Esztergom és Vidéke, 1932
1932-05-29 / 43.szám
Válasz a „Bajok a városi csatornaépítések körül" cimű cikkünkre Igen tisztelt Szerkesztő Ur l F. hó 26-i számukban megjelent „Bajok a városi csatornaépítések körül" cimű cikkükben foglaltakra vonatkozóan tisztelettel kérem szíveskedjék b. lapjának legközelebbi számában alanti válaszomat közzétenni. A város képviselőtestülete még a mult nyár folyamán megbízta a mérnöki hivatalt, hogy a Baross Gábor út és környékének csatornázási mun kálatait házi kezelésben készítse el s ezen munkára előirányzott 55.000 P-t. Ezen tervezet felölelte a Baross Gábor-út, Horthy Miklós út és Majorutcai szakaszt, továbbá az Árokutcában egy víztároló és átemelőtelep megépítését. A munkálatokat a város mérnöki hivatala mult év augusztus 2-án meg is indította s folytatta a fagyos idők beálltáig, november közepéig. A mult nyár folyamán Huszár Aladár akkori főispán úr is és Ujszászy Imre műszaki főtanácsos úr közbenjárására az állam megígérte a Horthy Miklós-útnak átburkolását keramittal. Ezen beígért munkálatokat természetesen a csatornázási munkálatoknak meg kellett előznie. Ezért határozta el a mérnöki hivatal, hogy a kisebb szelvényű csőveket készen vásárolja meg és helyezi el, miáltal lényeges időmegtakarítás érhető el. Már a munkálatok megindítása idején tárgyalásokat folytatott a város a katonai kincstárral a tisztiüdülő környékének csatornázásáról, melynek folyam anyaként a kincstár ezen csatornázásra kiutalt 7200 P-t. Miután a mérnöki hivatal a munkálatok első harmadában nagymérvű megtakarításokat eszközölt, így módjában állott Erzsébet királyné-utcát is bekapcsolni a munkálatokba az 55.000 P költségelőirányzat keretein belül. Ami azt jelentette, hogy a kincstártól kapott 7200 P-t az érdekelt háztulajdonosok hozzájárulásának csökkentésére fordíthatta volna. Igy az eredetetileg 1300 fm. csatornaszakasz megnövekedett még az Erzsébet királyné-utcai szakaszt, ami további 400 fm-t tesz ki. Ezek szerint az előirányzott 56.000 P költségen belül nem 1300 fm-t, hanem 1750 fm-t kellett elkészíteni. Ilyen előzmények után következett be az Árok-utcai átemelőtelep munkálatainál az állandó, magas Duna vízállások következtében a nagymérvű vízbetörés, melynek elfojtása és a munkálatok tovább folytatása már a városi üzem felszerelése mellett eszközölhető nem volt. Ezért a város képviselőtestülete, a medence építésének folytatásával megbízta Zsigmondy Béla Rt-t, mint speciális mély épitő vállalatot. Á rendkivül nagy víznyomás felvételére az eredetileg betonra tervezett medencét vasbeton szerkezetűnek kellett kiképezni, ami az eredeti költségekkel szemben tetemes többletet jelentett. A megbízott cég költségajánlata s megbízatása 17.000 P-ről szólt, mely összeget a munkálatok befejezése után nem lépte túl. Ezen vismajorból folyó munkálatok azonban felemésztették az Erzsébet királynéutcára szánt megtakarításokat. Hogy az igen tisztelt cikkíró úr azon könnyelmű megállapítását, hogy a munkálatok az előirányzott összeg duplájába fognak kerülni — honnan vette ? nem tudom, de az ilyen, kö vetkezményeiben súlyos kijelentés megtétele előtt — már a saját érdeben is — kötelessége lett volna felvilágosításért a város számvevőségéhez fordulni, mely hivatal készséggel szolgált volna adatokkal és az eddigi munkálatok teljes elszámolásával. Hogy a váddal tele, de minden konkrétumot nélkülöző cikk ezen hiányosságát pótoljam, feltüntetem a számvevőség adatait, mely május hó 27-ik napjáig szolgál felvilágosítással. A csatornázás céljára az államtól, intézményektől stb. befolyt összeg 54.211-66 pengő. Az eddig kifizetett összeg, mely a műszaki munkálatokból folyik, beleértve a fent már körülirt tetemes többletmunkát is 55.000 P, vagyis a fenti napon értük még csak el az előirányzatot. Hátra van még vagy 120 fm. kisméretű cső fektetése, s nemi, még be nem futott számlák. Ezeknek összege fogja képezni az előirányzat túllépését, Fenti számadatok pregnánsan mutatják — ellentétben a cikkíró úr megállapításaival —, hogy