataszítóan hat a portól, sártól ellepett, trágyarakásokkal tarkított úttest. És ebben a tekintetben a perifériák utcáinak lakói jogosan panaszkodhatnak, tiltakozhatnak. Szívből örülünk pompás Széchenyi-terünknek, a remek kisdunapartnak, csinos Kossuth Lajos-utcánknak. De amikor áhítatosan, szinte lábujjhegyen végigmegyünk a tisztárasöpört, az öntözőkocsitól fényesre mosott aszfalton, keramiton, topekán, keserűséggel gondolunk a mi utcánkra, amelyet a temetőntúli részletében utcaseprő, öo tözőkocsi sohasem látogat, melynek macskafejkövezetét sárba, porba, trágyába temetett lyukas fazekak ékesitik és melyen éppen az újonnan parkírozott rész tájékán végig vonul. Esztergom szomorú specialitása : a folyóka. Ez a folyóka városunk szégyene. Mennyit restelkedtem már miatta látogató rokonaim, barátaim előtt és sohsem felejtek el egy jelenetet, amelynek szemtanuja voltam, amikor néhány évvel ezelőtt a reformátusok püspöke látogatta meg városunkat. A díszkapu a Malonyaiutca és Simor János utca sarkán ál lott. Ott fogadták a püspök utat, ott hangzott el az üdvözlőbeszéd, ott nyújtották át fehérruhás lánykák a virágcsokrot városunk legtekintélyesebb folyókájának partján és bűzkörében. Teljesen érthetetlen előtf tem, miért keil a házak mosogató vizének az utcára kerülnie, amikor tapasztalatból tudom, hogy az udvarnak, kertnek valamelyik sarkában ásott 1 köbméteres gödör minden szennyvíz mennyiséget tökéletesen elnyelni képes. Röviden: köszönet és elismerés a város szépitőinek* de kérjük a város vezetőségét, hogy a perifériák utcáinak kövezetére is gondoljon, tiltsa be a folyókákat a fenti megoldás előírásával, juttassa nekünk is a söprés, öntözés áldásait, nemcsak azértv mivel erre vezet az út halottainkhoz és erre járnak nyaraló vendégeink, hanem mivel elvégre mi is ugyanannyi adót fizetünk, mint a város szivének lakói. Egy külvárosi polgár Színtársulat jön Esztergomba Az Szent István Fürdő Szálloda színháztermébe június 11-én újra bevonulnak a Thalia papnői és papjai, hogy a mai nehéz időben megpróbálják elfelejtetni az esztergomi közönséggel a mindennapi gondokat. A társulatot a legjobb hir előzi meg. Sopronban és Székesfehérváron a napi sajtó a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a társulat működéséről. A megnyitó előadáson, szombaton, június 11-én, az idei évad legsikerültebb operettjét, a Maya-t adják. A címszerepben az esztergomi közönség kedvencét, Trillap Ilonkát fogja viszontlátni. Partnerét Szabó Lászlót szintén ismeri a közönség. A táncos szubrett Gellért Marika partnerével Erdődy Kálmánnal, nagy tánctudásukkal egy csapásra meg fogják hódítani a közönséget. Egy karakterszerepben Homonnay István mutatkozik be, kinek tulajdonképeni bemutatkozása a Mosoly országá-ban lesz. Szárnyaló tenorja feltűnést fog kelteni. A zenekiséretet a székesfehérvári honvédzenekar látja el. Mindezekből kitűnik, hogy egy nagyszerűen szervezett társulatot kap Esztergom. iniimiiniHiiiiiiiniiii Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Reál tricó előírás szerint kétszálú garantált zöld indranthren festéssel minden nagyságban monogrammal 2'20 P Schwach Sándornál. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz.) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegeknek. lunfns bő 2.-án csütörtökön 8-tél folytatólag Embervadász * X 27. Bűnügyi világfilm Kémdráma MOZGÓBAN