a házi üzem a több mint 17.000 P értékű többletmunka dacára is már a munkálatok közvetlen befejezte előtt érte csak az előirányzatot. Most tessék kérem elgondolni az ilyen pótelszámolások lehetőségeit vállalkozó kezében. Itt hangsúlyozom azonban, hogy a háziüzem jogosultságát csak kimondottan az inségmunkákkal kapcsolatosan ismerem el, mert ennek célja nem a vállalkozóknak, hanem a nyomorgó munkástömegeknek megsegítése volt. Ami az elhangzott kritika műszaki részét illeti, arra két okból nem óhajtok kitérni. Először mert az műszakilag csak teljesen értéktelen adatokkal szolgál, másodszor, mert itt kritikát csak felettes hatóságom általi esetleg elrendelendő és hozzáértői Hamza József dr., a Kolos-kórház főorvosa igen fontos és hasznos ügyben fáradozik. Nem kevesebbről van szó, minthogy Esztergomnak fedett uszodája legyen. Természetesen a fedeti uszoda télen is használható lesz, mert fűteni fogják. Hamza József dr. máris eredményes lépéseket tett eddig, úgyhogy a fedett uszoda régóta húzódó kérdése Esztergomban is végre megvalósulásra jut. Elsősorban diákjaink számára kell fedett uszodát biztositanunk a tél folyamára. Hiszen diákjainkból kerülnek ki azok, akik az úszósportnak ígéretei, idővel favoritjai lesznek. Diákjainkban pedig megvan a lelkesedés, hogy télen is szívesen űznék az úszósportot. A nemdiák úszók is örömmel fogadják majd, ha egész télen nem kell pihentetniük tehetségüket és ambíciójukat. Mi a teendő tehát akkor, amikor oly nagy a kívánság, hogy Esztergomnak fedett és télen is használható uszodája legyen ? A felelet nagyon egyszerű, össze kell irni mindazokat, akik télen is gyakorolni akarják magukat az úszásban. Jelentkező pedig sok lesz. Több, mint amennyire számítunk. A jelentkezők által fizetendő és igen jutányosra megszabott uszodadijakból a Takarék hajlandó uszodáját olyképpen átalakítani, hogy az télen is használható legyen. A Takarék, mint szakemberekből álló bizottság mondhat. A kérdéses cikknek az Esztergomi ker. és Iparbankra vonatkozó részéhez csak annyit jegyezhetek meg, hogy a város mérnöke semmiféle Írással nem fordult az Iparbankhoz, a csövekről sehol, semmiféle formában kritikát nem mondott, sőt e helyen ma is készségesen elismerem, hogy a csövek csatornázás céljára általában megfelelnek. Tiszteletem kifejezése mellett maradtam Szerkesztő Ur kész hive vitén Dudás László városi mérnök. értesülünk, áldozatot is hoz az ügy érdekében. A fedett uszoda kérdése most van kialakulóban és csak rövid idő kérdése, hogy a végleges tervről részletes tájékoztatást adjunk. Addig is dicséret illeti mindazokat a lelkes fáradozókat — elsősorban Hamza József dr. t —, akik Esztergomnak fedett uszodát kivannak biztosítani, Nem kell mondanunk, hogy a fedett, illetőleg téli uszodával Esztergom úszósportja hatalmas lépéssel jut előbbre. Vigfázznnk a nyilvános parkokra és az utcai virágágyakra Minden jóizlésű ember örömmel látja a külső csínnak azt a kellemes fejlődését, amelyet Esztergom képe mutat, mióta a város áldozatkészségéből, de méginkább városszerető magánosok adakozásából az utcák parkosítása megindult és egyes háztulajdonosok házaik előtt — szintén városszépitési szempontból — nagy áldozatok és sok fáradság árán csinos virágágyakat létesítettek. Ámde mekkora lehet a felháborodás azok ellen, akik ezt a nemes és jóakaratú törekvést nemhogy méltányolnák, hanem barbár pusztítást visznek vég hez a nyilvános parkokban, rongálják az ültetvényeket, beletaposnak a virágágyakba, tépdesik a bokrokat és letiporják a füvet. Annál szomorúbb jelenség ez, mert Fedett uszodája lesz Esztergomnak Magasi Artúr verseiből fflosónénink Szerettem már egész pöttön szívemmel... Ha megláttam az utcán, átfutottam a túloldalra is, hogy bő szoknyáját megráncigáljam s belec impaszkodjam ... El is kisértem, hova dolga hivta, boldog voltam, ha csinyemmel becsaptam s nem szégyeltem, hogy búcsúzóul tőle mindenki láttán széles csókot kaptam. . . Ha nagymose's volt nálunk, alig birtam kivárni már, hogy utolsót csengetnek, hegy nincs tovább abc, egyszeregy. Az elsői Ök tízkor hazamehetnek. Tízóraimat is a teknő mellett majszolgattam és őt is megkínáltam. Aztán — krix-krax — már kérem is a nénit, hogy nézze csak meg, mi szépet csináltam ... Rárajzoltam az új palatáblámra őt i 1--, lányát is, mint előttem mosnak, (De úgy szerettem, nem bírtam rajzolni se sántának, se májfoltos púposnak . . .) Először mindig, megnevette rajzom, aztán kötényével szemét törölte s tovább mosott s a lúgba hulló könye a szennyet, piszkot csírástól megölte. Azóta eltelt kétszer hosszú tíz év . . . Mosónénink a templom előtt ül már, az olvasóját esörgeti, morzsolja s hogy a belépő megkönyörül rajt, vár... Tegnap megismert; szenteltvízért nyúltam, hozzám bújt, sírt és csókolta kezem . . . (Torkom szorult, nem tudtam hozzá szólni és fátyolos lett rámeredt szemem . . .) Az erszényem aszott kezébe dugtam, (azt sem tudom, hogy hány pengő volt benne, csak azt tudom, ha milliomos lennék, a félvagyonom biztos övé lenne . . .) ' . . A templomban — bocsásd meg bölcs Urisimádság közben mind Ő járt eszembe"... [ten — (s a frissen mosott ruha illata szent lúgként járt és tisztított szívemben ...) Iájus elsején Minek ma ész és ember öntudat ? Ma egy leszek, ma, május elsején a frissen zöldes, rügyes mindenséggel s a békét kéklő, fe hotelen éggel. Minden virágnak én vagyok ma színe s az illata vörös véremnek íze, ma én vagyok a méz a szirmokon, ma velem minden új remény rokon. És én vagyok a pázsit és a szántó, a legelő^ a sarjadó kenyér, a százszorszép, a rikkancs gólyahír s a minden magvaknak lelke az enyém . . . S lennék a szellő, mely szerelmes párok pirult arcát legyezgeti simán, íennék a lomb, sátor a napsütésben, hogy legyen már áldáshintő imám . . . S lennék a féktelen, a mámoros öröm 1 Ma nem ülök be négyfalú szobámba iJgWMIÉIlBfllHiU s a himnuszát a porhanyó rögökről magamba szívom minden proletárnak. És én leszek a bátor, újult élet szemébe nézek vörös virradatnak s a rügyek, bimbók példás pattogását lekottázom az oktalan parasztnak. .. És indulót tanulok a rigótól; csak merni kell, ismétlem bölcs utána a tavasz a kínzottak üdvössége . . . mit keres benn a koncra éhes kánya ? I ? S már indulnék, hogy hajrá itt a percünk, dőljön romba a jogtalan pénz vára, de ballom, hogy a kápolna harangja slőször hív május-litániára. Be nem megyek, csak künn ós állva mondom „KI Megváltónkat szülted, Mária, Jézus hitét segítsed győzelemre, hogy észre térjen minden önző gazdag, mert nyűnél több és kövér koncra éhes az agyonkopla 1 1, rongyos pária! ... Nagy tengeri kagylóm hallgatom.. Nagy tengeri kagylóm hallgatom : a szívem.. morajlik benn a másvilág, ahonnan jött, ahonnan partra tévedt, hol telve volt a Mindenség vizével, hol boldog balladát búgott a mélység, mert látta már a fénylő Istenségét .. . De ezt a halványan megszűrt koncertet zavarja a vágyak vad kórusa, hogy némuljon a titkok taktusa ... mmmmmmmmmmmmm S hogy megnyerjem ezt pi os tusát, fülem mégjobb n kagylómhoz szorítom és ráöntöm az üldöző világra mint tintahal, az ég sötét tusát... S el-elcsitul a föld hívó zenéje, a hold elbújik s jő a nyugvás éje és pitymallik a békesség reménye ... Nagy tengeri kagylóm hallgatom : a szívem Morajlik benn a túlvilág, ahová jut, ahová újra eljut, hol megtelik a Mindenség vizével, s belemerül az Isten lényegébe, mint a kagyló a kékség tengerébe . . . Nervi, 1931. március. Szonett a pálmafák alatt Vagyok, mint harmatlepta pálmák, kik fonnyadó levelük sirják zölddé, hogy fellocsolják multuk elhalt álmát.., Vagyok, mint pálmafán a bimbó, ki mindig azt panaszkodja, hogy késik a jövőt-hajtó, hímes arany hintó. . . Vagyok, mint árnyék pálmafák tövében és legyező a lázzá torzult bálon, de süt a nap s Szentlélek eléget . . . És leszek pálma ; harcolok az égért, (... egy mag a földbe hullt és megfogant ki azért vágyott mult és jövő lenni, hogy örök jelen legyen boldogan .. .) Nervi, 1931. március. Legszebb kirándulóhely a Búbánati söröző! akor a Pete-féle gépgyártól Szeatgyörgymezőn.
